Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-18 / 106. szám

1926 április 18. BACSMEGYEf NAPLÓ Kisebbségi Élei • » • Az erdélyi magyar tisztviselők közül •több mint kétezren jelentkeztek eskü­tételre az Avar eseu-k ormány által megindított akcióra, amely fölszólította őket az eskütételre. A tisztviselőknek megígérték ugyanis, hogy állásukba ■visszafogadják őket esküjük ellenében. A közbejött kormányválság derékba törte az Avarescu-kopojány akcióját. A liberális kormány semmit sem akart tudni elődjének rendeletéről. Pénteken egy politikai cselekedet alakjában újra megmozdultak a magyar tisztviselők, akiknek kérését és igényét a magyar­­pártnak, mint feltételének egyik sarka­latos pontját kell magáévá tenni. Egy •tisztviselői küldöttség jelent meg Bethlen György h. elnök előtt, akinek lelkiismeretes figyelmébe ajánlották ügyük megnyugtató elintézését. A kül­döttségben Kóts! Andor táblabiró, h'nb­­ritius és Mikó törvényszéki bírák, Ro­­honczi Lajos volt árvaszéki elnök és Hantos József polgári iskolai igazgató vettek részt. Egytöl-egyig emlékezetes nevei és szereplői a régi kolozsvári közéletnek, jeles munkásai az állami és társadalmi szervezeteknek. A küldött­ség előadója Hantos igazgató volt. íiantos igazgató tömören ismertette a tényállást. Ma már a tömeges re­patriálások és elhalálozások folytán körülbelül ezer-ötszázra apadt le azok­nak a volt 'tisztviselőknek száma, akik­nek méltányos és jogos kérése elől nem lehet kitérni. Visszapillantást ve­tett a tisztviselői kálvária egé-sz tör­ténetére az eskü megtagadásától Ava­­rescu miniszterelnök ismeretes felhívá­sáig, illetve a liberális kormány visz­­szavonó határozatáig. Ezerötszáz mél­tatlan helyzetbe került család igazságos megváltásáról kell a kormánynak gon­doskodni. Nem valószínű, hogy Ava­­rescu miniszterelnöknek megváltozott volna eredeti felfogása és hogy a ma­gyar tömegeknek a magyar-párt veze­tősége által hozzáintézett panaszt, egy súlyos jogsérelem orvoslására irányuló kérést elhárítana magától. Bethlen György kijelentette, hogy az ügyet tel­jesen ismeri és kötelességének fogja tekinteni, hogy a legkedvezőbb alka­lom felhasználásával kieszközölje a kormánynál ennek a kérdésnek végle­ges rendezését. és kicsordul belőle a hétesztendős szen­vedés, melyre mi orvosságot keresünk. És ez az orvosság: az összetartás és lankadatlan küzdés a mai rezsim el­len. Az állampolgárság kérdésének erőszakos feszegetésc nem fog bennün­ket megrettentem, mert :nl szloven­­sjfkóiak itt maradunk, ahol születtünk, ahová bennünket az őseinktől örökölt föld köt. * A nemzetiségi numerus clausus Ru­sz^jszköbau egyre téried. A mzhtszkói ügyvédi kamara felállításába a kormány elvileg beleegyezett, de azzal a kikö­téssel, hogy annak vezetőségében az első helyet szláv nemzetiségű ügyvéd foglalja el. Az ügyvédek — tekintve az igen fontos közérdeket -r- szó nélkül belementek ebbé a nemzetiségi numerus claususba, bár világos, hogy a kormány eme kiváltsága ellenkezik az alkotmány­ion énnyel. Ainig azonban az ügyvédi kamarával kapcsolatban ez a kívánság nemhivatalos formában nyilatkozott meg, addig az ungvári vegyes ipartár­­sulat megszervezésénél az alapszabá­lyokba foglalták, hogy a társulat főnö­lve és főnökhelyettese csakis szláv nem­zetiségű lehet,, valamint a szlávokból kell kikerülnie a választmányi tagok ötven százalékának is. Ez az alapsza­­bályszerü nemzetiségi numerus clausus végtelen nagy felháborodást keltett Ungváron és önkéntelenül is nemzeti­ségi viszály- magvait vetette el. Az alap­szabályokat megfeiebbezték. Általános európai bányászsztrájk fenyeget A francia, német és belga bányamunkások szolidárisak az angol bányászokkal Londonból jelentik: A gazdasági körök a fenyegető bányászsztrájk mlati nagy aggodalommal néznek a legkö­zelebbi hetek elé és az izgalmat még növeli az a kijelentés, amelyet Hodge munkáspárti képviselő a brüsszeli nemzetközi bányászszövetség végre­hajtóbizottságának ülésén tett. Hodge ugyanis kijelentette a ve.gre­­hajtóbizottság ülésén, hogy a neme. és belga bányamunkátok sztrájkja ii küszöbön all. Véleménye szerint azonban a francia bányamunkások is sztrájkba lépnek ugyanabban a perc­ben, amikor az angol bányászok be­szüntetik a munkát. így tehát lehet­séges, hogy május elsején .az angol bányászs2t ájk kitörésévé' egyidejűleg sztrájkba lép Belgium, Franciaország és Németország bányamunkássaga is. Csicserin Locaellen Oroszország Franciaországgal is külön biztonsági szerző­dést akar kötni — A német-orosz közeledés -- nyomás a Népszövetségre Németország felvetele érdekében Londonból jelentik: A Daily Te­legraph diplomáciai munkatársak értesülése szerint Csicserin külön szerződéseket akar kötni a szorn­­szédáltamokkal és Németországgal, sőt Franciaországnak is felajánlott külön biztonsági szerződést, hogy ezzel is gyengítse a locamói egvezménv hatását. Brokdorf-Ranzau moszkvai né­met követ egyébként a legnagyobb körültekintéssel igyekszik a német­orosz közeledést a locamói szellem­mel összhangba hozni és teljesen Stresemann szellemében jár el. Stre­­semannak ugyanis az a véleménye, hogy a német-orosz szerződés előké­születeivel erős nyomást lehet gyakorolni a nagyhatalmakra, hogy Németországnak a Népszö­vetségbe való felvétele elé ne gördítsenek akadályt a Népszövetség szeptemberi közgyű­lésén. A komáromi keresztényszocialista párt nagy közönség jelenlétében vasárnap tartotta meg népgyüiését. A komáromi pártkőrzei elnöke, Dosztál Jakab el­nöki megnyitója után Fedor Miklós kép­viselő rámutat arra, hogy a régi, sok­szor átkozott magyar időkben Szlo­­venszkó volt az állam ipari része, Szlo­vén szkó akkor tudott kenyeret adni népének s akinek itt nem jutott betevő falat, azt bőségesen, testvéri szeretet­tel látta el a magyar alföld. Ma Szio­­vettszkó csendes, itt nem hallani a szorgos munka szerszámainak zaját, itt bedőlt gyárkémények, roskadozó gyárépületek, munkátlanságban seny­vedő nép ezrei erőtlen karjai jelzik a demokratikus kormányzat könnyet­­fakasztó eredményeit. Szlovenszkón az őslakók lettek az idegenek s hogy pa­naszkodni mernek, feléjük szegzik min­dig az irredentizmus ostoba vádját. Ez­után végigs-irolia az elviselhetetlen ter­­heket, amelyek ma a lakosság minden rétegének vállát nyomják s amelyek súlya alatt teljesen összeroppan. Hu­szonnégyezer útlevelet adtak ki a szlo­­vetiszkólakuak Amerikába s a többi kül­földi államokba a nagy felszabadítás óta s ugyan mi mást bizonyit-e ez a szomorú statisztika, mint azt. hogy itt nincsen kenyérkereső alkalom, itt nincs munka? Mi nem követelünk mást, mint azt, hogy Szlovenszkón a szlovenszkói lakosság megélhetése biztosíttassák, Szlavenszfoó az őslakosságé, nyelvre, vallása, foglalkozásra való tekintet nélkül. A keserűségek pefcara megtelik lpe£ Följelentették Radics Istvánt hivatalos hatalommal való visszaélés miatt A zagrebi tanítóegyesület birtokháborítással vádolja a volt közoktatási minisztert Beogradból jelentik: A Jugoszláv Tanítók Egyesületének zagrebi szekciója hivatalos hatalommal való visszaélés és birtokháborítás miatt feljelentette Radics István volt köz­­oktatásügyi minisztert, Grobarics Emészt zagrebi főispán-helyettest és két rendőrkapitányt. Az érdekes pör előzményei a következők: A közoktatásügyi minisztérium 1925 juüus 15-ikén a zagrebi Ucsi­­teljski-Dom átalakítási költségeire háromszázezer dinárt szavazott meg. A pénzt a Doni elnöksége fel­vette és egy zagrebi bankban he­lyezte el. A Dom átalakítását azon­ban nem lehetett megkezdeni, mert ott ideiglenesen a gazdasági és er­dészeti fakultás van elhelyezve. A közoktatásügyi minisztérium 1926 január 15-ikén felszólította a Dóm elnökségét hogy nyolc napon belül terjessze be az átalakítási munká­latok kiadásaira vonatkozó szám­adást. A Dom vezetősége erre azt válaszolta a 'kultuszminisztérium­nak, hogy a rendeletnek nem tehet eleget mert a munkát mindaddig lehet megküldeni, amig a gaz­dasági és erdészeti fakultás ki nem költözik a Dom helyiségeiből. Radics István, akkori közoktatás­­ügyi. miniszter erre rendeletet kül­dött a zagrebi főispánnak és felszó­lította, hogy a pénzt a banktól vegye fel és küldje be a minisztériumnak. A főispán a rendeletet továbbította a rendőrséghez, ahonnan két rend­őrkapitány ment ki a Dom helyisé­geibe és követelték a vezetőségtől, hogy adják át a betétkönyveket. A Doni vezetősége nem volt hajlandó a betétkönyveket átadni, mire a rendőrség házkutatást tartott a Doni vezetőségének hivatalos helyi­ségeiben, de a betétkönyvet nem találták meg. A Jugoszláv Tanítók Szövetségé­nek zagrebi osztálya pénteken há­rom delegátust küldött Beogradba. akik megjelentek Trifanovics Misa közoktatásügyi miniszternél és elő­adták a történteket. A delegáció kérésére a miniszter elődjének rendeletét visszavonta. A Jugoszláv Tanítók Egyesülete most feljelentést tett Radics ellen, aki a rer.deletet sajátkezüleg Irta alá. Lemondott állásáról a noviszádi szerb nemzeti szinháztársu'at igazgatója Noviszadról jelentik: Az czidőszeriut Veii kibecske rekei!. működő uoviszadi szerb színtársulat drámai együttesének vezetője, Dinics. Nikola igazgató a sziu-l báztársulat vezetőségéhez hosszabb le-' velet tetézett, amelyben bejelenti, hogy tekintettel a színtársulatnál uralkodó ál­lapotokra, lemond állásáról. A szinháztársulat választmánya pén­teken délután hat órakor Szia a kavics Szvetozár nyugalmazott államtitkár, nemzetgyűlési képviselő , elnökletével tartott ülésén a folyó ügyek elintézése után foglalkozott a színigazgató íemottr •dósával. Szabottén Kamenko dr. titkár előterjesztette a lemondólevelet és ja\a­­solta a lemondás tudomásulvételét. Az indítvány körül hosszabb és heves vita keletkezett, amelyben az elnökön kívül dr. Maletin Márkó, Lázics Zorka, Klieitt Predrag, dr. Petrovics Brankó és Gr­­csics Gruja választmányi tagok vettek részt. Betrovics Brankó dr. a titkári: jelen­téssel széniben a lemondás okainak ki­vizsgálását kiválttá, mire dr. Szübpíics Katnenko titkár indulatosan foglalt ez ellen állást és bejelentette, hogyha dr. Petrovics indítványát fogadják cl, Ie-: mond titkári állásáról. A választmány egyhangú határozattal elfogadta dr. Petrovics Brankó indítvá­nyát és ennekfolytán szombaton már ki is hallgatta' a lemondott színigazgatót. A színtársulat választmánya valószi­­nüleg két tagot Becskerekre küld, hogy az igazgató lemondásának körülményeit ttisztázza. Orth György párbajt vívott egy rendőr­­fogalmazóval A párbaj sebesülés nélkül ért véget Budapestről jelentik j Orth György, a világhírű magvar futballista szomba­ton <1 - lelőtt a Fodor-f le vívóteremben párbajt vívott dr. Horváth Zoltán rend­­őríogalmazóva’. A párbaj előzménye az, hogy két nappal ezelőtt Orthnak konfliktusa volt a Newyork kávéház előtt egy társaság­gal, amelynek tagja volt a rendőrfo­galmazó is. Orth ugyanis feleségével, Mihályi Vilcsi színésznővel a Newyork kávéházban volt. L’jel három órakor mentek haza és Orth még kabátját húzta a ruhatárban, amikor felesége már kilépett az uccára. Négy ur jött arra és megszólították a színésznőt. Orth visszautasította a tolakodást, nyugodtan lekent az egyik urnák egy pofont. Erre tumultus kerekedett, mert az Orth-tal együtt volt Pctschauer Atilla, a kitűnő fiatal vivóbajnok is elhe­lyezett egykét pofont. Kinek, hogy, hova, azt később már -enki sem tud:a megállapítani. Petschauer bemutatkozott, Orth is bemutatkozott és a vége az lett, hogy a társaság egy másik tagjának, dr. Ditz Istvánnak pár­baja volt egy másik úrral, Orthot pedig Horváth rendőrfogalmazó provokálta. Petschauer vivóbajnokot nem provokálta senki... A párbajban kétszer csaptak ősze az ellenfelek, sebesü és azonban nem tör­tént, mert a fe ek csak lapos vágásokat mértek egymásra. A két menet után a felek a vezető-segéd felhívására kibé­kültek és a párbajt beszüntették. A párbaj után a vezetősegéd kijelen­tette, hogy Orth különösen nagyszerű iábtechnikájóval tűnt ki. I * BRAND HOTEL „BELLEVUE” SPLIT * 1926. tavaszi szezón az Adrién! 45 modemül berendezett szoba- KlsdrendU Id- T szolgá * ellátáe. X £lönyÖ8 dr&k. Nemzetköri t&fá’kordhely. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom