Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-12 / 220. szám

1926. augusztus 12. BÄCSMEGYEI NAPLŐ 3. oldal. Kisebbségi Élet ra e sa Az erdélyi németek a közös kisebb­ségi sorsban sem tudnak megférni a magyarsággal. A magyar és német ve­zérek higgadt közbelépése eredmény­telen marad a zavarosban halászok kon­kolyhintéseivel szemben. A lappangó ellentétek most Temesváron robbantak ki. A temesvári magyar és német lapok vitájából a következő tényeket lehet megállapítani: A magyar párt mozgal­mat indított, hogy a gimnáziumban a tornán tagozat esetleges meghagyása mellett létesítsenek magyar osztályo­kat. Kívánatosnak mondotta a magyar párt azt is, hogy esetleg német tago­zat állíttassák föl. A németek türel­metlen frakciója azonban kizárólag csak német osztályokat követel és eb­ben az irányban már a kultuszminisz­tériumban is lépéseket tettek. A másik ütközési pont egy felállítandó tanonc­­otthon. A temesvári katholikus le­gényegyesület a Levente-pör idején megszűnt, mert az egyesületet állam­ellenes intenciókkal vádolták meg. Bárha a vád alaptalansága bebizo­nyult, a legényegylet mégsem kezdhette meg újból működését. A helyiségeket erre bérbeadták a német katholikus ta­nítóképzőnek internátusi célokra. Az in­­ternátus most végre saját házat kap és ezek a helyiségek felszabadulnak. A magyarság elhatározta, hogy ezt a há­zat a püspökségtől magyar tanoncotthon létesítésére elkéri. Megtudták ezt egyes túlzó németek és kijelentették, hogy a magyaroknak nem engedik át a legény­­egylet házát, mert ők akarnak abban né­met tanoncotthont létesíteni. A ma­gyar párt temesvári tagozata elhatá­rozta, hogy a két fontos kérdést az Amerikából most hazatért Pacha Ágost apostoli kormányzó elé viszi. ¥ A román kormánnyal választási pak­tumot kötött magyar párt aradi hiva­talos lapjának, a Magyar Újságnak szerkesztőjét, Nagy Dániel Írót kedden délelőtt sürgősen felidézték a’ rendőr­ségre és Stana Trajan rendőrkapitány, a közigazgatási osztály vezetője kö­zölte vele a következő tartalmú rende­letet: Az aradi hadosztályparancsnok­­ság közli, hogy a nagyszebeni VII. had­testparancsnokság a Magyar Újság cí­mű lapot betiltotta. Az aradi hadosztály­parancsnokság a rendeletet megküldte a rendőrségen kívül a szigurancának is végrehajtás végett. A betiltó végzés nem adja semmi indokolását a súlyos bünte­tésnek, ami annál is inkább meglepő, mi­vel a lap cenzúra alatt áll és a cenzúra intézkedéseit mindig szigorúan betar­totta. A lap ellen soha semmiféle eljá­rás nem volt, ami indokolttá tehetné a betiltást. A Magyar Újság tudvaelvően hivatalos lapja az aradmegyei magyar pártnak és a párt kedden délután érte­kezletet tartott, amelyen elhatározták, bogy a további lépések megtétele előtt a katonai hatóságokhoz fordulnak a betiltó végzés indokainak megismerése Céljából. * A magyar gazdaifjak szakképzettsé­gének emelése és a gyors lépésekkel haladó gazdálkodási módok elsajátításá­nak lehetővé tétele végett a csehszolvá­­kiai magyar párt már az elmúlt évek­ben is ösztöndíjakkal segítette azokat a szegénysorsu földműves- és iparostag­jait, kik gyermekeiket a komáromi földműves iskolában akarják továbbké­­peztetni. A magyar gazdaözönség ál­dozatkészsége folytán ez évben sike­rült erre a célra megfelelő összeget biz­tosítani és a magyar párt most is pá­lyázatot hirdet négy darab egyenkint száz kornoás évi ösztöndíjra. Az ösz­töndíjra pályázhatnak a párt szegényebb­­sorsu földműves vagy iparostagjai, akik gyermekeiket ayégböl kívánják az is­kolába beíratni, hogy annak e'végzése után a szülői gazdaságban gazdálkodja­nak. # Megümieplik Szent István napját a szlovcnszkói katholikus magyarok. A katholikus nagybizotteág szózatot in­tézett Szíoveiiszkó katiaaükus magyar­ságához, amelyben kifejti, hogy az államváltozás nem érintheti a hitéletet és sem egyházi, sem állami törvény, sem rendelet nem tiltja Szent István napjának augusztus 20-ikán való meg­ünneplését. A kiáltvány annak bejelen­tésével végződik,, hogy Szent Istvánt ebben az évben nemcsak hagyományos megtísztelésben akarják részesíteni, ha­nem fokozottabb ünnepléssel megengesz­­telni is kívánják a szlovenszkói katholi­­kus magyarok. Ugyanekkor Qregorovics Lipót keresztényszocialista nemzetgyű­lési képviselő interpellációt intézett a belügyminiszterhez Szent István emlé­kének megünneplése tárgyában. Az in­terpelláló képviselő rámutat arra, hogy a köztársaságban minden nemzetiség zavartalanul és szabadon ünnepelheti nemzeti és egyházi nagyságait, csakis a magyarságot akarják e tör vényes és természetes jogának gyakorlásában megakadályozni. Kérdi a minisztertől, hogy hajlandó-e a közigazgatási hatósá­gok e sérelmes magatartásának megszün­tetése iránt intézkedni. Rákosi Mátyást felelősségre vonják a kommün alatti bűncselekményekért is A volt magyar népbiztos újabb biinpörét szeptemberben tárgyalja a budapesti törvényszék Budapestről jelentik: Amikor az elmúlt évben Rákosi Mátyás volt népbiztost és társait Budapesten le­tartóztatták, nyilvánvaló volt, hogy Rákosit a kommün alatti dolgaiért is felelősségre fogják vonni. Annál na­gyobb volt a meglepetés, hogy a kommunista bünpör folyamán nem került sorra a régebbi ügyek tárgya­lása és Rákosi Mátyás ellen eddig nem is készült vádirat régebbi bűn­cselekményei miatt. Mint most kiderül, Rákosi Mátyás régi ügyeinek tárgyalása eddig csak azért késett, mert a többi vádlottra való tekintettel először ezt a frisebb keletű kommunista szervezkedést akarták letárgyalni, amelyben vád­lott-társai is érdekelve vannak. Most azonban, hogy ebben az ügyben már elhangzott első fokon az Ítélet, Mis­kolczy Ágoston ügyész elkészítette a vádiratot Rákosi Mátyás ellen a proletárdiktatúra alatt viselt dolgai­ért is. A vádirat ugyanazon az alapon készült, mint annak idején a népbiz­tosok biinpörében a Bokányi Dezső és társai elleni vádirat. Bokányiékat álékor száznegyvenkilenc rendbeli gyilkosásgra való lelbujtással, sze­mélyes szabadság megsértésével, rablással, pénzhamisítással és szám­talan más bűncselekmény elköveté­sével vádolta az ügyészség és a tör­vényszék ezen az alapon bűnösnek is mondta ki a népbiztosokat. Rákosi Mátyást a kommün alatt elkövetett bűncselekményekért nem gyorsított, hanem rendes bírói ta­nács lógja felelősségre vonni szep­tember második felében. Franciaország elismeri Románia besszaráhiai igényeit Részletek a fraheia-rom in baróts tgi garancia-egyezményről Párisból jelentik: A francia lapok terjedelmesen kommentálják a hét­főn aláirt francia-román barátsági és garanciaegyezményt. A lapok szerint az egyezményt angol javas­latra kötötték meg és az a cél, hogy Franciaország Lengyelországgal és Csehszlo­vákiával is írjon alá hasonlő egyezményt, amely szigorúan defenzív jellegű és a Balkán status quo antéjének fenntartá­sát célozza. Ha meggondoljuk — írja a Matin - hogy Briand hasonló egyezményt kötött Jugoszláviával is és ezt az egyezményt már alá is írták, akkor le kell szögezni, hogy a francia kormány minden cél­ját elérte a Közelkeleten. A Journal azt állítja, hogy a fran­cia-román szerződés aláírása azért késett, mert Franciaország balkáni politiká­ját előbb összhangba akarták hozni OFaszországg balkáni po­litikájával. A lap szerint a francia-román szer­ződés kizárólag barátsági paktum, amelyben a két állam kölcsönös biz­tosítékokat ad, hogy nem támadja meg egymást és hogy minden vitás kérdésben döntőhiróság Ítéletének veti magát alá. A szerződésben Franciaország nyomatékosan elismeri Romá­niának Besszarábiára vonatkozó jogait. Ezen a ponton ellentétek vannak a francia és az olasz álláspont között, Poincaré zavartalanul keresztülviheti a szanálást A francia lapok a versaillesi nemzetgyűlés eredményéről Párisból jelentik: A sajtó több-keve­sebb lelkesedéssel állapítja meg, hogy Poincaré kormányának sikerült a tör­lesztési pénztár alapszabályait a nem­zetgyűléssel egy nap alatt elfogadtatni. A lapok egyetértenek abban, hogv a kommunisták magatartása az utóbbi időben nagy mértékben hoz­zájárult a kormány gyors sikerei­hez. A kommunisták lármája adott módot a nemzetgyűlés elnökének arra, hogy kéz­­felemeléssel elfogadtassa a kormány ja­vaslatát és az obstrukc.'ó tette lehetővé azt is, hogy az elnök az összes benyúj­tott indítványokat eiutasittatta. A kongresszus ülésén egyébként a la­pok egyöntetű megállapítása szerint nem folyt nagyohbsznbásu vita. Az Oeuvre szerint a kongresszus Ülése a kamara átlagos vitáihoz hasonlított A bebizonyosodott, hogy ma a köz­társaság ötvenéves fennállása után is Versailfesbe lehet menni s meg lehet változtatni az alkotmányt anélkül, hogy államcsínytől, vagy más természetű politikai felfordulás­tól kclicnc tartani. A nemzetgyűlés határozata után egyéb­ként a lapok egvöntetii megállapítása szerint Poincarénak most már minden esz­köz a kezében van, hogy a szaná Iás munkáját befejezze, anélkül, hogy a parlamenttel törődjék, mert olyan többség áll mögötte, amely tizennégy r.anig kitartott mellette. A szocialisták újabb öles állásfoglalása Herriot ellen Rohn-megye szocialista pártja szer, dán ülést tartott, amelyen határozatot Ufcgatk&Hdg-ameij&en ismételten és szokatlanul éles for­mában Herriotnak a lyoni polgár­mesteri állástól való azonnali visz­­szalépését követeli. A határozat felszólítja Lyon város ta­nácsának többségben levő szocialista tagjait, tegyenek meg mindent, hogyi minél előbb szocialista kerüljön a lyoni polgármesteri székbe. Esik a frank Zürichi jelentés szerint a francia frank szerdán délben átmenetileg egészen 14-ig zuhant le, a zárlatnál azonban 14.17-eI állapodott meg, délután pedig jobb meg­ítélés került felszínre és 14.32-ig javult a frank. Párisban az angol font a reg­geli órákban 179.5-ig drágult, de délután a külföldi fizetési eszközök ára ismét visszaesett és a font 174.5/8-ig olcsób­bodott Kávéházak alkonya Megszűnik a legmodernebb noviszadi kávéház Noviszad városa szeptember elsejével egy nagyvárosi, modern üzlettel: a Wag­ner cukrászda-kávéházzal lesz szegé­nyebb. A Wagner testvérek megszüntetik másfél év előtt megnyílt hatalmas ká­­yéházukat, amely eredetileg cukrászdá­nak indult és csak utóbb lett kávéiház­­cukrászdává. A Wagner kávéház volt a város előkelő közönségének találkozó helye és aki idegen a városba jött, az mind megfordult a Wagnerben, amely a kávéházak terén az egyedüli modern hely volt Noviszadon. A Wagner eta­­büssement hatalmas terrasza nyáron tele volt közönséggel és a Wagner pin­ce is jó ideig estéröl-estére tömve volt, az előkelő étterem pedig vetélkedhetett a nagyvárosok legnagyobb éttermeivel. A hatalmas üzemi költségek és a mos­toha gazdasági viszonyok következté­ben Noviszad egyetlen szép és látványos kávéháza bezár és helyet ad egy nagy noviszadi cég: Róth Manó és fia szőrt mekereskedésének. Általában Noviszad kávéházi élete kihalóban van. Négy számbajöhető ká­véháza közül már csak a Sloboda és az Elite maradt meg. Pár hónappal ezelőtjt dr. Dungyerszky Gedeon, a Kraljica Má­­ria-szálló nábobtulajdonosa bezárta a szállodát és a kávéházat, Noviszad leg­régibb és leghíresebb szállóját és kávé­házát, amelyet át akart épiteni, mert mai állapotában nem lehetett fentartani. Hó­napok óa zárva van a szálloda és No­­viszadnak csak egyetlen szállodája: a Sloboda maradt meg és hónapok óta zárva van a kávéháza is. A Wagner kávéház halálát jelenti be a napilapokban megjelent hirdetés, hogy a Wagner kávéház asztalai, székei és berendezési tárgyai eladók. Henri Barbusse sokalja a Balkán-államok hadügyi kiadásait Párisból jelentik: Henri Barbusse, a forradalmi szellemű francia iró most számol be a keletcurópai országokban tett tanulmányutjáról a szélső baloldali, lapokban. Barbusse meglehetősen pesz­­szimista nézőpontból -látja az itteni ál­lapotokat. Henri Barbusse szerint a Balkánon a rendőrség államot képez az államban, mely a mindenkori kormány eszköze. Szerinte az állambiztonsági in­tézkedéseket tartalmazó törvény azonos úgy Magyarországon, mint Romániában, de valamennyi államban még nem álla­mi szervek is szolgálatában állanak a kormánypolitikának. Sokalja Barbusse azt is, hogy Romániában 43.000 csend­őr van és főleg hibáztatja úti jelentésé­lten, hogy a balkáni államok militarista költségvetéssel rendelkeznek és renge­teget költenek a »gyilkossági szervezet« feutartására. Bukarestben a legpompá­sabb palota a Cercul Militär, Beograd­ban pedig a katonai iskola egy egész városrész. A jugoszláv költségvetés 12 milliárd dinár, amelyből 2 milliárd 700 nuiTtót tesz ki a hadügyi kiadás, Bulgá­ria 5.700 millió kiadásának felét, míg Görögország 8471 millió drahmája költ­ségvetéséből 2272 milliót áldoz hadügyi IIRTM liKSlBv iri/tUltlt. . 7 iJCJAKiävi/tl

Next

/
Oldalképek
Tartalom