Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-15 / 135. szám

2. olfial HÄCSMEGYEI NAPLÓ 192B május 15. — Nem halaszthatona el az alkalmat ' kezdi beszédét a miniszterelnök fcogy ne figyelmeztessem a parlamentet, ne veszítse szem elöl, hogy bizalmas kiadásokról van szó, me­lyekbe még a Glavna Kontrola sem tekinthet bele. Zsarúcs horvát föderalista: Most a se­géd beszél! (Nagy zaj.) Uzunovics: Ha a parlament úgy' talál­ja, hogy' ezeket a bizalmas kiadásokat lehet nyilvánosan is tárgyalni, akkor kérem, olyan formában méltóztassék ezt tenni, hogy a vita ne sértse az állam ér­dekeit. Kijelentem: nem tudom, hogy a csekkek Pastes; Rada kezébe kerültek, 1921-ben koalíciós kormány volt, mely­ben resztvettek a radikálisok, a demo­kraták, a muzulmánok és a szlovéniai Kmett-párt Ez a kormány elhatározta, h-ogy bizonyos külföldi propagandára hatszázezer frankot fog fordítani-.'. Ezt az összeget három részletben fizették ki. Az utolsó részletet a Francia Jelzá­logbank utján küldték Parisba. Két csekkről vök szó, százezer-százezer frank értékben. Ezek a csekkek bemu­tatásra szóltak, úgy hogy. azokat min­denki beválthatta. Ha igaz, Így kerülhet­tek Pastes Rada kezeibe. A kormányt azonban ebben az ügyben semmi fele­lősség nem terhel!, ha hiba történt, ak­kor csak az alantas tisztviselők követ­hették azt el. A kormány nevében ünnepélyesen kijelenthetem, hogy üldözni fogjuk a bűnösöket és senki sem marad büntetlenül, akire rábizonyul, hogy megkárosította az ál­lamot. Felkérem a szkupstina tagjait, felkérem az egész ország közvélemé­nyét, hogy ha bárki bármilyen korrup­ciós esetet tud, jelentse be a kormány­nak, mely mindenkor meg fogja találni a gyors és radikális elintézést. A kormány magáévá teszi azokat a módokat, ahogy a parlament a vis­szaéléseket meg akarja akadályozol, mert az állam érdekeinek védelmét a legfontosabb feladatának ismeri. , A miniszterelnök beszédét a kormány­­többség viharosan megtapsolja. Az el­lenzéki padsorokból ilyen kiáltások hal­latszanak: — Ezek után Mldjünk táviratot Abbá­ziába! Az ellenzéki blokk szónoka A miniszterelnök után Kumanudi Koszía emelkedik szólásra, hogy mint az ellenzéki blokk vezérszónoka, az in­terpellációt megindokolja, — Az interpellációk alkalmával — mondja Kumanudi — sem nekem, sem az ellenzéknek nem célunk a kormány helyét elfoglalni. A korrupció nemcsak 'az írott törvényekbe ütközik, hanem az erkölcsi törvénybe is és nálunk rendkí­vül nagy szerepe van. Pastes Rada társadalmi állását, ösz­­szeköttetéseit és édes apja tekinté­lyéi felhasználva ipari és kereske­delmi vállalatokba jutott be, — Nekünk tulajdonképpen nem kelle­re kritizálni Pasics Rada működését, mert ő magánszemély, aki bármilyen magánmunkát végezhet, de az ö személyével kapcsolatban sok Piszkos affér forog közszájon és azt gyanítom, hogy nem alaptalanul. Az Omnium Serbe ügye, a reparációs marha-szállitások, a Beograd—zemuni hid, a trbovljei bánya ügye. a katonai beszerzések, szövetszállitások, a repará­ciós számiára történt állami szállítások, a minisztériumok építkezései és a kül­földi számlák kifizetése mind azt mutat­ják, hogy Pasics Radának különleges szereke volt ebben az országban. Különféle dokumentumokat terjesztett Kumanudi a Ház elé, amelyekkel azt akarja igazolni, hogy Pastes Rada benne volt minden olyan üzletben vagy tranzakcióban, amely az állam és külföldi vállalat között jött létre, be volt avatva minden külpolitikai titokba és megkapott minden sürgönyt, amelyet magánosok vagy az. állam kép­viselői külföldről küldtek. Emiatt követeli, hogy 1918-tól visszamenőleg vizs­gálják meg mindazokat a szállításokat és állami beszerzéseket, amelyekről a Pasics Rada-afférban szó volt és azokat is. amelyeket más ügyekkel kapcsolat­ban emleget a közvélemény. Kumanudi szavait, amikor konkrét In­dítványát beterjeszti, az ellenzék nagy tapssal kiséri. Kojics vizsgálatot követel önmaga ellen Kojics Dragutin volt rrfíniszter szólal föl. Kijelenti, hogy Szto}adlno\ics Dra­­gisa őt is korrupcionistának nevezte, ezért követeli, hogy először az ő ellene emelt vádakat vizsgálják meg. Megállapítja, hogy olyan vádakat is {el­hoztak ellene, amelyek olyan időkben történtek a minisztériumban, amikor ő nem is volt miniszter és így azokhoz nem lehet semmi köze. Kojics felszólalása után az elnök a délelőtti ülést bezárja és folytatását délután öt órára tűzi ki. Az ár«ha bocsátóit törvényszakasz A délutáni ülésen elsőnek Grizogono független demokrata szólal fel és közel egyórás beszédben — mely mély hatást tett s különösen az ellenzék részéről ta­lálkozott helyesléssel — indokolja meg a független demokrata párt interpelláció­ját. — Nem szabad azonosítani — mondja a korrupció elleni harcot egyetlen párt érdekeivel sem. A korrupciót tekin­tet nélkül arra, hogy ki követte el, ül­dözni kell. Inkompatibilis dolog, hogy valaki egyidejűleg miniszter és ügyvéd is legyen. Szigorú határt keli vonni a között, hogy mit tehet egy polgár s mit egy állami funkcionárius. Mikor én mi­niszter lettem, bezártam az ügyvédi iro­dámat, nem úgy, mint egyesek, akik minisz­ter korukban sem restelltek ügyvédi honoráriumokat elfogadni. Grizogono ezután Sztojadinovics Jo­­slp, a volt pénzügyminiszter-helyettes levelét Ismerteti. Ezt a levelet, melyet a lapok facsimilében közöltek. Sztojadl­­novics egy ismerősének irta, akit érte-, sít benne, hogy nyolcezer dinárért elvállalja, hogy az illetéktörvénybe egy olyan sza­kágú fog felvenni* mely vendéglő­söknek és a büféseknek italmérési jogot biztosit. — Ez az ember — folytatja Grizogo­no — aktiv tisztviselő volt s ez az em­ber teljesen elvesztette Ítélőképességét arra nézve, hogy mit tehet egy állam­tisztviselő, mi a morális és mi az immo­rális. Az én nézetem az, hogy aktív miniszter családtagjai sem te­hetik meg azt, amit más polgár. Kétségtelen, hogy egy miniszterel­nöknek a fia sokkal könnyebben e! tud intézni bizonyos dolgokat, mint más ember. A szónok ezután a kétszázezer fran­kos csekkügyre tér rá és bizonyltja, hogy ezt a pénzt, melyet külföldi célok­ra utaltak ki, itthon vették fel. Fiesen támadja a kormányt — A kormány válaszában — végzi beszédét Grizogono — már rá kellett volna mutatni azokra az intézkedésekre, amelyeket a korrupció letörésére eddig tett. Azt indítványozom, küldjön ki a parlament vizsgálóbizottságot, mely el­sősorban Pasics Rada ügyeit vizsgálja ki, de ne kezdjen bele az 1918 óta tör­tént panamák kivizsgálásába, meri ak­kor úgy jár, mint aki sokat markol és keveset fos, A miniszterelnök válasza Uzunovics miniszterelnök nyomban válaszol Grizogononak. — A kormány egyáltalában nem akarta elkerülni az interpellációk letár­­gyalását. Éppen ellenkezően, amikor a kormánynak az ellenzék azt az indít­ványt terjesztette elő, hogy a javasla­tokra mondják ki a sürgősségét, azon­nal hozzájárultunk ehhez. Grizogono egyoldalú támadása a kormány ellen egyáltalában nem nevezhető objektiv­­nek, mert hiszen maga az ellenzék Is elismerte a kormány lojális viselkedését. Ami Sztojadinovics levelét illeti, arra nézve csak az a megjegyzésem, hogv ezt a levelet, mint ahogy az újságban közölt facsimiléből is meg lehet állapí­tani, Sztojadinovics nem mint a pénz­ügyminiszter helyettese, nem mint álla­mi tisztviselő, hanem mint ügyvéd irta alá. Grizogono azt kérdezi, hogy mit tett a kormány a korrupció letörésére. Minden miniszter a saját reszortjában már megtette a kellő intézkedését és biztosíthatom . a parlamentet, hogy az összkormány is mindent el fog követni, hogy az állam érdekeit megvédelmezze s a bűnösök elvegyék méltó büntetésü­ket. Grizogono személyes kérdésben vála­szolt a miniszterelnöknek és rámutat arra, hogy Sztojadinovics kérdésében nem az a fontos, hogy ügyvéd volt-e, vagy állami tisztviselő, hanem az, hogy pénzért vállalkozott törvényhozói funk­cióra. Beszédek üres padsorok előtt Drl levies ■ Székül a montenegrói födera­lista szólal fel ezután, tnire a padsorok csaknem teljesen kiürülnek. A többi szó-) nők beszédét is csak kevesen hallgatják, a képviselő^ nagy része eltávozik az­zal, hogy csak Jovanovics Ljuba beszé­­déiiez érkezik vissza. Drljevics szerint a korrupció nemcsak az adminisztrációba, hanem a törvény­­hozásba is benyomult. Megtörténik, hogy egyes személyek, akik a törvény­­javaslatokat készítik, egész paragrafu­sokat vesznek fel, amelyek régebbi tör­vényekkel ellentétben vannak. így volt ez a tizenkettod .javaslatoknál is. Llrlje­­vics azt állítja, hogy egy-egy ilyen pa­ragrafusért nyolcvanezer dinárt is fizet­nek. Elképzelhető — mondja Drljevics — hogy mibe kerültek a ki- és beviteli tarifákon eszközölt változtatások. Ilyen módon a korrupció segítőtársává válik akaratlanul a parlament is. Szubotics alelnök figyelmezteti a szó­nokot, megvonja tőle a szót, ha a parla­mentet sértegeti. Drljevics követeli a korrupció elleni törvény sürgős meghozatalát és ezzel kapcsolatban a miniszteri felelősségről szóló törvény megváltoztatását Ez a törvény szerinte csak botbüntetést és halálbüntetést mondhat ki a kormpeio­­nistákra. Dr. Poltcs horvát föderalista másfél­órás beszédben foglalkozik a korrupció­val és azt fejtegeti, hogy ennek a bajnak a főoka a centralizmus. Szigorú törvényt sürget a korrupció ellen. Zsuljevics Aleksza radikális három­négy képviselő előtt beszél és szintén a korrupciót ostorozza. A volt pénzügyminiszter védekezése Miletics radikális, majd Popovics Gli­­gorije radikális beszél, aki többek kö­zött a következőket mondja: — Azok vádolnak tolvajlássa! ben­nünket, akiknek kétharmad része tolvaj. Popovics kijelentését az ellenzék vi­haros közbekiáltásokkal fogadja. Sztojadinovics Milán volt pénzügymi­niszter. kijeienti, hogy az ellenzék azzal vádolja őt, hogy mint pénzügyminiszter Pasics Rada intervenciójára tiz millió cseh koronát utalt ki az Adam Stahl­­cégnek. Ez a vád nem állhat meg, mert a pénzt az államvasutak tőigazgatósága utalta ki, ehhez a pénzügyminisztérium­nak semmi köze sem volt. Élesen, tá­madja Kumanudit, majd kijelenti, hogy Pasics Rada közvetítéséi és az OmnUm Serbe üzletei nem is sikerültek. Jankovics Veíizár volt közlekedésügyi miniszter szólal föl ezután. '—7 Engem — mondja — már évek óta különféle panamavádakkal illetnek. Ed­dig nyugodtan tűrtem a gyanúsítást, most azonban elérkezettnek látom a pil­lanatot arra, hogy a vádakat visszahá­rítsam azokra, akik engem akartak pa­namákban elmarasztalni. Jankovics ezután ismerteti a Glavna Kontrola iratait, melyek őt a panama-­­vádak alól mentesítik. Jovanovics Ljuba beszéde Nagy figyelem közben Jovanovics Ljuba emelkedik ezután szólásra. — Hosszú életet töltöttem el — kezdi beszédét — a radikális pártban és bol­dogan gondolok vissza a harcos napok­ra. Én már régen rámutattam azokra a jelenségekre, melyek Pasics Rada sze­repével kapcsolatosak. Mindent megtet­tem, ami megtehető volt, hogy az or­szág testéről a fekélyt eltávolitsuk és mi lett a vége? — üldözés. Pasics Rada legutóbbi nyilatkozataiban személyem­ben is megtámadott és ezért nem hall­gathatok tovább. Mindenkinek el kelj Ismerni, hogy a korrupció az ország tekintélyét és hitelét a külföld előtt lerontja. A radikiis pártban sokan vannak, akik a párt érdekeit az ország érdekei fölé helyezik, ami pedig egyáltalán nem helyes. Én sokszor felhívtam az illetékesek figyelmét Pasics Rada üzelmeire, sajnos, oetp hallgattak meg. Ma is azt hiszem és erre felhívom egyes urak figyelmét,-hogy a radikális párt vezéréi és ennek környezetét nem szabad egynek te­kinteni a radikális párttal, sőt az ál­lammal. Nem szabad úgy felfogni, hogy ezek az interpellációk a radikális pártot vagy éppen az államot érik. Nem szabad el­felejteni, hogy a radikális párt nem az egyedüli tényező az országban. Nem szabad megengedni, hogy a nép bizalma tnegrend üljön az állami Intézményekben, és a parlamentben. Nem szabad a bűnösöket ott keresni, ahol nincsenek, viszont nem szabad súlyos bűnök fölött át­siklani, ahogy egyesek szeretnék. — Radikális barátaim — folytatja Jo­vanovics Ljuba — gondoljanak arra, hogy az igazságot nem szabad elhall­gatni. Meg kel! gyógyítani a korrupció által okozott sebeket. Tovább haladok a magam utján, lesz ahogy lesz. Jovanovics Ljuba beszédét az egész Ház feszült figyelemmel hallgatta és az ellenzék lelkesen megtapsolta. A;t ellenzék javaslata Ezután az egyesük ellenzék nevében Setyerov Szlávkő beterjeszti a követke­ző javaslatot: A miniszterelnök, pénzügyminiszter és külügyminiszter meghallgatása után, megállapítva, hogy a tárgyalás folya­mán előterjesztett bizonyítékok beiga­zolták, hogy a ffleg engedeti és káros dolgok, amelyek az interpellációk­ban említve vannak, valóban megtör­téntek, követeljük, hogy a parlament legközelebbi ülésén vizsgálóbiottságot válasszon, amely a házszabályok 121— 125-ik paragrafusai alapján a maguk tel­jes egészében és minden részleteiben ki fogja vizsgáim ezeket az ügyeket i

Next

/
Oldalképek
Tartalom