Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-12 / 220. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPI rt 1926 augusztus 12. jobb emberekből alakult erős kormányt követel. Többek között megemlíti, hogy abban az irányban kell dolgozni, hogy a parlamenti rendszerrel összhangban erős kormány alakuljon, vagyis olyan, amely feladatainak komolyságát mérlegelni tudja. — Azoknak a tényezőknek — Írja — akik az alkotmány értelmében részt vesznek a kormány össze^litásában, arra kell törekedni, hogy a kormányba a legjobbak kerüljenek. A parlamenti rendszert nálunk alkotmányos rendszernek nevezik. Ez azonban nem akadályozhatja meg abban a parlamentet, hogy a kormány kvalitásával is törődjék, az idő tekintélyes és erős kormányt követel. A cikket rendkívül élénken kommentálják, mert olyan tendenciát látnak benne, hogy a jelenlegi kormány helyébe egy kvalitative erősebb kormány jöjjön, esetleg más pártok bevonásával. Sértett önérzetből bevallotta összes bűneit Százezer dinárt lopott össze épp fiatalkorit zsebmetsző Noviszadról jelentik: A csurogj rendőrség a napokban zsebmetszés miatt letartóztatta Anticsev Marián lovrecsei származású fiatalembert, akinek a neve az egész ország rendőrhatóságai előtt jól ismert. Anticsev csaknem gyermekkorában lépett a zsebmetszöi pályra és működését nemcsak a Vajdaságban, hanem az ország többi tartományaira is kiterjesztette. A múlt év áprilisában a szrbobráni vásáron ellopta Lehr Ádám szrbobráni asztalos pénztárcáját, de Lehr nyomban észrevette és lefogta a fiatal zsebmetszőt. A noviszadi törvényszék fiatalkorú bírósága múlt éyii,i§zeptgmbe>rl:. 12-;jlf,én ja? vrtóintézetbe utalta Anticsevet, aki azonban még a tárgyaláson kijelentette, hogy hiába viszik a javítóba, mert ő megszökik. Anticsev be is váltotta Ígéretét, amennyiben Vinkovci és Brod között kiugrott a robogó vonat ablakából és megszökött. Augusztus hó 9-én a csurogi vásáron Elemirov Vásza csurogi gazdának kilopta sok ezer dinárral tömött pénzestárcáját és elmenekül:. A csurogi csendőrség azonban üldözőbe vette a menekülőt és elfogta. Ekkor derült ki, hogy a zsebmetsző a szökésben levő Anticsev Marián. Nyomban letartóztatták és megkezdték kihallgatását. Anticsevet rendkívül bántotta, hogy ismét csendőrkézre került, sértette önérzetét, hogy esetleg tehetségtelen zsebmeszőnek tartják és épp ezért, hogy minden ilyen feltevést mcgdöntsön, valamennyi bűnét beismerte. Elmondotta, hogy szökése óta Oszijeken tízezer dinárt, Becskereken ötvenezer, Noviszadon hétezer és Palánkén harmincezer dinárt tartalmazó pénztárcákat zsákmányolt. A lopott pénz legnagyobb részét zsebmetszőtársai között osztotta fel, akiknek ezidö szerint nem kedvez a konjuktura. Meg is nevezte társait, akiket most a csendörség keres, Anticsevet pedig beszállították a noviszadi ügyészség fogházába Szabó Dezső húga megmérgezte magát A „szanálás és optálás vértanúja" nem kapott tar ózkodási engedélyt Magyarországon és belefáradva a vándorlásba, öngyilkossági kísérletet köve'ett el Budapestről jelentik: Az egyik kelenföldi kávémérésbe csütörtök reggel beállított egy rosszulöltözött, beteges külsejű nő, leült az egyik asztalhoz, ahol Írni kezdett, majd csakhamar rosszul lett és heves görcsök fogták el és elvesztette eszméletét. Az azonnal előhívott mentők és a rendőrség megállapította, hogy az illető Szabó Irén, Szabó Dezsőnek, a kiváló magyar írónak a húga és aspirinnel mérgezte meg magát. Szabó Irént annak idején Romániából kiutasították és mintán elmulasztott Magyarország javára optálni, a magyarországi városokban mindenütt csak huszonnégy órára kapott tartózkodási engedélyt. A B. listára helyezett nyomorgó tanítónő belefáradva az örökös vándorlásba, legutóbb Pécsett egy rendőrnek levelet adott át, amelyben bejelentette, hogy öngyilkos lesz. ott azonban megakadályozták a tett elkövetésében. A meghiúsított öngyilkossági kísérlet után a pécsi rendőrség vonatra ültette Szabó Irént és Kelenföldre szállította. Megérkezése után a szerencsétlen nő azonnal egy kávémérésbe ment, ahol húsz gram aszpirint vett be. A mentők a Rókuskórházba szállították. A mentőorvosnak Szabó Irén vastag iratcsomót nyújtott át azzal a kéréssel, hogy »átok terhe mellett« küldje azt be az összes budapesti lapoknak. Az iratok közt zavaros versek, novellák, Szabó Irén önéletrajza és búcsúlevele van, amelyet a következőképen irt alá: »Szabó Irén, a szanálás és optálás vértanúja, poéta, állami B. listás tanítónő.« Szabó Irén állapota nem súlyos. A grafológia a vádlottak padján A becskereki járásbíróság felmentette Winterr f a tiltott jóslás v dja alól Becskerekről jelentik: A becskereki járásbíróságon Podgradszki járásbiró előtt szerdán Winterry Alfréd; áz egész Vajdaságban jól ismert grafológus állott vádlottként. Wirééfry az elméit hetekben Becskereken működött és itt is nagyszámmal keresték föl azok, akik a tenyér vonalaiból és a kézírásból szeretnék megtudni sorsuk és jellemük rejtelmeit. Winterry éppen befejezte becskereki tevékenységét és már Szentára készült áthelyezni működése szinterét, amikor dr. Párvdny Andrija ügyész vádemelése alapján a bíróság felelősségre vonta tiltott jóslás cimén. Az eljárás hivatalból indult meg Winterry ellen és Podgradszki iárásbiró a szerdai tárgyaláson két tanút hallgatott ki azok közül, akik Winterryt igénybevették. Engel Pirqsku a bírónak arra a líé/déséré, hogy Winterry jövendőit-e, kijelentette, hogy a grafológus ismertette a jellemét, fölsorolt egyes esetekét a múltjából és mondott egy-két olyan dolgot is, amelyek a jövőt érintik. Többek között azt mondotta Winterry, hogy másfél év múlva veszélybe fog kerülni, amelyből az utolsó pillanatban sikerül majd kimenekülnie. A másik tanú dr. Góts Endre orvos elmondotta, hogy Winterry közölte vele, hogy nemsokára nagy kellemetlenség fogja érni. A vádlott Winterry védekezésében előadta, hogy a tenyéren látható jelekből, de ezenkívül intuíció alapján is ösztönösen megérzi az előtte álló ember sorsát. — Mit érez rólam? — kérdezte a biró. — A biró urnák van egy nővére — felelt Winterry, majd kifejtette, hogy amit ő miivel, az nem jóslás, hanem a legkülönbözőbb körülmények megérzése, amelynek kifejezést ad. A bíróság ezután Winterryt fölmentette, mert nem látta bebizonyítottunk. hogy a törvényben megtiltott jövcndöinordással foglalkozik. Dr. Lozanics üg' észt megbízott megnyugodott az ítéletben. Ni] 6 levankárom m i fii r hektoliter viz zuáuU Zagreb r e A vasáru p,i fe hősza! ad is ötvenmillió kait okozoit Zagrebból jelentik: A vasárnapi felhőszakadás és árviz okozta kárt mintegy ötven millió dinárra becsülik. A déli pályaudvar tájéka még mindig viz alatt áll, a vámraktárakban felhalmozott áru nagyrésze elpusztult. Egy vámraktárépület bedőléssel fenyeget. A Csernomerec patak öt házat rombolt össze. A Franck Henrik és fiai pótkávégyárban harminc vagon készáru pusztult el. A földrajzi intézet megállapitása szerint vasárnap Zagrebban száztizenhét milliméteres csapadék volt, ami egyedülálló Zagreb történetében és rekordot jelentene Európa legesősebb vidékein is. Kiszámították, hogy ez alkalommal nyolcvanhárom millió hektoliter viz zuhogott alá Zagrebre. A Száva az esőtömeg miatt megdagadt és kedden este 460 centimétérfel elérte a kulminációt. A védtelen területeket el is öntötte, azóta azonban már a Száva felől elmúlt minden veszély. A király szerdán reggel telefonon érdeklődött Heinzl polgármestertől a kár nagysága iránt. Az ország egész nyugati részéből hasonló jelentések érkeznek a vasárnapi felhőszakadás okozta árvízkárokról, minden kis hegyi patak iszonyú rombolást vitt végbe. Dél-Dalmáciában szintén felhőszakadás vonult végig, amely elpusztította a tengerpartvidék egész szőlőtermését és különösen Solta körül okozott temérdek kárt. Egy kritikus albumából Irta: Ba deker A legkellemesebb érzések egyike, szinte hasonlatos a boldogsághoz, ha észrevesszük, hogy az embertársaink törődnek velünk; a (egszomorubb hangulatok egyike ellenben az, ha tapasztaljuk, hogy nem törődik velünk senki. Kedvem volna azt mondani, hogy a boldogságunk és a boldogtalanságunk azoktól á rokonszcnvckíől s azoktól az ellenszenvektől függ, amelyeket fölkeltünk. * Ha rokonszenves vagy valakinek, meghódítod egy szál virággal, ha ellenszenves vagy neki, hiába pazarolsz rá egy kert rózsát. * Ha valakit nem szeretünk, azoknak a jócselekedcteinek is szigorú bírái vagyunk, amelyeket a mi érdekünkben tett. * Nincsen olyan je ne suis quoi több mint a rokon- és ellenszenv. Ahogy ez a két érzés (amely egyébaránt sokszor esak hangulat) támad, enyhül, növekszik, csökken, megszűnik, az ellenkezőjévé átcsap, az mind csupa nemtudommi és csupa nemtudommért. A rokonszenv, amelyet valaki iránt trzünk, tulajdonképpen nem egyéb, mint a vágy, hogy szeretnénk az illető barátjává lenni, s az ellenszenv, umeilyet valaki kelt bennünk, nem más, mint az a sejtés, hogy ellenséggel állunk szemben, vagy figyelmeztetés, hogy annak ellenségévé legyünk. * Egy furcsa ember. Egy ismerősöm nagyon megjárta va- I 'akivel, akit első látásra a, rokonszen] vcs külsejénél fogva igen megszeretett s aki őt rutul megcsalta. E csalódása folytán azóta mindenkit ellenszenvesnek talál, aki rokonszenves neki. 4* Egy ismerősünkről: — Annyira kiállhatatlan, hogy még a barátai se szeretik. * Ha valaki ellenszenves nekünk, annak nem mindig ő az oka. Lehet, hogy máskülönben igen rokonszenves, s az antipatiánkat vele szemben csak az a tudattalan érzés vagy gondolat sugallja, hogy az egyénisége nagyon is idegen tőlünk. * Egy házaspárnak bemutattak egy urat. Nem vol t jó arca s az asszony, ahogy az uj ismerős elbúcsúzott, szinte borzalommal kiáltott föl: — Szörnyű ellenszenves! — Nekem is az, — felelte a férj. — De sebaj! Legalább nem fogunk csalódni benne. A mindenáron tetszenivágyó: bolond; — aki egyenesen arra utazik, hogy valahogy rokonszenvet ne keltsen: szamár. * Akit szeretünk, azzal könnyen vagyunk egy-véleményen, s aki egy-véleményen van velünk, azt könnyen megszereti ük. * Rokonszenves embertől jobban esik a gorombaság mint ellenszenvestől az elismerés, s az előbbitől szívesebben tűrünk cl megkárosítást mint az utóbbitól jótéteményt. Az orr, egy mosoly, a tekintet, a evikker és hogyan viseli az ember, mind befolyással van a sorsára és sokszor a másokéra is. Akár doktorátust tesz valaki, akár bíróság előtt áll, akár leánynézőbe megy, egyaránt fontos, hogy ezek a látszólag apróságok és apró látszólagosságok lehetőleg jó benyomást keltsenek. Ha Dreyfus-nek nem lett volna ellenszenves arca (ahogy a nacionalisták mondták: pofája), az egész nagy »affaire« meg se születik, vagy ha mégis szőnyegre kerül, másképpen végződik. Még a legobjektivebb biró előtt is olykor nem az a kérdés, hogy vétkes-e, hanem hogy szimpatikus vagy antipatikus-e a vádlott. A rosszképü emberről minden rosszat elhisznek, a jóképüről minden jót föltételeznek. Kevés olyan szerencsétlen van mint a jó és becsületes ember, akinek nem rokonszenves az arca. A legtöbb embertársa bizalmatlan lesz iránta. A legigazságosabb ember se gyűlöli okvetlenül a gonoszt és nem szereti föltétlenül az erényest. Az ellenszenv és a rokonszenv egyáltalán nem törődik az erényekkel és hibákkal. * Az ember többet foglalkozik azokkal, akiket gyűlöl, mint azokkal, akiket kedvel. így aztán igen természetes, hogy jobban ismerjük azokat, akik iránt ellenszenvvel, mint azokat, akik jránt rokonszenvvel viseltetünk. Ezért olyan sértő, ha a# mondjuk valakinek : — Ismerlek! * Vannak, akik egyetlen rossz cselekedetet se követtek el és mégis gyűlölet tárgyai, mert a lények kellemetlen s igy ellenszenves. És vannak, akik a tetteikben éppen nem kifogástalanok s még se keltenek ellenszenvet, mert az egyéniségük egészben mégis nemesebb s igy rokonszenvesebb mint ama szürkéké, akik »a légynek se vétenek«. * Akit szeretünk, annak az ecetje is édes; akit nem kedvelünk, annak a cukra is keserű.
