Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-19 / 168. szám
6. oldal. odasietett a bankigazgatóhoz és szó nélkül arculütötte. Svábics sem maradt adós, mire a két Ilkics is előkerült és most már hárman támadtak rá a tulerő elől menekülni igyekező Svábicsra. Közben egy pezsgős üveget is a fejéhez vágtak, majd utána mentek lakására és ott is inzultálták. Svábics másnap reggel feljelentést tett ; a Wolf-növérek, Mi’nájlovics Ráda és az llkics-testvérek ellen testi- és becsületsértés miatt. A pénteki tárgyaláson a tanuk kihallgatása után a bíróság a Wolf-növéreket, akiket Pavlovics Száva, Pasics Ráda ügyvédje védett, felmentette, mig Mihájlovics Rádát másfélhónapi, Ilkics Gyurát pedig tizenöt napi elzárásra Ítélte. A szombori matúra A gimnáziumban és a kereskedelmiben a jelöltek ötven százaléka megbukott Szomborbó! jelentik: A szombori főgimnáziumban és a kereskedelmi akadémiában pénteken fejeződtek be az érettségi vizsgálatok. A idei tanév mindkét iskolában feltűnően kedvezőtlen eredménnyel végződött, mert a tanulók ötven százaléka megbukott. A kereskedelmi akadémia negyedik osztályának az idén tizennyolc tanulója volt, akik az osztályvizsgán és az írásbeli érettségin valamennyien megfelelő eredményt értek el. A szóbeli érettségi vizsgálaton azonban a jelöltek fele megbukott. Ötöt három hónapra, négyet pedig egy évre utasítottak vissza. A kereskedelmi akadémián leérettségiztek Páics Vük, Galepin Nevenka, Lttcskárzs Steván, Szokolovics Tomiszláv, Danicsics Velimir, Marcsetics Vera, Sotra Gojko, Schaffer László és Szuslics Rajkó. Érettségi-biztos üimitrijevics Iván minisztériumi inspektor volt. A gimnázium nyolcadik osztályának huszonöt tanulója volt, akik közül csak tizenhármán érettségiztek. Nyolcán az osztályvizsgán buktak meg és négyen a szóbeli érettségi vizsgálaton három' hónapra. Érettségi-biztos dr. Vukicsevics Pérój a gimnázium igazgatója volt. Érettségit tettek: Kokilyevics Lázár, Crvenyakov Boriszlav, Csicsovacski Danilo, Lazics Györgye, Guttmann Imre, Riskov Irén, Skomrly Branko, Kragujevics Jakab, Magosi Mária, Grujics Nada, Uvalics Szrdan, Vukcsevics Stevan és Pekarovics Milorád. Játszóteret a gyerekeknek Sznboticán nem gondolnak azokra a gyerekekre, akik nem mehetnek nyaralni Szubotica és a szuboticaiak sok mindenfélében szenvednek hiányt. Többek közt abbani is, hogy: ős idők óta nincs játszótér a kis gyermekek számára. Minden valamire való városban vannak pánkok, sétaterek. Ilyenek nálunk is vannak. Ha porosak is, ha gondozatlanok; is, ha kevés pihenést is nyújthatnak az embereknek, de vannak. Minden valamire való város tanácsa arról is szokott gondoskodni, hogy a tiz éven aluli gyermekek számára, meg legyen a napsütötte homokos játszótér. Nálunk ilyesmit csak hírből ismernek. A gyengébbek kedvéért leírjuk, hogy miből is áll egy ilyen játszótér. Képzeljen el az olvasó egy harminc centiméter magas vastag deszkával 'körülkerített tiznégyzet méter nagyságú területet. Ebbe a körülkerített részbe tiz kocsi friss, jószagu homok Ikerül. Ha éppen adakozók akarunk lenni és a kis apróságok kedvében járni, alkkor elhelyezhetünk a négyzetben egy kis simára gyalult létrát, ugródeszkát, avagy egy hosszan fektetett kerek fenyőfát, a «lovat*. Ez az egész. És mindez árnyékmentes napsütötte, helyen legyen. A mai időkben kétszeresen szükségesek ezek a homokos játszóterek, hiszen olyan rossz időket élünk, hogy még a gazdag ember se viheti el a BACSMEGYEí NAPI fi gyermekét nyaralni. Itthon nyaralunk az idén. Nem tellik külföldi fürdőhelyekre, a drága Palicsra meg pláne nincs elég pénz. Két parkja van Szubotica városának. Száziuiszer lakosságra két park jut. A városi erdő nem számit, mert az meszsze van és oly annyira kiesik a főbb útvonalaktól, hogy számításon kívül áll. Az odavezető poros uccák se nagyon vonzzák a friss levegő után áhítozó városi lakókat. Marad tehát a két park, a két poros, piszkos park és az ucca pora. Mert valljuk be a gyermekeik túlnyomó része az ucca porában játszik. Elszorul a szivünk, ha látjuk az ártatlan apróságokat a parkok bacillusoktól telitett porában szaladgálni. A fűre lépni tilos, nem engedi a csősz bácsi, a padra se lehet ülni, mert ott a nagyok ülnek és -a jogászok, akik a nyitott könyvek fölött a frajleinekkel kokettálnak. Pad arnugyis kevés van. Szegény gyerekek! Milyen jó is volna, ha a tiszta, illatos bacillusmcntes napsütötte homokban várat építhetnének. Homokvárakat, tnig a nagyok légvárakat építenek ... Izgalmas hajsza egy betörő cigánybanda után Élet-halálharc rendőrök és cigányok között — A cigányok baltával véresre sebeztek egy rendőrt Bulinov Makszim túrjai vagyonos gazda e hó 11-én a szrbobráni csendőrségen feljelentést tett. hogy istállójából egy 5000 dinár értékű kanca, egy hintó ugyancsak ötezer dinár értékben, továbbá lószerszám, sonka, zsir és más élelmiszerek több ezer dinár értékben eltűnt. Ugyanazon éjjel Ükrész János temerini gazda szállásáról két lovat kötöttek el ismeretlen tettesek. A kár 12.000 dinár. A csendőrség nyomban megindította a nyomozást és megállapította, hogy a lopásokat négyen követték el és hogy a lopott holmikat a lopott kocsin szállították el. Szemtanuk látták, amint a tolvajok Temerin irányában menekültek el. A szrbobráni csendőrség azt is megtudta, hogy Csurics Emil és Stojsics Jovan gardinovcei községi négytagú Gardinovce község határában négytagú cigánybandát láttak, mely egy elegáns hintót hajtott, amelyhez még egy 16 volt hozzákötve. A községi rendőröknek természetesen gyanús volt a cigánykaraván,, megállították és elkérték a lovak passzusait. Jovanovics Jóska, az egyik cigány azt felelte a rendőröknek, hogy rendben vannak a.lovak Írásai és kotorászni kezdett a zsebeiben. Azalatt Petrovics Jovan és Novakovics Mita cigányok Stojsics Jován rendőrre vetették magukat és a földre teperték. A két másik cigány ennek láttára Csurics Emil rendőrt akarta megtámadni, de ez lekapta szolgálati fegyverét és a cigányok felé tartotta. Azalatt azonban Petrovics és Novakovics kicsavarták a földön fetrengö másik rendőr kezéből a fegyvert és egyikük ráfogta a fegyverét készenlétbentartó Csurics Emi! rendőrre, akit a cigány felszólitott: — Tedd le a puskát, különben a halál fia vagy! Csurics elsütötte a puskát, de nem talált. A rendőr újra célzott, újból lőtt, ele a golyó a puskacsöben megakadt. Erre a cigányok baltákkal és vasvillával rontottak a rendőrre, akit fején, mellén és karján súlyosan megsebesítettek. A súlyosan megsebesült rendőrt ott hagyták, felugrottak a kocsira és elhajtottak. A sértetlenül maradt Stojsics rendőr fellármázta a szomszédos földeken dolgozó gazdákat, akik befogtak és vasvillákkal indultak a cigányok üldözésére. A cigányok egy erdőbe menekülték, elvágták a lovak istrángját, a kocsit visszahagyták s a lopott lovakon elvágtattak. A csatorna árterületénél három cigány megijedt a víztől s megadta magát. A negyedik cigány az egyik lóval megszökött. A parasztok felbőszülve vetették magukat a cigányokra és ha a közben odaérkezett íovascsendőrök meg nem akadályozzák, a cigányokat mcgl mesélték volna. A cigányokat behozták a noviszadi ügyészség fogházába, mig a súlyosan sebesült rendőrt a noviszadi kórházba szállították. Miért vásárolták meg a Keleti Vasutat? Setyerov Szlávkó dr. interpellációja Beogradból jelentik: Dr. Setyerov Szlávkó interpellációt intézett a kormányhoz a keleti vasutak megváltása ügyében. Az interpelláció elmondta, hogy 1923-ban az akkori Pasicskormány megváltotta a keleti vasutakat, bár a békeszerződés szerint éneikül is birtokba vehette volna, mert a tulajdonjog Ausztriáé, illetőleg osztrák állampolgároké volt. Igaz, hogy frandák vásárolták meg az osztrákoktól a vasút részvényeit, de ez az ügylet az interpelláció szerint semmisnek tekintendő, mert akkor már életben volt a szekvesztrálásról szóló törvény, tehát a franciák rosszhiszeműen jártak el s ezért nem is illeti meg őket kárpótlás. — De ha már a kormány — folytatja az interpelláció — felhatalmazást kapott a tizenkettedtörvényben a keleti vasút megváltására, akkor ezt nem 149 millió frankkal, hanem 42 millió frankkal kellett volna lebonyolítania, annál is inkább, mert az állam ma is a mostani papirfrankokban fizeii a háború előtti adósságokat. A kormány emellett nem vette számításba a megváltásnál azt a fontos tényt, hogy a Keleti Vasut- Társaság vonalai az okkupációs csapatok visszavonulása folytán Dél- Szerbiában teljesen hasznavehetetlenek voltak és a mi államunk építette ki újra a vasutat a hadikárpótlási anyagból. Minthogy az egyezmény az állam érdekeire káros, a kérdéseket parlamenti ankétbizottság elé kell utasítani — fejezi be interpellációját Setyerov. Sikkasztásért letartóztatták A Katalen-cukorgyár igazgatóit Bonyodalmak egy óvadék kifizetése kÖriil Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség pénteken óvadéki sikkasztás címén letartóztatta a Katalan A. keleti cukorgyár budapesti fiókjának igazgatóit: Katalan Jakabot és Zweig Károlyt. A letartóztatás nagy feltűnést keltett, mert a Katalan A. cukorgyár, melynek központja Konstantinápolyban van, a világ egyik leghíresebb és legnagyobb cukorgyára és a két budapesti igazgatót, akik közül Katalan Jakabot, a gyár egyik társtulajdonosát mindenki dúsgazdag embernek ismerte. A rendőrség Mohilla Károly feljelentésére tartóztatta le a cukorgyár igazgatóit. Mohilla a múlt évben belépett a céghez, mint irodavezető és belépésekor nyolcszáz millió korona kauciót tett le. Hat Héttel ezelclőtt kilépett, otthagyta állását és ügyvéd utján felszólította Katalan Jakabot, hogy kaucióját adja ki neki. Az igazgató a felszólításnak nem tett eleget, mire Mohilla a rendőrségen bűnvádi feljelentést tett. A letartóztatott igazgatók a rendőrségen azzal védekeztek, hogy több száz milliós künlevöségeik vannak, amiket nem tudnak behajtani és ezért nem fizették vissza Mohillának a kauciót. Miután megállapítást nyert, hogy Katalan és társa a kauciót adósság kifizetésére használták fel, letartóztatták és átkisérték őket az ügyészségre, Halálos Ítélet helyett életfogytiglani fegyház A pancsevói rablógyilkos a felebbviteli bíróság előtt Nedics Ráda szrcmszki-karlovcii származású béres 1919 október 5-én hajnalban egy lopott vadászfegyverrel megleste a pancsevói országúton Pavlovics Áca jómódú pancsevói gazdát és amikor az kocsijával elhaladt mellette, agyonlőtte. Nedics ezután a halott zsebeit kifosztotta, onnan minden értéktárgyat és kétezer dinárt tartalmazó pénztárcát kilopott és a halottat a kocsival együtt visszahagyva az országúton, megszökött. A csendörség hosszú ideig kutatott a tettes után, azalatt Nedics/a nyomozó hatóságok elől Vukovárra szökött, ahol a lopások egész sorát követte el. Nedics működési területét Vukovárról Dcbeljacsára helyezte át, ahol Szenti András gazdától lószerszámot és ruhaneműt, majd Pancsevón Krcscdinác Dusán lakásából 15 ezer dinár értékű rulianemüeket, Opovón Jarzsik Nikola gazda lakásából 15.000 dinár értékű ruhaneműt lopott. A pancsevói kerületi törvényszék ezévi január 2-án Nédics Rádát rablógyilkosság és többrendbeli betöréses lopás miatt kötéláltali halálra ítélte. A noviszadi felebbviteli bíróság Araniczki tanácsa a pénteki fötárgyaláson, amelyen a rablógyilkos kezén-lábán nehéz vasláncokkal megvasalva jelent meg, az elsőosztályu ítéletet megváltoztatta és Nedics Rádát élettogytiglani fegyházra Ítélte. Dr. Nikolics Richárd főállamiigyészhelyettes az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. A vádlott egykedvűen fogadta az Ítéletet 19?6. junius 19 CIRKUSZ CB« Zeitlupe A németországi mozikban nagyon divatosak most az úgynevezett Zeitlupeképek. Levetítenek például egy boxolójelenetet és nyomban utána ugyanazt a felvételt Zeitlupé-n keresztül: egészen lassan, ötvenszer-hatvanszor olyan lassan, mint ahogyan az a valóságban lejátszódott. A Zeitlupe-képek Igen tanulságosak, sportemberek könnyen ellenőrizhetik segítségével a stílusukat, szinésze'k a gesztusaikat, azonkívül igen mulaságosak is. Láttam például egy Zeiítope-felvételt a kis román trónörökösről, ahogy szalutál: meg kellett szakadni a nevetéstől, olyan kedves volt. A Zeitlupé-t most még főként csak sportesemények lefilmezésénél használják, de — éppen mert hasznos és mulatságos — a legközelebbi jövőben minden közéleti eseményről fognak ilyen felvételeket készíteni. Legyen a Vajdaságé a kezdeményezés: alább — egyelőre ugyan csak írásban — eszközlünk néhány Zeitlupe-idvétdt az itteni közállapotokról. Már forgatjuk is a kurbüt. 1. Radics-párti népgyiilés. Hordón áll egy fiatalember becsukott szájjal. Felső ajka lassan elválik az alsótól és-fellentétes irányban mozogni kezdenek, körülbelül öt perc alatt négy-négy centiméter utat tesznek meg, úgyhogy öszszesen nyolc centiméterre kerülnek egymástól. Ugyanezen idő alatt a hallgatóság egyik tagjának karja, a kezében tartott bottal együtt, méltóságteljes kimértséggel emelkedni kezd, majd viszszaereszkedik az előtteálló gatyás egyén fejére, amelyet gyöngéden, de huzamosan megérint. Gatyás egyént később lepedőben elviszik. 2. flönfutott vagon kijavítása. Egy kéz beleereszkedik a hozzátartozó személy ruhájának zsebébe, megérint egy százdinárost és emelni kezdi. Amint a kéz a l'Xne elrejtett bankjeggyel együtt kiér a szabad levegőre, megindul egy uniformisos alkalmazott felé, akinek kezét megérinti, mire az kinyílik, majd nyom ban automatikusan becsukódik és síi-
