Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-12 / 220. szám

12 OLDAL « ÄRA 1% DIKÁR Poštarina fiáiénál XXVIF. évfolyam Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK a -u-?hr- 12. 220. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben r .^ # Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szám (BSinerva-palota) * '(^ori: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 fizetési ár neg’yedevre 150 d>i. Kiadóhivatal: Subotica, Zmoj ovrr trg 3. (Minerva palota) A kisebbségi jog amatőrjei Befejeződött tehát a nemzetközi jogászkongresszus bécsi ülésszaka, letárgyalták újra a kisebbségi kér­dést, elfogadták a határozati javas­latokat, melyek a kisebbségi pro­blémát az abszolút jog örök mércé­je alá állították. Okosabbak lettünk-e? Könyvből nem lehet megtanulni tornázni, aki csak elméletben foglal­kozik a kisebbségi problémával, az — nem a kisebbségi problémával foglalkozik. Mi a kisebbségi problé­ma még a legnemesebb hajlandó­ságú, legemberibb érzésű angol, francia, vagy akár német jogász számára? Zűrzavaros panaszok, föl­­följajduló siralmak foglalatja egy­felől s rendszerint nem maguk a ki­sebbségek panaszkodnak és jajong­­nak, hanem az anyaország sajtóor­gánumai és politikusai, társadalmi egyesületei és nemzeti szövetségei; valljuk be, ezekben a sirámokban legalább annyi a csak otthonukra néző pártpolitika, mint amennyi az igazság. Ez a kisebbségi kérdés is­meretének egyik forrása. A másik pedig: jól fésült statisztikai adatok, kirakat-törvények, kiesztergályozott alkotmányos rendelkezések, gyö­nyörű orációk a testvéri sorsról s a testvéri egyenlőségről, az állampol­gári egyenlőtlenséget deklaráló tör­vények leple alatt az állampolgári egyenlőtlenséget megvalósító köz­szellem és kormányzati intézkedé­sek — ki tudna, be nem avatott, itt igazságot tenni, ki tudná csak meg is látni az igazságot. Minden vita csak szenteltvizsegit­­ség, az országhatárok előtt kényte­len megállni a legnemesebb segitő szándék is. A bécsi kongresszus eredménye világosan bizonyltja en­nek a hitetlenségnek egyedüli jogo­sultságát. A magyar delegátusokról például alig lehet elhinni, hogy nem őszintén akartak segiteni a kisebb­ségeken s szónokuk és indítványuk előterjesztője: Magyary Géza, eu­rópai tekintélye a jogok érvényesí­tése tudományának: a perrendtar­tásnak. Magyary professzor szinte műgonddal elkészített slaborátumot terjesztett a világ jogászainak nem­zetközi közvéleménye elé a kisebb­ségi jogok népszövetségi védelmé­nek uj rendszeréről. E tervezet sze­rint a nemzeti kisebbségeknek a pa­naszok elbírálásánál megadják az »ügyfélegyenlőséget« s aktorátust, panaszemelési jogot adnának a ki­sebbségek parlamenti képviselőinek, a kisebbségi városok autonom testü­letéinek, az egjdiázi, gazdasági, tu­dományos kisebbségi egyesületek­nek. Adjuk át most magunkat a dőre álmodozásnak s képzeljük el. hogy meg is valósult már, tetté vált már a magyar delegátus kisebbségi ter­vezete. A jugoszláviai magyar ki­sebbség vájjon a törvénnyé vált álomban hogy mehetne a Népszö­vetség elé panaszával? Kinek is ad­nának jogot a panaszemelésre? A parlamenti képviseletnek? Ilyenünk éppen nincs, de hisz olyan széles körét jelölte ki az álomtörvény a panaszra jogosultaknak. Majd han­got adnak panaszainknak a »kisebb­ségi városok utonom testületéi«. Csak éppen — honnan .veszünk ki­sebbségi várost és honnan veszünk autonom testületet. Panaszunk még­­csak volna, de kisebbségi városunk nincs. Melyik várost fogja akárhol, akármelyik kormányzat, vagy köz­­igazgatási hatóság kisebbségi város­sá deklarálni? Es mikor jutunk el oda, hogy autonom testületünk le­gyen. Olyan anionom testületünk, mint amilyen volt — hogy ne men­jünk messze példáért — többéit kö­zött a régi magya; országi szerb zsi­j nat, avagy a szász egyetem? Dehát, ! ha nincs parlamenti képviseletünk, j ha nincsenek kisebbségi városaink I autonom testületéi, majd »perelni I fognak a mi perlőinkkal« az egyházi, I gazdasági, tudományos kisebbségi egyesületek. Igen, igen, a terv nem I rossz, a gondolat bölcs, az eszme [;pompás.. •— csak mit csináljunk, ha 1 éppen az lenne a panaszunk, hogy j nem engedélyezik az egyházi, gaz- I da.sági, kulturális és tudományos kisebbségi egyesületek megalakítá­sát? Aki nem él kisebbségi sorban, aki nem szemével látja, fülével hallja és bőrén érzi a kisebbségi sorsot, az csak jószándéku amatőrje lehet a ki­sebbségi problémának. Ha a mi pro­blémánk jogi probléma volna, már régen meg tudták volna oldani a jo­gászok. A baj csak az, hogy a mi problémánk nem a jog problémája, hanem az igazságé. Spanyol sikerek Marokkóban és Szíriában A spanyol csapatok megszállták Sesuzni Madridból jelentik: Hivatalos kor-! mányjelentés szerint a Cabaz tábor- i nők vezetése alatt harcoló spanyol csapatok megszállták Sesuant és a környező magas­latokat. Az ellenség alig fejtett ki ellentállást a támadással szemben. A spanyolok két ágyút és sok más hadiszert zsákmányoltak. Hadisikereket jelentenek a marok­kói frontról is, ahol a spanyol csapatok bevették Sensen helységet, a rifek utolsó erősségét, azt a stratégiai pontot, amelyért a spanyolok a háború alatt több áldo­zatot hoztak, mint bárhol másutt. üzunovics váratlanul Skopljeba utazott A minsz er elnök részivé It a skopie; radi .áiís párt népgyülésén Davidovics Ljuba szerint rz ellenzéki blokk ne**’ rög részívenni az orszá^o > vilasztásokon, ha a radikálisok or á r-on maradnak Beogradból jelentik: Uzunovics miniszterelnök kedden éjjel váratla­nul elutazott Beogradból. Ennek kö­vetkeztében a kormány a kedden megkezdett tanácskozásait néhány napra elhalasztotta. Uzunovics uta­zásáról különböző verziók terjedtek el. Egyesek tudni vélték, hogy a mi­niszterelnök Nisbe utazott és erre mutatott az is, hogy autóját Nisbe irányították. Kiderült azonban, hogy Uzunovics Szkopljebe utazott, ahol szerdán délután nagy beszédet tar­tott a radikális párt gyűlésén. A kormány tagjai a szerdai napot a minisztériumokban töltötték, ahol folyóügyekkel és a jövő évi költség­­vetési előirányzat kidolgozásával foglalkoztak, miután a pénzügymi­nisztérium erősen sürgeti, hogy az egyes resszortminisztériumok ter­jesszék be költségvetési előirányza­tukat. A horvát pa-asztklub izennyolcadikán ö%z­­szeül Zacrebbun A Radics-párti miniszterek szer­dán külön tanácskoztak a horvát pa­rasztklub helyiségében. A tanácsko­záson a párt államtitkárai is reszt­vettek. A Radics-párti miniszterek resszortjuk költségvetési előirány­zatát vitatták meg, továbbá azokat a referátumokat, melyeket a tizen­nyolcadikára Zagrebba összehívott klubülésükön fognak előterjeszteni. Ennek a klubülésnek a dátuma azért is érdekes, mert a szerbiai községi választások lezajlása utánra esik és igy az ülésen valószínűleg az álta­lános politikai helyzetre is döntő fontosságú határozatokat fognak hozni. Nikics erdoügyi miniszter nyilatkozik boszniai és dn 7m ciai sikereiről Szerdán érkezett vissza Beograd­­ba Nikics Nikola erdőügyi miniszter boszniai inspekciós útjáról. Nikics | az újságírók előtt a következő nyi­latkozatot tette: — Egy csöppet sem vagyok opti­mista, amikor kijelentem, hogy bosz­niai és dalmáciai mammal a legna­gyobb mértékben meg vagyok elé­gedve. Utamnak nem volt nagyobb politikai érdeke, de minden egyes inspekciós utam után összegyűltek körülöttem a hor­vát parasztpártnak azok a hívei, akik elégedetlenek a pártveze­­töséggel és kértek, hogy külön szervezeteket létesítsek. Meg voltam lepve attól a lelkese­déstől, amit a horvát nép minden ré­tegében tapasztaltam. Akik elégedet­lenek a pártvezetöség ködös politi­kájával és teljesíthetetlen frázisaival, azt követelik, hogy tartsak ki az ed­digi határozottsággal és őszinteség­gel a testvéri megegyezés politiká­jának keresztülvitelében. Nikics ezután kijelentette, hogy nem érkezett még el az ideje annak, hogy mozgalmának po­litikai körülményeit részletesen Mrójtse. Ennek a mozgalomnak — mondotta — az az egyetlen feladata,^ hogy megerősítse a szerbek, horvátok és szlovénok nemzeti megegyzésének politikáját, amelyet két-három ízben is felborított a horvát parasztpárt vezetősége személyi kérdések miatt. Davidovics éles támadása a belügyminiszter ellen Davidovics Ljuba szerdán este részletesen nyilatkozott az újságírók előtt az aktuális politikai kérdések­ről. Mindenekelőtt a beogradi közsé­gi választások esélyeit tette szóvá és kijelentette, hogy e tekintetben rendkívül optimista. Csaknem b»zonv'v-ra veszi, hogv a beogradi városházán a demokraták kapják meg a több­séget. Arra számit, hogy a demokrata lista legalább hétezer szavazót fog sze­rezni. Mint mondotta, a tulajdonkép­peni Beogradot a demokrata szava­zatok jelentik. — Beogradban — folytatta nyilat­kozatát Davidovics — sohasem vol­tak mintaszerű állapotok, de annyira sohasem fajultak el, mint most. Ezután Davidovics élesen kifakadt Makszimovics belügyminiszter ellen. n— Amit Makszimovics csinál — mondotta ■— még soha Szerbiában miniszter nem tette. A demokrata párt híveit mindenütt üldözik, sok­kal nagyobb mértékben, mint Pro­­tics Sztoján alatt történt. Amikor Davidovics megtudta az újságíróktól, hogy Üzunovics mi­niszterelnök Szkoplyeba utazott, igy szólt: — • Ezckutdn én is elmegyek Szkopljeba és még holnap tartok ott gyűlést. Végül Davidovics a szerbiai köz­ségi választások általános politikai hatásáról a következő meglepő ki­jelentéseket tette: — Makszimovics belügyminiszter­ről azt hallották, hogy a velünk való’ együttműködést őszintén akarja. Téved azonban, ha azt hiszi, hogy az erőszakos községi vá­lasztások után hajlandók leszünk vele együttműködni. Amennyi­ben a radikálisok fogják a leg­közelebbi országos választáso­kat lefolytatni, nemcsak mi de­mokraták, hanem a szükebb el­lenzéki blokk is tartózkodni fog a választásokban való részvétel­től. Davidovics végül kijelentette, hogy arról a passzivitásról már ko­moly formában szó volt a szükebb ellenzéki blokk vezéreinek tanács­kozásán. A Samouprava feltűnő cikke a legjobbak kormányáról Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Samouprava szerdai vezér­cikke, amelyben dr. Markovics Lá­zár volt igazságügyminiszter a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom