Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-08 / 96. szám

1926 április 8. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei » E © Golds* László, a nemzeti párt volt alelnüke, aki tárcát vállalt az u.i Ave­­wsou-korniáiíy'ban, ai Érdélyi Hírlap munkatársa előtt nyilatkozott az uji kormányt politi.kájárói. — Programmot — mondotta — még nem adhatok. A kormány összeállítása egészen friss és éti nem akarok elébe­vágni a később megállapítandó hivata­los programm»ak. fen különben is tet­tekkel szeretem politikám irányát meg­­'mutatni és ez' hamarosan látni iogja a közönség. A kisebbségekre vonatkozó­lag sem adok most nyilatkozatot.' E te­kintetben különben is ismert a felfogá­som — ina is szilárdan állok a gyula­­fehérvári porrto-k alapján. Arra sem tu­dok most válaszolni, hogy a kormány és a kisebbségek együtt müködhetnek-e a választásokon és azután. Ez kizáró­lag a kisebbség vezetőitől függ. Azt hi­szem azonban, hogy a kisebbségeknek is érdeke, hogy a kormányon levő nemzeti párttal keressék az együttmű­ködést. A Népszövetség kisebbségi osztályá­nak vezetője igen érdekes njilatkoza­­tot tett arról, hogy a Népszövetség mi­lyen álláspontot foglal el a kisebbségi •szerződések betartása tekintetében. »A Népszövetség — mondottá — a kisebb­ségi ügyeket a legbizalmasabb módon, kezeli és az ügyekről szóló nyilvános­ság szamára szánt kommünikék kiadá­sát. rábízza a/, illető kormányokra, mert a kisebbségi ügyeket az érdekelt kormányok intern ügyeinek tekinti és a lehetőséghez képest wem avatkozik bele, mert attól fart, hogy az alkalmas lenne viszályok támasztására. Általá­ban a Népszövetség minden kisebbségi kérdést bizalmasan kezel,, köt, Ini csak módjában áll, nem is foglalkozik velük: rábízza a kormány jóindulatára és po­litikai- belátására, hogy teljesítsék a ki­sebbségekre ■ vonatkozó nemzetközit szerződéseket, mert a kisebbségi kér­dések elintézése nagyon nehéz és azok­ban a NépiajCvetség csak erkölcsileg1 segíthet. A leggyakrabban a kormányok intézik el a kérdést és a Népszövetség csak hivatásának élhet, hogy megke­resse először az országok közötti, bé-j kéhez, megértéshez vezető utat.« * Az elnökválság megoldása elé nagy érdeklődéssel tekint Erdély magyar­sága. A lemondott Ugrón István ‘he­lyére még nincs senki hivatalos jelölt, a központi intézőbizottság még nem döntött véglegesen, hogy elfogadja-e a pártelnök lemondását. A pán alelnöke Váradi Aurél az elnökválságról .igy nyilatkozott: — Ugrón István elnök lemondása rendszerváltozást nem jelenthet a párt életében. Nemcsak azért, mert az el­nöki tanács és az intézőbizottság ösz­­sZetételében nem történt, aminthogy mem., is történhetett változás, hanem azon is, mert Bethlen György grófot, aki. egyizben már hosszabb • ideig .he­lyettesítette . Ugrón elnököt, ugyanolyan szempontok vezetik, mint a lemondott pártelnököt. Bethlen György gróf rendkívül tevékeny és. munkás közéleti férfiú, aki a pártvezetésben az abszo­lút demokráciának a híve és fontosabb kérdésekben a múltban is. amikor he­lyet; asttette Ugront, mindig kikérte az elnöki tanács véleményét. Én múrUg­­roii István bncsuzása alkalmával is ki­­öeleutettőm és ma is ícníáríom azt ..a véleményemet, hogy Ugrón' István tá­vozását a magyar párt nagy vesztesé­gének tekintem, lemondását- csak ideig­lenesnek szeretném látni és bízom ben­ne, .'hogy néhány nap., múlva. ismét meg; jógáik győzni visszatérésének szülésé*, gességérőí. Ugrón István nagy tekinté­lye ós diptamáciai érzéke- vök az. amely a magyar párt egységéi összeiorras-z­­$otta ás a párt minden 'csoportját egy­séges tevékenységre tudta- bírni. Ennél a szerepnél .Ugrón Istvánt alig tudnék a jövőben nélkülözni. Tudomásom sze­rint a kormány,. (köreiben nem is merült fel az a kívánság, hogy Ugrón lemond­jon a párt elnökségéről és az esetlég meginduló tárgyalásóiénál item lett volna akadály az. ö, személye. Más szóval ez azt jelenti, hogy Ugrott Ist­ván visszatérése még hamarabb bekö­­vetkozherik, mint ahogy ezt e pillanat­ban sejteni lehetne. Ugrón István az újságíróknak kij-e­­lentctte, hogy szándéka megmásítha­tatlan és- semmikép sem vállalhatja to­vább az elnökséget. Pangalosz intézményesíti a diktatúrát A görög köztársasági e’mök bármikor feloszlathatja a parlamentet Athénből .jelentik: Pangalosz mí­niskterehiök újabb olyan intézke­dést tett, amellyel intézményesíteni igyekszik a diktatúrát. A görög dik­tátor dekrétumot tett közzé, amely az alkotmányt oiykép módosít­ja, hogy a köztársasági elnök a kamarát mandátumának lejárta előtt bármikor (eloszlathatja. Ezt az intézkedést már köztársasá­gi elnökké való megválasztása ese­tére a saját maga számára hozta Pangalosz, hogy bármikor az alkot­mányra való hivatkozással joga le­gyen szétkergetni a parlamentet es diktatórikus eszközökkel kormá­nyozni. Ezenkívül még egy furcsa intéz kedéssel csorbítja Parigalosz a ka­mara jogait. A dekrétum szerint ugyanis ha a parlament a kormánynak egyszer már bizalmat szavazott, akkor ugyanabban az ülés­szakban nem lehet bizalmatlan­ságot szavazni. A diktátor újabb intézkedései nagy izgalmat és elkeseredést kel­­'tenek a pártok körében. Ki állt a budapesti puccsisták mögött? Szerdán egész nap folyt a letartóztatottak kihallgatása Budapestről jelentik : A rendőrség politikai osztá'ya. szerdán egész nap, fo'ytatta a húsvéti puccsterv miatt !e­­tartíztatott fiatalemberek kihallgatá­sát. A rendőrség a hat letartóztatott egyén nevét szerdán sem hozta nyil­vánosságra. A puccsban résAvett le­tartóztatottakat szerdán a politika' osztály átadta a rendőrség bűnügyi osztályának, hony ott megállapítsák, hogy bűncselekményt követtek-e el. Brubiíin rendőrtanácsos és lletzet rendőrkapitány egész napon át foly látták a kihallgatásokat, amelyeknek során a letartóztatottak újból beis-: merték, hogy a hu véti ünnepek alatt fegyvereden he akartak törni az egyik utódállam területére. A rendőrség még nem döntött arra nézve, hogy letartóztatásban lartja-e őket, va'ószinü azonban, hogy a fiatalkorú puccsistákat szabadón bo­csátják és csak, azokat az időseb­beket tartják letartóztatásban, akik az egész fantasztikus tervet kieszel­­'ék, annál iš inkább, mert meg akar­juk állapítani, hogy nem áll-a ezek mögött valamely komolyabb sze­mély, bár erre nézve eddig semmi­féle bizonyíték nem merült fel. Merényletet követtek el Mussolini ellen Egy öregasszony az uccán revolverrel rálőtt — Az olasz miniszterelnök sebesülése jelentéktelen Rómából jelentik: Mussolini ellen szerda délben merényletet követtek cl. A miniszterelnök- szerda délelőtt megnyitotta a nemzetközi sebész­­kongresszust és ott beszédet is mondott. Mussolini délelőtt tizen egy órakor távozott a Catani-pajo iából, ahol a kongresszust tartják. A palota előtt óriási tömeg gyűlt össze, hogy üdvözölje a miniszter­­elnököt. A kiváncsiak egész közel férkőz­tek Mussolinihez, akit lelkesen meg­éljeneztek és a duce barátságosan integetett jobbra-balra, miközben a tömeg sorfala közt lassan autójához ment. Abbau a pillanatban, amikor Mussolini az autójához ért, mel­lette termett egy öregasszony, aki olyan közel férkőzött hozzá, hogy a karját érintette. Az öregasszony hirtelen revolvert rántott és Mussolinire lőtt. A golyó a miniszterelnököt az or­rán érte és a seb erősen vérezni kezdett Mussolini nem vesztette el lélekje­lenlétét. hanem maga intézkedett, hogy a merénylő asszonyt tartóz­tassák le. A rendőrök és a carabtnlerik egy pillanat alatt körülvették a tömeget, amelynek közepén ma­gasra tartott füstölgő revolver­rel áilt a merénylő asszony. A tömeg meg akarta lincselni az öregasszonyt, Mussolini azonban el­hárító mozdulatot tett és kemény hangon szólt rá a rendőri kirendelt­ség vezetőjére, hogy minden gondja a rend fenntartása legyen és aka­dályozza meg az ■ esetleges tünte­tést. A rendőrök erre karjukat fel­emelve védték meg a merénylő nőt a feldühödött tömeg 'bántalmazásá­tól és erős fedezet mellett bekísér­ték a rendőrségre. Mussolini ezután autóján , a Palaz­zo Chigibe hajtatott, amehmek ka­puját a áuce megérkezése után azonnal lezárták. A miniszterelnökség előtt nagy tömeg hullámzott és tüntetett Mussolini mellett. A miniszterelnökségi' sajtóiroda uta­sítást küldött a lapoknak, amelyeket felhívott arra, hogy nyugtassák me, a közvéleményt, annál is inkább mert a miniszterelnök sebesülés könnyű természetű. A rendőrség egyelőre titokban tartja, hogy tnlajdonképen ki a merénylő öregasszony é$ hogy voltak-e bűntársai, így a közvélemény bizonytalanság ban van afelől, hogy a merénylet­terv mögött kik állanak. Eddig csak annyi került nyilvá­nosságra, hogy a merénylő mintegy hatvan éves külföldi nő. A Mussolini elleni merénylet híre i futótűzként terjedt el nemcsak Ró­­! mában, hanem az egész országban. Rómában az a Mr kelt szárnyra, hogy Mussolini sebesülése ectve­­szélyes. Tizenkét óra után két se­bészprofesszor jeleni: meg a minisz­terelnöknél, akik azonban szintén megállapították, hogy a sebesülés egészen könnyű természetű és a mi­niszterelnöknek mégcsak nem is kel! ágyba feküdni. Olaszország minden városában szerda este nagy tüntetések voltak Mussolini mellett. Az eladott médium Letartóztatták Beogradban a delejes asszony m dium­­szálíiióját Beogradból jelent k: Pinto joszip, a hírhedt beogradi s élhámos, aki külön­böző trükkjeivel végigcsalta a fél vilá­got, ismét a rendőrség kezére került. Pinto most már egy idő óta Beograd­­ban éh, miután Egyptomban jugoszláv sajtájönöki, Palesztinában cionistavezéri és más i-xotikus országokban hasonló elmeket bitorolva, sikereket . aratott, mindezekért pedig itthon megfelelő szabadságvesztés! büntetéseket ült !e. Szerdára virradó éjié! egyik beogradi' kéteshirii vendéglőben egy d [szerbiai kereskedő társaságában ült Pinto, akit a detektívek állandó megfigyelés alatt tartanak. Az egyik detektív egy alkal­mas pillanatban megkérdezte a keres­kedőtől, hogy mi dolga van Pintovífrl, mire a kereskedő azt válaszolta, hogy nagy üzletről tárgyalnák. K derült,'hogy Pinto a kereskedő előtt szarajevói nagy­­kereskedőnek adta ki magát és egy szállítás lebonyolítására vállalkozott. Pinto Joszip, mikor a detektív kérdőre vonta, energikusan tiltakozni kérdett, amiért a beogradi rendőrség "zaklatja. Bekísérték a rendőrigazgatóságra, ahol szerdán délelőtt kihallgatták. A kihall­gatás folyamait árrá a vádra vonatko­zólag is kérdéseket intéztek hozzá, a j mely szerint Pinto egy sztaribecsejí i leányt szállítod a Beogradban működő ; Lucia Dalrnatinka delejes nőnek, aki a í eányt akarata ellenére médiumnak hasz­­j náíja fel. Pinto Joszipot a rendőrség ' őrizetbe vette. 1 Az erőszakos kérő Késsel akarta kényszeríteni a lányt, hogy legyen a felesége Noviszadról. jelentik: Gyiiragin Milan* ka tizenhat éves cstirugi leány április 4-ikén Gornji Koviljba ment, ahol csa­ládjának egy ismerőse, Plavsics Szte­­ván kovilii gazda, látta vendégük A fiatal leány az elmúlt vasárnapon a többi leánnyal együtt kólózni ment az egyik vendéglőbe. Tánc közben megis­merkedett Ne:jcs Gyóka koviíji legény­nyel, aki néhány perc- múlva megkérte a kezét. A fiatal leány elutasító választ adott, mire Nesics 'Gyókó bosszút for­ralt. Mikor este a leány egyedül haza­felé tartott, Nesics kiugrott az egyik ház kapuja mögül, megragadta övénél fogva a leányt és behurcolta magával a ház istálóiába. Itt az ajtót bezárta, hatal­mas kést szegzett a leány mellének és rákiáltott: — Vagy az enyém leszel, vagy pedig I most meg fogsz halni! \ A szerencsétlen leány sikoltozva igye­­; kezett menekülni, de a legény erősebb I volt és lefogta. A szomszédok meghai­­j lOtíák Mibnka kiáltozásait és csendőrö­­két hivattak, akik a leányt kisrabaditoí­­! táj, a legény kezéből. Né&ácset.a. rendőrség, letartó?tana

Next

/
Oldalképek
Tartalom