Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-03 / 180. szám

1925 julius ü 8ACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Ä Duna két helyen törte át a gátat Apáti imái háromezer, Baranyában ötezer hold került viz alá — Egész Baranyát elöntéssel fenyegeti a viz — Katonaság erősíti meg Szom* bornál a tartalék-gátat -— Moviszadon is nagy a veszély A király szombaton az árvizsujtotta vidékre utazik Szomborból jelentik: Araitól mar na­pokkal ezelőtt féltek, péntek reggel hat óra harminc perckor bekövetkezett: a Duna Kucskánál, az apatin-monos­­tori szakaszon áttörte a gátat és pár óra alatt több ezer hold földet elborított a viz. A katasztrófa nem jött egészen vá­ratlanul. A gáton őrszolgálatot teljesí­tők közüli ez egyik hajnalban jelentette Zinkler Ádám főmérnöknek, hogy az ö szakaszán, a Duna-gáttól pár méterre a földből vizfo-rrás fakadt. A főmérnök nyomban a helyszínre sietett, ahol ak­kor már hatalmas sugárban szökött íöl a víz, a gáton belül pedig a Dunában ijesztő örvény kavargóit, mely nyilvánvalóvá tette, bogy a viz a gát alatt utat tört magának az árterü­letre. A helyzet olyan fenyegető volt, hogy a közelben dolgozó munkásokat és kocsikat egy szálig a vizforráshoz rendelték, melyet homokzsákokkal igyekeztek betömni. Két órai megfeszített, idegizgató mun­ka következett, az emberek a főmérnök rendelkezéseit pontosan teljesítették. A munkások egy része a gát pereméről homokzsákokat vetett he az örvény­be, hogy a viz útját belül is eltorlaszol­ják. A kocsik hajszás tempóban szállí­tották a védő-anyagot, mindenki se­rényen dolgozott, de hiába: hat órakor még mindig ömlött a főidből a viz és az örvény sem szűnt meg. A reményt mégsem adták föl, bár ek­kor már minden pillanatban számolni lehetett a gát beszakadásával. Az em­berek hősiesen harcoltak az elemi erő­vel, hordták a zsákokat az egyre bő­vül forráshoz és próbálták az ör­vény szájat betömni. A katasztrófa előtt pár perccel, amikor már megállít­hatatlanul szakadt föl a földből a viz, még mindig folyt a munka. Pontosan hat óra harminc perckor egyszerre irtózatos robhajjal kilenc méter szélességben beszakadt a gát és a viz vadul, rettenetes erővel zú­dult az árterületre. A munkások közt óriási pánik tá­madt, a gátról és a forrás közeléből ré­mülten menekültek az emberek. A ko­csikból sokan kilógták a 'lovakat és ló­háton vágtattak el Apafin irányába. A viz közben egyre szélesebb Ívben, fülsiketítő zajjal, ömlött a Duna­­mederbö! és nagy sebességgel egy­re nagyobb területet öntött el. A gátszakadás óráról-órára nőtt: délelőtt tíz órakor 40 méter, délután pe­dig 150 méter szélességben árad ki a Duna Apafin és Kupuszina irányában. Délután közel két és fél ezer hold föld került viz alá. de biztosra veszik, hogy késő estére több mint háromezer holdon aratja le a termést. Két méter magasan áll a viz a mezőkön A gáttörésné! olyan hatalmas víztö­meg jutott ki a Dunából, hogy ennek következtében reggel hét órától délután hat óráig Apatinnál a vízállás hét centimétert apadt. A szakértők szerint percenkint hat­ezer-nyolcezer köbméter viz zudul ki a Duna medréből. A mezőkön délután két méter ma­gasan állt a viz. A búzatáblák eltűnteik, mélyebben fekvő házak tetejét verik a hullámok. lyögne a szántóföldekre és hatalmas te­rületet lepne el. Bogojevótól Novoszelóig nincs komo­lyabb veszély. Konferencia a szombori folyammérnökségen A szombori folyammernökségen pén­teken reggel konferencia volt, amelyen résztvettek Petrovics Műivel megyei fő­ispán, Gavritóvics Ottó képviselő, Bc<­­száries miniszteri inspektor és Krotit. Zlatojc, a hidrotechnikai hivatal főnöke A konferencián a legsürgősebb teen­dőket vitatták meg. majd arról is ta­­nácskozak, hogy ezentúl bizonyos hóna­pokban rendszeresítem lógják a töltések javításánál a közmunkaerőt. A konfe­rencia résztvevői megbeszéltek mind azokat az óvintézkedéseket, amelyek« a veszedelem elhárítása érdekében snr gősen szükség van. A víz jelenlegi állást A Duna vize pénteken reggel Bezdán­­nál 696 centiméter, 4 cm.-t emelkedett Apatinnál 774 cm. Ugyancsak 4 cm. az emelkedés. Bogojevónál pedig 768 cm magas a víz. Az újabb emelkedés 5 cm. Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállása a Dunának. A király Szomborba utazik Szomborba érkezik Őfelsége Alekszandar király Is, aki meg fogja tekinteni az árvízkatasztrófa pusztításait. Pénteken éjjel autón az árvízkatasztrófa színhelyére utaztak Pu­­celj földmlvelésügyi és Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszterek, akik végigutaznak Bezdántól Noviszadig, hogy személyesen is meggyő­ződjenek a katasztrófa nagyságáról. Ugyancsak pénteken éjjel utazott Szomborba Todorovics Dragisa. belügyminiszteri osztályfőnök, vala­mint Dokics novlszadi hadseregparancsnok. Dokics hadseregparancsnok a katonaság munkáját fogja felülvizsgálni Baranya veszélyben Apatinnál a katonaság is segit a második védőgátat erősíteni A gátszakadás hire futótűzként ter­jedt el a közeli községekben. Apatin­­ban, melytől héí kilométerre történt a katasztrófa, nagy volt az ijedelem, mert az áradás elsősorban a községet fenyegeti. A hatóságok nyomban intéz­kedtek, hogy a második védögátat, mely Apatint és Monostort védi a lehető leggyorsab­bad megerősítsék. Ez a védőgát, melyet eddig még so­­jia nem ért viz, nincs a legideálisabb ál­lapotban. Az ármentesitő társulatok, melyeik nem gondoltak — és nem is [gondolhattak — arra, hogy a Duna ilyen abnormális mértékben megárad­hat, nem fordítottak rá sok gondot. A [töltésre már pénteken délután nagy­számú embert vezényeltek ki Apatinból iés a környékező községekből. A kriti­kus helyzetre való tekintettel Mar.nko­­vics Györgye vármegyei főjegyző, ár­vízi kormánybiztos nagyszámú katona­ságot kért Szuboticáról és Oszijekrö! Szuboticáról négyszáz gyalogos és kétszáz utászkatona érkezett- Oszijekrö! pedig a/, egész garui/on út­ban van Apafin felé. Szornb ■rban pén­teken tízezer zsákot, több száz kocsit és nagymennyiségű deszkát rekviráltak a második töltésen folyó védőmunká­hoz. A gáton közel tízezer ember dolgo­zik. köztük több száz katona. akiknek számra óráról-órára nő, mert j a garnizonok egymásután küldik a ka­­tonatransportokat. A töltés, mely hét kilométer hosszú, igen fontos, s ha a viz ezt is áttöri, akkor Apatinnak és Mo­nostornak vége és komoly veszedelem­be kerül Szombor. sőt az egész Bácska. Szombor védelmére szolgálnak még a Szombor—apatini országút, mely azonban már csak az utolsó szalma­szál. A hatóságok minden intézkedést megtettek az országút megerősítésére. A terv az, hogy az utat két méterrel felemelik. A munkát itt szombaton kéz dik meg több ezer katonával és civillel. Ez az országút védi Bácskát — több százezer holdat. Egyre fokozódik a veszély Rendkívül kritikus volt a helyzet a csébi ármentesitő társaság területén, ahol csütörtökön éjjel majdnem áttörte a viz a gátat. Az éjjeli őrség az utolsó percben vette észre a fenyegető veszedelmet, nyom­ban alarmirozta a katonaságot és a munkásokat és 'így még sikerült meg­akadályozni a gátszakadást. Hasonló volt az eset Bakin községnél is, ahol a viz hatalmas lukakat mosott a töltésen. A rések .betömésén emberfe­lettien dolgoznak, de még igy is tartani lehet attól, bogv a gátsza­kadás bekövetkezik Ez esetben az ár akadálytalanul hömpö-A vármegyéhez délután újabb riasztó hir érkezett: a Duna szentben Apatinnal a bara­nyai oldalon, a Tökös-szivattyuház­­nál és szétvetette a gátat és a víz megindult Belye felé. A gátszakadás délután három óra tíz perckor következett be és este már a helyei uradalom földjéből ötezer hold volt víz alatt. A helyzet rendkívül kritikus. Zmaje­­vac és Kopács között ugyan van egy harminchárom kilométeres hosszú tar­talék-töltés, de régi és igen rossz álla­potban. A hatóságok mindenesetre a gát gyors megerősítését rendelték el A délután folyamán már több ezer em­ber dolgozott a töltésen, mely egész Baranyát védi. Ha a tartalékgát fölmondja a szol­gálatot, Zmajevác, Belye, Knezsev. Vincgrád, Luck, Vardarac, Kopács, Csuza és Jenöfalva menthetetlen. A baranyai lakosságon leirhatatlan félelem vett erőt, mert a katasztrófa minden pillanatban bekövétkezhetik. A gáttörés színhelyén Szomborba kora reggel érkezett a hir, hogy a Duna Apatinnál áttörte a gátat. A várost kimondhatatlan félelem ülte meg, a piactér percek alatt megürült: kupuszinai és monostori gazdák, akik hajnalban érkeztek Szomborba, porté­káikat visszarakták a kocsikra és pá­nikszerűen hazaindullak. A rémhirek csak fokozták az ijedelmet: kezdetben azt beszélték, hogy Apatin már viz alatt van, később azt a mesét vette szárnyra a fantázia, hogy a viz elérte a város határát. A vármegyeházán lázas munka folyt; futárok mentek, futárok jöttek, a telefon állandóan csengett — a köz­ségek szüntelen sürgették a segítséget. Néhány újságíróval autón kirobogtunk Apatinba. A község olyan, mint a meg­bolygatott méhraj. Az uccán csapatok­ban munkások vonultak a közeli tarta­lékgátra, mely a község utolsó remé­nye. A Duna-parton már várt bennün­ket a motorcsónak, Vestermayer Antal földbirtokosé, aki személyesen vezette a gáttörésig. Velünk tartott szép, fiatal felesége; nem fél a viztől, hires úszó­­bajnok. Alig hogy beszállunk a csónakba, a parton megjelent két gyűrött, csupa­­sár ember: Delin Frigyes apatini sör­gyári igazgató és Schmausz földbirtokos. Most tértek haza a gátról. Egy hétig éjjel-nappal kint voltak a védőmunká­nál, harcoltak a dühös Dunával. — Vigyázzanak az urak. mert veszé­lyes arra lefelé - figyelmeztettek ben­nünket az árvízi hősök és udvariasan elköszöntek. Apatintól kilenc kilométerre törte át a Duna a töltést. A csónak alig haladt pár percet a megdagadt folyón, már hallottuk a zúgást, a víz pokoli zenéjét. Kezdetben mint távoli dörgés. később amint lejebb jutott a motorcsónak, már ijesztő volt a hangorkán. A Duna is je­lezte, hogy közeledünk a célhoz; a viz visszafelé sodródott, örvények -táncol­tak a karcsú csónak körül, mely sebe­sen siklott előre. Pár kilométerre a gáttöréstől, lent a mezőn a viz az áradat folytán egymás­után nyelte el a búzatáblákat. A zugás itt már fületsértő, borzalmas. Mintha egy ágyú szólna — hatalmas és végze­tes orkeszter a Duna gyászmuzsikája. Dermedten néztünk össze. — Itt megállunk, tovább nem tanácsos menni — mondotta Vestermayer föld­­birtokos és leállította a motorcsónakot. A vidék vigasztalan. A töltés alatt egy parasztszekér látszott ki a vízből, egy menekülő gazda hagyta vissza. A kocsi tetején fekete macska, kétségbe­esetten nyivákolt szegény. Odébb a $zi­­vattyuház, a viz teljesen ellepte már, az emeletes ablakokat verik a hullámok. A viz a gabonaosztagokat is elborítot­ta— tegnapelőtt arattak itt. A mocskos, sárga viztenger távol két kunyhót rin­gatott. A közeli szállások viz alatt; a parttól nem messze bedőlt épület mel­lett egy ló hullája feküdt a vizen. A gazda ezt már nem tudta megmenteni. Apatin felől, néhány szállás körül csó­nakok tűntek föl; a bútort jönnek men­teni a szerencsétlen emberek. A gáttö­rés helyén, hol a víz őrült hatalmas ív­ben ömlik, bent az egyméter magas víz­ben gyerekek fürdőtek, Tizenkét-tizen­­nég'y évesek, sejtelmük Sincs róla, hogy életveszedelemben forognak. Játszottak a halállal A motorcsónak visszaindult» A part közelében haladtunk, ahol a yiz folyása csendesebb. Amerre a szem ellát, víz viz, víz. Még hat órája sincs, hogy a Duna kilépett medréből, máris kétezer hold termése pusztult- el. Mi lesz itt holnap? Messze a tartalékgát.: ott folyik most az élet-halál harc a Duna és ember kö­zött Pr, Szántó Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom