Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-12 / 252. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ _________________1926. szeptember U Megkezdődik Noviszadon a III. osztályú kereseti adó kivetése Noviszadról jelentik: A noviszadi tartományi pénzügyigazgatóság elkészítette a Noviszad város részére kidolgozott III. osztályú kereseti adójavaslatot és azt szeptember 11—18-ig a városháza adóügyi osztályában közszemlére teszik ki. A kereseti adóbizottsági tárgyalás szeptember 20-án kezdődik. A noviszadi járásban a III. osztályú kereseti adókivetés már szeptember 13-án kezdődik. A pénzügyigazgatóság javaslatait az egyes községekben már előzőleg közszemlére tették ki. A noviszadi adókivető bizottság a tartományi pénzügyigazgatóság épületében fog működni. Noviszad város részére a pénzügyminiszter a III. osztályú kereseti és forgalmi adók kivetésére két bizottságot nevezett ki. Az első bizottság elnöke Radivojevics Sztevan mérnök, elnökhelyettes: Dimics Lázár nyugalmazott tanító. Rendes tagok: Milics Tódor lelkész, dr. Jankovics Pál ügyvéd, Czidlik Ferenc ipartestületi elnök és Matics Milorád kereskedő. Póttagok: Markovics Sándor földbirtokos, Kerácz Száva birtokos, Vucskov Milán kereskedő és Csabay Henrik szabó. A második bizottság elnöke: Mrkics György nyugalmazott pénzügyigazgatósági tisztviselő, elnökhelyettes: Araniczki Sztankó felebbviteli bírósági tanácselnök. Rendes tagok: Adamovics Sándor bornagykereskedő, Letics Szteván földműves, Vlaskalics Vláda földműves, Lazics Sztankó kereskedő és Ernszt Bernát fakereskedő. Póttagok: Jovanovics Tósa banktisztviselő, Szaranda Lázár földművelő, Milák Jócó földművelő, Maetin Ferenc borbély és Zllkics György építőmester. A noviszadi járási adókivető bizottság elnökévé Radtdikov Márkó rumenkai gazdálkodót nevezték ki, elnökhelyettes lett Szavin Zsárkó földműves (Pasicsevó). Rendes tagok: Brankov Brankó földműves (Despot-Szveti-Iván), Gisz Mihály földművelő (Bácski-Járák), Bosnyákovics Pavle iskolaigazgató (Temerin), Jeftics Gábor kovács (Begecs), Jeszenszki Károly kereskedő (Bács- Petrovác). Póttagok: Vukovics Jován földművelő (Kiszács), Czrnovácski Milán földművelő (Sztari-Futak), Podhradszki Nikola tanító (Glozsán), Nesics Szvetozár asztalos (Pasicsevó), Szikácski György (Deszpot-Szveti-Iván). Kinevezte a miniszter a felszólamlási bizottságokat is. A Noviszad-városi felszólamlási bizottságban elnök: Monasevics Dusán kereskedő, elnökhelyettes: Königstaedtler Dusán gyáros. Rendes tagok: Nikics Dusán nyugalmazott tábornok, Rákics Milutin földbirtokos, Novákovics Vláda földművelő, dr. Petrovics Milos földbirtokos és Niketics Bózsa vendéglős. Póttagok: Grosinger János gyógyszerész, Vlaovics Mirkó földművelő, Muntyán György földművelő, Popov Milán kereskedő és Protics Mirkó mechanikus. A Noviszad-járási felszólamlási bizottságnak tagjai lettek: Elnök: Katies Milos nemzetgyűlési képviselő (Zsabaly), Az uj szuboticai színház ügykezelése kérdésében, mint jelentettük, legutóbb bizonyos nézeteltérések merültek föl űz illetékes tényezők körében és attól lehetett tartani, hogy emiatt késedelmet szenvednek a városi színház és mozi sikeres működésének előkészítésére irányuló intézkedések. Kétségesnek látszott az is, hogy a Városi Takarékpénztár, amely egy ízben már kész megállapodást létesített a tanáccsal a színház egy éven keresztül leendő adminisztrálására, megmaradhat-e a megegyezés mellett. Ilyen körülmények között az intézmény vezetésének kérdése függőben maradt. Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság szombaton délelőtt ülést tartott, melyen Setyerov Szlávkó felolvasta jelentését arról a vizsgálatról, melyet az állami birtokok kezelése és költségvetése körül végzett a kiküldött albizottság. A jelentés, mely foglalkozik a beljei, a koszancsicsi, bozsjakovini, ljubicsevói és karagyorgyevói álalmi birtokok számadásaival. rámutat arra, hogy az áflami birtokok — a koszancsicsi kivételével — súlyos deficittel zárták az utóbbi gazdasági esztendőket. elnökhelyettes: Legyenszkt György magánzó (Szrbobrán). Rendes tagok: Dragolyov Nikola lelkész (Rumenka), Krsztics Szlavkó földművelő (Sztari-Sové), Knezsevics Lázár földművelő (Sztarifutak), Handler Izidor kereskedő (Temerin), Novákov Jován kovács (Sztari- Sové). Póttagok:| Petrovics Milán földművelő (Nádalja), dr. Popovics Szteván ügyvéd (Zsabaly), Gruics Mladen kőfaragó (Pasicsevó) és Kolarsziki Dusán vendéglős (Rumenka). A kinevezett adókivető bizottsági tagok közül többen bejelentették tisztségükről való lemondásukat. Gyorgyevics Dragoszláv főispán szombaton délelőtt ismét hosszabb tárgyalást folytatott Lepedát Híjával, a Városi Takarékpénztár igazgatójával a színház ügyében. A tanácskozás befejeztével a főispán kijelentette a Bácsmegyei Napló munkatársának, hogy a színház vezetése föltétlenül a Városi Takarékpénztár kezében lesz és most csak a megfelelő módot keresik arra, hogy a színház ügykezelése minél eredményesebb legyen. A színház vezetésének függőben levő résztletkérdéseiről egyelőre sem a főispán, sem a Városi Takarékpénztár igazgatója nem hajlandók nyilatkozni. A vizsgálat különösen súlyos hibákat talált a bozsjakovini birtok kezelésében, mely az 1922—1924. évekre 20.064.000 dinár kiadással szemben csupán 718.000 dinár levételt mutat ki. A beljei uradalom 1923—24. években 36 millió tiszta hasznot ért el, 1924—25. években viszont nyolc millió dinár ráfizetés mutatható ki. Az 1925. évben még a cukorgyár is veszteséggel zárta az esztendőt, pedig a gyár ekkor dolgozta föl a legnagyobb cukorrépa-mennyiséget. A ljubicsevói állami birtok 1925-ben két és félmillió dinár kiadással szemben mindössze batszázharmincegyezer dinár bevételt ért el. A deficitek oka — a jelentés szerint — az, hogy minden állami birtoknál rendkívül nagy a személyi kiadás; egyes birtokokon több millió dinárra rúg. A pénzügyi bizottság elhatározta, hogy felszólítja az összes állami birtokokat, terjesszenek be pontos és kimeritő számadásokat Az albizottság jelentését hétfőn fogják részletesen megvitatni és kedden valószínűleg dönteni fognak, hogy mit csináljanak azokkal az állami javakkal, melyek nem mutat* koznak rentábilisaknak. Tűzoltó-ünnep Apatinban Az uj laktanya felavatása Apatinból jelentik: Ünnepélyes keretek között szentelték föl Kisasszonynapján az apatinii tüzolfótestülfet uj laktanyáját. Az ünnepségek sorozatát az idegen tüzoltótestüietek felvonulása nyitotta meg. A menet az apitini tűzöl, tokkal együtt zeneszóval vonult Dellin Frigyes sörgyári igazgató, tüzoltófőparancsnok lakása elé, ahol Raics Szvetiszláv bácsmegyei alispán, a tűzoltó szövetség elnökének vezetésével együtt voltak már a járási tüzoltótestüietek parancsnokai. A kölcsönös üdvözlés után a menet a római katholifcus templomhoz vonult, ahol ünnepi istentisztelet volt. A templomból az uj tűzoltó laktanyához vonultak, ahol Bischof Antal beszentelte a laktanyát, majd a nap jelentőségét méltató beszédet mondott. Délben százötven terítékes diszebéd volt a Lindenmayer-féle szálloda nagytermében. A banketten számos lelkes felköszöntő hangzott el. Délután három órakor az apitini tüzoltótestület tagjai az uj laktanya udvarában nagy néptömeg jelenlétében gyakorlatokat tartottak, amelyeket népünnepély követett. Este a Lindenmayer-szállodában rulett-bált tartottak, amivel az ünnepségek sorozata véget ért. A szuboticai színház a Városi Takarék kezében marad Gyorgyevics Dragoszláv főispán nyilatkozata Nagy deficittel dolgoznak az összes állami birtokok A beljei uradalomban 1925. évben nyolc millió volt a ráfizetés A bölcs kádi (Régi keleti mesel Irta: Stella Adorján Napkelet városában Fatime volt a legszebb leányzó. Éjfekete szeme kicsillogott fehér arcából, karcsú dereka ringott, amikor végigsétált a város főterén. Fatime sokat sétált. A felületes szemlélő azt hihetné, hogy egészségi okokból vitte túlzásba a sétát, de mi, a kik jól ismerjük a történetét, már most megcáfoljuk ezt a mendemondát. Fatime foglalkozásával szorosan összefüggött a gyakori séta. Fatime hivatásszerűen sétált. Fatime rossz nő volt... * Szépségének hetedhétországban hire járt. Messze tartományokból jöttek el a hívők, hogy élvezzék a női bájnak ezt a tökéletes mintaképe. Fatimének egyre kevesebb ideje maradt a sétálásra. Olyan pompásan ment a sora, hogy nem volt szükség propagandára. Szobájának kilincsét egymásnak adogatták a férfiak és egyre nagyobb hire lett a szépséges arab lánynak. Egy-egy szerepléséért már többet kapott, mint a leghíresebb művész. Saját palotájába költözött, saját fogatán járt. Tiz aranyat kellett fizetni annak a férfiúnak, aki közelebbről akarta élvezni Fatime éjfekete szemének tüzes pillantását. Kartársnői hiába próbáltak vele versenyre kelni, hiába kértek csupán öt aranyat a földi örömökért, a szórakozni vágyó férfiak mégis Fatime szobáját óhajtották közelebbről megvizsgálni. * Azon üzleti elv alapján, hogy az árakat a kmiaská és a kínálat szabályozza, a szép Fatime húsz aranyra emelte fel a látogatási dijat. Egyik napról a másikra. És a hossznak ezen a napján látogatta őt meg Ahmed, egy igazhitű fiatalember, aki már rég vágyakozott Fatime sokszor megénekelt bájaira. A nő kegyesen fogadta a fiatalembert, de miután nemes lelke irtózott minden vitatkozástól, már a diskurzus első perceiben közölte: — Tegnap óta lényeges áremelkedés van. Húsz arany a belépődíj. Ahmed mélységesen zavarba jött, meghajtotta magát és igy válaszolt: — Bocsáss meg szépséges leányzó — ez már árdrágítás... Én úgy tudtam, hogy mindössze tiz aranyért árulják a boldogságot... Fatime összeszoritotta az ajkait és nem felelt. Ahmed esetlenül elköszönt és futva távozott. Félszeg, gyáva fiatalember volt. Szégyelte bevallani, hogy nem ismervén a közgazdasági élet hullámzását, mindössze tiz aranyat tett a zsebébe, mielőtt látogatóba jött. ★ Másnap ismét megjelent a leányzó forgalmas lakásán. — Újra itt vagyok — mondta zavart mosollyal. A lány felugrott mint a párduc. — Miért jött?! Ahmed csodálkozva nézett rá. Nem kellett hozzá túlságos leleményesség eltalálni ennek a látogatásnak a célját. A fiatalember éppen ki akarta venni pénzeszacskójából a húsz aranyat, hogy, legalább halváim körvonalakban jelezze jövetelének célját, de a nő egy erélyes gesztusa félbeszakította ezt a mozdulatot. — Takarodjon ki! — kiáltotta haragosan. Ha maga árdráigtásnak minősítette az én eljárásomat, ide be ne tegye többé a lábát. Magának nem vagyok többé itthon. És ajtót mutatott a szerencsétlen Ahmednek. * A fiatalember ettől kezdve egészen belehabarodott a nagyszerű Fatimébe. Mindent elkövetett, hogy elhatározását megmásítsa, de a lány nem engedett. Még Ahmed követeit is kidobta a lakásából. — Ez az ember megsértett engem. Sohse fogom neki megbocsátani. Engem mindenki elérhet, de Ahmed soha az életben... * Ahmed most már halálosan szerelmes lett az álhatatos nőbe. Fontszámra ígérte neki az aranyat, de a makacs lány nem engedett. Egyszer barátai tanácsára álruhába öltözött és meglátogatta Fatimát. A lány az ismeretlen uraknak kijáró szívélyes közönnyel fogadta. Már-már azt lehetett hinni, hogy Ahmed mégis eléri álmainak álmát, a húsz aranyat sikerült is rásózni a gyanútlan nőre, amikor Fatime felismerte sóvár hangjának remegéséből. — Kotródj! — szólt rá haragosan. És utánavágtá a húsz aranyat * Ahmed betege lett ennek a szerelemnek. Barátai már az életét féltették. —> Rámegy a fiú erre a vágyakozásra — mondták. Érthetően nagyon megörültek, amikor egyszer Ahmed sugárzó arccal jelent meg körükben. — Gyerekek — mondta boldogan — a nő az enyém volt. Nagy izgalom támadt. — Hogyan? Hogy? — Álmomban. Az éjjel vele álmodtam ... Az esetnek hire terjedt a városban s hamar megtudta maga Fatime is. Elküldte tehát komornáját Ahmedhez a következő üzenettel: — Miután elérted amit óhajtottál, légy szives a húsz aranyat megküldeni. Ahmed kacagva üzente vissza: ■ — Az álmaim után nem fogok lükszuszadót fizetni. # Pörre került a dolog. Fatime bepanaszolta az ügyet a bölcs kádinál. — A húsz arany jár nekem, ö maga dicsekedett azzal, hogy én voltam az álomképe... Elvi okokból kérem elmarasztalni. Jól néznék ki, ha az öszszes férfiak csak álmukban látogatnának meg... Ahmed nem akart fizetni s igy a bölcs kádínak Ítéletet kellett mondani. Három napi töprengés után az egész város feszült figyelme mellett hirdette ki az Ítéletet, amely igy szólt: — Fatimének igaza van, amikor a pénzét követeli, de igaza van Ahmednak is, amikor az álomért nem akar csengő arannyal fizetni. Döntésem tehát az, hogy Fatime menjen haza aludni. Alvásközben joga van neki azt álmodni, hogy Ahmed kifizette a húsz aranyat,,,
