Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-26 / 145. szám
4. oldal 8ÄCSMEGYEI NAPÚ Radikális gyűlések Szentán, Kanizsán és Martonoson Radonics Jován beszámolója a szentai járásban Szeiítáról jelentik: Radonics Javán dr., a szuboticai kerület képviselője vasárnap Szentán, hétfőn Sztarakanizsán és- Martonoson tartott beszámolóbeszédet. Szentán és Martonoson a radikális klub helyiségében, Sztarakanizsán pedig a városháza dísztermében nagyszámú közönség jelenlétében számolt be a képviselő a politikai helyzetről. — Az ellenzék szerint — mondotta Radonics — a radikális párt teremtette meg és pártolta a korrupciót. Mikor a korrupcióról beszélnek, folyton Pasics Rádát emlegetik, hogy ezzel a radikális pártot és az országot gyengítsék, pedig Pasics Nikola kijelentette, hogy ha fia biinös, büntessék meg szigorúan,. de őt ne tegyék felelőssé nagykorú fia esetleges. bűneiért. A radikális párt szívesen beleegyezik abba, hogy 1918-tól visszamenőleg minden korrupciós affért megvizsgáljanak és bíróság elé vigyenek. Ezt az indítványt az ellenzék visszautasította, mert ő közöttük' rs akad sok korrupció. Béla is igy cselekedett és ezzel vétett a pártfegyelem ellen és választói ellen. A radikális klub nem tekinti a Jovanovicspárt tagjait radikálisoknak és Pasics felszólította az összes kerületi szervezeteket, nyilatkozzanak, hogy a Jovanovicshoz csatlakozókat párttagoknak tekintik-e? Sztrilicsnek le kell vonni a konzekvenciát és mandátumáról le kell monáania. Meleg szavakkal emlékezett meg a képviselő Vucsetics Blaniszláv szentai főszolgabíró működéséről, aki nemcsak a járási lakosság szeretetét élvezi, hanem aj kormány teljes bizalmát is birja. Szentán dr. Ludaics Milos, Sztarakanizsán Schöbet Gyula, Martonoson pedig Fremics Luka indítványára siirgönyileg biztosították legteljesebb bizalmukról Pasics pártelnököt, az Uzunovics-kormányt és Makszimovics belügyminisztert és bizalmatlanságukat fejezték ki Sztrilics Béla iránt. Dr. Radonics Jován képviselő, Vucsetics Braniszláv főszolgabíró, Panics Antal dr. sztarakanizsai polgármester, Eremics Tósó martonosi pártelnök szerbnyelvü beszédét, valamint dr. Ludaics magyarnyelvű felszólalását minden gyűlésen nagy éljenzéssel fogadták. Martonoson Kovács József kérte a képviselőt, hogy a martonosi szállásra, olyan tanítót nevezzenek ki, aki magyarul is tud, mert a jelenlegi tanítónő nem tud a magyar gyermekekkel beszélni. Radonics megígérte, hogy közbenjár ebben az ügyben, majd a katholikus hívők panaszára megígérte, hogy a papi párbér csökkentése érdekében interveniálni fog Budanovics Lajos apostoli adminisztrátornál. A vizsgálóbíró megkezdte a Majsai-iiti gyilkosság gyanúsított]ainak kihallgatását Lokötő-cigánynak öltözött csendőr vallatta ki Petrovics Antalt Felemlítette ezután Radonics Jován, hogy Gro! Milánt a Davidovics-kormány akkor nevezte ki török nagykövetnek, amikor még nem is volt rendszeresítve ez az állás, azután egy-két nap múlva nyugdíjazták és most a volt gimnáziumi igazgató életfogytáig mint nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter évi ötvenháromezer dinár nyugdijat kap. Egyik demokratapárti képviselő a szuboticai zsirpanamába volt belekeverve. Radios István százharminchétezer dinárért adta el könyvét az államnak, azonkívül veje számára azt követelte, hogy azokat az éveket is számítsák be állami szolgálatba, amelyeket mint egyetemi hallgató töltött el. A Jovanovics-párt megalakításáról szólva azt mondotta Radonics, hogy mikor Jovanovics Ljubát kizárták a radikális klubból, egy-két képviselő abban a reményben, hogy Jovanovics alakit kormányt, hozzá csatlakozott. Sztrilics A vasgyárosnö vagy A munka diadala Életkép három felvonásban Irta: Lengyel Sári és Fedák Menyhért (A »huzagolt és keresztcsapágyas drámavázak részvénytársaság« irodájának igazgatósága.) SEYBOLD SAROLTA IGAZGATÓNŐ: Hé, Fuksz! FUKSZ: Vezérnő! SEYBOLD: Telefonálsz. Parisba, Berlinbe, Newyorkba, Bécsbe, Hollywoodba. Sürgönyzöl. Ide át a Royal-Orfeumba. Rádiózol. Le. Mellékhelyiségbe. Hogy. Kérjük. Rendelést. Raktáron: betétes, kihuzagolt opera-téma, áttéttel, szabad zárral. Középfaia vígjáték, tavalyi, öntött népszínmű, amerikai lécekkel. Nap-A szuboticai törvényszéken dr. Nardini Hrvoje vizsgálóbíró kedden délelőtt megkezdte a Németh László meggyilkolásának gyanújával letartóztatott Pét rovics Antal és társai kihallgatását; Ezzel egyidejűleg a csendőrség a birtokába jtuott újabb adatok alapián tovább folytatja a nyomozást, mert az a feltevése, hogy az eddigi eredmények még mindig, nem tisztázták teljesen a bűntény összes körülményeit. Petrovics Antal, mint ismeretes, a csendőrségné beismerő vallomást tett saját bűnösségétől és terhelőén vallott Piütér Blaskó és Percsics Pája rendőrök, valamint a Kalló-nővérek ellen. A vallomás keletkezedének körülményeiről érdekes verziók terjedtek el. Eszerint, amikor a zsedniki csendörség Petrovics Antalt, a Németh-csaiád szolgálójának férjét letartóztatta, a gyanúsított nem tett azonnal vallomást. A nyomozás vezetői ekkor egy jól bevált az, hogy mindig ellágyitott, mint tavaszi alkonyon mákonfos virág tomporának bűvös lehelet« gyanánt sugalló emlék álmatag andasága. (Hangosan.) Mit. Tőlem. Minek Á. Fiam. Nem. Elég. Egyedül. Munka. Passz. Kész. Mehet. VLADÉR (halkan): Seybold... em lékszik ... Bécs ... Berlin ... megint lehetne valamit... együtt... Nagyszerű lrámavázlataim érkeztek Párisból... Prima áru... Ha társulnánk ... SEYBOLD (maga elé): Ó hiszen gyakran érzem én is asszonyiságoni repeső lázadásának szárnyaverdesését a szerelembomlasztó őszi alkonyat suttogó lehelteiében. (Hangosan.) Munka.» Dolog. Acél. Réz. Vas. Kuss. (Megnyom egy emelődarut, mely Viadort kiröpíti az ablakon.) Tovább. Valdakontista. (Megnyom egy gombot. Rodolphe Valentino örgróf, kifutófiu, befolyik a cselíogás alkalmazásához folyamodtak. Van egy feketeképü, nagyhaju csendőr az állományban. Mikor Petrovics Antalt, az egyszerű íöldmivest lezárták a pincébe, ezt a csendőrt rongyos civilruhába öltöztették át és fél óra múlva betaszitották Petrovicshoz. Az álruhás csendőr, szemébeiógó bozontos hajával, valóságos cigánynak látszott. Ijedt ábrázattai üldögélt a zárkában és fejét a tenyerébe temetve búslakodott. Kis idő múlva Petrovics megszólította a fogolytársát és mint ilyenkor szokár, megkérdezte, hogy mit vétett. — Lovat loptam, azért csuktak le —válaszolta az álcigány és megfordította a kérdést, hogy Petrovics miért került a csendőrség kezére. — Valami gyilkossággal gyanúsítanak — mondta Petrovics. Erre megindult a beszélgetés, amely hamar egjészen bizalmassá vált. A beget! Munka! (Félre.) Sokszor úgy szeretnék sírni, magam se tudom, hogy mért. Gyulám. Gyulám, szivemnek reménye, nálad nélkül nincs á napnak fénye, mert te egy gróf, én egy árva lányka. De ezt csak úgy mondom futólag. (Hangosan.) Világítás!, Cselekmény! Epizódok! Látványosság! Fordulópont! (Tapsol.) Második felvonás! Közönség sötétben! Színpad, kék fény! Intrikus váratlanul megjelenik!! RODOLPHE (dacosan): Nem! Csakazértse! Éu szerepelni akarok! Én a jogomat követelem! SEYBOLD (szánakozva): Most? A második felvonás közepén — lírai jelenet? RODOLPHE: Igen! SEYBOLD (részvéttel): Hát tessék — csináld. RODOLPHE (szavalni kezd egy verpai ötfelvonásos szomorujáték, éjjel monstre mozifilm. Átalakítható cselekmény, acélcsattanók, szabadon forgó díámai csomó. Gyerünk. Gyerünk. Gyerünk. (Föbelövi.) FUKSZ: Igenis, azonnal. SEYBOLD: Ugorj. Repülőgépre. Hozd. Miénk asztalról. Rágógummit •FUKSZ: Vezérnő... a Vladár Menyhért óhajtja tiszteletét tenni... SEYBOLD: Nem kell, fiam. Nem érdekel. Tudom. Mit. Akar. Nincs. Időm. Megint. Társulni. Akar. Vetem. Hogy. Együtt dolgozzunk. Köszönöm. Elég. Volt. Most a magam lábán járok. Majd. Egyedül! VLADÉR (óvatosan benyit. Halkan): Fiilöp! SEYBOLD (összerázkódik, maga elé): Megint ezen a régi nevemen szólít . . . amiről tudja, hogy mindig hatott rám vizvezetékcsöyön.) SEYBOLD (felfogja egy pohárba): Na. Mi. Ha. Mars. RODOLPHE: Mi az ördög, tyukanyó kend, a szobában lakik itt bent? SEYBOLD: No! Né! Ej! Ha! Hé! Hó! Ilyet! Fiú! (Magában.) Néha-néha visszatérnek a tavaszi álmok, néha-néha úgy fáj a szivem, néha-néha úgy érzem, hogy sose fájt a telkem s hogy az élet csak muzsikaszó. De ezt csak mellékesen jegyeztem meg. (Hangosan.) Száj. RODOLPHE: Tessék? SEYBOLD: Gyerünk. (Megragadja és hónapokig viszonyt folytat vele, aztán hirtelen a lejére csap.) Hopp! Munka! Gyár! Vas! Réz! Drina! Dacolok! Közönség! Siker! RODOLPHE (szerelmesen): És én? SEYBOLD: Várj! Sorodra! Most közönség! Eiőbb! Kiszolgálni! Közönséset). KÖZÖNSÉG (ásít és indul). SEYBOLD (félretolja Rodolphe-ot): Mars nem értesz hozzá! Csacsi! Majd én megmutatom! (Megnyom egy gombot. Gyár. Gőzgépek, Strand, Szép nők. Bundák. Etonirizura. Rádió. Korzó. Abbázia. Riviera, Fény. Vaszary. Ilosvay.) KÖZQNSÉG (visszaül és tapsol). SEYBOLD: Na. Fiam. így. RODOLPHE (IStörve): Hát én pedig ebbe nem megyek bele. Akkor hát tudja meg — én nem is vagyok kifutófiu — én egy költő vagyok, aki csak azért csempésztem be magam ide, hogy mat gánál megtanuljam a drámakészitést és karriért csináljak. SEYBOLD: Mars ki. (Félre.) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldéi a nyírfa az ablak előtt, de látod amottan- a .kék nefelejcset», kék ncfeszélgetés közben Petrovics arról kezdett érdeklődni az álfogolytól: neiú, látta-e, hogy rendőröket is hoztak be a csendőrségre? Az inkognito^ csendőr rögtön kapott a szón. Firtatni’ kezdte, hogy kinek mi a szerepe és . teljes alapossággal kikérdezte Petrovicsot, aki gyanútlanul elmondott mindent, a mit a Majsai-uti haiálkutról gondolt. így keletkezett az első beismerővallomás és Petrovics Antal, amikor újból kihallgatták, nagy meglepetéssel látta, hogy sorstársa csendőri egyenrurában áll előtte, de többé már nem tagadhatott. 1926 május 26. Jugoszláv főpapok a chikagói eucharisztikus kongresszuson Rodics érsek elutazottBecskerekrol Becskerekről jelentik: Rodics Rafael beograd—szmederevói érsek, bánáti apostoli adminisztrátor hétfőn Beogradba utazott. Az érsek május 29-én Zagrebba megy, ahonnan junius 4-én indul útnak Amerikába, hogy résztvegyen a chikagói eucharisztikus kongresszuson. A kongresszuson Jugoszláviából mint* egy húsz pap és háromszáz zarándok vesz részt. A beogradi érsek kíséretében lesz Griffl Lajos écskai plébános. A főpapok közül Rodics érsekkel együtt dr. Jeglics Jovan ljubljanai püspök, Garics József banjalukai és Gnidovec Antal skopljei püspökök utaznak Chikagóba. A jugoszláviai főpapok Cherbourgban szállnak hajóra és az Olympic gőzösön kelnek át az Óceánon, hogy résztvegyenek a junius 21-én kezdődő kongresszuson. Sarics Iván szarajevói érsek és dr. Regalac-Cebulj Petar, a Szent Ferencrend szlovéniai tartományi főnöke már el is utaztak a kongresszusra. Rodics érsek néhány hétig marad Amerikában, majd visszajövet Angliában, Hollandiában és Franciaországban tölt el hosszabb időt úgy, hogy csak augusztus végén tér vissza székhelyére, Becskerekre. tejes, »kék nefelejcs, virágzik, a virágzik, a mandulafa, mandulafa, be kevés a virág rajta, hanem azért, hanem azért, kis Petroyom, remélem, megbocsátja, hogy nekem olyan asszony kell, ha beteg is, keljen fel. (Hangosan.) Tovább. Munka. Cselekmény. Végszó. Halás, Függöny. VLADÉR (meghajtja magát): Én pedig ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy Rodolplie-al »társulok. SEYBOLD: Micsoda? Maga? Ismerte? Öl? VLADÉR (elégtétellel): Meghiszem azt, összebeszéltünk a költő úrral, hogy hitessük a siker titkát, illetve a titok sikerét magától és társulunk. Vége a Seybold Sarolta cégnek. SEYBOLD (magában): Erdő erdő sűrű erdő mellett nem jó lakni, éu vagyok a falu rossza egyedül, hallgatom a tengerpart alkony kis hotelszoba., (Hangosan.) Mars. Ne. Pfuj. Ki. El. VLADÉR (halkan): Sarolta! SEYBOLD (lehajta a fejét). RODOLPHE: Úgy? Ezt csináljátok velem? VLADÉR: Ezt. Suszter maradjon a kaptafánál. Költő menjen vissza a múzsához. RODOLPHE: Én soha nem fogom megtudni, mi a siker titka? És hogy nekem miért nem lehet sikerem? VLADÉR: Én megsúgom. Azért, mert, maga hangosan mondja a költészetet és magában a prózát — mi ketten pedig hangosan a prózát és befelé, jnonológban a költészetet. Ez a Vladér—Seybold cég üzleti sikerének a titka! Éljen a közönség! (Karonfogva el.) — Függöny. — Karinthy Frigyes
