Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-14 / 191. szám

12 OLDAL m ÁRA I1/, DINÁR PoltaHna plaíens? P% PW **>azi8t£r3jj XXVII. évfolyam »llfc.il Sznbotica, 1926 SZERDA julius 14. 191. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mineiva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Kqzbeszólrs Megmozdult a kormány, hogy az árvízkatasztrófa továbbterjedését megakadályozza. Uzunovics nem hederít a politikai válságra, amely­nek megoldása annál kevésbbé sür­gős, mert hiszen az adott viszonyok között minden kibontakozás ideig­lenes jellegű és nem egyéb, mint az állandósult krizis elíeplezése. A medréből kilépett Duna azonban sokkal súlyosabb és tragikusabb kö­vetelésekkel áll elő, mint Radies Ist­ván szónoki kiáradásai. Radies be­szél, a horvát parasztklub határoz, a kormány felszeg helyzetbe kerül, amit aztán egy kompromisszummal elhárítanak és a rezsim nyikorgó kerekekkel bár, de tovább döcög. A Duna ezzel szemben cselekszik, ■ pusztítja a termést és egyre na­gyobb területeket veszélyeztet. En­nek az igazi és félelmetes ellenség­nek legyőzésére kell minden ener­giát csatasorba állítani, nem pedig arra a politikai sakkjátékra, amely­ben végül is a nép érdekei kapnak mattot. A miniszterelnök tehát jog­gal legyinti el a hozzá intézett kér­déseket, hogy mi van a kormány­­válsággal, Nem fontos ez, amikor arról van szó, hogy a jövő év min­dennapi kenyerét megmentsük a csillapodni nem akaró folyam falánk haragjától. Megmozdult a hadsereg, hogy há­borút folytasson az elemi csapás el­len. A dunameníi lakosság éjt-napot összetéve emberfölötti munkát vég­zett hosszú heteken át a töltéseken. Az emberek a végsőkig kimerültek az erőfeszítésben, azonfelül már ott tartanak, hogy a közérdek iránt tar­tozó kötelességüket betöltöttnek te­kintik és most a maguk vagyonká­jának mentésére sietnek. Ez vezette a kormányt arra az elhatározásra, hogy az ország minden részéből ka­tonai csapatokat vezényeltessen az árterületekre és ezzel egyfelől a dolgozó kezek számát szaporítsa, másfelől a védelmi munka egyönte­tűségét és fegyelmét biztosítsa. Százhúszezer hektár termőföld van viz alatt és a földművelésügyi mi­niszter szerint a baj még nem jutott ei a kulminációs pontjára. A viz to­vábbi hat centiméteres emelkedésé­ből kiszámíthatatlan következményű szerencsétlenség származhat. Ennek ineggátlása végett, masíroznak a katonák a munka harcmezeiére., hogy a polgársággal karöltve ment­sék, ami menthető. * Megmozdult a társadalom is, hogy kivegye a maga részét a ká­rok megtérítéséből. A hazafias, kul­turális és humanitárius egyesületek központi segélyező bizottságot ala­kítottak, amely az országszerte meginduló gyűjtési akciót irányítani fogja. Azok a segélyösszegek, ame­lyeket a kormány kiutalhat, távolról sem elegendők az árviz által sújtot­tak szenvedéseinek enyhítésére. A társadalomra vár az a feladat, hogy az államháztartási szempontok által korlátok közé szorított hivatalos se­gélyezést kiegészítse. A jótékony­ság nem feíedkezheíik meg az árvíz áldozatairól és mindenkinek, aki csak teheti, önkéntes adót kell ma­gára vállalnia, hogy az árviz el­esettjeit talpraállítsa. Itt nincs helye rekrimináciőnak, itt nem szabad azon töprengeni, hogy kit milyen mértékben terhel a felelősség a tör­téntekért, itt adni kell, könnyeket törölni, sebeket gyógyítani, mint a háború idején, amikor a szív érzé­sét nem fagyasztotta meg az okos­kodás azon, hogy ki az oka a ret­tenetes pusztításnak és öldöklésnek. # Megmozdul-e vájjon a politikai pártok lelkiismerete is a pusztulás szörnyű képének láttára? Ráesz mélnek-c arra, hogy a hatalomért folytatott szakadatlan birkózás az ország erejét emészti és az engesz­telhetetlen gyűlölködés képtelenné teszi a parlamentet hivatása teljesí­tésére? Meakulpáznak-c, amiért az ö hibájukból évek múltak el anélkül, hogy az ármentesités követeimé nyelt figyelmükre méltatták volna? A jelek arra vallanak, hogy ez a magukbaszállás még nem követke­zett be. Pedig ha a politikai élet nem lendül ki eddigi meddő körfor­gásából, akkor a mostani gyűjtés befejezése után nyomban meg lehet kezdeni a társadalmi akciót a —• jö­vő évi árvízkárosultak javára. Az ellenzék az árviz miatt követeli a parlament sürgős összehívását Az eddigi ötmillió segély nem elegendő, újabb bitelek megszavazása szükséges Bácska és Baranya csak egy milliót kapott Hírek Makszimovics és Mikics osszekiilöebözésérol Beogradból jelentik: A két kor­mánypárt vezetői: Uzunovics mi­niszterelnök is, meg Radies Pavle is, egyértelműen azt hangoztatják nyilatkozataikban, hogy semmiféle válság nincs, hogy egészen korai dolog kormány válságról beszélni. Ennek ellenére a politikai közvéle- 5ny nem nyugszik bele könnyen abba, hogy a helyzetet normálisnak kell tekinteni és ezt a hitetlenkedést sok jel támogatja, amely mind arra mutat, hogy a kormány helyzete meglehetősen labilis. Egész sor megoldatlan konfliktus és probléma áll a kormány előtt, sőt napról-nap­­ra újabb egyenetlenségek merülnek fel a kormányon belül, amelyek egyre nehezebbé teszik az egyen­súly fenntartását. Legújabban Makszimovics belügyminiszter és Nincsics külügyminiszter közt támadt konfliktusról sut­tognak, ,, aminek az ad különös izt. hogy mindakét miniszter a radikális várt centrumához tartozik s az utóbbi időben Nincsics és Makszimovics egyforma mértékben ki voltak téve a radikális jobbszdrny támadásai­nak. Nincsics bledi utazását is ezzel a titkos összekülönbözéssel hozzák kapcsolatba. Makszimovics belügy­miniszterről egyes lapok, köztük a Vreme, azt jelentették, hogy szintén Bledbe utazott, az esti lapok pedig arról adnak hirt, hogy Makszimo­vics a többi kiküldött miniszterekkel együtt Apatinba , utazott. Ezzel szemben a valóság az, hogy Mak­szimovics belügyminiszter Beográd­­ban tartózkodik, mert a radikális párt beogradi ügyei szükségessé te­szik kimaradását. Kedden este ül össze ismét a beogradi radikális párt helyi bizottsága és Bobics pol­gármester beadványát tárgyalja, a melyet az ellene tett kizárási javas­latra válaszképpen nyújtott be. A legnagyobb figyelemmel a po­litikai és társadalmi körök az árviz­­veszedelemről szóló híreket tár­gyalják és ez okozza a kormánynak is a legnagyobb gondot. Az ellenzék ismét energikusan követeli a parlament összehívá­sát, hogy hiteleket szavazhas­sanak meg az árvízkárosultak segélyezésére. A kormány által kiutalt ötmillió di­nár. amelynek felosztása már meg­történt az egyes- ár'vfzsű'jtotta vidé­kek között és amelyből a legtöbbet szenvedő Bácska és Baranya részé­re csak egy millió jutott, távolról sem elegendő erre a célra és csak morzsa az óriási kárhoz képest. A kormány egyáltalában nem mutat hajlandóságot arra, hogy a parla­mentet összehívja és ezt az ellenzék arra magyarázza, hogy a kormányt pártpolitikai szempontok akadályoz­zák. Pribicsevics Szvetozár,, aki kedden érkezett vissza délszerbiai agitációs útjáról, az újságírók előtt tett nyilatkozatában szintén élesen elitéli a kormány eljárását és kijelen­tene, hogy nem öt, hanem százmil­lió is kévés volna arra, hogy az ár­­vizkárosuitakat megfelelően felse­gélyezzék. A parlamentnek legalább .WnoHiftiió dinárt kellene megsza­vaznia. A kormány által kezdemé­nyezett társadalmi akció Pribicse­vics szerint semmit sem ér, mert ily módon a legjobb esetben is mind­össze egymillió dinár gyűlik össze és éppen azok fognak kibújni az adakozás alól, akiknek az leginkább kötelessége volna. Radics Pavle és Superma miniszter a miniszterelnöknél Uzunovics miniszterelnök kedden fogadta Radics Pavlet, akivel hosz­­szasabban tanácskozott. Hir szerint a tanácskozások alapjául a Radics­­párt követelései szolgáltak. Radics Pavle után Superina Ben­jamin postaügyi miniszter kereste fel Uzunovics miniszterelnököt. Uzunovics miniszterelnök Buperi­­na távozása után fogadta az újság­írókat, akik, előtt ■ kijelentette, hogy Radics Pavle azon bizottsági tár­gyalások anyagáról tanácskozott vele, amely bizottságoknak tagja. Superina pedig a prágai ünnepsé­gekről tett jelentést. A pénzügyminiszter visszavonta a kataszteri tiszta jövedelem valorizálásáról szóló szakaszt Kedden délután ülést tartott az adó­­egységesitésről szóló törvényjavas­latot tárgyaló bizottság. Ezúttal a javaslat huszadik szakaszát vitatták meg, amely a kataszteri tiszta jöve­delemről intézkedik. A szakaszt ki­sebb stiláris módosításokkal elfo­gadták. A huszonegyedik szakasz­nál nagyobb vita támadt. Ez a sza­kasz arról rendelkezik, hogy azok­ban az országrészekben, ahol már van kataszter, a tisztajövedelmet újra ki kell számítani az 1925—1926. évi gabon árak figyelembe vételével. A kormány ezt az intézkedést azzal indokolja, hogy Ausztriában és Ma­gyarországon a kataszteri jövede­lem kiszámítása rendkívül igazság­talanul történt és erősen kedvezett a nagybirtoknak, a kisbirtok és a törpebirtok rovására. Ezt a szociális visszásságot szándékozta a kor­mány a javaslattal megszűntetni. Az ellenzék viszont kifejtette, hogy ez az érv nem állja meg a helyét, mert a nagybirtokokat agrárcélokra vet­ték igénybe és igy az a rendszer, amely eddig a nagybirtoknak ked­vezett. most az ugrárigénylök és te­lepesek javát szolgálja, amit ezek1 meg is érdemelnek. Tiltakozott az ellenzék az ellen is, hogy az 1925— 26. évi gabonaárakra kívánják ala­pítani az uj számítást és követelte, hogy tártsák fenn az eddigi katasz­teri tiszta jövedelmet, amelynek ki­számítása az 1875—85. években tör­tént, amikor az amerikai gabona megjelent az európai piacokon és leszorította az európai gabonaára­kat. Az 1925 -26. évi ár viszont még mindig magasabb a világpiaci árak­hoz képest és a gabona ára ma is lefelé tendál, tehát ez az intézkedés igazságtalan a földművesekkel szemben. A pénzügyminiszter ezek­re a kifogásokra azt válaszolta, hogy az ilyen bajokon minden évben'lehet segíteni a pénzügyi törvény utján. Az ellenzék szerint a kormány ilyen módon adóegységesités he­lyett felemeli a földadót és emellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom