Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-17 / 166. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 junius 17. Fegyelmi a kövezés miatt A noviszadi közgyűlés fegyelmit rendelt el a mérnöki hivatal ellen Novisz adtól jelenük: Kedden este a noviszadi közgyűlésen váratlanul bomba robbant. A közgyűlés Klicin Mita indítvá­nyára egyhangú határozatával fegyelmi vizsgálatot rendelt el a városi mérnöki hivatal vezetője, Plavsics Nikola mű­szaki tanácsos, ellen, egyben kimondot­ta, hogy amennyiben- a fegyelmi vizs­gálat folyamán másolk mulasztását is megállapítanák, a fegyelmi vizsgálat azokra is kiterjesztendő. A radikális­párt volt elnöke, Popovics Dáka mér­nök ezen tulmhnöleg az egész városi tanács ellen kívánta a fegyelmi kiter­jesztését, de a közgyűlés Klicin Mita indítványát fogadta el. A fegyelmi elrendelésének előz­ményei a következők: A város kiszélesített tanácsa sza­bályszerűen .kiirt árlejtés eredménye alapján a Magyar-ucca kövezését, a ikeramit munkát Solarovics beogradi építési vállalkozó cégnek, a bazaltköve­­zési munkát dr. Frank Mihály beogradi cégnek adta ki. A közgyűlés határozata csak akkor válik jogerőssé, ha azt a belügyminiszter is jóváhagyta. A ‘köz­ségi törvény szerint a szükebb városi tanács kötelessége minden, főleg ilyen anyagi természetű közgyűlési határoza­tot hivatalból a belügyminiszterhez jóváhagyás végett {elterjeszteni. De különösen köteles ege lett volna ez a je­len esetben, amikor Csulum Jovan bi­zottsági tag írásbeli felebbezést adott be a közgyűlés határozata ellen. Ennek ellenére Solarovics és dr. Frank Mihály mérnökök, mint vállal­kozók dr. Milovanovics Milován pol­gármester aláírásával jegyzőkönyvi ki­vonatot kaptak, amelyben értesítve let­tek, hogy a kövezési munkálatokat a közgyűlés reájuk bízta. A kivonat azon­ban nélkülözte azt a fontos záradékot, hogy a határozat kormányhátósági jó­váhagyást igényel és nem tartalmazta azt a fontos körülményt, hogy a hatá­rozat ellen felebbezést adtaik be. A vál­lalkozók e hó 11-ikén megkezdték a kö­vezési mimkálatdkat és már jelenté­té kény területen felbontottdk^az úttestet, A közgyűlésen mindezek a részletek kiderültek és a 'kiszélesített városi ta­nács ezek miatt, de azért is, mert ez­által' az önkormányzaton sérelmet ejtve, elrendelte a fegyelmit — Plavsics Dusán műszaki tanácsos dien, aki a közgyűlés előtt hat heti szabadságra utazott és aki valószínűleg csak a la­pokból fogja megtudni, miért támadt a keddi közgyűlésen a vihar. A közgyűlés nemis vette tárgyalás alá Solarovics utóajánlatát, amelyben négyzetméterenként 60 dinár enged­ményt ad, ha a város a leszállított ke­­ramit értékének felét a leszállítás után, a hátralékot egy hónappal a munka be­fejezése után kifizeti. A közgyűlés azért nem tárgyalta, mert nem akarta elvben szankcionálni a városi eljárást. A fegyelmi vizsgálatot a közigazgatási bizottság fegyelmi albizottsága vezeti, .miután nem lehet tudni, hogy a felelős­A szóbanforgó vívmány a firenzei Via della Scala egyik rádiószaküzleté­­nek kirakatában volt látható az esti órákban. Amikor a hosszú, forgalmas útvonal ivlámpái kigyultak és minden üzlet .úszott a fényárban, a rádió-szak­üzlet kirakatát elsötétitct.ék, a bejára­tát lezárták és a többit arra az üveg­lapra bizták, amely az elsötétített ki­rakat kellős közepén volt elhelyezve. Az üveglapon kívül minden egyebet gondosan eltakart a fekete plüsfüggöny. A kirakat felett egy hangosan beszé­lő tölcsér nyúlt ki az utcára. Ez volt az egész felszerelés. Tattá compressó — ahogyan az odavalósiak megjegyez­ték. A tulajdonképpeni vívmány csak ak­kor került közszemlére, amikor már az iesztve. A fegyelmi albizottságnak a polgármester az elnöke, de mert a pol­gármester némileg érintve van ez ügy­ben, az elnöki-tisztet dr. Petrovics M'ili­­voj, bácsmegyei főispán fogja betölteni. Az uccalkövezés elrendelése dien be­adott felebbezést szerdán-' dđig nem találták, végre is előkerült a felebbe­­zés, mely Plavsics -Nikola, műszaki ta­nácsos iratai közt volt. Érdekes, hogy a felebbezés külzetén, nem a felebbezést beadó Csidum Jovan, hanem a műsza­ki tanácsos ikezefrásával piros ceruzá­val rá van vezetve: »Visszavonatott. Irattárba!« Némileg tragikomikus az egész ügy­ben az, hogy a szerencsétlen Magyar­­uccai lakosok, akik már évek óta kérik a Magyar-ucca kikövezését, most még rosszabb helyzetben vannak, mint ed­dig rossz kövezetük volt, most azonban az ucca járhatatlan, mert a burkolatot felásták és a közgyűlés állásfoglalása folytán egyelőre beszüntették az egész munkát. A Magyar-ucca feltépett uccaburko­­lata a miniszter döntéséig ebben az állapotban marad. óriási érdeklődés miatt a közlekedés­­ügyi rendőr karhatalmat kért a köz­ponttól a forgalom biztosítása érdeké­­beit. .Ekkor ugyanis kezdetét vette az előadás. A beszélő tölcsér tudtuladta, hogy most következik 425-ös hullám­hosszon a római városi filharmonikus zenekar hangversenye. Felcsendültek az első ütemek és abban a pillanatban' lát­hatóvá vált az üveglapon — mint a mozivásznon —- egy zsúfolásig meg­telt hangversenyterem, a színpadon a filharmonikusokkal. Szirtes, mozgalmas kép, tökéletes illúzió, negyedórán ke­resztül úgy éreztük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a teremben. Alberté Paoletli pompásan dirigált, a zenekar kifogástalanul játszott, a közönség tap­solt — a teremben is, az utcán is. Kö­vetkezett a második szám. Színházi elő­adás Béckből. Végig néztünk egy fel­vonást, majd átugrottunk Zürichbe és bámultuk a harmonika-hangversenyt. Bámultuk, mert senki sem figyelt a töl­cséren kiömlő melódiákra, csak az üveg­lapra. Annyira lebilincselő volt a lát­vány. Másnap elmentem abba az üzletbe és a cégtulajdonossal abbeli óhajomat igye­keztem közölni, hogy közelebbről sze­retnék megismerkedni az esténként be­mutatásra kerülő találmánnyal. Mere­ven elzárkózott a kérés teljesítése elől. — Még nem aktuális, még nem érett meg a nyilvánosság számára • — mon­dotta — majd... talán — és addig sé­tált velem karonfogva a bejáratig, inig az utcán találtam magam. Tervemről még sem mondtam le. Tudtam, hogy el­érem célom. Az olasz pénzért még a poloskáit is megmutatja, csak tudni kell, hogy hol kezdjeaz ember. A szol­gánál kezdtem. Meglestem délben, üz­letzáráskor. Előzőleg már látott az üz­letben és igy amikor felmutattam előtte egy két lírást, már tudta miről van szó. — Mért nem jött mindjárt hozzám? — kérdezte kissé sértődötten, de már ve­zetett is az udvaron keresztül, egy hát­sóajtón be az üzletbe. — Itt van az apparát — kezdte és rá­mutatott egy hatlámpásra. — Itt vezet, ki a drót a tölcsérhez. — Ez mind rendben van — szakítot­tam félbe, amikor áttért a rádióappará­tus részletes ismertetésére. — Hdgy ál­lunk az üveglappal? —- Si, sí — eszméit fel. — Tehát arra kiváncsi. Na itt van. ,«4 Elvezetett, szemben a kirakattal egy asztalhoz. Közönséges laterna magikát, amilyennel karácsonykor meglepik a jó gyerekeket, találtam az asztalon. Benne egy filmtekercs. Még a tegnap esti harmonika-hangverseny Zürichből. — Na ugye érdekes — röhögött a szemembe. — En szoktam forgatni. De meg ne mondja senkinek... Megígértem. Magyary Domokos ség a tanács melyik tagjára lesz kitér-A technika legújab Firenzei szabadalom Egy kritikus albumából Irta: Baedeker ■ A legtöbb nő azt kívánja, hogy titok­ban szeressék, de nyilvánosan udvarol­janak neki. ♦ Az okos nő sohase találtatja ki és fö­­dözteti föl magát egészen a férfi által, aki szereti s akit ő is szeret. Hagy vala­mi megoldatlant, valami meg nem hódi­­tottat, át nem adottat és bírókba nem vehetőt magából, hogy ez a test- vagy iéiokrészlct izgassa, nyugtalanítsa a fér­fit, még ha az a hites ura is. Ez az eleme a lényének, ez a férfi által be nem vett s cl nem foglalt töredéke a nö egyénisé­gének, ez biztosítja részére a szerelmet, amely a biztos tartalék nélkül állandó v-cszélyben .volna. Azt a nőt, aki ily tar­talékot tudott magának biztosítani, az ura el nem hagyja s a kedvese meg nem csalja.-* A szerelem — sőt a szeretet is! —­­szembenáll az emberismerettel. Az em­ber olyanokba szerelmes, akiket nem is­mer s olyanokat szeret, akiket nem is­mer eléggé. A szerelem és a szeretet vajmi ritkán találkoznak a szerelett lény alapos ismeretével. A mondás, amely szerint »a szerelem vak«, valójában azt jelenti, hogy nem ismerjük, akibe sze­relmesek vagyunk s a mondás kétségbe­vonhatatlan igazságára rájövünk később, amikor tapasztaljuk, hogy ez érzelem abban az arányban csökken, amelyben közeledünk az »imádotit«-nak teljesebb megismeréséhez. Még a szülők szerete­­tére is áll, hogy mentül kevésbbé ismerik a gyermekeiket, annál jobban bálvá­nyozzák őket s a gyermekek vonzalma a szülök iránt talán azért is kisebb mint ezeké amazdk iránt, mert a gyermekek (bármily furcsán hangzik, még is igy van) előbb ismerik ki — s igy előbb íté­lik meg — a szüleiket mint ezek, akik vakok akarnak maradni, a gyermekei­ket. Azt lehetne mondani, hogy a szülőik szeretete vak s a gyermekeké csak egy kissé rövidlátó. Ami pedig a szerelmet illeti, az nem­csak vak, az süket is. # Aki nem tudja kormányozni a szerel­mét, azt a szerelme fogja kormányozni. A legtöbb szerelem — főleg férfiaknál — csak viszontszerele.m. * A hűség a szerelemben. kevésbbé fon­tos, mint ahogy azt a szonettek és egyéb szerelmes versikék megkívánják. Mert amíg az ember igazán imádja a szerelme tárgyát, addig bü is hozzá — ha pedig a szerelme megszűnik, mit ér akkor a hű­sége? A szerelemnek egy művésznője mond­ta: — A szerelemben nincsen butább em­ber mint az okos férfi. Aki okosan akar szeretni, az buta. Okosnak kell lenni és bolondul szeretni. Azaz úgy, hogy szerte­len és örült szerelemnek lássék, ami okosan van kifundálva. Ehhez mi buta nők jobban értünk, mint az okos férfiak, akik a matematikát meg a filozófiát job­ban tudják nálunk, de hozzánk járhatná­nak (és járnak) iskolába, ha a szerelem tudományát akarják megtanulni. - * A szerelemben nehéz becsületesnek lenni — sokkal nehezebb mint az élet bármely más, relációjúiban. Ez termé­szetesen leginkább a férfiak 'Szerel­mére vonatkozik, mert a nö ezen a terrénumon hasonlíthatatlanul becsü­letesebb a férfinál. Megható az a sok hűség és meleg odaadás, amely a nők szerelmét jellemzi — s az ártatlan leányoké majd mind ilyen. Ezzel szem­ben a férfiak szerelme, a sokszor már igen fiatal korban is, merő számítás és ravasz politika. S ezen a téren (a politikáén) tudvalevőleg a becsületes­ségnek nincs valami nagy becsülete. ¥ Komoly >s nemes szerelemnek csak azt nevezhetjük, amelyben az ember — férfi és nő egyaránt — a szenvedélye tárgyá­ra büszke lehet. # A szerelemben mindig annak van iga­za s a szerelmi viszonyokban, férj és feleség kö.zt is, az lesz az erősebb, aki kevésbbé szenvedélyesen szeret. Az u. n. papucskormány is igy támad s a férfi zsarnokságnak is sokszor ez az alapja. * Tavasszal jobban és többet szeretnek az emberek — főleg a fiatalok ■— inint egyéb évszakokban. De aki iga­zán szeret és szerettetik, annak decem­berben is tavasz van. ' * Csak aki tud. szeretni, csak azt tudják igazán szeretni. Lais valószínűleg na­gyon tudott... & — Ezek a platotrikus viszonyok nem érnek) semmit — mondta egy hires kur­tizán. —• Iparkodnom kell, hogy végre férjhezmenjek. * Nincs az az »örök« szerelem, amely­nek biztos a holnapja. * Vannak szerelmi viszonyok, amelyek hasonlók azokhoz a nyárilaikokhoz, amelyekről találóan jegyezte meg va­laki, hogy az embernek kétszer van öröme tőle: amikor megszerzi s ami­kor (veszteséggel) eladja. Némely sze­relmével és így van az ember — akkor is boldog, amikor hozájut s akkor is, amikor túlad rajta. * A férfi meg az asszony tudja, hogy mért szeret, a leány soha. Az ember mindig libának tartja a más szeretőjét és angyalnak a magáét. * A szerelemben az úgynevezett okos-, emberek követik el a legnagyobb bo­londságokat. ¥ Az, együgyüeknek rendszerint nincs elég eszük, hogy bolondságokat köves­senek el a szerelemben. ♦ Azért, hogy szerelemből hőstetteket viszünk véghez, az még nem valami dicső dolog. És azért, mert gazságo­kat követünk el értté, az még nem va­lami komisz dolog. * Attól a nőtől, akit szeretsz, könnyeb­ben szabadulsz, ■ mint attól, aki téged szeret. ■# Vannak férfiak, akik jobban szeretik a nőket mint a szereimet. S ezek tudnak csak igazán boldogok lenni a szerelem­ben. * A_ szeretettel teljes szerelem jótékony tavaszi fuvalom, a szeretet hijján lévő szerelmi szenvedély: a számum fojtó szele. ¥ Némely szerelmi viszony tartósságá­nak az az egyedüli magyarázata, hogy gyakran bomlik föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom