Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-03 / 180. szám
4. oldai. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1926. julras 3. Megszavazta az uj adójavaslatokat a szuboticai parlament A villa- és kártyaadóról szóló szabályrendeletet visszavonta a tanács Miladinovics Milivoj dr. és Manojlovics Vladiszláv dr. éles kritikája a városi gazdálkodásról — Elfogadták Pendzsics György módosító javaslatait —* Gyorgyevics Dragoszláv főispán beszéde A kereskedők és gyárosok kivonultak a közgyűlési teremből Szubotica város kiszélesített tanácsa pénteken délelőtt rendkívüli'közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és a kiszélesített tanács tagjai már jóval az ülés megnyitása előtt hangosan vitatkoztak a folyosókon a napirenden levő uj szabályrendeletekről, amelyekkel a város uj adónemeket akar bevezetni. Feltűnően nagy számban jelentek meg, a szuboticai szerb intelligencia sorából kikerült tanácstagok, köztük Miladinovics Milivoj dr. és dr. Manojlovics Vladiszláv és minden jel arra mutatott, hogy a tanács javaslatait erős kritika tárgyává fogják tenni. A közgyűlést tíz órakor nyitotta meg Gyorgyevics Dragoszláv főispán. Bankovics Vojiszláv főjegyző felolvasta a belügyminisztérium rendeletét, amellyel Crnkovics Iván, Krnájszki-Jövics Gyitra és Rajćsics Antal kibővített tanácsi tagokat felmenti tisztségüktől. Az uj a dója vasiatok Dr. Evetovics Mátyás helyettes polgármester szólalt fel ezután és ismertette az uj szabályrendeletekről szóló javaslatokat. A polgármester részletesen kifejtette azokat az okokat, ameylek az uj adónemek létesítésére késztették a városi tanácsot. Rámutatott arra, hogy a város gazdálkodás deficitje évrölévre növekszik, a hiány olyan nagy, hogy annak eltüntetése végett a lakosság minden rétegét meg kel! adóztatni. Ezért a városi tanács Beograd és Zagreb mintájára újabb adónemeket, főként dákat, akik a amit években pótadó címén mintegy nyolc millió dinárral hozzájárultak a költségvetés mérlegének cgyensulybahozásához, nem lehet a végletekig adókkal sújtani. Kifejtette még dr. Evetovics Mátyás polgármesterhelyettes, hogy a városi tanácsot az egyenlő megadóztatás elve és szociális szempontok vezették az uj adókról szóló szabályrendeletek elkészítésénél. Dr. Evetovics beszéde után Gyorgyevics Dragoszláv .főispán bejelentete, hogy a városi tanács a kártya és villaadóról szóló szabályrendeletet levette a Tudni kell, hogy a városi tanács hova költi el a sok pénzt. Manojlovics Viadiszláv dr. beszédében csak bekopogott az ajtón, én majd megpróbálom az ajtót kinyitni. — A városnak először önmagát kellett volna megkérdezni, hogy helyes-e uj adók létesítése. De ezt elmulasztotta. Nem hiszem, hogy az adózók kiszipolyozása volna a cél, mert az csak olyan államban történhet meg, ahol harácsolok uralkodnak, ahol nincs szabadság, igazságos szeretet. — A mi-esetünkben — folytatta beszédét Miladinovics dr. — a város nem vette figyelembe, hogy a lakosság el bir-e újabb adóterheket. Amig Noviszad negyvenöt és Beograd negyvenkét százalékos pótadót fizet, addig Szuboticán ezen a elmen nyofeszáz százalékot szedjek be. Ez az oka a sok csődnek, amiről naponta olvashatunk az újságokban. Arra kell törekedni, hogy fellendítsük a kereskedelmet, nem pedig uj adókkal letaglózzuk. Mi, akik az igazságért és szabadságért küzdő párthoz tartozunk, nem fogadhatjuk el az nj adónemeket. — Ez a pénzforrás-kutatás emlékeztet bennünket a háború alatti rekvirálásra. De ma már nincs háború és nem lehet rekvirálás. Elmúltak azok a csúnya idők. Ma jobb helyzetet kell teremteni a népnek és nem elrekvirálni öszszeroppant vagyonuk roncsait is. Miladinovics végül kijelentette, hogy a szabályrendeletek nélkülöznek minden jogi alapot és ezért kéri, hogy fogadják el Manojlovics indítványát azzal a kibővítéssel, hogy ankét-bizottságot küldjenek ki a szabályrendeletek felülvizsgálására és csak ezután terjesszék azokat a közgyűlés elé. Gyorgyevics főispán válaszol a felszólalásokra luxus-adókat kíván behozni, mert a gaz- napirendről. „Vissza kell szerezni az eíagrárrefermozott földeket“ A ja volthoz elsőnek Pendzsics György s!S(^^ fel. Beszéde elején éles támadást intézett a városi tanács ellen, később azonban egyre enyhébb tónusra tért át. Kijelentette, hogy nem látja a takarékosság gondolatát érvényesülni a városi gazdálkodásban. Kifogásolta, hogy a tanács csak néhány nappal a közgyűlés előtt küldte szét a kibővített tanács tagjainak a szabályrendeletek szövegét. Emiatt a képviselőtestületi tagok nem tudták kellően -áttanulmányozni' a javaslatokat. — Egyszerűen felszervirózták a szabályrendeleteket — mondotta Pendzsics. — A városnak takarékossággal kellett volna a deficitet eltüntetni, vagy általános pótadót kellene behozni, mert nem méltányos, hogy csak egyes iparágakat adóztatnak meg. Ez a szabályrendelet-sorozat közönséges támadás a lakosság ellen és minderre nem volna szükség, ha a város visszaszerezné e'agrárreformozoít földjeit, vagy a földekért járó megváltási összeget behajtaná az államon. — Kevesebbet kellene ünnepelni és többet dolgozni. Ha a tisztviselők nagy része kilenc-tiz órakor jár be hivatalába, akkor nem csoda, hogy deficittel zárul a költségvetés. — És, ha már semmi kiút sincs a szabályrendeletek katakombáiból — folytatta Pendzsics — akkor is szisztematikusan kellett volna azokat bevezetni és nem egyszerre nyolc uj adóval rátámadni a lakosságra. Végül azt javasolja Pendzsics, hogy az uccatisztitási adót vegyék le a napirendről, a cimtábla adókat huszonöt százalékra, a vlllamosáram adót pedig tíz százalékról öt százalékra szállítsák le. Pendzsics György beszédét élénk helyesléssel fogadták. Dr. Manojlovics Vladiszláv javaslata Ezután dr. Manojlovics Vladiszláv királyi közjegyző emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a szabályrendeletek ellen szavaz, mert nem látja, mire kell a városnak a pénz. Azt mondják, hogy nyolc millió a deficit, de erről a közgyűlési tagoknak nem volt alkalmuk bizonyosságot szerezni. Az adófizető polgároknak tudniok kell, hogy a város mire költi el a pénzét, Az összes szabályrendelcte• két komolytalanoknak tartja. Manojlovics Vladiszláv ezután kifejtette, hogy a városi tanács maga sem tudja, mennyi pénzre van szüksége, legkevésbé tudja azt, hogy az uj adók utján milyen összeget lehet bevenni. Végül azt az indítványt terjesztette elő, hogy az összes szabályrendeleteket vegyék le a napirendről és azokat újabb kidolgozásban terjesszék elő. Mátics SzvetoZár nyugalmazott vasutigazgató heves hangú felszólalásban kijelentette, hogy csatlakozik dr Manojlovics Vladiszláv indítványához. Miladinovics Milivoj beszéde Vujics Radomir beszéde után, amelyet a közgyűlési tagok csekély érdeklődéssel hallgattak, Gyorgyevics Dragoszláv főispán Miladinovics Milivoj dr. ügyvédnek adta meg a szót. akinek közel egy óráig tartó beszédét mindvégig nagy figyelemmel hallgatták a kibővített tanács tagjai. — Úgy szociális, mint jogi tekintetben és a puszta igazság megvilágításában — mondotta dr. Miladinovics — a napirenden levő szabályrendeletek valóságos torzszülöttek. Ezek szabálytalan szabályrendeletek. Kolakovics pénzügyi tanácsnokról nem tudom feltenni, hogy ilyen szabályrendeleteket készítsen. Ez valóságos puccs a matematika elfen. Oly homályos a javaslatok megszövegezése, hogy egyáltalán nem lehet megérteni, pedig az adózóknak joguk van tudni, hogy miért viselik a nagy terheket. Dr. Milics Ivó egyetemi tanár rövid felszólalása után Gyorgyevics Dragoszláv főispán válaszolt a szónokoknak. A főispán köszönetét fejezte ki a szónokoknak, hogy járgyiilagosan mondották el kritikájukat, majd igy folytatta: — A városi tanács nagyon sok hasznos dolgot hallott a szónokoktól. Elhisszük, hogy a motor-eke valóban többet ér a vasekénél és hogy a villanyáramot ma már nem pótolhatja emberi kéz, Manojlovics ur részéről azonban más kijelentés is hangzott el: hogy a város maga sem tudja, mennyi pénz folyik be az uj adókból és tulajdonképen mennyi pénzre van szüksége. A város ezévi költségvetésének tárgyalásán hét millió dinár deficit mutatkozott. amit a — részben uj — adókkal és részben a pótadókkal ki fognak egyenlíteni. De először az uj adókról szóló városi szabályrendeleteket kell tető alá helyezni és csak azután jöhet sor a költségvetés ismertetésére és tárgyalására. A városi tanács tudatában volt annak, hogy az uj adók létesítése nagy ellenzésre fog találni, de ha az előbbi tanácsok eddig demagóg politikát folytattak, m? ezt nem tehetjük, mert a népnek látnia kell, hogy minden elpusztul, aminek helyrehozatala, felépítése, kijavítása rengeteg pénzbe kerül. Ami az adónemeket illeti, azok nem újak. Beogradban és Zagrebban már régóta űzetnek hasonló adókat. Ha megkövetelik, hogy város termeljen, akkor mindenkinek kötelessége anyagi viszonyé-, hoz mérten hozzájárulni a közterhekhez. A város Palics-fürdö bérbeadására rövid időn belül nemzetközi árlejtést fog hirdetni és a bérleti összeg ai mai nehéz gazdasági válságban sokat fog segíteni a város anyagi helyzetén. Kéri a közgyűlést, fogadja el a szabályrendeleteket. Piskulics Zvonimir felszólalása után áttértek a szavazásra, ami egyszerű feli állással történt. A közgyűlés nagy többséggel elfogadta a javaslatokat Pendzsics György módosításával. A szavazás után dr. Miladinovics Milivoj és dr. Manojlovics Vladiszláv vezetésével a gyáros és kereskedő tanácstagok mintegy harmincán tüntetőleg kivonultak a teremből. Hat hónapra ítélték a Gajret elleni sajtótámadás szerzőjét ÁUam-és valláseüem izgatásban mondotta ki bűnösnek a bíróság A szuboticai törvényszéken pénteken tárgyalta Pavlovics István törvénysz.éki elnök büntetőtanácsa azt a sajtópört, amely a szuboticai Neveit cimii lap ellen indult a szarajevói Gajret kulturegylet ellen irt támadó cikk miatt. Ez év április 8-án látogatta meg Szubotica városát a Gajret muzulmán kulturegyesület százhúsz tagja. Ebből az alkalomból a Névén azt irta, hogy a »horvát Szubotica« nem fogadja és nern üdvözli a Gajretet, mert az radikális-nagyszerb janicsárokat nevel a muzulmán ifjúságból. A cikk miatt eljárás indult és ennek során megállapítást nyert, hogy a cikk szerzője Vukovics (Djido) József, akit az ügyészség állam és vallás elleni izgatás miatt vád alá helyezett. A pénteki tárgyaláson a közvádat Csulinovics Ferdo dr. államügyész képviselte, a védelmet Katanec Mihovil dr. látta cl. Az inkriminált cikkek ismertetése után Vukovics (Djido) József vádlott az elnök kérdésére kijelentette, hogy a cikkeket ő irta és azokért a felelősséget vállalja, de nem érzi magát bűnösnek. A Gajretet magántársulatnak tartja, amilyen már máskor is járt Szuboticán, anélkül, hogy érkezésének és fogadtatásának hivatalos jelleget adtak volna. A ci,kkek megirásánál horvát, illetve bunyevác nemzeti szempontok vezették. A Gajretról, mint magántársaságról mondott cikkében véleményt. A vádlott kihallgatása után a bizonyítási eljárás véget is ért. A perbeszédek elhangzása után a biróság meghozta Ítéletét, mely szerint Vukovics (Djido) Józsefet _ bűnösnek mondta ki állam és vallás ellenMzgatás vétségében és ezért hat hónapi fogházra, valamint 6000 dinár pénzbüntetésre ítélte. A felek felebbeztek. I
