Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-13 / 101. szám

1926 április 13. 8ÄCSMEGYEI NAPÚ) 5. oldal incidens as Abend-por tárgyalásán Weisz főszerkesztő védőjének súlyos támadása Casíiglioni eilen Becsből jelentik: Az Abend volt fő­szerkesztőiének zsarolási pőrében a hét­fői tárgyaláson a törvényszék elnöke bejelentette, hogy a birós.ig hozzájárult az államügyésrség előterjesztéséhez arra nézve, hogy Weiss Sándor és Fuchs Artur vizsgálati fogságát május köze­péig meghosszabbítsák, Ezután a védők terjesztettek elő újabb bizonyítási anya­got, tnajd Weisz főszerkesztő védője, dr. Rode élesen kikelt Castig/ioni és társai ellen, akiket azzal vádolt, hogy az osztrák közgazdasági élet lezüllesz­­tését ők kezdték meg és az osztrák nem­zeti vagyont külföldre juttatták. Kijelen­tette, bogy Castiglioni és társai közöi­­séges tolvajbanda és az ő működésüknek az eredménye ez a pör is. amely a reakció kezdetét jelenti Ausztriában. A törvényszék ezért a kijelentésért dr. Rode védőt százhúsz shilling pénz­bírságra Ítélte, az ügyész pedig fentar­­totta magának azt a jogot, hogy bün­tető eljárási indítson a védő ellen. Illetsz Sándor védője ezután indítvá­nyozta, hogy a Castiglioni ellen fogja­­matba tett bűnügyi eljárás iratait csa­tolják a periratokhoz és hallgassák ki dr. Waber igazságügy minisztert és a!­­kancellárt arra nézve, hogy az ügyész­ségtől már akkor k rte Weisz, Fuchs, va'amint Kelbert és fiai letartózta­tását, amikor a rendőri nyomozásról még szó sem volt. CIRKUSZ • a m Téboly és ellentéboly (A világhírű idegorvoshoz beállít a páciens. Nyugodt arccal helyet ioglal és szivarra gyújt.) Orvos: Ön tehát idegbeteg? Páciens (röhögve): Igen. Orvos: Mióta? Páciens: Hát kérem szépen az akkor kezdődött, amikor megnősültem. Egy napon jön haza a feleségem és azt mondja: »Képzeld drágám, drágább lett a zsír őt dinárral.« Nevettem egyet. Mit csináljon ilyenkor az ember? Álljon a feje tetejére? Hát nem igaz doktor ur? Orvos (türelmetlenül): Tovább. Páciens (gömbölyű karikákat fuj a le­vegőbe): Aztán másnap megint jön haza e piacról és a nyakamba ugrik: »Kép­zeld szivem, emelkedett a marhahús há­rom dinárral.« Egyszerűen szájon csó­koltam a nőmet. Mit csináljon az em­ber? Álljon a feje tetejére? Hát nem igaz doktor ur? Orvos (ujjaival a szék támláján zon­gorázik): Gyerünk! Páciens (huncutul mosolyog): A har­madik nap azt mondja a feleségem: »Te, az a gazember Piroska ötven dinárral többet számított a betétes cipőmért.« Erre már muszáj volt átölelni a dere­kát. Mit csináljon az ember? Orvos (fogcsikorgatva): Álljon a feje tetejére! Páciens (flegmával): Hát nem igaz doktor ur? Orvos (kiüt rajt a hideg verejték). Páciens (gondosan leveri szivarjáról a hamut): Aztán megint csak jön az asszonykám és újságolja: »Képzeld a Zoli öcsém sikkasztott a bankból tíz­ezret.« — Koronát? — kérdeztem. »Nem, dinárt« — mondta selypítve és nekem nevetni kellett ezen a histórián. .Mit csi­náljon az ember? Orvos (torkoTiragaája): Maga ezen is röhögött? Maga közveszélyes őrült (üt­legeli.) Maga brutális kutya! (Belerúg.) Maga egy született elmebajos! Páciens (birkózni kezd az orvossal): Segítség! Segítség! (Nagynehezen le­gyűri és összekötözi az orvost.) De dok­tor or! Hallgassa legalább végig! Ne­vetni fog! Aztán megint jött a felesé­gem, átkulcsolta a nyakamat és így gü­gyögte: »Apuci, van egy meglepetésem.« — Mi, galambom? — kérdeztem és erre ő pajkosan a bajuszomba csimpaszko­dott: »Megjött az anyuskám. a te édes anyósod. Orvos (sírva fakad és körmi a ha­sába vájja): £s maga röhögött rajta! Ronda vadállat röhögött rajta! Dögölj meg te fenevad. (Orvul belerúg.) Páciens (jóságosán leemeli a telefon­­kagylót és a mentőkért telefonál): Csak egy kicsit maradjon nyugodtan. (Meg­tapogatja pulzusát.) ügy, most mutassa rzépen a térdreflexét . . . (—) Pangaiosz lett a köztársasági elnök A diktátor a vasárnapi választáson is nagy többséget kapott Athénből jelentik: Vasárnap folyt le Görögországnak abbaft a húsz kerületé­ben az elnökválasztás, amelyekben ’a múlt héten Pangaiosz miniszterelnök el­halasztotta a választást, A vasárnapi választások eredményéről még nem érkeztek be pontos jelentések a fővá­rosba, úgy hogy a választás végleges eredménye csal: egy-két nap múlva lesz ismeretes. Az eddig ismeretessé vált eredmé­nyek szerint Pangaiosz óriási többséget kapott az elnökválasztáson, úgy, hogy most már egészen bizonyos, hogy a diktátor lesz Görögország köztársasági elnöke. A halálraítélt Erdélyben kisiklattak egy elszabadult vonatot, hogy az összeütközést kikerii 'jék Bukarestből jelentik : A romániai vas­úti katasztrófák történetében páratlanul álló vasúti szereucsétleu­­ség történt Erdélyben, Az egyik székelyvidéki állomásról a napokban egy túlterhelt tehervonat indult Brassó felé. A mozdonyvezető, mielőtt elindult, a szo’gálatot teljesitő tisztviselő előtt szóvá tette, hogy sok a vagon és kevés a fékező, a lejtős pá­lyán baj érheti a vonatot. A tisztviselő megnyugtatta az aggódó masinisztát, aki erre keresztet vetett és elindította a mozdonyt. A negyedik kilométer után észrevette, hogy a vonat nem engedel­meskedik a fékeknek: jelt adott a fé­­kezőknek és ellengőzze! próbálta meg­állítani a mozdonyt. A fékezők megtet­tek mindent, de hasztalan, a vonat ro­hant előre, vitte a saját súlya és len­­düete. A vasúti őrök kétségbeesetten adták le a jeleket a megállásra, de a személyzet már nem volt ura az elszabadult vonatnak. Az állomások mindenhova előre tele­fonáltak, tegyék szabaddá a pályát, hogy a mozdony baj nélkül száguldhas son tovább. Az egyik kis állomás te­lefonzavar miatt későn kapta a vészjelet, éppen akkor, amikor egyetlen szabad vágányára az ellenkező oldalról egy zsúfolt személyvonat futott, be. Az ál lomásfőnök amikor az értesítést meg­kapta, m:ír csak kettő közt választhatott: vagy halálra itéii a tehervonatot, vagy .engedi beiutni a zsurlóit személyvo­natba. A választás uetn volt nehéz; a teher­vonatot rávezette az úgynevezett cson­kavágányra, melyet hatalmas sínekkel megerősített töltés zárt el, Eltelt három idegizgató perc és a katasztrófa vég' itéletszerüen bekövetkezett: a mozdony pozdorjává tört és a mozdonyvezető és fiitő szörnyet­haltak. Másnap a brassói vasutigazgatóság röviden jelentette: egy tehervonat ki­siklott, a mozdonyvezntő és fütő meg haliak. Kavarodás Paüamioi vallomása körül A magyar kormány félhivatalos közlése a tanuvaliotnásrói, amit Paliavicini cáfol Budapestről jelentik: Örgróf Paliavicini Györgynek a frankügyben legutóbb a vizsgálóbíró előtt tett kihallgatásával kapcsolatban olyan hirek terjedtek el, hogy Paliavicini vallomása igen nagy je­lentőségű és döntő befolyással lehet a frankhamisítás! ügy további fejle­ményeire. Ezek a hirek, arae yek különösen poli­tikai körökben tartották masukat már napok ó‘a, arra birták rá a kormányt, hogy félhivata'os utón informálja a köz­véleményt Paliavicini állítólagos vallo­másáról. A „illetékes hely“ által kiadóit kommüniké szerint arra vonatkozólag, hogy kik tervezték a frankhamisítást, mikor indították azt meg és mikép foly­tatták le, továbbá arra nézve, hogy kik voltak a frankhamisítás résztvevői, Palia­vicini kijelentette, hogy minderről semmi tudomása nincs. Paliavicini a vizsgáló­bírónál lett va’lömása szerint C'ak annyit tud a frankügyről, amennyiről a frankbizöttság jelentéséből és az újsá­gokból értesült. A félhivatalos jelentés szerint Paliavicini azt is kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy a? elkészült hamisítványok hova kerüllek és van-e ezekből ma is elrejtve. Az illetékes helyről kiadott félhiva­talos jelentés megállapítása szerint Pa'!a­­vicini kijelentette, hogy arról, hogy a kormánynak vagy a miniszterelnöknek része volt a frankhamisításban, vagy a hamisítás a kormány vagy a miniszter­­e'nök tudtával és beleegyezésével történt, közvetlen tapasztalat a ’apján nem tudott, hanem csak következtetés y lapián jutott erre a megállapításra. Ezt a következ­tetést Paliavicini olyan beszélgetések alapján vonta le, amelyeket a frank­hamisítás leleplezése után jórészt o'yan egyénekkel folytatott, akiket mindezekre nezve a parlamenti bizottság is kihall­gatott és akik nagyrészt maguk is csak harmad- vary negyedhelyről értesültek a fankhamisit is körülim nyeiről. Ez a hivatalos jelentés politikai kö­rökben óriási feltűnést keltett és őrgróí Paliavicini Györgyöt a következő nyi­latkozatra késztette: — Eddig úgy hittem, hogy tanúval­lomásokat kivonatban is, egészükben is tilos nyilvánosságra hozni. Ha a kor­mány ezen tuí teszi is magát en még sem érzem felhatalmazva magamat arra, hogy szintén a törvény ellen cseleked­jem. Annyit azonban megjegyezhetek, sohasem állítottam, hogy a frankhami­sítás bűnügyéről közvetlen tudomásom volt, mert akkor már rég köteles leHem volna önként tanúvallomást tenni. Én a parlamentben olyan su’yos vádakat emeltem a kormány ellen, amilyenek még egy kormány ellen sem hangzottak el. Ezek után elvártam volna, hogy a kormány vagy perbe fog, vagy enéikü vonja le a konzekvenciákat. A kormány azonban egyiket sem tette, hanem saját logikai következtetései alapján közli azt, amit én nem mondtam. A közvélemény ezután elvárhatja a kormánytól, hogy legalább szósze­rinti szövegében tegye közzé a vizsgálóbíró előtt tett tanúvallomá­somat. Politikai körökben ezekután nagy érdeklődéssel várják, hogy a kormány mit fog válaszolni Paliavicini nyilatko­zatára, amelyben valótlanságnak bélyegzi meg a vallomásáról közzétett félhivata­los jelentésben foglaltakat. Varjú helyett a húgát lőtte agyon Amikor a kapanyél is elsül Fötárgyalások a szuhoticai törvényszéken Hétfőn tárgyalta szuboticai törvény­széken Satarcsevics Mátó bíró-tanácsel­nök büntető tanácsa farkas János gaz­dálkodó és szőlőtulajdonos ügyét, akit azzal vádolta az ügyészség, hogy 1924. év december 23-án gondatlanságból agyonlőtte tizenhárom év es húgát, Far­kas Mariskát. A vádlott a hétfői tőtárgyáláson be­ismerte. hogy puskája véletlenül elsült, de nem érzi magát bűnösnek a húga ha­lálában. Elmondja. hogy Miótar Mi lóra d dr. tanyáján mint kocsis volt szolgálat­ban, amikor azt a műgbizárt kapta, hogy a vntjakat, amelyek pusztítják a búza-vetéseket, puskával hajtsa el. . A puskát magához vette és nüguzitotta-, hogy elsüsse a varjakra. A varjak fel­repültek, erre ő abbahagyta ít varjuva­­dászatoc. Miután uag\ volt a sár be­ment a tanyára, hogy csizmát húzzon. A puskát letette, csizmát húzott, meg­ivott egy pohár tejet és ekkor.'a vállá­ra vette a puskát oivfortnátr, hogy a pu.skatus volt elöl és a. fegyveresé volt hátul. Mint a fegyverkezelésben teljesen járatlan ember nem gondoltam arra, hogy a fegyver zavarja nincs elcsukva. Mikor a szobából kiakart lépni a kis­huta ráütött a vállára. Erre ő visszafor­dult. abban a- pillanatban elsült a puska. A lövés a leányt eltalálta. A golyó a szeme között az agyába hatolt és azon­nali halált okozott. A szerencsétlenség pillanatában a Szobában tartózkodott még az apjuk és az ö felesége. Farkas Jánosné is. Az utóbbit tanúként hallgat­tak. ki azt mondja, hogy a lö\és telje­sen véletlenül történt.' Az esetet teljesen úgy mondja el. mint a férje. A bizonyí­tási eliárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után a bíróság kihirdette az Ítéletet, amely szerint a biróság a vád­lottat az enyhítő körülmények figyelem­­bevételével háromszáz dinár oénzbün­­tetérjre ítélte. Az orrodképp in to fct szőlöcsösz Mészáros István moravicai lakos 1925 február 24-én Moravicán Bodor Pál szőlőcsőszt kapával orronütötíe úgy, hogy az busz napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlott elmondja, hogy a szomszédoktól hallotta, hogy a szőlőiéből a gyümölcsfa oltványokat lopják. Kiment a szőlőbe és észrevette, hogy akkor is több gyümölcsfát elvit­tek. Ott találta Bodor Pál csőszt, akit kérdőre vont a lopások miatt, mire a csősz nekiment és bottal fültövérc ütött, ő erre felkapott egv kapát és a kapával el akrjta lökni magától a csőszt, aki ál­landóan hadonászott a bottal. Ä kapa lökdösődés közben véletlenül sebesitette meg a csősz orrát. Sziolga János tanú elmondja, hogy a kérdé /es időben ő is ott dolgozott a szőlőben és mintegy hárminc-negvven lépés távolságra volt a verekedés szín­helyétől. A csősz a kunyhóbrti aludt, amikor a vádlott kijött a szőlőbe. Be­ment a konyhába és onnan együtt jöt­tek ki a vádlott és a csősz. Amiiit ki­jöttek á vádlott a kapával mindjárt rá­csapott a csőszre. Azt nem látta, hogy a csősz a vádlottat megütötte volna és azt sem látta, hogy a kezében valami botféte volt. Amikor a tanú a helyszínre jött. a csősa már a földön feküdt A szembesítésnél a vádlott tagadásá­val .szemben a ttanu fenntartja vallomá­sát. Feies. Bálint tanú az egész esetnek szemtanúja volt. Ö mondta meg a vád­lottnak, hogy ellopták a szép gyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom