Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-16 / 256. szám

1926. szeptember 16.---------------------------- BÁCSMEGYEI NAPLÓ _________________________________3- ol<ial-KISEBBSÉGI ÉLET------OSI-----­Az erdélyi szinházi koncessziók ki­adásáról nyilatkozott Isac Emil művé­szeti inspektor. »Eddig — mondotta — Janovics Kolozsvár—Brassót, Szendrey Aradot, Horváth Miklós és Ferenczy Gyula a Székelyföldet, Fehér Imre Tor­­dát, Marosvásárhelyt és Szebent, Föl­des Mihály Szatmárt kezdte meg szini­­kerületül. Szó van arról, hogy Franyó Zoltán is megkapja a napokban a kon­cesszióját. A nagyváradi színházról még nem döntöttünk, pár nap múlva azonban ezt a koncessziót is kiadjuk egy ma­gyar színigazgatónak.« * A lex Dérer igen nehéz helyzet elé állította a szlovenszkói magyar színé­szeket, akiknek állampolgársága ■ még nincs rendezve. A legtöbb magyar szí­nész minden szlovenszkói városban egy­két évig tartózkodott csak anélkül, hogy valamelyik község kötelékébe felvették volna őket. Ilyen örülmények között az állampolgársági kérvényhez szük­séges okmányokat nem tudják besze­rezni. A magyar színtársulatok tagjai a magyar nemzeti párt kassai irodájá­hoz fordultak, ahol a magyar kultúra derék harcosainak ügyében azonnal meg­tették a szükséges lépéseket. A szlovenszkói bürokrácia ellen egy­re szaporodnak a panaszok. A Prá­gai Magyar Hírlap két jellemző esetet közöli. Zselizen magyarnyelvű uj já­rásbíróságot szerveztek, melynek a terv szerint szeptember elsejével kellett vol­na működését megkezdenie, de személy­zete még mai napig sincsen. Az uj bí­róság felállításának hírére öt ügyvéd helyezte át irodáját Zselizre, akik két­ségbeesetten várják, hogy a prágai igaz­­ságügyminiszteriirmnak mikor jut eszé­be a zselizi járásbíróság. A másik eset: a beregszászi törvényszék már­cius hó 27-ikén tárgyalta a nagyszőlősi FeretíC-rend egyik pőrét. A bíróság ugyanazon a napon ítéletet is hozott, melyet azonban a legközvetlenebbül ér­dekelj^ fél a mai napig sem kapta kéz­hez, vagyis egy teljes félesztendő sem volt elég ahhoz, hogy a törvényszék ügyirata Beregszászról Nagyszőlősig eljuthasson. ¥ Az erdélyi nyugdíjasok sorsa sem irigylésreméltó. Az adóhivatalok hol elkésve, hol egyáltalán nem fizetik ki a nyugdijakat. A legutóbbi pénzügy­­miniszteri ellenőrző körút óta ugyan ebben a tekintetben valamit javult a helyzet, de ezzel párhuzamosan uj ano­mália ütötte fel a fejét. Az adóhivatalok megcsonkítva fizetik ki a szűkkeblűén meghatározott nyugdijiletékeket: 798 lej helyett — kikerekitve —• 780 lejt utalnak ki. Az uj anomália nagy elke­seredést szült a nyugdíjasok körében, akik elhatározták, hogy memorandum­mal fordulnak a pénzügyminiszterhez. * A tornócl jegypénztáros ellen a kas­sai vasutigazgatóságnál panaszt tett egy tornáci magyar kereskedő. Az igazgatóságon felvett jegyzőkönyvben ezeket mondotta el a panaszos: — A napokban Tornóctol Komáromig akartam jegyet váltani a tornóci vas- . úti pénztárnál. Minthogy' nem értem az állam nyelvét, magyarul fordultam a pénztároshoz annál is inkább, mivel j Tornóc tiszta magyar község. A pénz- j táros, bizonyos Vodelka ur azonban j megtagadta a jegy kiadását azzal, hogy j ö nem köteles magyarul érteni. En cso­dálkozásomat fejeztem ki afölött, hogy Tornócon, ahol még csak hi rmon dó nők sem találni e-gy szlovák őslakost sem, ne lehessen magyar nyelven jegyet kér­ni, mire Vodelka m a leggorombább han­gon lármázni kezdett, úgyhogy a kö­zönség összefutott a kiabálásra. * A nagyváradi tanügyi inspektorátus tájékozatlanságból, elnézésből, vagy túl­zott ügybuzgalombó! egy nem kis mér­tékben zavaros rendelettel lepte meg a nyilvánossági jogát nemrég visszanyert zilahi magyar kollégiumot. A rendelet legérdekesebb passzusa a következő: »A kisebbségi iskolákban a miniszter ren­deleté szerint a tanulók és tanulóleá­­nyoik hetenként három npaon át románul fognak beszélni. A román iskolákban azonban mindig románul kötelesek be­szélni a tanulók, mert csak igy szokják meg, hogy saját nyelvükön beszéljc-Splitből jelentik: Hosszabb vára­kozás után Pasics Nikola volt mi­niszterelnök szerdán reggel vissza­érkezett az országba. Pasics szerdán reggel nyolc óra­kor a Kumanovo nevű gőzösön ér­kezett meg Splitbe, ahol mintegy háromszáz főnyi tömeg várta a mó­lón. főkép a radikális párt split! szervezetének tagjai és néhány kép­viselő, köztük dr. Szubbtics Nikola a parlament alelnöke, végül dr. Pe­­rovics spliti főispán. Pasics meglepően jó színben van és egyáltalán nem látszik meg rajta a hosszú betegség nyoma. Az ősz államférfi a hajón fogadta elvbarátait. Arra a kérdésre, hogy Géniből jelentik: A Népszövetség harmadik bizottságának ülésén új­ból felszólalt Markovics Lázár ju­goszláv delegátus a biztonsági kér­désről, összefüggésben a leszerelés problémájával. Véleménye szerint a külön szerződések rendszere csak relativ biztonságot nyújt, bár a lö­­carnói szerződés aláírásával a ve­szély lényegesen csökkent. A bi­zottság előtt fekszik a Népszövet­ség jelentése, amely szerint lehetet­len az egyes államok külön szerző­déseiből általános elveket konstru­álni, amelyeket az összes államok­ra rá lehetne oktrojálni. Indítványoz­ta, hogy vizsgálják meg az egyes államok közti szerződéseket nem­zetközi jog szempontjából és ezek­ből vonják le a konklúziókat. Min­den állam csökkentheti a fegyver­kezését, ha kétszeres garanciát kap: hogy nem fogják megtámadni és hogy támadás esetén megvédik. A jelenlegi helyzet nem biztató és a le-r szerelési konferencián valószínűleg na' shézségek fognak felmerülni. R dics a ki art tant újságíróinak < a onv j 'in Géniből jelentik: A Kisantant saj­tószervezete és a lengyel-román uj­­ságirószövetség kedden este banket­tet adott. A banketten résztvettek a négy állam népszövetségi delegátu­sai és számos külföldi újságíró. Poprée lengyel újságíró üdvözöl­te a megjelenteket, a Népszövetsé­get és kitért arra, hogy a Népszö­vetséget Wilson hivta életre. Poprée végül a Kisantant államait köszön­tötte fel. Az üdvözlésre a kisantant nevében Radics István válaszolt. Rámutatott arra, hogy a négy szö­vetséges államot ugyanaz a géniusz hatja át: a szerbek koszovói géniu­sza, a prágai cseh géniusz és a tá­borhegyi lengyel géniusz egy esz­mének szülöttei. Radics végül az újságírókat, mint munkásokat és művészeket üdvözölte és hangsú­lyozta, hogy a Duna mentén állan­dó politikai konstellációt kell te­remteni és ez az itteni népnek jelle­géhez híven csak parasztállamok kialakulása lehet. Ezután Wickliansteed, a Times szerkesztője üdvözölte Radicsot és azzal köszöntötte, hogy Radics épen azt a beszédet mondotta el, amelyet ő akart tartani. Ezután Radicsot dán újságírók ke­resték föl és Mollke külügyminisz­ter nevében felkérték, hogy menjen nek. A magyar nyelv használata itt csak szükség esetén van megengedve, mert szégyen, hogy egy román jobban be­széljen az idegen nydven, mint a sa­játján. Mi elismerjük a magyar nyelv életre és fejlődésre való jogát, mint jog előttünk is szent, de előszeretettel be­rnit szól hozzá, hogy Radics István legújabb nyilatkozatai szerint újból be akar lépni a kormányba, Pasics mosolyogva a következőket felelte: — Ej, hát minden ember több akar lenni, mint amennyi?! Elvbarátai ezután megmutatták Pasicsnak Pribicsevics Szvetozár vasárnapi beszédének szövegét. A volt miniszterelnök elvörösödött ha­ragjában, amikor azt hallotta, hogy Pribicsevics beszédében / azt mon­dotta, hogy Pasics a radikális párt­nak annyi, mint amennyi Ferenc Jó­zsef volt az osztrák-magyar mon­archiának. Kijelentette erre Pasics, hogv nem bölcs dolog Ferenc Jó­zsefet ott emlegetni, ahol emléke egyébként is élénken él még. Figyelmeztették végül Pasitsot ar-Dániába tanulmányútra. Radics megígérte, hogy Géniből visszatérve csak egy hétig marad Zagrebban, azután Pucelj földmive­­lési miniszterrel, néhány horvát szö­vetkezeti vezérrel és két-három kép­viselővel elutazik Dániába. Felszólalt még a banketten Va­­carescu román delegátusnő, aki Ju­goszlávia és Románia tradicionális barátságára hivatkozott. Utána Za­­lesci lengyel külügyminiszter kije­lentette, hogy a közeli napokban Genfben alá fogják írni a lengyel­­jugoszláv döntőbírósági és barátsá­gi szerződést. Radics nyilatkozata Jtiaasrlávia külpolitikájáról Bécsből jelentik: A Reue Freie Presse tudósítója beszélgetést foly­tatott Radics Istvánnal, a jugoszláv delegáció tagjával, aki a következő­ket mondotta: — Jugoszláviának nem szabad beleavatkozni Bulgária belügyeibe. Nincs egyetlen politikai párt sem Jugoszláviában, mely nem kívánná a közeledést Bulgáriához. A horvá­­tok és szlovének a gazdasági békét illetőleg nemcsak Bulgáriával, ha-Budapestről jelentik: Gróf Kle­­belsberg Kunó közoktatásügyi mi­niszter két rendeletet bocsátott ki, amelyek a numerus clausus végre­hajtásának eddigi eljárását újból szabályozzák és abban bizonyos változásokat eszközölnek. Eddig tudvalevőleg nem tettek különbséget a numerus clausus alkalmazásánál a zsidóvallásu és a kikeresztelkedett egyetemi hallgatók között és a fel­vehető zsidó hallgatók létszámába beleszámították a kikeresztelkedet­­teket is. Most a közoktatásügyi mi­niszter uj rendelete különválasztja ezt a két kategóriát és kimondja, hogy a zsidók részére megállapított kvóta kizárólag zsidó vallásit hall­gatókkal töltendő be és a kikeresz­telkedett zsidók felvételénél úgy kell eljárni, mint minden más ke­resztény vallásu hallgató behatá­sának. szélni a magyar nyelvet, mellőzvén a' saját nyelvünket, kiszámíthatatlan kö­vetkezményekkel járó bűn, ami a mél­tóság teljes hiányára vall. Kár, hogy ezt mi románok nem értjük meg így, mint ahogy azt más nemzetek megér­ra, hogy a sajtó tele van olyan hí­rekkel, hogy hazaérkezése után a politikai helyzetben nagy változások várhatók, mire Pasics a következő­ket felelte: — Hát igen, mindenfélét írnak. Ezek egyébként csak kívánsá­gok. Különben még meglátjuk, hogy mt lesz, én nem tudok egyelőre semmit. Pasics Nikola egy órai spliti tar­tózkodása után anélkül, hogy leszállt volna a hajóról, a Kumanovóval folytatta útját Dubrovnikba, ahova szerdán este érkezett meg. Dubrov­­nikban már várta Pasicsot leánya dr. Racicsné, valamint Trifkovics Márkó, a parlament elnöke, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. nem Magyarországgal is közeledést óhajtanak és elítélik a háború előtti politika folytatását. Magyarország­nak és Ausztriának szabad utat kell nyitni a tengerhez. Radics nyilatkozott Ausztriának Németországhoz való csatlakozásá­ról. — Németország és Ausztria csat­lakozását soha nem fogjuk casus bellinek tekinteni, mert ez a törek­vés természetes törekvés, a termé­szet és a történelem ellen pedig kár lenne hadakozni. Elfogadták a nem állandó tanácstagok megválasztá­sának reformját Éjjel jelentik Géniből: A Népszö­vetség szerda délutáni ülésén az el­ső bizottság jelentését tárgyalták és1 elfogadták a nem állandó tanácsta­gok megválasztásának reformjáról szóló javaslatot. Az ülést ezután, csütörtök délelőtt tizenegy órára na­polták el. Ülést tartott az ügyrendi bizott­ság is és megálapitotta azokat a technikai módozatokat, amelyek mellett a csütörtöki ülésen a nem ál­landó tanácstagokat megválasztják. A közoktatásügyi minisztérium másik rendelete is ehhez hasonló módon óvatosan enyhíti a numerus clausust. Az eddigi eljárás szerint a közoktatásügyi miniszter minden beiratás előtt megállapította, hogy az egyetemek egyes fakultásaira hány diák vehető fel. Az egyetemek azonban a felvehető zsidó hallgatók percentszámát nem a minisztérium által megállapított kontingens, ha­nem a tényleg beiratkozott hallga­tók száma után állapították racs. Az uj rendelet most elrendeli, hogy ezentúl a minisztérium által megál­lapított kontingens alapján kell a fel­veendő zsidó hallgatók percentszá­mát megállapítani. A fajvédő köröket máris élénken foglalkoztatja a közoktatásügyi mi­nisztérium két uj rendelete,^ mert az szerintük szembehelyezkedés a kur­zus kezdetén felállított faji teóriával. tik«. PasicsDalmáciábaérkezett A volt miniszterelnök Splitfeől Dubrovnikba folytatta útját Magyarországnak utat keil nyitni a tengerhez Radics István külpolitikai nyilatkozata a Neue Freie Pressének Kitért zsidókra nem vonatkozik a magyarországi numerus clausus A magyar ku tuszminiszter óvatos enyhítő rendelete

Next

/
Oldalképek
Tartalom