Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-21 / 229. szám
1926. auguszt^1 BÁCSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal Súlyos vádakkal illeti a szuboticai adóhivatalt a pénzügyminisztérium kiküldött vizsgálóbiztosa Hanyagsággal és szaktudás hiányával vádolja a városi adóh:va*a! tisztviselőit — A minisztéri biztos bűnvádi feljelentést tett egy alaptalanul kiállított adóbizonylat miatt — A városi adóhivatal főnőké visszautasítja a vádakat és a pénzügy igazgatóságra háritja a felelősséget Nyolc nap alatt rendezni keli Szuboticán az adóhátralékokat Néhány héttel ezelőtt, mint a Bácsmegyei Napló annak idején jelentette, a pénzügyminiszter Szuboticára küldte Bogojevics Iván miniszteri inspektort azzal a feladattal, hogy a szuboticai pénzügyi hatóságok működését vizsgálja felül, különös tekintettel a késedelmes adóbehajtásokra. A miniszteri biztos most fejezte be a szuboticai városi adóhivatal működésének felülvizsgálását és a vizsgálat eredményéről jelentést tett a pénzügyminiszternek. A jelentés megállapítja, hogy az egész Vajdaságban a legfkaotikusabbak az állapotok a szuboticai városi adóhivatalban. A miniszteri biztos szerint ennek egyedüli oka a hivatal tisztviselői karának hanyagsága. Megállapítja ezenkívül a jelentés, hogy a tisztviselők legnagyobb részenem rendelkezik kellő elméleti és gya. korlat) szaktudással és sok hivatalnok nem gondol komoly munkára és nem törődik azzal, hogy igy milyen nagy kárt okoz az államnak és a városnak. A város lakosságának fogalma sincs arról, hogy mennyi adóhátraléka van, ami nem is csoda, mert az adóhivatal könyvei 1920 óta nincsenek lezárva. A hivatal munkájával részletesen foglalkozva, megállapítja a, tniniszteri biztos, hogy 1. 1920 óta egyes adónemek, mint hadmentességi adó, első- és rndsódosktályu kereseti adó és más adók nincsenek kivetve; 2. 1913 óta az adóhivatal főkönyveit nem hitelesítették a pénzügyigazgatósdgnál és a főkönyvek 1920 óta nincsenek lezárva; 3. fogja, hogy a felelős tisztviselőket büntesse meg, illetve bocsássák el vagy nyugdíjazzák. A jelentés benyújtásával egyidejűleg büntetőfeljelentést tett a szuboticai ügyészségen a városi adóhivatal ellen, a jogtalanul kiállított adóbizonylat miatt. Jakovljevics a dófőnök nyilatkozata A Bácsmegyei Napló munkatársa, amint a jelentés szövegéről tudomást szerzett, felkereste hivatalában Jakov- Ijevics Obrad városi adóhivatali főnököt és megkérdezte véleményét a miniszteri biztos jelentésében foglaltakról. Jakovljevics adófőnök, aki már ismerte a jelentés tartalmát, a következőket mondta: — Igaz az, hogy egyes adónemek és pedig a hadmentességi és az első és másodosztályú kereseti adók még nincsenek kivetve, aminek az az oka, hogy ezeket az adókat csak akkor lehet kiróni, ha már az összes állami egyenes adók ki vannak vetve, mert ezek az egyes adók bizonyos százalékát teszik ki. Az egyenes adók kivetéséről szóló lajstromot a városi adóhivatal csak a múlt évben kapta meg hat évre visszamenőleg és ennek elkönyvelése a tisztviselői kar minden idejét lefoglalja. Ez az oka annak is, hogy a főkönyvek 1920 óta nincsenek lezárva. — 1913 óta valóban nem hitelesítették az adóhivatal könyveit, ez azonban a pénzügyigazgatóság, mulasztása, inert a pénzügyigazgatóság kötelessége a könyveket a városi adóhivatal helyiségében ‘hitđe site ni. A jelentésben sérelmezett kaotikus állapotokért kizárólag az állami közegek felelősek, mert az adókivetési lajstromokat öt-hat évre egyszerre küldték meg a városi adóhivatalnak, amelyek igy a felgyülemlett hátralékok behajtását rendkívül megnehezítették Ez az oka annak is, hogy a hátralékok nyolcvanhárom millió dinárt tesznek ki. Kijelentette még Jakovljevics adófőnök, hogy minden erejével azon volt, hogy a hátralékokat behajtsa, ez azonban nem sikerülhetett teljesen, mert a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a rendkívül nagy hátralékokat az adóalanyok teljes tönkretétele nélkül nem lehetne behajtani. A büntető feljelentés okául szolgáló adóbizonylatról az adófőnöknek nincs tudomása és azt hiszi, hogy az az ügy tévedésen alapszik. — Ami a tisztviselői kart illeti — mondotta Jakovljevics Obrad — mindenekelőtt van jobb és gyengébb tisztviselő. Az utóbbi években az adóhivatal személyzetében sok változás volt. Sok fiatal tisztviselő került az adóhvatlba, akiknek természetesen tanulni kell és nem tudják pótolni az elbocsájtott, vagy nyugdíjazott kipróbált régi tisztviselőket. Az adóhivatalnak azok a tisztviselői, a kik régebben állnak a hivatal szolgálatában, szakértelem és munkáteljesitmény dolgában egyaránt kitünően megállják a helyüket. A vegyes tisztviselői kar ellenére sem jutottak volna ennyire az állapotok, ha a pénzügyigazgatóság rendes időben fokozatosan küldte volna át a kivetési lajstromokat. Kijelentette végül az adófőnök, hogy a városi adóhivatal mindenkor csak azoknak adott ki adóbizonylatot, akiket ez jogosan megilletett. Nyolcnapos ultimátum A városi hivatal egyébként teljesítette a miniszteri biztos kívánságát és pénteken rendeletet adott ki, amelyben felhívja a város adófizető polgárságát, hogy adóhátralékuk rendezése végett nyolc napon belül jelenjenek meg a városi adóhivatalban. Aki a rendeletnek nem tesz eleget, az ellen harminc napon belül végrehajtást foganatosítanak. A miniszteri biztos jelentése hivatalos helyen nagy feltűnést keltett. Általános az a vélemény, hogy a jelentésben foglalt vádak nem egyebek, mint természetszerű összeütközései az áfami pénzügyigazgatásnak azzail a községi aodminisztrációval, amely nem teheti! magáévá a pénzügyi hatóságok mindenáron való adóbehajtási elvét, hanem a< helyi viszonyok ismeretében szükség) szerint arra törekszik, hogy az adózókat olyan mértékben terhelje meg, amelyet, egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül elbírnak. Az állam maga károsodik legjobban, ha polgárait tönkre teszi a nagy adó, már pedig a mai adóterhek és az adóbehajtás mértéke ép elég terhet jelent a város lakosságára. A lakosság azokat a pontokat, amelyek a miniszteri biztos szemében hivatali mulasztásnak tűnhetnek fel, olyan engedményeknek tekinti, amelyet az adózók és az állam érdeke egyaránt megkövetel és meg van győződve arról, hogy a községi autonómia helyreáWtása után a törvényesen választott közigazgatási tisztviselők, akik működésűkről elsősorban a polgárságnak tartoznak számadással, semmiesetre sem fognák olyan szigorú rendszabályokat alkalmazni, mint a minisztérium központi tisztviselői, akik a helyi viszonyokkal nem ismerősek és más érdek sem fűzi őket a város lakosságához! Nem jatt létre a megegyezés az angol bányamunkások és bányatulajdonosok között Eredménytelenül végződtek az egyezkedő tárgyalások 1926. év junlus végéig összesen nyolcvanhárommillió állami adóhátralék mutatkozik; 4. a városi adóhivatal nem vezet nyilvántartást azokról, akiknek a minisztérium részletfizetési kedvezményt adott és a részletfizetési határidőt elmulasztotta. Az általános megállapítások mellett foglalkozik a miniszteri biztos jelentése egyes kirívóbb esetekkel is s többek között megemlíti, hogy az adóhivatal egyik osztályában egy magasrangu városi tisztviselő rendeletére adóbizonylatot adtak egy tekintélyes, gazdag szuboticai kereskedőnek, aki ebben az évben jövedelmi és vagyonadón kívül más állami egyenes adót egyáltalán nem fizetett. A miniszteri biztos jelentésében közli, hogy a vizsgálat adatai alapján elrendelte, hogy az adóhivatal hívja fel az adózó polgárságot, hogy összes adóhátralékát nyolc napon belül rendezze, ez Idő alatt az adóhivatalban állapítsa meg mennyi adóhátraléka van, annak egy részét azonnal egyenlítse ki és az év végéig a pénzügyminiszter 1926 jullus 30-ikán kiadott 86.119. számú rendelete értelmében az egész adóhátralékot fizesse be. Figyelmezteti a miniszteri biztos az adóhivatalt, hogy a rendeletet mindenkire való tekintet nélkül hajtsa végre. Ha az adóhivatal ennek a rendeletnek nem tesz pontosan eleget, az állam és a város érdekében a miniszteri biztos jelentést fog tenni a belügyminiszternek és kérni Londonból jelentik: A bányamunkások és bányatulajdonosok közt megindult egyezkedési tárgyalások, mint ismeretes, meghiúsultak. A tanácskozásokról a bányatulajdonosok szövetsége hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben közli, hogy a tárgyaláson a bányatulajdonosok szövetségének elnöke felszólította a bányamunkások képviselőit, hogy fejtsék ki a bányászok követeléseit. Shmith munkásvezér válaszából kiderült, hogy a bányamunkások szigorúan ragaszkodnak az egységes nemzeti megállapodáshoz, nem járulnak hozzá a munkaidő meghosszabbításához és a munkabérekről csak a szénbányászat átszervező munkálatai és a pótlékok megállapítása után hajlandók tárgyalni. A bányamunkások szövetségének elnöke kijelentette erre, hugy a gazdasági viszony folytán a bányatulajdonosok nincsenek abban a helyzetben, hogy a sztrájk előtti bérek és munkaidő alapján folytassák a tárgyalásokat, nem járulhatnak hozzá az egységes nemzeti rendszerhez sem, mert az egyes bányászok különleges helyzetét is figyelembe kell venni és úgy, mint azelőtt, most is ellenzik a pótdijakat. A bányatulajdonosok szövetségének hivatalos jelentése végül megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy az alapvető kérdésekben a bányamunkások nem hajlandók álláspontjukat megváltoztatni, a bányatulajdonosok azon a nézeten vannak, hogy a további tárgyalásokhoz szükséges alap hiányzik. A bányamunkások végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy részletes jelentést terjeszt a kormány elé a bányatulajdonosokkal folytatott tárgyalásokról és ebben a jelentésben kimutatja, hogy a tárgyalások megszakítását nem a munkások magatartása idézte elő. Baldwin miniszterelnök, aki pénteken vidékre akart utazni, elhatározta. hogy szombaton is Londonban marad, hogy részletes vizsgálat tárgyává tegye a bányamunkások jelentését. A bányászok delegátusai azonban pénteken visszatértek lakóhelyeikre, amiből arra következtetnek, hogy a bányászsztrájk változatlanul tovább tart. A bányamunkások kiküldöttjei kijelentették az újságírók előtt, hogyha kell akár újabb tiz hétig is hajlandók sztrájkolni. A bányatulajdonosok frontja megingott. Két kerület bányatulajdonosai kiléptek a bányatulai donosok,j5SPX£t§égéj$l és* M-... lön ajánlatot tettek a munkásoknak, hogy a sztrájk előtti munkabérek és hét és fél órai munkaidő mellett vegyék lel a munkát. A bányamunkások hozzájárultak ezekhez a leltételekhez és szombaton ezekben a kerületekben valószínűleg már fel is veszik a munkát. Aratás után Holtrészegre itta magát és bicskát ±zurt a mellébe egy szentai aratómunkás Szentáról jelentik: Zsigmond Pál szentai aratómunkás szerdán fejezte be részesmunkáját a szálláson. Azonnal hozzálátott az iváshoz és csütörtökön egész napon át folytatta az ivást, aminek eredményeképpen kocsin kellett hazaszállítani a korcsmából a lakására. Útközben, amikor már csak mintegy száz lépésnyi távolságra voltak a háztól, a teljesen ittas Zsigmond Pál bicskát rántott elő a zsebéből és igy szólt: — Ki mondja, hogy én nem merem beleszurni a bicskát a hasamba? Erre, még mielőtt a mellette ülő kocsis megakadályozhatta volna, Zsigmond a zsebkéssel mellbeszurta magát. A kés a szív alatt két borda közt hatolt be és nagy vérveszteséget okozott. Zsigmond Pált a lakáigénytelen.
