Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-15 / 135. szám
$m/X 12 oldal * Ara r/2 dvfAh Poštarlna plalena! XXVI’. évfo . ... Sziibotica, 1926 SZ íMBAT máius 15 135. szám í*ejjeleaik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben telefon: Xiad jhívatal 8—58 Szerkesztőség 5—SO, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 db Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (.uinerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.MLelbach-nalatJl Ä romániai szerbek Eddig azt a keserves tapasztalatot tettük, hogy az utódállamok kisebbségi poétikájában kölcsönösség és viszonosság van. Ha ma Csehszlovákiában kjagyalnalvalami rendelt tét, meghoznak valami intézkedést, amely sérelmes az ottani magyarságra, holnap vagy holnapután ugyanazt e rendeletet életbelépteti Románia s néhány nap múlva az SHS. ki rálysóg is. Alig kezdünk mi, jugoszláviai magyarok panaszkodni, hogy megint kitaláltak valamit a nyugalmunk s az exisztenciánk ellen, már olvashatjuk a csehszlovákiai és a román lapokban, hogy a példát ott is követik. Szeretnők, ha ez a kölcsönösség akkor is megvolna, ha valamely! utódállam a maga nemzetiségi kisebbségeire nézve kedvező intézkedéseket tesz. A liberalizmus és a demokrácia példáiért edd g nem igen lehetett Romániába fordulni. Az uj romát' királyság nemzetiségi politikája minden volt, csak demokratikus nem s az ott élő magyarok., németek, szerbek súlyosan nyogteP kisebbségi sorsukat. Most azonban mintha Zsombolyén túl má< szelek kezdenének lengedezni. Mi azt is irigyeljük, hogy Romániában a magyarság parlamenti képviseletet kap, a három millió romániai magyarnak tizenöt képviselője lesz. Minekünk álomszerű vágyódásunk, ami Romániában most valósággá vált, hogy azokban a varosokban ős községekben, ahol magyarok laknak, e magyarok számarányuknak megfelelő részt kapnak az önkormányzati ügyek intézésében. D* hat ezek a példák csak a magyarokra vonatkoznak s szép hazánkban nem igen lehet erveíni azzal, hogy másutt a magyar kisebbségnek több joga van, mint itt. Most a/onban jogokhoz jutnak a romániai szerbek is, akikről elismerik, hogy bár csak hatvanezron vannak, joguk van a maeuk nemzetiségi eletet élni, ny< Ivüket hasz nálni, kultúrájukat fejleszteni. Amikor magyarokról, németekről van szó, aki or Pribicsovics s az egész kormányzat, arnelyne nemzetiségi po iiikája íe’ett Pri bicsevics türelmetlen szelleme lebeg, perhorreszká j», hogy a magyaroknak és németeknek nemzetiségi alapon szabadna szervezkedni. De most már szlávokró van szó. Nemzetiségi alapon szervezkedtek az olaszorszá i szlávok s megalakították a maguk nemzetiségi pártját a romániai szerbek is. Ezeknek is azt üzeni Prib;csevics, hogy ne mint szerbek szervezkedjenek, hanem legyenek Averesca-nusok. Braíianu-pártiak, parasztpártiak? Alig hisszük. Mert a romániai szrrbek, akik közö t bi-onyára van liberálispárti is. sőt van Pribicsevac és Pasicsevac is, azt felelnék erre az üze telre, hogy sok párt van ugyan Romániában is, de eeyetlen-egy sit eamely komolyan akarna harcolni azért, hogy én romániai szerb szerbül beszélhessek, sz rbüi tudó jegyzőt választhassak s ne szenvt djek rövidséget sem ' özigazgatosban, sem a gazdasági életben, sem az igazságszolgáltatásban, mert szerb vagyok és esetleg nem tudok románul. Majd ha én romániai szerb úgy > r>em manam Romániában, mint a román, akkor megint lesz.ek über» lis vagy néppárti, esetleg Prihicsevics rajongója vagv Posies hive, addig azonban jó román és jó szerb vagyok s az én politikai ideálom .1 Romániai Szerb Pori. Ezt üzenik e. romániai szerbek Pr b csevicsnek. A parlament megkezdte a vitát a korrupció elleni interpellációkról A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány erélyesen üldözni fogja a korrupciót — Jovauovics Yásza, Perics Ninko és Nincsics válasza az interpellációkra — Kumanudi beszéde Pasics Rada üzleteiről Pasics végighallgatta a fia ellesi támadásokat Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésén letárgyalták azt a két interpellációt, melyet a korrupció ügyében terjeszteti be a szükebb ellenzéki blokk és a Pribicsevics-párt. Az első interpelláció, melyet Davidovicsék nyújtottak be, ■ főleg Pasics Rada kijárásait ismerteti, melyekkel, az interpellálok szerint, megkárostotta az állam érdekeit és megsértette az állam tekintélyét. — Sztojadinovics Dragisa kereskededelemügyi miniszteri - inspektor leleplezései- — mondja az interpelláció — részletesen megvilágították Pasics Radomir bűnös szerepét. Az állam 1921 - ben szerződést kötött a csehszlovákiai Adam Stahl-céggel lokomotivok és vagonok, javítására. A szerződés 62 millió csehszlovák koronáról szólt, mely őszszeget 1923 végén szabályoztak, illetőleg az állam az adósságot redukálta. A következő évben a kincstár a Narodna Banka utján részietekben .kifizetett a cégnek 54 millió csehszlovák koronát. Az első részletként kiutalt 10 millióból Pasics Radának két millió csehszlovák koronát fizettek ki, mint h járási honoráriumot. A második részletből hat millió csehszlovák koronát kapott Pasics Rada, aki tehát összesen 15 millió dinárt keresett az üzleten. A volt miniszterelnök fia. mikor a dolog szóbakerült, azzal védekezett, hogy azért kellett ilyen nagy összeg, mert több miniszternek is kellett belőle adni honoráriumot. Ebben az ügyben ilyenformán nem csupán Pasics Rada, de magas állami funkcionár'usok is súlyosan kompromittálva vannak. — A másik vád folytatja az interpelláció — amit Sztojadinovics Dragisa emelt Pasics Rada ellen, a következő: A minisztertanács határozata értelmében a külügyminisztérium 200.000 frankról a francia jelzálog bank utján csekkeket küldött Párisba. E csekkek száma 483033 volt: Pasics Rada a csekkeket kivette a bankból és a Podunavszka Banknál 540.000 dinárra beváltotta és a pénzt megtartotta magának. — Mindezeken kívül — végzi az interpelláció — ismeretesek Pasics Rada különböző gyanús üzlete: az Omnium Serbe javára kötött koncesszió, a jóvátétel! számlára történt marha vásárlás, a Beog ad—aetnuni hídépítés koncessziója. a trbovljei bányának állami ellenőrzés Jól való felszabadítása, íegyverszátfftá./>k stb. Alapos az a gyanú, hogy ezeknél a kohceszióknál az állarftot megkárosították, ártottak az ország tekintélyének, abba a hírbe kevervén a Az Adam Stah!-cág Az ülés: délelőtt kilenc órakor nyitja meg Trifunovics Márké elnök és. nyomban rátérnek . az interpellációkra. Elsőnek Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter szólal föl és ismerteti a csehszlovákiai Adam Stahl-céggel kötött szerződést. — Mikor a szalonikü frontról hazatértünk — kezdi beszédét — az ország v.asuti parkját olyan állapotban találtuk, hogy sürgős szükség volt. ä javítási munkálatok megkezdésére. A nisi vagonjavitógyár, ahol a háború, előtt vagonokat javíttattunk, romokban hevert — az ellenség teljesen elpusztított. Egyetlen javítóüzem volt az országban: a zagrebi. amelyet1'azonban nern tudtunk teljes mértékben kihasználni. V háború befejezése titán alakokat ugyan vagongyárak Szuboticán, Becskereken, Velezben, Ljubljanában és Sziavon-Bródbau, de ezekben az üzentekben nem voltunk képesek takarékosabban dolgoztatni. Nem volt más választás, külföld: magáncégekkel kellett a vasúti parkunkat javíttatni. így kötöttünk szerződést a csehszlovák Adam Stahl-céggel, mely a külföldön Jugoszláviát, hogy nálunk semmit sem lehet elérni Pastes nélkül. A független demokraták interpellációja sokkal szolidabb hangú és. zsupán áo talánosságban foglalkozik ;í korrupcióval és az egyes esetekben fölmerült vidakküi. o íven négy milliója minisztertanács rendeletére 160—iuú lokomotivot és 2000 vagont javított ki. A szerződés feltételei közt szerepelt, hogy az államnak, csehszlovák koronában' kell fizetni. Arról van szó, hogy a kifizetés milyen módon történt. A társaság előlegként 600.000 csehszlovák koronát kapott. a későbbi kiűzetések azonban nem a szerződésben megállapított időben, hanem később történtek. A csehszlovák korona ugyanis ebben az időben erősen emelkedett, mire az állam — nehogy nagyobb kára származzék — a céggel tárgyalásokat kezdett a szerződés felbontásáréi, ami meg is történt. A minisztertanács ekkor 20 millió csehszlovák korona kifizetését rendelte el. A további 57 milliót kilenc darab állami bonban fizettük ki. Előttem teljesen ismeretlen, bogy ezek a kifizetések Pasics Rada közbenjöttéve! történ lek volna és arról sincs tudomásom, hogy Pasics Rada a minisztériumnál, mint a csehszlovák cég megbízottja jelentkezett volna. Éppen ezért erre a kérdésre a pénzügyminiszter urnák kell a választ megadni. Perics igazsága gyminiszter és Kíncsics kulü?ymmiszfer válasza Perics Ninkó igazságügyminiszter nagy figyelem közben áll föl és a következő rövid kijelentést teszi: — Az Adam Stahl-cégnek történt kifizetések a vasút bevételeiből történtek, de egyáltalán nincs tudomásom arról, hogy ebben az ügyben Pasics Rada közbenjár! volna. Rtncsrcs külügyminiszter a kétszázezer francia frank kifizetéséről nyilatkozik. — A külügyminisztérium — mondja — semmiféle csekket nem kij’dö t Párisba a francia jelzálogbank utján. Nem emlékszem, hogy ilyen összeget küldtünk volna Franciaországba. Hang az ellenzéki padokból: Ez az o. miniszter, akinek soha sincs' mondanivalója. u „A kormáay üldözni fogja a bünösö’iet iiik a teremben Pasics Nikola, aki az egyik jobboldali padsorban foglal helyet. A parlament érdeklődése közben Uzunovics miniszterelnök ál! iö! ezután szólásra. Alig kezdi meg beszédét, rnegjele-
