Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-16 / 193. szám
2. oldal. és a tanúkihallgatásokat pénteken folytatja. A német követ a német sajtókampány elleni intézkedésekről tárgyalt Nincsiccsel A Pravda és a Pamouprava cimü lapok közölték, hogy Olshausen íbeogradi német követ Nincsics külügyminiszternél tett látogatása alkalmával kormánya nevében bocsánatot kért a német sajtó szerbellenes cikkei miatt és hogy a kormány a bocsánatkéréssel nem elégedett meg. Olshausen követ csütörtökön fogadta az újságírókat és csodálkozását fejezte ki a két lap közlése fölött. Kijelentette, hogy a bocsánatkéréssel való megelégedésről, vagy meg nem elégedésröl szó sem lehet, mert ö nem is kért bocsánatot, hanem a külügyminiszterrel csak azokról az intézkedésekről tárgyalt, amelyekkel a hasonló sajtókampányt meg lehetne akadályozni. Gyerektartás elöl — Bulgáriába A bolgár határon elfogtak egy müncheni sörgyári alkalmazottat, akinél dinamii-töltényeket találtak Beogradból jelentik: A jugoszlávbolgár határon az őrség letartóztatott egy fiatalembert, aki ép bolgár területre akart átszökni. Beszállították az egyik őrlaktanyára, ahol elmondta, hogy Pisi Ottónak hívják, müncheni sörgyári művezető és azzal a szándékkal jött el Németországból, hogy Bulgáriában keressen magának megélhetést. Pisi Ottót, aki kihallgatása folyamán a beogradi német követség bélyegzőiével ellátott személyazonossági igazolványt mutatott fel, megmotozták. Megmotozása alkalmával egy önműködő revolvert és huszonöt dinamitpatrónt találtak nála, amelyek eredetéről nem tudott kellő felvilágosítást adni. A határőrség, miután az ügyet gyanúsnak találta, Pisi Ottót beszállította a beogradi rendőrségre ahol szerdán ismét kihallgatták. A rendőrségen Pisi azt mondotta, hogy Münchenben szerelmi viszonyt folytatott egy leánnyal és azért menekült el, mert a viszonynak következményei lettek. A rendőrség Pisi Ottót őrizetbe vette és megindította ellene a nyomozást. Az admirális, a képviselő és a hordár, aki elcserélt egy bőröndöt és meghalt Szarajevóból jelentik: Kolovrat Iván negyvenéves hordár az uccán, miközben egy bőröndöt vitt dr. Andrics Vláda képviselő lakásáról, hirtelen összeesett és meghalt. Kolovrat hordár a szarajevói vasútállomáson több darabból álló podgyászt vett át dr. Andricstól, hogy elvigye a képviselő lakására. Miután a podgyászt átadta, fél óra múlva visszatért és közölte, hogy az egyik bőröndöt elcserélte: tévedésből Prica admirálisnak, a király hadsegédjének bőröndjét hagyta a képviselő lakásán. A lelkiismeretes hordár halálsápadt volt és rendkívül szomorúan mondotta a képviselőnek, hogy egész működése alatt sohasem történt még meg vele, hogy a reábizott holmit összecserélte volna. Ezután magához véve Prica admirális bőröndjét. elindult. Útközben érte a halál és a rendőrorvos megállapította, hogy Kolovrat Ivánt szivszélhüdés ölte. meg, BÁCSMEGYEI NAPLÓ Másnap a hordár hozzátartozói és kollégái megjelentek a rendőrségen és kérték, hogy a holttestet boncolják fel. mert az a gyanújuk, hogy Kolovrat nem természetes halállal halt meg, hanem mérgezés áldozata lett. Kívánságukra megejtették a boncolást, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a gyanú alaptalan, mert Kolovrat hordár valóban szivszélhüdéstől halt meg hivatása teljesítése közben. Ebben a hónapban meglesz a fotárgyalás Németh László gyilkosainak bünpörében Az ügyészség elkészítette a vádiratot Németh László szuboticai joghallgatót — mint ismeretes — ez év március hó 15-én halva találták a Majsai-ut 164-ik számú ház portáján levő mély kutban. Németh Ferenc szuboticai tanitó tizennyolc esztendős László fia március hó 11-én, egy csütörtöki nap estéjén tűnt el rejtélyes körülmények között szülei lakásáról és ötödnapra bukkantak rá a kutban. A hulla megtalálása után rögtön az a gyanú merült fel, hogy a fiatal joghallgató bűntény áldozata lett, meg is indult a nyomozás, de ez pozitiv eredményre nem vezetett. Később fordulat állott be ebben a kezdettől fogva rejtélyes ügyben és letartóztattak egy Petrovics Antal nevű szuboticai földművest, aki azt vallotta, hogy többedmagával ő ölte meg és dobta a kútba Németh Lászlót. Ebben a bűnügyben ezután még több latartóztatás is történt és Petrovics Antallal együtt mintegy nyr gyanúsított van vizsgálati fogságban. A bünvizsgálat végeztével a bűnügy iratai a szuboticai államügyészségre kerültek, amely elkészült a terjedelmes vádirattal. A vádirat elkészültével most már nemsokára főtárgyalásra kerül a szenzációs bűnügy és valószinüleg e hó végén, vagy augusztus elején fogják megtartani a főtárgyalást. Reggeltől estig az árvizterületen (A Bicsmegyei Napló kiküldött tudósítójától) Reggel félnyolckor a Szloboda elé tíz hatalmas autó érkezik. A hotel-portás izgatottan szalad' ki a kapun, odafut az első autó soffőrjélicz és azt mondja neki: — Türelem, rögtön jönnek a kegyelmes urak. Pár perc és a hotel kapujában feltűnik Trifunovics Misa hadügyminiszter daliás alakja, utálja Pucci) és Jóvano\ics mniszterek kíséretükkel. Petrovics Milivoj főispán odajön hozzánk, újságírókhoz: — Urak, indulunk. Szánjanak be az autókba. Apatinba délelőtt tíz órakor érkezünk. Mintha a harctéren járnék: az jccákon vitatkozó asszonycsapat, bu:orszálli tókocsik, rendőrök, akik jceutéseket vesznek a főszolgabírói hivatalba. Az egyik házon sárga piakát, i hatóság ragasztotta ki még kora reggel: a hatóság arra hívja föl benne a akosságot, hogy a veszélyeztetett falu észből hurcolkodjon ki. Nyolc órakor elent meg a plakát és tíz órakor száz zsaíád már a falu másik oldalán várta szabad ég alatt a holnapot. Az izgaom annyira úrrá lett az embereken, a saját bajuk annyira elfoglalja őket, íogy az autókaraván, mely végigro,og velünk az uccán. semmi feltűnést ,em keit. Megszokták már a vendegárást. A Duna-parton Raiics apatini főszolgabíró várja a minisztereket és elvezet bennünket a két óriási motorcsóíaklioz. Sokan vagyunk, nehezen íéünk el bennük. Az elsőben a ininiszteek foglalnak helyet, velük van Beszaics generalinspektor és Petrovics Miivoj főispán is. ök a kalauzok — isméik már a vidéket, százszor megjárták L gáttörés óta. A Dunán felfelé robog a két csónak, hibán a viz hátán, mely feliér zörgő abot ver utána. Fél őrá: megyünk nagy ebességgei. amikor kifutunk a Dunáról s befordulunk az árvizteriilctre. be az rdöbe. A fák koronája van csak kint vízből, a levelek súrolják a csónakot mint elpuffog a fák mellett. Hat-nyolc rátér magas itá a viz, az erdei bokrok éklenek alattunk, kunyhók, amiket nem odort el az ár, hanem betemetett. A :áttörés előtt kaszáltak az erdő tisztáain, a szénaboglyát hátára vette a viz - most szétbomlottan úszkálnak a fák ambjai között. Az egyik boglyatetön ragikus -idill: jiz-husz 'Kétségbeesett patkány és egy erdei egér. Nagyon be vannak gyulladva, segítségért könyörögnek— kinyújtják nyakukat, cincognak, amint a csónakokat meglátják. Talán már napok óta úsznak a boglya-roncson, biztosan halálosan éhesek is, de egyik patkánynak sem jut eszébe, hogy a kis erdei egeret fclebédeljék. A fiaiban testvérek, jók — jobbak az embereknél. A tikvesi gáttörésnél Hamarosan eljutunk a tikvési gáttöréshez. A kritikus iöllés-szakasz közelében egy háztető, mellette egy nagy dereglye tele bútorokkal. Schalter föerdőmester hurcolkodik. A háj;, amiből csak a tető látszik, erdei lak, ö volt ott az ur. A töltés hátán, ahova a viz nem ér, hamarosan feltűnik, meglátja a két motorcsónakot, int, hogy ott kiköthetünk, A miniszterek tudakozódnak nála, előveszi a térképét és magyaráz. Közben előkerül felesége, bátor asszony, akit mi, újságírók veszünk közre. — Jaj, kérem — meséli — éppen fürdőn voltam. Olvastam, hogy áttört a Duna, mint a bolond rohantam haza, de már késő volt. Csak ezeket a bútorokat tudtuk megmenteni. Egy öreg asszony furakodik mellénk. Sir, pityereg. Az erdei lakban, ahol az udvari vadászatok alkalmával ebédet szoktak készíteni, ö tartott rendet. — Minden odavan, jaj, mi lesz velem fiatalurak — siránkozik — mi lesz a három gyerekemmel . . . A siró, asszony a minisztereknek is feltűnik, odajönnek és vigasztalják* de nem használ. Nem lehet a könnyeit elállitani. Az erdőmester érdekes dolgokat mesél. — Ez itt — mutat a gát melletti erdőre — ez volt a kincstár szarvasállományának erdeje. Drótkerítés mögött élt benne pár ezer szarvas, a legszebb példányok Európában. Valanienyi elpusztult, egy szál se maradt belőle. Noé-bárkája Búcsút veszünk az erdőmestertöl, nekiindulunk a baranyai ártengernek. Előbb erdőben robog a csónak, azián kijutunk a szabadba. Vigasztalan, szomorú kép: viz, viz, viz — mindenütt viz. Mint a tenger. A viz hátán vagy húsz. kunyhó: ezen bújtak meg az emberek, családok, akiket hirtelen lepett meg az ár. Két-három nap múlva mentették ki őket a csónakosok. Nem. meszszfi' az,. Aíéksza tidrova vadászkastély. 1926. július 16. Itt élt Györgye herceg tizenhét hónapon keresztül, öt is kiöntötte a viz, el kellett neki menekülni. De utolsónak távozott, amikor már minden cseléd biztonságban volt. A kastély közeléhen egy fatönköt ringat a hullám; Noé-bárkája: ijedt mókus gubbaszt rajta. A mókus irtózatosan nyávog, sir, amikor közel jutunk a fatönkhöz. A mókus ugrál, örül, biztosra veszi, hogy megmentjük. Mi vagyunk az utolsó reménye — füstbeszállt az is szegénynek. Mi is alig férünk; meg a csónakban. Megszelídültek a vadak özek és szarvasok úsznak a vizben. A bélyei uradalom hatalmas vadállományát is elpusztította az ár. Nagyrészük megfulladt. Több mint ezer szarvas és száz vaddisznó hulláját sodorják a szenyes habok. Azok az állatok, amelyek még életben vannak, nem rettegnek már az emberektől, sőt várják az emberi segítséget. Félénk őzikék nyakukat nyújtják felénk és rebbent szemükön látszik, hogy tőlünk, emberektől, várják életük megmentését. A tengernyire megdagadt vizen ittott csónakok tünedeznek fel. A csónakok egyhelyben állnak és a benne ülők hosszú botokkal kaparják a vizet. Eleinte azt hittük, martalócok, akik zsákmányt halásznak a zavarosban. Kiderül, hogy szegény szerencsétlen Kozjákpusztai tótok, a házaikat elsodorta a viz és ők a rabló Duna fenekéről akarják felkotorni egv-cgy bútordarabjukat, vagy az ágyneműjüket. Sztiretjiik van az apatini cigányoknak is. Privilégiumot kaptak, egy bélyei vadaskert vizbcfult vadállományát kihalásszák és elfogyasszák. Szarvaspecsenyét esznek most a cigánypurdék. Ahoi néhány héttel ezelőtt Kozjákpuszta, a régi főiicrcegi mintagazdaság volt. ott most a tengjer hullámzik. Remekbe épült gazdasági épületek, munkásházak, négyszáz ember lakása, tanyai iskolák, mind elpusztult. Egy-egy, épületnek, ha a teteje látszik. Mesziről feltűnik Vardarac község, a mely még áll. Visszafordulunk és újra az áttörési helyre visz a motoros. Bemegyünk a hüllői régi Dunaágba. Félóráig megyünk, teljes sebességgel. Mindenütt viz, mintha a nyílt tengeren járnánk. Hét-nyolc ezer hold áll teljesen viz alatt. Kopacsevón nem lehet kinézni Másfél órai csónak-ut után bejutunk arra a területre, amelyet a Duna is és a Dráva is .elöntött, majd átmegyünk a drávai árterületre. Előttünk van Kopacsevó község. Sziget a tengerben. A falut öt-hat kilométernyi körzetben viz veszi körül. Kopacsevó alacsonyan fekszik, a lakosságot azonban az életösztön védekezésre kényszieritette. Csónakokkal hordtak öt kilométer távolságból földet, hogy töltést építsenek. A töltést deszkákkal, kapufélfákkal, ajtószárnyakkal erősítették meg. A töltés a házak ablaka fölé ér, úgyhogy a kopacsevói házakból nem lehet kinézni. Úgyis csak a vizet lehetne látni. Délután két órakor Belyére érünk, innen az uradalom tizenöt kocsija bevisz Dárdára, a járási székhelyre. Délután fél ötkor újból visszatérünk Belyére, a miniszterek megtekintik még az elöntött Podruvljc és Vrbanica községeket. Belyéről autókon akarunk bejutni Oszijekre. A Bolyé—osz-ijeki országúton félméter magasan áll a viz. Közben az eső is megered, az autó kerékagyig vízben vannak. Az utasok bőrig áznak, a míg ftagynehezen zuhogó esőben, sötét éjszaka bejutnak Oszijekre. A villanyfényes városban tánc, muzsika. Pár órányira innen a pusztulás, a halál . . . Dr. Szántó Miklós butorszOkség lf tét legocsóbban szer zhfti be 1X0] Nagy Varjas Rókus 3 sztaloamesternél, Subotica, VI. Vuhovićeva 3
