Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-16 / 256. szám
t 4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ ?Q26. szeptember 16. Öngyilkossági járuány a párisi gyermekek között Irta és rajzolta: L/aszary Bábor Párist is kikezdte az öngyilkossági járvány — és a világváros tradicionálisan egzotikus múltjához híven meglehetősen különös mqdon. Rendesen azok menekülnek a halálba, akiket vagy a nyomor, vagy gyógyíthatatlan betegség, vagy szerelem gyötör. De hogy valaki minden különösebb és megmagyarázhatóbb ok nélkül keresse a halált, erre még nem igen vö.lt példa — kiváltkép ilyen tömegesen nem. Az emberek úgy dobják el maguktól az életet, mint egy elhasznált rongyot. Párisban például sokan lesznek öngyilkosok a nyolc-tizenötéves gyerekek közül! És miért? íme egy-kettő a legújabb esetek közül: Egy tizennégyéves kisfiú felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már későn volt. Senki sem tudta az öngyilkosságnak magyarázatát adni. A fiú játszótársai igy mondták el: — Olyan különös volt egy idő óta a Pali; mintha nagyon de nagyon unatkozott volna! Egy tizenkétéves kislány gázzal mérgezte meg magát. Itt» már az irodalom is szerepet játszik, mert halála okául két. sor magyarázatot adott a kis leányka. Egy darab papirosra, szarkaláb betűkkel ezt irta: — Le plaisir de mourir sans peine vaut mieux que la peine de vivre sans plaisir... (a halál gyönyöre fájdalom nélkül többet ér, mint az, élet fájdalmat Síön&k „\K#_ Egy párisi gyereklány, akinek az élet »gyönyörei« hiányoztak! Egy nyolcéves fiú kútba ugrott. Megelőző napokon többször úgy akadtak rá, hogy keservesen sirt. — Mi bajod, kisfiam? Miért sírsz? — kérdik tőle. — Azért sírok, mert mi lesz velem, ha a papa meg a mama meg találna halni? Ilyen gondjai voltak. Hozzá kell fűzni, hogy egyik szülőnek sem volt semmi baja, ami a meditáló kis fiút végzetes tettére késztethette volna. Gyakoribb, hogy meg akar halni az a gyermek, akit erősen megdorgálnak. A legtöbb esetben nyomban kész mehalni. A különös öngyilkossági eseteknek természetesen a lapokban élénk visszhangja támad. Már olyanokat is írnak, hogy nem szabad a gyerekekkel erősebb hangon beszélni — megütni pedig isten ments! — mert az ilyen apró kis lények borzasztó érzékenyek és mingyárt meg akarnak halni. Az amerikai kongresszus nem tárgyalhat a háborús tartozások törléséről Coolidge elnök nyilatkozata Washingtonból jelentik: Coolidge elnök részletesen nyilatkozott a háborús adósságok kérdéséről. Az elnök megismételte az Amerikával szemben fennálló európai háborús tartozások kérdésében már többször hangoztatott álláspontját és határozottan kijelentette, hogy semmiesetre sem fogja megengedni, hogy a demokrata párt képviselői és szenátorai a kongresszus elé vigyék a háborús adósságok teljes törlésére irányuló javaslatukat. Coolidge elnök kijelentette, hogy szilárdan meg van győződve arról, hogy a demokrata párt a kérdést a kongresszusban csak azért akarja szóvátenni, hogy zavarba hozza a kormánytöbbséget. Hangsúlyozta azonban Coolidge, hogy ilyen nagyfontosságu kérdést a parlament nem tárgyalhat addig, amig az illetékes kormánytényezők nem hoztak az ügyben döntést. Coolidge nyilatkozatát a pártok körében élénken kommentálják. Németország adománya a Manfeaiigyi Hivatal száftfüra : ' Stresemaim átnyújtotta Thomasnak a díszes ablak* •üvegekről szélé adományleveiet I5*f j Géniből jelentik: A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal dísztermében szerdán nyújtotta át ünnepélyesen Stresemann német külügyminiszter Albert Thomasnak, & Munkaügyi Hivatal elnökének a német kormány adománylevelét művészi kivitelű színes ablaküvegekről az uj palota lépcsőháza számára. Albert Thomas megköszönte a német kormány adományát és hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal nem nélkülözheti Németország közreműködését. — Németország —mondotta — nagyszerű szociális berendezkedésével erős támasza a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak. Stresemann meleg szavakkal viszonozta Albert Thomas beszédét. Gyógyulófélben van a szuboticai szerelmi tragédia férfiszereplője Schafférnék anyagi természetű, bajai voltak, de nem ezek miatt kereste a halált A szuboticai közkórház sebészeti osztályán a legnagyobb gonddal ápolják a Cara Lazara-uccai szerelmi tragédia férfi szereplőjét Schäffer Istvánt, akinek állapota napról-napra javul és ha inég nincs is túl az életveszélyen, némi remény van rá, hogy életben marad. A szerdai napot már nyugodtan töltötte el, délben jóízűen megette levesét és egy kevés főzeléket is. Láza nincs és egy-két nap múlva, ha nem következik be visszaesés, nincs kizárva, hogy a műtétet is végre lehet hajtani rajta. Beszélni azonban még nem tud Schäffer, csak egy-egy szót, de az orvosok nem is engedik beszélni, mert egyelőre kerülnie kell minden izgalmat. Szerdán délután meglátogatta testvére és sógora; dr. Scheib Károly szombori ügyvéd. Amikor odaléptek betegágyához és nevén szólították, feléjük fordította arcát, látszott, hogy beszélni szeretne, de csak annyit tudott mondani: — Jolán? Az éjszakát Schäffer nyugodtan töltötte és az orvosok is bíznak benne, hogy néhány nap alatt annyira megerősödik, hogy a rendőrség is kihallgathatja majd a tragédia hátterének a tisztázására. • bútorozott szobában, hogy folyt le a halálos végű szerelmi párbaj, ez a probléma még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Akik közelebbről ismerik Schäffer életét, úgy vélekednek, hogy a fiatalember végzetes elhatározására az is kihatással volt, hogy bizonyos anyagi természetű differenciák merültek* fel közte és munkaadója, a Weigand-cég közt. A Weigand-cég főnökei megcáfolják ezeket a híreket. — Schäffer — mondotta nyilatkozatában a cég egyik főnöke — ezév februárjában lépett be hozzánk. Rendes, pontos hivatalnoknak ismertük, de kissé könynyelmünek mutatkozott. Differenciái voltak ugyan velünk szemben, amelyek rendezésére csütörtökön este fel is szólítottuk, azonban ez az ügy természeténél fogva nem oly nagy jelentőségű, hogy emiatt öngyilkosságot kellett volna elkövetnie. Már napokkal, sőt hetekkel az esetet megelőzően feltűnően idegesen viselkedett. Idegességének alighanem más oka volt. Dr. Glanznéhoz már régóta bizalmasabb barátság fűzte s ebből nem is csinált titkot. Úgy látszott azonban, vagy legalább is ezt mondta, hogy szakítani akart. — Nálunk az a szokás, hogy az üzletben vasárnaponként mindig más és más jtisztoáselő inseekctóziik, Anäkoc Sghäf* fér nem volt soron, Szomborban tartózkodott, ha pedig inspekciós volt, rendszerint vagy aznap, vagy másnap már keresték telefonon Szomborból és az iránt érdeklődtek tőle, hogy miért nem utazott át. Az utóbbi időben számtalanszor előfordult, hogy ha Szomborból telefonon keresték, mást küldött a telefonhoz azzal, hogy nincs itt. Schäffert, ha öngyilkos akart lenni, csak az indíthatta erre, hogy szeretett volna szabadulni a viszonytól, de nem volt elég ereje a szakításhoz. Pornográf filmgyárat leplezett le a bécsi rendőrség Balkánra küldték a pornografikus mozifelvételeket Bécsiből jelentik: A bécsi rendőrség már régóta tud arról, hogy Bécs-ben egy vállalat pornografikus filmeket hoz forgalomba s az ilyen filmek külföldre való szállításával fényes üzleteket csinál. Azt is megállapította a rendőrség, hogy a -titokzatos filmgyárnakmagában Bécsiben sok megrendelője van, mert zártkörű társaságok házi mulatságain rendszeresen vetítettek obscen filmeket. A titokzatos filmgyárat azonban nem sikerült leleplezni, Néhány nap előtt a rendőrség a Westbahnhofon letartóztatott egy Moor Lajos nevű fiatalembert, aki a pályaudvaron gyanúsan viselkedett. Kihallgatása során moziszimésznek mondotta magát s eldicsekedett vele, hogy a Kokain cimü fitaben ő játszotta a főszerepet és evvel olyan \sifcert ért el, hogy Perzsiából is kapott szerelmes leveleket. Vallomása alapján megtalálták a film-1 gyárat, leleplezték a filmek íorgalombahozóit és szereplőiket. A szereplők közül harminc fiatal leányt tartóztattak le, akik épen mint meztelen táncosnők élethűen szerepeltek egy készülő, fillmbem^A-i .-nyomozás. ,azt; isnm^l^ffltotta, hogy a pornografikus filmeknek az egész .világon nagy keletjük. volt. Svájcban és Magyarországon is kapósak voltak, de a legnagyobb részüket, a. Balkánra -száiitották. Görögország, Románia és TöröfcoTSzil ' Vöitaik a legjobb vevői a meztelen filmeknek, de jutott belőlük Zagrebba és Beogradba is. Beleőrült a fcék sugarakba Szentel szobafestő tragédiája Szentéről jelentik: Tragikus esemény foglalkoztatja a szentai közönséget. Vorgics János hetven éves szoba-, festő, aki valamikor nagy szerepet játszott a város közéletében is, szerdán reggel megőrült, dühöngeni kezdett, ugylhogy be kellett szállítani a közkór-' ház elmeosztályára. Vorgicsnak ezelőtt Öt évyel meghalti a felesége és azóta állandóan buskomor volt. Több Ízben öngyilkosságot kísérelt meg, néhány héttel ezelőtt pedig fel akarta gyújtani a házát, hogy maga is bennégjen és csak nagy nehezen tudták rokonai megakadályozni szándékában. Néhány nappal ezelőtt az a rög-, eszméje támad't, hogy az egész világ, kékszinü, mindenkinek arról panaszkodott, hogy kékszinü sugarak üldözik, amelyekkel állandóan meg kell birkóznia. Kedden délután a lakása udvarán vívott elkeseredett küzdelmet a kéksu-i garak ellen. Minden tárgyat, ami a kezeügyébe került, többek között egy vízzel telt mosóteknőt is, hihetetlen erővel' felemelte s messze eldobta, hogy mint1 mondotta, leüsse a 'kéksugarakat. Csak nagy nehezen tudott ismét megnyugodni, mire hozzátartozói ágyba fektették. Szerdán délelőtt hirtelen felugrott az ágyból és folyton azt kiabálta: — Ismét itt vannak azok az átkozott kék sugarak! Dühöngeni kezdett, majd a bútorokat össze-vissza dobálta, amikor pedig hozzátartozói mek akarták fékezni, reájuk rontott és fojtogatni kezdte őket. Csak* nagy nehezen tudták ártalmatlanná tenni, majd értesítették a rendőrséget is, amely Vorgicsot, mint köz- és önveszélyes elmebajost, beszáütttaüa a közkor*
