Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-16 / 193. szám

1926 július 16. BÁCSMEGYEf NAPLŐ 3. olláR Kisebbségiélet • h® A kisebbségi kongresszus előkései tő­bizottsága Wilfan Jösif dr. elnöklésével ülést tartott Teplitz-Schdlnauban. Az ülésen az elnökön kivül rélsztvettek még Schimann Pál dr. lettországi né­met, Kaczmarek dr. németországi len­gyel, Flachbarth Ernő d|r. csehszlová­kiai magyar, Moczkin lengyelzsidő és Amende Ewald dr. főtitkár. A konferen­cián részletesen megbeszélték az au­gusztus 25—28-ika köpött Qenfben ösz­­szehivandó második kisebbségi kon­gresszus programját. Az előkészítő bi­zottság elhatározta, hogy a múlt évi el­ső kongresszuson resztvettek 33 kisebb­ségen kivül meg fogják hívni Genfbe a spanyolországi katalónokat, az ausztriai cseheket, a romániai szerbeket és ki­mondotta, hogy a burgenlandi magya­rokat — jelentkezésük esetén — szin­tén meghívja. A jugoszláviai és bulgá­riai macedónok meghívása tekintetében ajz előkészítő bizottság úgy határozott, hogy megszerzi azokat az adatokat, amelyek szükségesek annak magállapi­­tására, vájjon a macedónok szervezett kisebbségnek tekinthetők-e, vagy sem. A kongresszus tárgysorozatán a követ­kező pontok fognak szerepelni: 1. A ki­sebbségek kulturális fejlődési szabadsá­gának biztosítása; 2. a nyelvi kérdés szabályozása; 3. a gazdasági egyenjo­gúsítás biztosítása, különös tekintettel az állam adó- és költségvetési, hitel- és egyedárusitási, valamint kisajátítási po­litikájára (ezzel a ponttal függ össze ,a földbirtok reform megvitatása is a különböző országokban); 4. az állam­­polgárság kérdése: 5. a választási eljá­rásra vonatkozó jogszabályok; 6. a ki­sebbségek sérelmei tekintetében köve­tendő eljárás és végül 7. szervezési kérdések. Elkobozták a Brassói Lapok legutób­bi számát, mert a lap vezércikke­­melyet Szele Béla irt — rendkívül éles hangon támadta a> kormányt, hogy a brassói magyar mandátumot nem ve­­rifikájltatja a kamarával. A vezércikk súlyosan megbélyegezte a parlamenti bizottságot is, mely kimondotta, hogy Szele Béla mandátumának megsemmisí­tését javasolja a következő okokból: 1, A kolozsvári törvényszék ítélete bizo­nyítja, hogy pénzt kapott Budapestről, a Brassói Lapok támogatására a román állam elleni irredentizmus céljaira. 2. A Brassói Lapokban később megjelent cikkek állandóan a román állam ellen izgattak. 3. Állandóan szubvenciót kap Budapestről és számos esel ben eljárás folyik ellene izgatás miatt. A vezércikk miatt Szele Béla ellen államellen.es ma­gatartás címén megindították a bűnvádi eljárást. < * A Hlinka-párt az utóbbi időben igen gyanúsan közeledett a kormányhoz és felmerült az a hir, hogy a szlovák nép­párt a legközelebb feladja intranzigen­­ciáját. A hírekkel kapcsolatban a párt egyik alvezére, Lévai Lajos nyilat­­zott az újságíróknak, akik előtt a párt uj orientációját a leghatározottabban cá­folta: — A szlovák néppárt és a hivatalnok­kormány közti tárgyalásokról szóló hí­rek alaptalanok és légből kapott kohol­mány. A Hlinka-párt a| választások óta ugyan tárgyalt Svehla kormányával, amely tudvalevőleg lemondással felelt, de a hivatlnok kormánnyal a mai na­pig politikailag érintkezésbe nem kerül­tünk. Az utóbbi időben Trencséntepli­­czen folytattunk megbeszéléseket a hi­vatalnok-kormány földművelési minisz­terével, dr. Siávik Györggyel, de ezek korántsem voltak politikai természe­tűek, mint inkáfcb gazdasági jelleggel birtak. A szlovák néppárt és a hivatal. nők kormány közti paktumot teljesen lehetetlenségnek, tartom, addig, SI'S -ä szlovák’ nép életbevágó követeléseit meg nem adják. — Igaz-e egyes lapok ama híradása, hogy á szlovák néppárt felhagyott az autonómia jelszavával és kooperációt ajánlott fel az agráriusoknak?. — kér­dezték az újságírók­— A mi jelszavunk az autonómia és mi programmunktól el nem térünk. A pitsburgi szerződésből csupán néhány százalék engedményre vagyunk hajlan­dók. Az autonómia' valami uton-módon való elárulásáról nem lehet szó, mert beláthatatlan következményei lehetnek, amivel a pártnak feltétlen számolnia kell. Hiába kínálnak fel nekünk zsupáni állásokat, miniszteri székeket és füt-fát, minket egykönnyen nem lehet megvesz­tegetni. Ami az agráriusokkal jf/aló megegyezést illeti, minden alapot nélkü­löz. Mi elvi ellenségei vagyunk az ag­rárpártnak, noha hasztalan igyekszik Hodzsa a maga személyével közeledést keresni, mi csupán az adott feltételek mellett, vagyunk hajlandók alkudozásba bocsátkozni. Általános offenzivát kezdtek a franciák Marokkóban Újabb harcok a lázadó rif törzsek ellen Párisból jelentik; Abd el Krim száműzetésével és a marokkói kon­ferenciával úgy látszik még koránt­sem fejeződtek be a marokkói har­cok. Már néhány napja érkeznek jelentések Rabatból és Fezből, a melyek szerint a lázadó rif törzsek újabb vezérek irányítása alatt el­­lentállnák a francia csapatoknak, sőt támadásba is mennek át. Ezek­nek az eddig kisebb jelentőségű harcoknak folyományaként a marokkói hadszíntéren meg­kezdődött az általános offenzl­va a lázadó törzsek ellen, amelyek Tuzától .északra gyülekez­nek. Hivatalos francia jelentés szerint a francia támadás eredményesen halad előre, a francia hadoszloo fél­köralakban tiz kilométerrel nyomult előre. A francia gyalogságot tankok, tüzérség és repülőgépek bom­bákkal támogatják. úgy, hogy az újabb offenzivának a jelek szerint ismét sok áldozata lesz a rifek között. Három havi fogházra ítélték Szemző Gyulát A volt főispán fiát két havi, Szemző Adorjánt pedig egy havi fogházra Ítélték súlyos testi sértés miatt Budapestről jelentik: A budapesti tör­vényszék Denfe-tanácsa előtt csütörtö­kön újból Szemző Gyula volt főispán álj£ vádlottként. Szemző Gyulát a múlt "évben a bíróság cigarettacsempészés miatt megbüntette volt titkárával KJesz­­ton Frigyessel együtt és hatvanmillió korona pénzbüntetésre ítélte. A tárgya­láson Kleszton Szemző Gyula ellen ter­helő vallomást tett. A tárgyalást követő napokban, múlt év májusában, Szemző üzent Kleszton­­nak, hogy keresse öt fel Ráday-uccai lakásán. Kleszton fel is ment Szemző Gyula lakására, ahol a volt bácskai fő­ispánon kivül jelen volt ennek fia ifj. Szemző Gyula és Szemző Adorján is. A három férfi nekiesett a szobába belé­pő Klesztonnak, összekötözték, véresre­­verték és fecskendővel egy undorító anyagot lőcsöltek az arcába. Súlyos testi sértés miatt indult meg az eljárás Szemzőék ollen. A csütörtö­ki tárgyaláson a védő indítványára a bíróság zárt tárgyalást rendelt el. A zárt tárgyalás után a törvényszék Szemző Gyulát három hónapi fogházra, fiát if.i. Szemző Gyulát két hónapi, Szemző Adorjánt pedig egy havi fogházra és valamennyiüket egy évi hivatalvesztésre és politikai jogaiknak ugyanennyi idő­re való felfüggesztésére Ítélte. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlottak felebbeztek. Boris király lemondását követelik A Ouotidien szerint Ferdinand volt király irányításával a jugoszláv ellenes pártok aknamunkát folytatnak a bolgár király ellea Párisból jelentik: A Ouotidien csütör­töki számában feltűnést keltő cikkben foglalkozik azzal a beogradi hirrel, hogy a bulgáriai reakció és a jugoszlávelle­­lenes macedón bizottság kényszeri­­tette Boris királyt, hogy utazzon el Szófiából és mondjon le a trónról Becsben élő öccse, Cirill herceg javára. A francia lap értesülése szerint a bolgár király elleni aknamunkát Ferdinánd volt király irányítja, akinek nincs Ínyére, hogy Boris szabad­elvű politikát folytat és szeretne úgy Bulgáriában, mint a külföld felé békés viszonyokat teremteni. Ez nem tetszik a katonai pártnak és a reakciónak amely a macedón komitében tömö­rül és feltűnő, hogy ugyanez a titkos tár­saság, amely Stambulinski volt mi­niszterelnököt főkép azért ölte meg, mert Jugoszlávia felé a békét hir­dette, tör most az uralkodó ellen, hasonló okból. A Quotidien cikke diplomáciai körök­ben-élénk feltűnést kelt. Boris bolgár király külföldi utazásá­val kapcsolatban a legkülönfélébb ver­ziók terjedtek el a világsajtóban. Leg­­többnyire azzal magyarázzák az uta­zást, hogy a bolgár király nősülni szán­dékozik külföldön. Ezekkel a bipotézi sekkel merőben ellentétes Atanaszov Nedeljkó emigráns bolgár exminiszter véleménye, amelyet a beogradi Politika közöl. Atanaszov nyilatkozata szerint Boris király azzal a misszióval ment külföld­re, hogy személyes befolyásával támo­gassa a bolgár kormány sziszifuszi eről­ködését külföldi kölcsön szerzéséért. Kölcsön nélkül a bulgáriai gazdasági válság a legszélsőbb anarchiába csap­na át. A királynak ezt az akció ját Atanaszov az első fatális lépésnek nevezi azon az utón, amelyen Boris ap­ja, Kóburg Ferdinánd is haladt, mert a király- önállóan vállalkozik, felelős mi­niszterek nélkül olyan külpolitikai misz­­szió teljesítésére, amely sorsdöntő le­het Bulgáriára- és a Balkán jövőjére. Még szerencse, hagy Svájc nem sieh kölcsönt adni sem Bulgáriának, sem másnak... A bolgárok megharagudná­nak éjt?, ha sikerrel járna,az útja. Megszűntek a doveri robbanások Nyolc órán át tartő záporeső oltotta el a nmmciőrakiárak tüzet Newyorkból jelentik: Ä doweri arzenálok tűzvészét egy csodás vé­letlen szerdán végre megszüntette. Szerdán délben hatalmas zápor ke­letkezett, amely nyolc órán át tar­tott egyhuzamban és a hatalmas felhőszakadás eloltotta a tüzet. A katonai parancsnokság hivata­los közlése szerint most már nem kell tartani további robbanásoktól és ezért a mentési munkálatok fo­kozottan megindultak. Remélik, hogy péntekre már annyira megkö­zelíthető lesz a robbanási terület, hogy teljes erővel meg lehet kez­deni a romok eltakarítását. „Ä teozófusok tízezrei fogják felszabadítani Ázsiát“ — jósolja Radios István A horvát parasztvezér kifejtette nézeteit a világproblémákról Radics István újabb fürdőzése előtt hosszabb interjút adott a beogradi Vre­­me alkalmi tudósítójának. A horvát pa­­rasztvézér beszélt mindenről: az euró­pai válságról, a demokrácia kríziséről, kifejtette nézeteit fasizmusról, bolse­­vízmusról és parasztdcmokráciáról. A nyilatkozat bővelkedik az olyan érde­kes eredetiségekben, amilyenek Rádiós­nál még akkor is elengedhetetlenek, amikor a belpolitika közelíekvő problé­máiról beszélhet. A színes népek és a' gyarmatok kérdéséről például a követ­kezőket mondja: — A bolsevizmus bizonyos mértékig megoldotta a színes fajok kérdését, amikor olyan szociális problémákat nyitott fel számukra, amilyeneket az európai emberiségnek a francia ___ ... forradalom. A bolsevizmus előtt Ázsia nem élt szociálisan, a bolseviked az ő enciklo­­pédistáik. Ha a bolsevikok úgy átértenék a vallást, ahogy átértik a nemzetiséget; ők lennének a világ urai. Azok ott a Kremlben inegirták: a vallás ópium a népnek, mikor pedig Kina még ma is Konfuciusból él, India meg Budhából. Ázsia lelke vallásos, egyoldalúan val­lásos, diszharmónikus és a mi fogal­main szerint emberieden, különösen a nőkre és gyerekekre való tekintettel. A bolsevikok indirekt érdeme folytán Ázsia európaiasodik és minden jel arra vall, hogy Ázsiát a teozófia fogja hatalmá­ba ejteni, amely mélyebb és szélesebb, mint az amerikai. Az indiai és kínai teozófusok tízez­rei, akik mellé felsorakozik az em­beriségnek ez a fele, még ebben az évszázadban fel fogják szabadítani Ázsiát a mindenfajta imperiálisták­­tól és a bolsevikoktől. Szabad Ázsia nélkül nincs világsza­badság ... A huszonegyedik században ugyanez lesz Afrikában. Ezeknek a; pionírjai az amerikai négerek lesznek. Az ő kongresszusaik sokkal mélyebbek és reálisabbak, mint az európai inter­parlamentáris kongresszusok. Mi euró­paiak bankettezünk, míg a néger vezé­rek Dosztojevszki szerű vizionáriusok és Washington meg Lincoln vágású szervezők. Radics ezután átcsapott az angol flotta jugoszláviai látogatásának mél­tatására. Kijelentette, hogy az angol flotta látogatása a jugoszláv Adrián annyit jelent, hogy a Földközi-tenger egyetlen egység s az Adriai-tenger nem lehet senkinek a tava. — Anglia őszinte barátja Olaszor­szágnak — mondotta Radics — de ez a barátság nem jelenti azt, hogy Anglia engedi elvágni Kelet felé vezető útját, amelynek, én mondom, Londontól SpU- ten is keresztül kell vezetni. Az. interjú ezzel véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom