Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-26 / 175. szám
1926 junius 26. BftCSMEGYEl MM Kisebbségi Élet SIS A burgenlandi magyarság politikai szervezetlenségéről panaszkodik egy bécsi kisebbségi folyóirat, A burgenlandi magyaroknak ina — még ma sincsen képviselőjük a tartománygyülésen, pedig még a legkedvezőtlenebb mérlegelés esetén is legalább két magyar képviselő foglalhatna helyet a kismartoni tartománygy,ülésen. A helyzet olyan kirívó, hogy már maguk az osztrákok is észreveszik fonákságát. A bácsi keresztényszccialista-párt képes folyóirata, az »Österreichische Illustrierte Zeitung« a napokban a burgenlandi idegenforgalom propagálása érdekében külön számot adott ki. Ennek a számnak egyik cikke Burgenland népé-el és az ott élő nemzeti kisebbségekkel foglalkozik. A cikk csodálkozásának ad kifejezést, hogy Burgenland magyarsága még máig sem tömörült magyar politikai pártba, még senki sem kísérelte meg, hogv magyar pártot alakítson. Egyesületük is csak egyetlen van, a felsőőri dalostársulat, lapjuk azonban egyetlenegy sincs. Mindenesetre sajátságos, hogy egy osztrák lap veti a burgenlandi magyarok szemére szervezetlenségüket, tény azonban az, hogy mindmáig nem fejtettek ki politikai és társadalmi mozgalmat és igy félő, néhány év múlva a magyar szigetek teljesen felőrlődnek és örökre eltünek a burgenlandi németség tengerében.« # A külföldi ösztöndijak ügyében a csehszlovákiai német szociáldemokraták és a magyar nemzeti párt közös interpellációt intéztek a kormányhoz. Az interpellációban kifejtik, hogy a külföldi tanulmányi ösztöndíjaknál a legtöbb esetben figyelembe se veszik a német és a magyar egyetemi hallgatókat és legutóbb megtörtént az, hogy a svéd kormány által egy a filozófiai fakultást hallgató főiskolás részére adományozott huszonötezer csehkorona értékű stipendium kiírásáról a prágai német egyetemet nem is értesítette a minisztérium, Az interpelláció követeli, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségekhez tartozó főiskolai hallgatók számára is nyújtsanak igazságos arányban ösztöndijakat. * A bukaresti Viltcrul legutóbbi számában vezércikkben erős támadást intézett a kormány ellen, hogy Barabás Bélát Aradon megválasztották szenátornak. A kormány a támadásra a következő kommünikével válaszolt: »Nagyon csodálkozunk azon, hogy a liberális sajtó támadást intéz ellenünk ^zért, hogy Barabás Béla a mi listánkon bejutott a parlamentbe, hiszen ugyanez a Barabás Béla a községi választások alkalmával vezetőhelyet foglalt el az aradi liberális-magyar listán. Ha a kisebbségek jók voltak akkor, amikor a liberális párt részére adták le szavazataikat, miért hibásak, amikor a néppártot támogatják!« * Érdekes beszélgetés folyt le Goldis László kultuszminiszter és egy kolozsvári magyar ujságiró között. Az újságíró azt a kérdést vetette fel, hogy vájjon a kormányt tartósnak gondolja-e a magyar párttal kötött paktumot. A miniszter kitérőleg igy válaszolt: — Egy-egy paktum csak ideiglenes és ;nem is mindig a legszerencsésebb megoldás: véglegesen csak egy általánosan 'elfogadott program szerint lehetne rendezni a kérdést. Egy pártközi konferenciára gondolok, amelyen a kisebbségek helyzetét generálisan, állandó jelleggel iszabályoznák. — Hogy alkotmányosan rendezzék az 'etnikai kisebbségek helyzetét — — t — Igen — igy valahogy. Egy nemzetiségi törvény volna a kisebbségek elhelyezkedésének a biztos bázisa s úgy ahogy azt önök csinálták a régi Magyarországon. Nem egészséges helyzet sem mi, sem a kisebbségek szempontjából, hogy ez a kérdés állandóan a politika felszínén hányódik. ■ • 1 1 '■ -"-VM — És a kisebbségek- kénytelenek a mindenkori kormányokkal kénysz-erpaktumokat kötni. — Ugj. van: az ideiglenes rendezgetés magával hozza, • hogy a kisebbségek csakis a kormán’ oldalán álljanak: •— még akaratuk ellenére is. A kényszerpaktumok nem egészséges politikai megnyilvánulások. Van e kilátás közelebbről egy ilyen pártközi konferenciára és ennek eredményeképen a kisebbségi helyzet törvénybe szilárdítására? — Izenem a kisebbségeknek: egyelo-Aladridbó) érkező 'elentés szerint a spanyol fővárosban tnesszeagazó összeesküvést fedeztek fel, amelyet szabadelvű és köztársasági érzelmű egyének szőttek a jelenlegi kormányzat és az államforma megdöntésére. Sok letartóztatás történt. Az összeesküvők kivétel nélkül intellektuellek és a letartóztatottak között van többek közt a La Libéria cimü lap főszerkesztője, két köztársasági képviselő és néhány magasrangú katonatiszt. Hir szerint Aquilero tábornok volt hadügyminiszter az összeesküvés értelmi szerzője. Weyler tábornok, aki most Malorcaszigetén tartózkodik, kiáltványt intézett a hadsereghez az összeesküvés leleplezése ' után és a tisztikart Szomborból jelentik: A Duna rendkívül magas vízállása a legnagyobb aggodalommal tölti el a bácskai és baranyai partvidékek lakosságát, a helyzet sok helyen kritikus és további áradás esetén katasztrófával fenyeget. A vízügyi hatóságok részéről Krodin Zlatoje inspektor, a szombori hidrotechnikai osztály főnöke vezeti az árvízvédelmi munkálatokat. Az inspektor, aki állandóan a veszélyeztetett területen tartózkodik, pénteken néhány halaszthatatlan hivatali ügy elintézésére bejött Szomborba. Kjodin inspektor a Bácsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta a fenyegető árvizveszedelemről: — A helyzet a legnagyobb aggodalomra ad okot. a vízállás már kezdi megközelíteni az 1924. évi árvíz alkalmával elért kulminációí. — Bezddnban a Duna vízállása 636, 1924 nlájijs 18-án —‘a legmagasabb vízállás idején — 662 centiméteren állt a viz. Apatinban 788 volt a két év előtti kulmináció, most pedig, már 698-ig emelkedett a víz. Almáson a vízállás 688 (1924-ben 740), Bogojevón 699 (739), Dályán 625 (682). A Dráva Oszijeken 625-ön áll. mig az 1924. évi legmagasabb vízállása 439 volt. — A hatóságok minden lehetőt megtesznek, hogy a katasztrófának elejét vegyék, de ha a viz tovább is emelkedni fog és a magas ár hosszú ideig I re nincs. Nincs pedig azért, mert fóképj pen az ő helytelen magatartásuk következményképen a hangulat még nem érett, — Mit hibáztat kegyelmes ur a kisebbségek magatartásában? — Nem elég rugalmasak még, hogy a roman nép közvéleményét barátságosra hangolják. Mert jegyezzék meg: a jognak, az igazságnak soha sincsen olyan nagy hatalma, mint a barátságos, lélekben való testvériesűléspek. Hiába való a magánjognak a hangoztatása, ha a 1 lelkekben íorr az indulat. esküjére emlékezteti. Bár Madridban nagyon komolynak tartják az összeesküvést, Alfonz király nem halasztja el párisi utazását. Párisi jelentés szerint a spanyol király szombat délelőtt érkezik a francia fővárosba, ahol • a pályaudvaron Doumergue köztársasági elnök és Briarnl miniszterelnök fogadják. Délben Alfonz király a Szépművészeti Akadémiának lesz a vendége. Hír szerint a spanyol király párisi utazáséinak messzemenő politikai jelentősége van és összefügg Spanyolországnak a Népszövetséggel szemben tanúsított magatartásával. Alfonz király párisi látogatásának eredménye elé ezért nagy érdeklődéssel tekintenek. fog tartani, az árvíz több helyen elkerülhetetlen. Növeli a veszélyt, hogy Passzaunál pénteken ismét újabb emelkedést jelentettek. és a viz Budapestnél is tovább emelkedik. Halálra ítélt falvak A legválságosabb a helyzet Baranyában és különösen Vörtjanica (Kisdárda) és Modrace (Jenölalva) községek helyzete kritikus. A községeknek saját töltéseik vannak, amelyek nem tartoznak az ármentesitő társulatok felügyelete alá. A községek a töltés jókarban tartását elmulasztották és most háromezer ember és ezerkétszáz kocsi dolgozik éjjel nappal, mindamellett további áradás esetén a gátakat nem lehet megmenteni, mert a viz máris átszivárog alattuk. — Nagyobb veszedelem van Belye, Kopdcs és Laskó községeknél is, amelyeknek szintén saját töltéseik vannak. Veszélyben a hogojevói vasútvonal — A bácskai részeken különösen az apatin—szontai töltés gyönge nagyon. A töltést az 1924. évi árvíz után nem hozták eléggé rendbe és most ötszáz ember megfeszített munkával igyekszik pótolni a mulasztottakat. Ha az árhullámok röj vid tartamuak lesznek, akkor a töltés a mostani megerősítéssel kibírja Növekedett az árvizveszedelem a bácskai és baranyai Duna szakaszokon Végső veszélyben van két baranyai falu — A bogojevói töltést ismét elöntéssel fenyegeti az ár Mindenütt megfeszített munkával dolgoznak a töltések megerősítésén SS * Összeesküvést szőttek Spanyolországban az államforma megdöntésére Sok előkelő egyént és több politikust letartóztattak —A spanyol király párisi utazásának politikai jelentősége van ' 3. oldal. a nyomást, ha azonban hosszú ideig* tart az ár, akkor meg fog ismétlődni az 1924-ss katasztrófa és valószinüleg a hogojevói vasúti töltés is viz alá került, mert a viz elöntheti a bogoievó—vajszka — zsivaji ármentesitő társulat területét, — Ezen a részen Taltos főmérnök, a Bogojevo-vajszka-’zsivaji ármentesitő társaság igazgatója vezeti a munkálatokat és ötszáz iga és több mint ezer ember dolgozik állandóan, hogy a töltéseket megerősítsék, — Igen nagy baj, hogy « két év előtti áradás óta ezeket a töltéseket sem javították, aminek főleg az ottani gazdák nemtörődömsége az oka. mert a javítás költségeihez nem akartak hozzájárulni. A vármegye részéről Petrovics Milivoj főispán és Rajics Szvetiszlav alispán ellenőrzik a munkálatokat, Jovanovics dárdai főszolgabíró pedig állandóan a veszélyeztetett területeken tartózkodik. Védőintézkedések a Duna mohácsi szakaszán Budapestről jelentik: A Felsö-Duna csütörtökön jelzett áradása nem bizonyult tartósnak. Pénteken Linztől i elf elé az egész iolyamszakaszon apadás állt be. Strudentől Becsig pár centiméteres az áradás, Pozsonytól Komáromig apad a folyó, amelynek vízállása Komáromnál 662 centiméter. Budapesten péntek reggel 634 centiméter volt a vízállás, a kulminációt szombatra várják és előreláthatólag 640 centiméteres lesz. Budapesttől lefelé a Duna lassan árad. A mohácsi Margitta-szigetet nem fenyegeti ugyan elöntéssel a Duna, mégis serény előkészületek folynak az esetleges katasztrófa elhárítására. Itt junius 29-re várják a kulminációt, amely 627 centiméter körüli lesz. Bajától egészen a jugoszláv határig mindenütt nagy erővel folynak a védőmunkálatok a védőgátak megerősítése érdekében. Egyesülni akarnak a szuboticai temetkezési egyesületek A szuboticai temetkezési, kiházasitó és szülészeti segélyegyesületek válságos helyzetbe kerültek. Egy-kettö kivé telével teljes anyagi bukás fenyeget) valamennyit, aminek legfőbb oka az hogy a közönség bizalma megrendült; tekintettel arra a sok botrányra, polgári és büntetőperre, amelyek a halotti, házassági és szülészeti egyesületekkel kapcsolatban napról-napra előfordulnak Amikor nyilvánosságra kerültek azok a súlyos visszaélések, amelyek miatt mát néhány egyesület működését is betiltotta a rendőrség, a tagok körében valóságos pánik támadt. Az esedékessé vált dijakat nem akarják fizetni, úgy hogy ennek következtében az egyesületi pénztárak kimerültek, nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, ami végül is vagy botrányt, vagy port eredményez. A legnagyobb baj pedig az, hogy az elhalálozások, vagy házasságok következtében megüresedett tagságra senki sem jelentkezik, a póttagok elfogytak és igy nincs meg az a létszám, amelyet az alapszabályok megkövetelnek a segélydijak kifizetésének biztosítására. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy most egyes temetkezési egyesületek vezetői résziről mozgalom indult meg aziránt, hogy valamennyi, temetkezési egyesület egyesüljön. Ez irányban már tárgyalások is indultak, azonban kevés a remény arra, hogy a mozgalom eredményesen fejeződik be. A még reális alapon működő egyesületek ugyanis hallani sem akarnak a fúzióról. A »jó« egyletek vezetői azt mondják, hogy ők temetkezési egyesületet alapítottak, szívesen eltemetik a testvéregyesületeket, de betegsegélyezésre nem vállalkoznak. A betegek csak haljanak meg-