Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-21 / 229. szám

4. oldal BÁCSfóEGYE! PPM* CIRK m m 9 A szerencse-hólapda i Délelőtt 10 óra A reggeli postával levelem jött Ame­rikából, ott élő ismerősömtől, akit már harminckét év óta nem láttam. Kíván­csian bontottam fel a borítékot, mit akarhat? A derék jenki, aki időközben ngylátszik meghülyült, a következőket Írja: Kedves Jenő, a mellékelt névsort másold le kilenc­szer és az egyes példányokat küldd el huszonnégy órán belül kilenc isme rősödnek azzal, hogy ők is másolják le és hasonlóképpen terjesszék. A mellékelt névsorban szereplő höl­gyek és urak, mint láthatod, egytől­­egyig továbbították ezt a felhívást, amelyet egy kanadai ezredes indí­tott útnak azzal, hogy aid a láncot el­sőnek megszakítja, azt borzalmas csa­pás fogja sújtani, ellenben mindazokat, akik a feltételeknek eleget téve továb­bítják ezt a felhívást, nyolc napon be­lül nagy szerencse ért. A névsor végére jegyezd oda a ne­vedet. óvakodj a láncot megszakítani! ölel szerető barátod F. Robbins. A levelet belehajitom Íróasztalom fiók­jába. Babonás aztán igazán nem va­gyok. 2. Délelőtt 11 óra Csak azért veszem elő a levelet, hogy megnézzem, kik adták oda magukat eh­hez a gyerekes játékhoz. Érdekes. F. Qpns nagykereskedő Philadelphiából, Rastus Banks igazgató Cincinnatiból, H. Thompson ,gyáripari»», ííhicagéhől,.,Wil­liam Mores kereskedő Chicagóból, Ed­uard Moipoflwry^!^ Yorkból és a többiek. Csupa előkelő ál­lású, úgynevezett komoly emberek. Hó­­iapdáznak a szerencsével. Te jó ég, micsoda állatok! 3. Déli 12 óra Én erre sohasem lennék képes. Végre Is vagy van felvilágosultság vagy nincs, nem igaz? Könyves Kálmán annakide­jén többek előtt azt a figyelmet érdemlő kijelentést tette állítólag, hogy: nincse­nek boszorkányok, beszéljünk másról. Ez ugyan nem tartozik ide. Végre is ebben a levélben boszorká­nyokról ninos említés. Csak arról, hogy hz ember bemázffizik, vagy etpéneceli magát. Felnőtt ember, akinek már a füle is szőrösödSk, nem hihet efféle ostoba ka­balákban. Mulatságos fickó ez a Robbins. Délután 1 óra 4. Illetőleg, ha úgy vesszük, kellemetlen fráter. Minek küldte ezt a szamárságot? Az ember akármennyire is felvilágosult, nem szeret ujjat huzni a végzettel. Én tudom, hogy a sots egyáltalán nem {íagyja magát befolyásoltatni egy para­­ifikus kanadai őrmester körleveleitől, de azért mégis... kellemetlen érzés, direkt provokálni a - fátumot. ... Eh, butaság! Csak nem teszem magamat nevetsé­gessé az ismerőseim előtt azzal, hogy ilyen leveíeket küldök a nyakukra. Hogy röhögjenek rajtam, mint én Rastus Banks nagyiparoson Kentuckyból? A légköri elektromosság csapott volna bele ebbe az átkozott Robbinsba! ' 5. Délután 2 óra Csak az hiányzott még. hogy a fele­ségem is beleavatkozzon. Mindig mondtam, hogy kár úgy leha­­rnarkodni azt a nőemandpációt. Az aerz­­bzonyl állat, hiába, alacsonyabbrendü­la, hiába végzett egyetemet, benne él legsötétebb középkorban. ö már szentül hiszi, hogy ha nem küldöm szét a leveleket, valaki meg fog halni a családban. Kinevetem. Délután 3 óra Én: Eddig türelmesen hallgattam, de most aztán már elég legyen ebből az os­tobaságból! Vota: Utoljára mondom, Jenő, hogyha maga szántszándékkal romlásba akar dönteni bennünket, akkor... stb. 7< Délután 4 óra Én: Eddig türelemmel hallgattam, de most aztán már elég legyen ebből az ostobaságból! Viola: Utoljára mondom, Jenő, hogyha maga szántszándékkal romlásba akar dönteni bennünket, akkor... stb. • Délután 5 óra Én: Eddig türelemmel hallgattam, de... A fejemet etkapom és a váza csak a tükröt zúzza be. Hozzávágom a zongora­­széket. Nem a tükörhöz, hanem Violá­hoz. Az anyósomat találom, aki közben bejött a szobába. így Is jó. 9. Délután 6 óra Elmentek. Tulajdonképpen nem is értem, hogy miért kellett neki ezért úgy izgulni. Beláthatta volna, hogy én mint sza­badgondolkozó, szabadkőműves és sza­badúszó, nem ugorhatók mindjárt fejest egy ilyen elhatározásba. Ha ahelyett, hogy mindjárt veszekedni kezd, egy jó szót szól... Ejnye, a gépirókisasszony már el akaT menni. Drága kisaszony, ne haragudjon, de még van egy kis munka. Legyen szi­ves, kopogja csak le ezt a névsort ki­lenc példányban. 10. Másnap déli 12 óra Dr. Jogtipró Aladár ügyvéd telefonált, hogy feleségem nevében benyújtotta a válókeresetet. Nana. Ugyáátszik, mégis van benne valami, hogy ez a körlevél szerencsét hoz... Skiz 1926 augusztus 21. Nem tanulhatnak magyar egyetemen a jugoszláviai diákok Tilos útlevelet kUlUtaní iUagyarorszáfba készülő tanulóknak A belügyminisztérium államvédel­mi osztálya néhány nappal ezelőtt 11103. szám alatt rendeletet adott ki, amelyben utasítja a főispáni hi­vatalokat és rendőri hatóságokat, hogy a jövőben ne adjanak ki útle­velet olyan diákoknak, akik Ma­gyarországon akarják folytatni ta­nulmányaikat. A rendelet egyben azt Is .elrendeli, hogy a főispáni hi­vatalok, illetve rendőrhatóságok azoknak se adjanak útlevelet, illeti ve” kiutazás! vízumot, akik a közok­tatási minisztériumtól, vagy vala­mely más minisztériumtól korábban engedélyt kaptak arra, hogy tanul­mányaikat magyar főiskolákon, il­letve magyar egyetemeken folytat­hassák. A rendelet nemcsak a Vajdaságra, hanem az egész országra érvényes. A rendelet indokolásában kimondja, hogy a magyar egyetemi ifjúság nagyon éles támadást intézett leg­utóbbi kongresszusán a jugoszláv és a szövetséges államok ellen és ezért nem ajánlatos, .a jugoszláviai diákságot a magyar ifjúság közé engedni. Mint értesülünk, a rendelet meg­érkezett a szuboticai főispáni hiva­talhoz és igy a főispáni hivatal Ma­gyarországra utazó diákoknak nem fog kiállítani útlevelet. A beográdi országos konferencián • »sígMen lépnek fel a Vajdaié j gazdasági szervesetek Krajacs kere-Jkedelrri miniszter lesz a konferencia elnfke Krajacs Iván dr. kereskedelmi minisz­ter meghívására szombaton délelőtt ül össze Beogradban a Jugoszlavenszka Banka helyiségében az ország összes gazdasági szövetségeinek konferenciája, hogy a gazdasági válság okairól és az orvoslás lehetőségeiről tanácskozzék. A meghívót, amely a tárgysorozatot közli, csak néhány nappal ezelőtt küldték meg az egyes közgazdasági szerveze­teknek, amelyek igy nem tehették kellő tanulmány tárgyává a miniszter által felvetett kérdéseket, azonban a megfáz gyalásra kerülő problémák annyira köz­érdekűek és oly ismertek már a gazda­sági körök előtt, hogy minden delegá­tus külön előtanulmány nélkül a legna­gyobb szakértelemmel és az ügyek ala­pos ismeretével szólhat hozzá a kérdé­sekhez. A szuboticai kereskedők és gyárosok egyesülete néhány nap előtt kapta meg a kereskedelmi miniszter meghívását, amely a konferencia programját a kö­vetkezőkben állapítja meg: 1. Mik a jellemző tünetei országunk közgazdasági életének és melyek e tü­netek között abnormisak? 2. Mik az okai ennek az djlapotnak? 3. Mik azok az eszközök, amelyek­kel közgazdasági életünket a normá­lis mtierbe lehetne terelni és hogyan kell ezeket az eszközöket alkalmazni? 4. Milyen eszközöket kell azonnal alkalmazni és melyek kívánnak huza­mosabb ideig tartó előkészítést? A szuboticai Lloyd, továbbá a Felső­nek született. Itt v«n -például ez a VIo- bácskai Gyáriparosok Szövetsége nmé­ben Damjanovlcs Milán titkár vesz részt a konferencián és bár a titkár a ren­delkezésre álló rövid idő miatt nem dol­gozhatott ki minden részletkérdésre ki terjedő memorandumot, a vezetőség több tagjával folytatott megbeszélés alapján nagyjából összeállította azokat a jelen­ségeket, amelyekre a konferencián rá ki ván mutatni és összegyűjtötte a szabo­­ticai gazdasági körök erre vonatkozó kívánságait. A szóban forgó problémák nem újak. A szuboticai delegátus rá fog mutatni az adórendszer hibáira és sürgetni fogja az egységes adórendszer életbe lépteté­sét, mert egyes országrészek megterhe­lése aránytalanul súlyos. A vasúti tari­fa nem tartja szem előtt a kereskedelem érdekeit. Ugyanez áll a vámtarifára is, amelyek együttesen azt eredményezik, hogy a jugoszláv áruk a világpiacon nem versenyképesek. Főleg ebből a szempont­ból rendkívül fontos elősegíteni a több­termelést, mert még a vasúti és vámta­rifa megfelelő revíziója után sem ellen­súlyozhatná a jugoszláviai búza és más gabonanem ü ára azt a többletet, amely az okszerű gazdálkodás révén ugyan­annyi területen más országokban elő­áll. A nem őstermelő Németországban például huszonnyolc métermázsa búza terem egy lánc földön, míg Jugoszláviá­ban csak tíz. Ugyanez az arány más ex­port-képes őstermelő államokkal is és igy valóban nem csodálható, ha a mi gabonánk drágább, mint a többi orszá­goké. Kiemeleadönek tartják a szuboticai közgazdasági testületek többek között azt a bizonytalanságot, amely a bírósá­gok munkájának késedelmességéből ered. Kereskedelmi ügyekben évek alatt hoz­nak jogerős Ítéletet, ami főleg a külföld bizalmát vonja el az országtól. Elég rá­mutatni arra, hogy ha egy külföldön la­kó hitelező pert indít jugoszláviai adó­sa ellen, néhány év múlva megítélik ne­ki az összeget öt százalékos kamatok­kal együtt, holott ugyanennyi idő alatt pénzét akár üzleti vállalkozásban, akár bankbetétben sokkal magasabb kamattal hasznosíthatná. Az adós évekig hasz­nálja öt százalékos kamattal a pénzt, holott bankkölcsönt csak tizenöt-husz százalékkal kaphatna. "Ezt a jogtalan előnyt egyes belföldi cégek felhasznál­ták és ezzel kompromittálták az egész jugoszláv kereskedelmet a külföld előtt. Az ország hitelének helyreállítására ok­vetlenül szükséges keresztülvinni azt, hogy a bíróságok a kereskedelmi pe­rekben a leggyorsabban ítélkezzenek. Végül ki fog terjeszkedni a szuboticai megbízott arra is, hogy a hitelszerzést meg kell könnyíteni és ebben a Narodna Bankának kell jó példával elől járni. Az ország közgazdasági élete nem lehet egészséges mindaddig, amíg olcsó hi­telt nem nyújtanak a közgazdasági té-’ nyezőknek. A hitelélet kiépítésére ob csó és hosszúlejáratú külföldi kölcsönt kell szerezni az ipari és kereskedelmi vállalatoknak, továbbá a mezőgazdasági' üzemeknek is. A konferencián való állásfoglalás te-, kintetében hivatalos tanácskozások nem. folytak az egyes vajdasági testületek között, értesüléseink szerint azonban, még a konferencia előtt meg fognak ál­lapodni a vajdasági megbízottak abban, hogy egyöntetű álláspontot képviselnek ami annál könnyebb lesz, mert vala­mennyi vajdasági testület ugyanazok­ban látja a bajokat és az orvoslás mó­dozatait. Lehetséges, hogy az összes; vajdasági közgazdasági szervezetek ne­vében csak egy, vagy két, szónok szólal fel olyan értelemben, mint* azt a vajda­sági kongresszusokon már több alkalom­mal megállapították. ié . .... A konferencián Krajacs Iván dr. ke­reskedelmi miniszter fog elnökölni. Fényes nappal betörtek evy becskereki trafikba A tettes csak három-százötven dinárt tudott ellopni Becskerekről jelentik: Vakmerő betörés történi pénteken délben a becskereki Fö-ucca legforgalmasabb helyén. A Krcselics-féle trafikot, mint rendesen, pénteken is egy óra tájban zárták be tulajdonosai, ami­kor hazamentek ebédelni. Féikettőkor a Dojkovics és Petro­­vdcski könyvkereskedőcég pénztá­rosnője észrevette, hogy a trafiküz­let ajtaja nyitva van és egy isme­retlen férfi áll az ajtó előtt, noha ilyenkor az üzlet mindig zárva szo­kott lenni. A pénztárosnő elfutott Krcselicsék közeli lakására és jelen­tette a látottakat. A tulajdonos ijed­ten futott az üzletéhez, ahova a rendőrség részéről megérkezett sze­mélyesen Sztefdnovics Milán főka­pitány és Dimitrijevics Névén bűn­ügyi rendőrkapitány. Megállapították, hogy a betörő csak a kisebb fiókban levő három­­százötven dindrnyi aprópénzt tudta elvinni, mig a nagyobb összegeket tartalmazó másik fiók és a pénz­szekrény felnyitásához már nem volt ideje. Valószínűleg álkulccsal nyitotta fel a fiókot, mert erőszakos felfeszitésnek nincs nyoma. A Krcsehcs-féle trafikban már a múlt évben éjszakai betörést kísé­reltek meg, amikor a vas kereszt­­rudat próbálták az ajtóról lefeszíte­ni. A tettest akkor megzavarták és elmenekül. PATKANIMPATK fa­doboza 15 dinár, l.rph- 5 gyó ; y szertárban éu f? c, válbá a Torontáli A^>ár>.aiikUt» liki-Bcékerekam. F

Next

/
Oldalképek
Tartalom