Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-04 / 181. szám
19 6. fulius 4. BACSMEGYEI NAPLŐ Emlékezzünk régiekről Zomhor város szerb nyelvű feliratot intéz a kormányhoz tiltakozás a „rác“ elnevezés ellen — A belügyminiszter megígérte, hogy a jövőben a hatóságok csupán a „szerb" elnevezést fogják használni 15. oldal* 1S67. május 16-ikán Nagybecskerek képviselője a következő interpellációt intérte a kormányhoz. Straíimirovics György: Zomhor város ■képviselete által egy szerb nyelven szerkesztett íegyarőkönyvnek a belügyminiszter úrhoz való felterjesztése alkalmából a belügyminiszter «r egy rendeletét bocsátott ki. melyben exmissis exmittmdis a következő fordul elő: -A múlt hó 16-án tartott közgyűlésnek rác« nyelven szerkesztett s a polgármester által ugyanazon hó 26-an 1373 S7. a. kelt jelentésével felterjesztett jegyzőkönyve az előadottak értelmében elintézésre alkalmas nem lévén, azt a városi közönségnek visszaküldőm annak magyar szerkezetben leendő haladéktalan előterjesztését elvárom ős jelen rendcletemst jövőre szem előtt tartani kívánom. Budán, 1867. május iió 2-án. B. Wc'rikheim Béla s*. k.« Teíkintettel, hogy a felelős kormánynak egyik íofeladata a fenforgó nemzetiségi differenciáknak tapintatos és jogos eljárása s a törvények méltányos magyarázata általi kiegyenlítését előmozdítani: tekintetbe véve, hogy miniszteri rendeletben a rác, kifejezésnek használata és alkalmazása nálunk szerbeknél alapos és aggodalmas keserűséget idézett elő: tekintetbe' véve, hogy oly képviseletnek szerb nyelven szerkesztett jegyzőkön .'.-vének visszautasítása, mely túlnyomó többségében szerb, a {. képviselőhöz által a magas minisztériumnak adwit indemnátással világos ellentétben áll, mely által a nmnicipális törvények, nevezetesen az 1848.-i törvényok XVJ. te.-ének e) pontja f-elfüg- j geszíetik: mindezeket tekintetbe véve, a magyar felelős kormányhoz azon kérdést kéuytclenitteteni intézni: kész-e a kormány a szerb nemzetnek azon kifejezés által való megsértéséért nyilvános elégtételt adni, (derültség) mely szerint a kormány egy rendeletet bocsátana közzé, melynek alapján hivatalos esetekben a rác., kifejezésnek használata megtiitassókV továbbá kész-e ezen egész rendeletet, mely az adóit indemnitással s a nemzetiségek és nyelvek gyakran hangoztatott jogegyenlőségével ellentétben van, visszavonni, s a nem magyar ajkú raunicipiumok és képviseletek által saját nyelvükön szerkesztett hivatalos beadványait jövőre elfogadni? Wcnkheim Béla héró belügyminiszter: Azonnal felelhetnék ugyan a hozzám intézett interpellációra, miután azonban azt egész terjedelmében nem hallhattam, a holnapi ülésben fogok annak érdemére válaszolni. , Másnap azután a belügyminiszter az interpellációra a következő érdemleges választ adta: Sztraíimirovics György Nagy-Becskerek városa képviselőjének tegnapi napon a kormányhoz intézett két kérdésére, melyeket tegnap egész terjedelmében megérteni nem valék képes, tegnapi nyilatkozatomhoz pótlólag a következőket van szerencsém válaszolni: Azon első kérdésre nézve, vájjon a kormány hajlandó-e a Zomhor sz. ki-r. városhoz intézett rendeletében foglalt .rác» kiíejezks által megsértett nemzetiségnek nyilvános elégtételt adni azáltal. hogy uj rendelteiét bocsásson ki, j melyben -fegyelmi büntetés terhe alatt; e/er szónak hivatalos használata uLtas-: sók el, erre ismételve csak azt nyiaváni- j -tóm, hogy ezen kifejezésbe«, egyáltalán | sértést nem találok, nem látok; és még j bona fide fel sem lehet te mii. hogy a. j kormány hivatalos rendeletben, melyet j hatósághoz intéz, gunycknraei szándé-j kozott vofl-na. akár ezen hatóságot,, akár [ aioá-r ennek bármely tagját is illetni. I Ennélfogva ott, hol sértés nincs, elégtételnek sincs- helye, legkevésbbe. pedig akkor, amikor mesterségesen célozta tik a sértés szándéka valakire ráerőszakolj tatni. Amint a tegnapi ülésben emlitém, I úgy- törvénykönyveinkben, mint staíiszj tikár és történeti munkákban, valamint J a Lipót alatti pririiégiuniok-ban, melyek ! re hivatkoznak, mindannyiszor diákul: I Rasciani, magyarul rác néver, fordulnak I elő a hazánk azon lakosai és honpolgárai, kik jelenleg szerbeknek óhajtják magukat neveztetni. Magam is a magánéletben a legrégibb idő óta mindig ezen kifejezéssel éltem, anélkül, hogy bárki is megsértve érezte volna magát azok közül, kiket az ország lakóiul befogadott és honfitársakul elismert. Ennélfogva azt hiszem, hogy csak gtmy és nevetség tárgyává lenne azon kívánt, de fenn nem tartható -rendelet, mely szerint fegyelmi büntetés terhe alatt tiltatnék meg ezen nevezet használata. Egyáltalában az.t hiszem, ha valaki sértésről szólhat és elégtételt követelhet magának,, én vágyók azon helyzetben. Mert az én aláírásommal küldetett szél azon rendelet, és rólam tétetik fel, hogy midőn valamely intézvényt, vagy rendeletét küldök hatósághoz, melynek tekintélyét tiszteletben tartani mint magánt részéről, mint bárki által hivatásomnak ismerem: fő! akarnám használni az alkalmat, hogy akar azon hatóságot, ákár azon hatóságnak bármely vallást! nemzetiségű, vagy osztályú tagját ily illoyális, indirekt és a műveltség áítal meg nem engedett modorban céloztam volna megsérteni. Azonban ily susceptibilitá-sokon magamat íelülemelvén, minden ilynemű uefánigyanusitást magamtól elutasítok annál inkább, miután jelen körülmények között az annyira helytelenül és igazságtalanul tel izgatott sokféle nemzetiségek kedélyének megnyugtatása a nemzetiségi diterenciák kiegyenlítése, szóval a béke hdlyreállitása — meggyőződésem szerint — minden állású egyénnek hazafira kötelessége. Ennél fogva részemről, ha csakugyan megsértve éreznék magokat az illetők e kifejezés által és abban gúnynevet találnának, oda fogok -hatni, hogy hivatalos iratokban c kifejezés: »szerb« használtassák. (Helyeslés. Ami az interpellációnak azon részét illeti, amelyben azon kérdés iutéztetett a kormányhoz, hajlandó-e és kész a magyar jegyzőkönyvekre vonatkozó rendeletét vissza vonni és más nyelven szerkesztett jegyzőkönyveket és beadványokat is elfogadni, határozottan -kijelentem, hogy ezentúl is elvárom — nem is hivatkozva a törvényekre, hanem a méltányosság szempontjából és a közigazgatás lehetősége tekintetéből — hogy a je gyzőkönyvék magyar szövegben terjesztésének fel a kormányhoz, miután egyedül ezek szolgálhatnánk biztos elintézési «.lapul. Kérdem ugyanis és apellálok mindazokra, kiknek a közigazgatásról és azon számos és naponkint mindinkább szaporodó ügydarabokról s rögtöni elintézésük szükségéről fogalmuk 'van, kérdem, az országban divatozó hat-hét nyelven szerkesztett jegyzőkönyvek és beadványok küldetnének a kormányhoz, mintán azdto-; mák olykor sürgóts esetekben rögtöni el- j intézése az, én kötetessé*einben áll. fenn j (lesz-e tartható a telelés kormánynak i állása, meiy nemcsak intézkedéseiről, j hartem mulasztásairól is köteles számot j adni az összes közönségnek, á törvény- j hozó testületnek és ami még ennél is több, önmaga jelkftssser éténél? és köíe- J leségörzeteitek.? (Helyeslés') A közigaz- j gatás khciéscge tehát azt kívánja, hogy j habár otthon verves municiphonokban; mats tsy elven szerkesztettek k a* jegy-j I zőkonyvek. de a közigazgatás érdeké: ben azok magyar szövegben terjesztessenek fel a kormányhoz; ellenkező esetben a kormány kebelében o!y«an fordító osztályt kellene alakítani, melynek száma a belügyminiszteri tisztikar létszámának talán felét képezné, de amely a legjobb akaratai és legnagyobb szorgalomra :i' sem volna képes a beérkező ügydarabokat és okiratokat annak idején oly pontosan -és oly szabatosan lefordítani, hogy ezáltal akár a magán,4z alkony ielitatja, magéba olvasztja ,4 nappal vidám színeit, A hűvös szürke alkonyat. Határtalan mindenség ćtcrje Szürkül, sápad fölöttünk, eláraszt minket, eltemet a sötét forró talajba, amelyben meleg színek és az elmúlt napok szikrái rejtőznek el, Kialszik a föld n nagy meleg tűzhely, Lakomáink vidám színhelye. Elfeküdtünk a tűzhely körül busán, lehullotlan, magunkba mélyedre, óh. részegítő volt ez a nappal ölelkezéssel és dallal teljes És a nap forrón, tüzesen felcsókolta vállunkat, mellünket. A nap, ez az égető pirosság akár a közélet ne szenvedne. Ezirányban kiadott rendleletemre hia? •szabad királyi városnak német, tót és szerb nyelven szerkesztett- fogyzőkóuy-; vei szolgáltattak alkalmat, és megnyugvásomra szolgál, hogy azon várost* ezen rendeletemndk engedve, magyar nyelven terjesztették fel jegyzőbőny», veiket, kivéve Zomboi városát, aminek okát, úgy hiszem Straíiinirovics György képviselő ur épen úgy, vagy falán még jobban fogja tudni, mint én magam. Belőlünk sugárzik még a nap hidrád tüzes, égő pírja Belőlünk, a Nagy Heliosz utolsó gladiátoraiból összetört lebirkózott gladiátorodból, de, akik tüzes és kemény vállunkkal még mindig nekifeszülünk a hideg és szürke alkonyainak, amely álmosan a föld bágyadt mellére hull. Szilárd és hu váltunkon mi hordjuk a síró alkony minden sínylődő bánatát. Mi, okik az esték megbékélt Karyatidjai vagyunk de akik Karytidjai és fényhordozói leszünk a holnap újra feltörő szűz hajnalnak is. Az Unió jubileuma Irta: dr. Seltmann Rezső Julius negyediké százötven év óta íemzeti ünnepe az Egyesült-Allamoktak, azóta, hogy 1776-ban ezen a napon t tizenhárom északamerikai kolónia 3hiladelphiában összeült képviselőt elszakadtak az anyaállamtól, Nagybrianniátói és proklamál-íák függetlensé;üket. A kolóniákból »Declaration Függetlenségi nyilatkozat) által önálí illantok, illetőleg azoknak önálló állam zövetsége lettek. Amikor a kolóniák önként jelentkezz ielegátusai Philadelphiában összeültek, nár meglehetős zavaros volt a kolóniák elyzete. Békéről szó sem lehetett, ; tyilt háború, a függetlenségi harc ja ában tartott s a harctéri eredmények lagyobbrészt az angol csapatoknak óztak sikert. Csupán egy fontos pon ot ürítettek ki az angolok, épen azt mely a függetlenségi mozgalom kitöré ében a legnagyobb szerepet játszotta \z a pont Boston volt, az Egyesült-Ál írnok legrégibb kultúr és kereskedelmi tetropolisa, már akkor egy régi egye ;tn, nagy kikötő és városi intelligencia rvábbá már a XVfl. századbeli angol arradalom óta oda átplántált puritán emokrácia székhelye,’ Massachussets Ham kapitálisa, melynek kiküldöttjei őzt volt Sámuel Adams, aki legelsőnek öveteite nyíltan az elszakadást és a ires John Adams, az Egyesült-Államok jsöbbi második elnöke. A másik jeleniketty államot, a déli rész főképviselőit Washington — az ez alkalommal egválasztott elnök — és Thomas Jef:rson, a későbbi harmadik elnök szeélyében látjuk ott. Jefferson volt az, ci saját kezeirásával. mely máig fennaradt javításaival' együtt, megfogalazta a hires Függetlenségi Nyiiatkoitot, amelynek publikálása <r.; Egyeilt-Állainok születési órája. Csodálatos és valóságos mítoszba illő iletten az, hogy ma, amikor nemesük ; Egyesült-Államok, hanem az egész lág valamennyi állama hivatalosan sztvesz Julius negyediké megünneplén, a világ vezető államainak százötnedik születési napján, ugyanakkor iaát meg fognak emlékezni, kegyelet. két másik évfordulóról is, mert épen I pontosan százéves fordulója az Egyesült-Államok két nagy elnöke és államférfia, John Adams és Thomas Jefferson halálának. Ez a két nagyméretű és zseniális politikus, akinek annyit köszönhet az Egyesült-Államok s akik’ sorrendben Washington utódai voltak az elnöki székben, riválisa volt egymásnak. Mindkettő a legnehezebb időkben vezette az uj államot: John Adams a francia forradalom és ciirekfóriutn ideién, amikor alig tudta a háborít veszedelmét eloszlatni. Jefferson pedig Napoleon korában. Ö volt az, aki Lonisianát, a mai Egyesült-Államok középső: részét és Floridát megszerezte üzleti: alapon kétszeri elnöksége idején s aki-' nek a kettős pártrendszer kiépítése tulajdonítható. Jefferson nemcsak a mai demokrata pártnak őse Amerikában, hanem legnagyszerűbb letéteményese az angol demokráciának is, amelyet a XVII. század végén Loeke, a nagy iilozoóíus roglailt össze a «kormányokiról irt klasszikus müvében, még a Stuart reakció után. a győzedelmes »dicsőséges forradalom-: theorctikus megokolásakép jelent meg. Ez a mü, valamint a »dicsőséges forradalom gyakorlati nagy alkotása, a »Bill of Rieht« az összes modern alkotmányok alapja és így az Egyesült-Államoké is elsősorban. A »BiH of Rieht« Eduard Somers lord-kancellárriak, a hires jogtudósnak alkotása s feltétlenül a népsz-ottverainitás elve alapján á-M. Ez az a törvény, amely- az »isten kegyelméből való királyság: (dei gratia) középkori fogalmát Angliában örök időkre megsemmisítette s a királyi hatalmat tisztán formává. reprezentativvé tette. Ezt okolta meg elméletében Loeke is s ezeknek ■Alii. közvetlen hatásúk az Egyesült-Államok »függetlenségi nyilatkozatára-, i'ncify viszont ismét döntő hatást gyakorolt később a francia forradalom alkotmányára, az »emberi ingok nyilvánítására« (Declarations des lois des i’ihonmies). Az amerikai »Függetlenségi Nyilatkozat« a 18. századnak, a természetjogi skolának hü kifejezője s általános eszméi is ezt tiikröztetik vissza. Fő elvei: Még kisugárzik a testünkből. Fordította: Csuka Zoltán Todor Manojlovics : ESTE tSzáva Sumánovics festményéhez)
