Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-12 / 252. szám

1Q26. szeptember 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET ——BH— Az elrománosltás politikája továbbra is dühöng az erdélyi iskolákban. Ara­don ez történt a napokban: Barna Já­nos, román állampolgár, magyar nem­zetiségű és evangélikus vallásu elvitte gyermekeit az állami elemi iskola ma­gyar tagozatába. A gyermekei: György negyedik elemibe jött, Julianna máso­dikba szeretett volna' iratkozni és Béla, akit apja az első osztályban akart el­helyezni. A két idősebb gyermek már tavaly is ebbe az iskolába járt és nem­zetiségük, vagy vallásuk ellen senkinek nem volt kifogása. Most azonban a be­iratás csak a szándékig jutott el, mert a hivatalos funkció megkezdése előtt Miklósi Aurél iskolaigazgató a követke­ző nyilatkozatot tette: »Barna ur, az ön gyermekeit nem vehetem fel a magyar tagozatba, mert ön nem magyar nem­zetiségű, hanem román. A tankötelese­ket összeíró ivén ez pontosan fel van tüntetve. Fáradjon el a Mihail Rahovei­­uccai állami elemi iskolába, ahol a ro­mán tagozatba minden további nélkül felveszik a gyermekeit. Igazán sajná­lom, te nem tehetek róla«. Barna János elképedt, nem értette az egészet, hiszen tavaly és tavalyelőtt is ebbe az iskolá­ba jártak a gyermekei és akkor a ha­tóságok magyarnak ismerték el őket. Ma pedig ugyanez az iskolai hatóság már románnak deklarálja a gyermekeket. Barna János kérdezett, kért, de csak vállvonogatás volt rá a felelet. Barna János erre gondolkozni kezdett és eszé­be jutottak a következők: — Nagyapám tiszta szinmagyar ember volt, apám azonban áttért a görög-keleti vallásra. Én már húsz esztendeje visszatértem őseim hitére, az evangélikus vallásra és gyermekeim már evangélikusnak és ma­gyarnak születtek. Tehát most — nem is tudom, hogy hány év múlva — gyer­mekeimnek kell bünhödniök azért, mert nagyapjuk áttért a görög-keleti vallásA. * Becsnek egyik legérdekesebb, egyút­tal legismertebb alakja Eduard Nasche, a szépművészeti akadémia tanára. A rend­kívül rokonszenves fiatal tudós- minden­képpen megérdemli a magyarság ér­deklődését: olyan tökéletességgel be­szél magyarul, mintha életének hetven­öt esztendejét Somogybán töltötte vol­na. Ennek a magyar tudományának pe­dig igen érdekes a története. A pro­fesszor hosszú időkön keresztül tanára volt Csekonics Márk Gyula grófnak, a kinek családjával a legintimebb barát­ságba került. Amikor a tanítvány édes* apja meghalt, végrendeletében úgy in­tézkedett, hogy a somogymegyei Dom­bóvár melletti birtokából öt hold egy tagban fekvő földnek ő legyen az örö­köse. Két feltételhez kötötte az adomá­nyozást: ahhoz, hogy húsz éven keresz­tül minden esztendőben egyszer le kell mennie birtokára, valamint, hogy meg­tanuljon magyarul. A végrendelet kihir­detése után a bécsi professzor le is ment kis földjére, úgy megszerette So­mogy vidék szépségét és a magyar né­pet, hogy elhatározta: eleget tesz az örökhagyó akaratának, annál is inkább, mert érezte az örökhagyó intencióját, aki igy akarta biztosítani, hogy család­jával továbbra is összeköttetésben ma­radjon. Magyarul egy fiatal hölgytől ta­nult meg három hónap alatt és azonnal hozzáfogott a klasszikusok tanulmányo­zásához, majd a világirodalomról irt munkájában hatalmas fejezetet szentelt a magyar irodalom megismertetésére, ez a munka a német filozófusok számá­ra ma is forrásmunkául szolgál. * Aradon a magyar párt tudvalevőleg nem vett részt a községi választáso­kon, mert az Avarescu-párt, a paktum ellenére, nem akarta elfogadni Barabás Béla jelölését. A város prefektusa, Bo­­neu a magyar párt és az Avarescu-párt közt történt konfliktusról ezeket mon­dotta: »Azt fogják rám, hogy Barabás Béla dr. ellen a régi vádak alapján lép­tem volna fel és ezért borult volna fel a magyar párttal a közös egyezmény. Ezt az állítást is visszautasítom és ki­jelentem, hogy sem Barabás, sem más ellen nem emeltem kifogást, mint ahogy nem is lehet személyek ellen kifogásom. A magyar párttal történt első megálla­podásunkkor nem tudhattam azt, hogy az egyes pártok kik ellen emelnek majd kifogásokat, meg azután alapvető elv­ként valóban kimondottuk, hogy az uj listára nem kerülhetnek azok, akik a régi városi tanács feloszlatását tör-Londonból jelentik: A derbyshirei bányatulajdonosok után pénteken el­utasító álláspontra helyezkedtek a dél-walesi bányatulajdonosok is a sztrájkoló bányászokkal szemben. A dél-walesi bányatulajdonosok pén­teki ülésükön elhatárolták, hogy nem fogadják vissza a sztráj­koló bányászokat mindaddig, a míg a bányamunkások az egész országra érvényes egységes Madridból jelentik: A direktórium plakátokon hívta fel az egész ország lakosságát, hogy a diktatúráról el­rendelt népszavazásban mindenki vegyen részt. A népszavazás szombat reggel nyolc órakor megkezdődött és három napig fog tartani. Minden állami hivatalban, a vá­rosházán és az elöljáróságon hiva­talos nyomtatványok állnak a sza­vazók rendelkezésére, amelyeket alá kell írni annak, aki részt vesz a nép­szavazásban. A szavazáson minden férfi és nő résztvehet, aki betöltötte tizennyolcadik évét. Az aláírandó vénytelennek nyilvánították. Miután ezek között volt dr. Barabás Béla is, ezért az ő személyétől el kellett tekin­tenünk. Ugyanezért hiúsult meg a libe­rális párttal való együttműködés, mert ennek a pártnak valószínűleg dr. Robu János lett volna a jelöltje, aki pedig szintén kétségbevonta a feloszlatás tör­vényességét«. munkabér megállapításához ra­gaszkodnak. Megállapították egyben a dél­walesi bányatulajdonosok, hogy a bányatulajdonosok központi szövetsége nem rendelkezik tel­jes hatalommal, hogy megköt­hesse a végleges béregyez­ményt, ami ugyancsak lassítja és megnehe­zíti az egyezkedő tárgyalásokat. nyomtatványon a szavazó háláját fejezi ki Pri­mo de Riverának a jogrend helyreállításáért és bizalmát fejezi ki a »marokkói hős« iránt, aki Spanyolország nem­zetközi tekintélyét megóvta. Ilyen körülmények közt azok, akik a diktatúra ellen van­nak és a parlamentáris kpr?, mányrendszer visszaállítását kí­vánják, nem vehetnek részt a pépszavazásban, ügy hogy a népszavazás nem is jár­hat más eredménnyel, csak a direk­tórium győzelmével. Japán bizonyos megelégedett­séggel nézi az angol befolyás­nak Kínában való csökkenését és elsősorban Csang-Cso-Linre, Mandzsúria urára támaszkodik, aki jelenleg Peking ura is. Anglia felszólította Japánt, hogy vegyen részt a Kína elleni bün­tető expedícióban, a japán kor­mány azonban ezt hivatalosan visszautasította, mert attól fél, hogy az angolellenes hangulat Kínában japánellenes han­gulatba csapna át, másrészt pedig a japán kormány reméli, hogy­ha legalább is semleges maga­tartást tanusit, úgy a kínai an­gol érdekeltségek egyrésze harc nélkül fog Japán ölébe hullani, ami fontos érdeke lenne Japánnak. Csak útlevéllel! Beszüntették Szuboticán a határ­átlépési engedélyek kiadását A jugoszláv hatóságok még évekkel ezelőtt lehetővé tették, hogy akiknek sürgős esetben, halálozás, vagy súlyo­sabb betegség esetén kellett átmenni Magyarországra, minden körülménye­sebb eljárás mellőzésével, huszonnégy­­negyvennyolc órai időtartamra kaphas­sanak határátlépési igazolványt. A fél­nek csupán az érkezett táviratot kellett felmutatnia és annak alapján, a főispán utasítására a rendőrhatóságok haladék­talanul kiadták a határátlépési engedélyt. Ez az intézkedés a kölcsönösség elvén alapult, amennyiben a magyar hatósá­gok hasonló előzékenységet tanúsítot­tak azokkal szemben, akik jugoszláviai hozzátartozóik sürgős meglátogatására kértek határátlépési engedélyt. Legutóbb azonban a szuboticai vasúti rendőrségnek tudomására jutott, hogy a magyar határrendőrség nem minden esetben fogadja el a rendőrhatóságok részéről kiállított határátlépési enge­­’délyt' és e tékintetben kivételeket tesz. A vasúti rendőrség több ilyen panaszt jegyzőkönyvbe foglalt és jelentést tett a szuboticai főispáni hivatalnak, mire Gyorgyevics Dragoszláv főispán rende­letet adott ki, hogy a jövőben a szubo­ticai rendőrhatóságok nem adhatnak ki határátlépési engedélyeket, még halá­lozás esetén sem. Eszerint bárki, aki át akarja lépni a jugoszláv határt, köte­les a rendes utón útlevelet szerezni. Szabadlábra helyeztek a késelő szuboticai vasutast Japán nem avatkozik bele az angol-kínai konfliktusba A kantoni vörös csapatok tovább folytatják az e őnyomulást Az angol bányatulajdonosok nem hajlandók egyezkedni A dél-walesi bányatulajdonosok elutasító határozata Megkezdődött a népszavazás a spanyol diktatúráról A háromnapos népszavazáson csak Primo de Rivera hivei vehetnek részt I Londonból jelentik: Kínából ér­kező jelentések szerint az angolellenes hangulat egész Kínában állandóan növekedőben van. Vu-Pej-Fu tábornagy tiltakozását fejezte ki a Jangcsekiang vizeire ki­küldött angol hadiflotta eljárása el­len. A kantoni kereskedelmi kamara az angol árucikkek és az angol ha­jók bojkottját szigorította. Kínai japán köröknek az a véle­ményük, hogy Japánnak semmi esetre sem szabad beavatkoznia a kínai polgárháborúba. Londonban ez az állásfoglalás általános fel­tűnést kelt, mert arra számítot­tak, hogy Japán is támogatni fogja Angliát Kínával szemben. Sanghai főkormányzója napipa­rancsot intézett a Kianszu-tarto­­mányban állomásozó csapatokhoz, amelyeket felszólít, hogy álljanak készen a küzdelemre. Szun-Csuang- Fang sanghaii főkormányzó ultimá­tumára, amelyben felszólitotta a kantoni vörös csapatokat, hogy vo­nuljanak vissza, semmiféle válasz nem érkezett és a kantoni vörös csapatok to­vább folytatják offenzivájukat. Az angol tengerészeti miniszté­rium hivatalos jelentése szerint a Jangcsekiangon lefolyt ütközetben hét angol tengerész esett el, tizenöt matróz pedig súlyosan megsebesült. A Kinából érkező legutóbbi jelen­tések szerint Vu-Pej-Fu és az angol kor­mány között kitört konfliktus könnyen nemzetközi bonyodair makra vezethet. A kantoni csapatok, amelyek a szov­jet jóváhagyása és engedélye nélkül nyomultak előre és foglalták el Han­­kaut, tudvalevőleg erősen angolel­lenesek. Ezek a csapatok főleg sztrájkoló kínaiakból állanak és minden idegen érdekeltségtől függetlenül harcolnak Kina füg­getlenségéért. A kantoni csapatok Hankau elfog­lalásával elzárták a Jankcekiang folyót, amely a legfontosabb keres­kedelmi ut Kina belsejébe és amely­re Angliának kereskedelmi szem­pontból feltétlenül szüksége van. Úgy látszik, hogy Vu-Pej-Fu tábor­nagy, szükségesnek tartja, hogy a függetlenségi eszmét a maga részére kisajátítsa és ezért határozta el az angol hajók lefoglalását, i Vu-Pej-Fu a ieghatározotabban ! tiltakozik az ellen, hogy a 1 Jangcekiang vizén angol flotta állomásozzon. A kantoni kormány Honkong ellen ' Kina másik fontos kereskedelmi ki­­j kötőjét, a Jangcekiang torkolatá- I iiál levő Sanghait játszotta ki és ezt , lázasan megerősíti. ; Az angol kormány mindent i megtesz, hogy a sanhaii főkor­­»irányzót eltérítse a kantoni kor­mány iránti jóakaratu maga­tartásától, a főkormányzónak azonban semle­gességéből, másrészt pedig az ópiumcsempészésből olyan óriási jö­vedelme van, hogy csak nagyon ne­hezen enged az angol nyomásnak. önvédelemből szarta meg t.'mdóját A szuboticai rendőrség szabadlábra helyezte Beszédes József szuboticai vasúti fűtőt, akit néhány nappal ezelőtt helyeztek letartóztatásba, mert az uc­­cán megszurta Zödi István volt vasúti munkást. A nyomozás megállapította, hogy Beszédes önvédelemből követte el tet­tét. Zödi már régen haragudott Beszé­desre, aki mindig igyekezett kerülni el­lenfelét. A múlt szombaton Beszédes egy Bajai-uti korcsmában borozgatott, amikor hozzáfcsatlaközottZödLBeszédes a találkozás elől már nem térhetett ki, de úgy látszott, mintha Zödi elfelej­tette volna a régi haragot és kedélye­sen elbeszélgetett Beszédes Józseffel. Mindketten ittasok voltak már, amikor a korcsmából hazaindultak. Alig értek ki az ucára, Zödi hirtelen bicskát rán­tott és rákiáltott Beszédesre: — Most leszámolunk! A megtámadott ember futásnak eredt, Zödi azonban pár száz lépésre utolérte és ekkor Beszédes látva, hogy már nem menekülhet, szintén bicskát rán­tott és hátrafelé szúrt támadójára. Be­szédes csak annyit tudott, hogy Zödi többé nem üldözte és hazament. Nem­sokára a rendőrök lakásáról előállítot­ták és öt napig őrizetben tartották, minthogy azonban beigazolódott, hogy Zödi volt a támadó és sebesülése nem életveszélyes, Beszédes Józsefet sza­badlábra helyezték. Az eljárás az éjszakai szurkálás ügyében tovább folyik /

Next

/
Oldalképek
Tartalom