Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-13 / 101. szám
6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926 április 13. mölcsíákat. Hol a csősz? — kérdezte erre a vádlott. Ellopatta az én gyümölcsfáimat én roes agyonütöm. A vádlott azután bement a csősizkunyhóba, ahonnan csősszel együtt jött ki. A kunyhó előtt van néhány lépés hosszúságú folyosó. Amikor odaértek, a vádlott a kapával megvágta a csőszt. Ezután a sértett Bodó Pál csőszt hallgatta ki a bíróság. Az orrán meglátszik a szépséghiba: a kapavágás nyoma. Elmondja. hogy a kunyhóban aludt, amikor a vádlott fölkeltette. Az eset többi részét ugyanúgy adja elő mint a tanú. Huszonöt napig volt kórházban. A perbeszédek után a bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki súlyos testi sértés vétségében és ezért hat havi börtön re és négyezer dinár pénzbüntetésre ítélte. Harc a budiszavai katolikus tanüék földje körül Az iskolaszék elvette a tanítók földjét A csendes kis Budiszáván a két ka tholikus tanitó természetben élvezett földje miatt háborúság tört ki a katholi kus hitközség és az ottani iskolaszék közt, A budiszávai katholikus hitközség mintegy harminc évvel ezelőtt a tulajdonában lévő földekből 1203 négyzetöl területet kihasított és azt telekkönyvileg, a budiszavai 264. telekkönyvi betét tanúsága szerint, mint iskolai és tanítói javadalmat különített el. Ezt az 1203 négyzetölet ugyanakkor átadták Radók József budiszávai katholikus tanítónak, aki a földhasználatot egészen jelentéktelen tanítói fizetésén felül, mint járandóságot kapta. A múlt esztendőben hasonlóképpen kihasított a hitközség 1 katasztrális hold és 02 négyzetöl területet iiju Balázs József, a másik budiszávai katholikus tanitó részére, amelyet szintén ugyanilyen módon telekkönyveztetett. Február 20-án a budiszávai iskolaszék arról értesítette a budiszávai katholikus hitközséget, hogy a noviszadi kerületi tanfelügyelőség rendelkezésére a két tanítónak csak 400—400 négyszögöl földet szabad meghagyni, mig a többi földet az iskolaszék nyilvános árlejtés utján bérbe adja, Szombaton már meg is volt az árlejtés. A tanítóktól visszavett földet az iskolaszék 910, illetve 500 dinárért az árverésen bérbe is adta. Az iskolaszék határozatát a budiszávai katholikus hitközség a szombori kerületi iskolaszékhez íelebbezte meg és a íelebbezést, a hivatalos utat megtartva, a budiszávai iskolaszéknél adta be. A katholikus hitközség a noviszadi tanfelügyelöségtől értesítésit kapott, hogy a tanítóktól azért vették el a földet. mert eg'y 1921 március havában kelt miniszteri rendelet szerint a tanítók járandóságaikat készpénzben kapják. A hitközség türelmetlenül várja a kerületi iskolaszék határozatát, mert az iskolaszék intézkedését birtokháborításnak tekinti s azt is sérelmezi, hogy a tanítóktól elvett kertek már fel voltak szántva és be voltak vetve és ezáltal még külön károsodás is érte a tanítókat. Petrovics György noviszadi kerületi tanfelügyelő, akit. erről a parázs háborúskodásról megkérdeztünk, kijelentette, hogy az iskolaszék eljárása helyes, mert amikor a vajdasági iskolákat államosították, a tanítók fizetését készpénzben állapították meg. Ugyanekkor az 1904. évi. szerbiai iskolatörvényt kiterjesztették a Vajdaságra, amely szerint a legnagyobb tanítói törzsiizetés évi ötezer dinár, amelyhez a törvényes drágasági pótlék, lakbér és a tanítóknál külön fűtési Járulék járul. Az 1921. évi 13.021. számú közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében az összes vajdasági tanítók bárhonnan is kap'ák addig járandóságaikat, azontúl az állampénztárból húzzák készpénzben a fizetésüket. Ugyanez a rendelet intézkedik arról is, hogy az iskolaföldek, melyhez a tanítói földek is tartoznak, az iskolaszékeknek adandók át, amelyek ezen földek jövedelmét az iskolák feníartására tartoznak fordítani. A tanfelügyelő szerint ez történt a budäszävai esetben is. Az iskolaszék a miniszteri rendeletet hajtotta végre. FINITA LA COMOEDIA Magyar színészet Romániában — A hősszerelmes szenet lapátol — A kellekes poloskairtó, a naiva mosni jár Jugoszlávia magyarsága méltatlankodó fájdalommal szokott rámutatni arra, hogy Jugoszlávia az egyetlen utódállam, ahol magyar színház nem működhet s még Románia is, amelynek nemzetiségi politikába Bran an u alatt meglehetős türelmetlen voh, engedélyezte a magyar színházi előadásokat Erdélyben. Messziről tekintve a- magyar kultúra helyzete tényleg jobb Romániában, mint nálunk, azonban közelről tekintve az árva magyar szó robotosainak, a magyar színészeknek ott sincs irigylésreméltó helyzetük. Minden indokolás nélkül bármikor visszavonható miniszteri engedélytől függ létük és exisztenciájuk s különösen a kisebb társulatok színészei többet koplalnak, mint ahányszor ebéd jut a számukra. A minisztérium nemcsak megadja a játszási engedélyt a magyar színészeknek, hanem igen gyakran vissza is vonja azt. Ez történt Tompos Józsei színigazgatóval is, akinek kis szinészíruppja a Temesvár melletti Dettán játszott, amikor egy este A halátfejii kacsa című szenzációs irodalmi műremek előadása előtt beállított a színházul szolgáló korcsma ivójába a dettai főszolgabíró s közölte, hogy a szinészeti felügyelő visszavonta Tompos engedélyét, vége a komédiának, nem szabad többé játszani s azzal karját a. meglehetősfen csinos szubrett karja alá öltvén, a primadonnával együtt viharosan elrobogott a müimézetböl. A direktor zálogba csapta Dettán a ruhatárat s elutazott Bukarestbe — jogorvoslatot kérni. Egy hónapig lótottfutott és végre visszatért Deltára, zsebében boldogan szorongatva a konceszsziót s azt tervezte, hogy nyomban előadatja a közbejött akadályok miatt elmaradt Halálíejü kacsát. Most azonban a társulattal van baj. A szubrettet még csak megtalálta, az ott lakott a főtéren. Igaz, hogy már nem a főbíró, hanem a közigazgatási gyakornok karján lejtett végig a dettai korzón... A társulat többi tizennégy tagja azonban, amely nem volt nőnemű, vagy nem volt eléggé csinos, szétszéledt. A hőszerelmes beállt a téglagyárba s szenet lapátol, a kellékesnek virágzó poloskairtó vállalata van, ami nem nagy dicséret a dettaiak tisztaságára... Legrosszabb dolga a -naivának van, pedig egyúttal ő játszotta az anya szerepeket is a társulatnál, ö szegény mosni jár. — Nekem kell kimosni a Pintyőke, a rossz útra tért szubrett szennyesét. Pedig ha tudnál hogy a Tatárjárás-ban mennyivel jobb Riza grófnő voltam, mint ő ... A naiva a legszomorubb. Felmentették a testvérgyilkosság vádja alól Az alekszatidrovói Lausev-család szeretscséileíi böjti szombatja A szuboticai törvényszéken hétfőn Ítélkezett Sztíarcsevics Mátó törvényszéki tanácselnök büntető tanácsa Csoráarics-Laasev Lázár aleksandrovói lakos bűnügyében, aki ez év március hó 6-án szombaton testvérbátyját. Csordarics-Lausev Mladent megölte. A közvádat Gjenero Márkó dr. képviselte, a védelmet Piskulics Zvonimir dr. ügyvéd látta el. A négy fötárgyalási terem egészen megtelt hallgatósággal. Aleksandrovó külváros vonult fel meghallgatni a főtárgyalást. A vádlottat aki március hó 8-ika óta van vizsgálati fogságban, szuronyos börtönőr kisérte a terembe. A tárgyalás megnyitása után Sztárcsevics Mátó elnök ismerteti a vádat, mely szterint a vádlott március hó 6-án Aleksandrovóban a Zapadna uiica 59. számú ház egyik uccai szobájában revolverlövésekkel megsebesítette testvérbátyját. Mladent, úgy hogy az pár órával később sérüléseibe belehalt. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett szándékos emberöléssel vádolia a fiatalabb Csordaricsot. A vádlott mindössze húsz éves. foglakozása mészárosriegéd, elismeri, hogy rálőtt a bátyjára, de nem érzi magát bűnösnek. Ezután az elnök kérdéseire elmondja részletesen a szerencsétlen szombat délután eseményeit. A bátyja, az elhalt Mlttden. cipész volt, foglalkozását azonban nem folytatta, hanem soífőrködött. A két fivér között gyakori volt az öszszeszólaikozás, tettleges-légre azonban sohasem került sor. bár az elhalt rendkívül ideges, hirtelen és erőszakos természetű ember volt. A szerencsétlen a szombati nap délutánján a vádlott hazajött. az anyjától, aki az udvaron tartózkodott. enni kért. Amikor bement a szobába, Mladent ott találta, aki minden ok nélkül súlyos szitkokkal támadt rá. Ez délután két és három óra között történt. Alig kezdett enni, amikor a bátyja rátámadt hogy enni haza tadsz iőrmlt Erre pofonütötte, ö védekezett, erre újból ütni kezdte a bátyja, majd felkakapott egy suszterkést és a feje felé szúrt. A kés a homloktól a fültövéig terjedő vágást ejtett rajta. A szúrás után elesett a vádlott, de midőn látta, hogy bátyja egy obranicát vett elő. felugrott és az ágyból elővett egy revolvert és azfcal iiesztésből egyet a levegőbe lőtt. A golyó az ajtón ment kereitetül. A lövés után Mladen nem hagyott fel a támadással, hanem a késsel uibói feléje sújtott Ekkor már a feisebéből úgy csurgott a vér, hogy nem látott s célzás nélkül újból elsütöttte a revolvert A golyó a bátyja mellébe fúródott. Annyit látott még. hogy a bátyja elvágódik a földön, de többet nem látott. mert elrohant. Egy ideig a mezőn kóboroit, maid amikor látta, hogy a gyilkosságot felfedezték, önként jelentkezett a rendőrbiztosnál és elmondta, hogy mit követett el. A vádlott után a bíróság Zvékics Dusiánt hallgatta ki tanúként. Magáról az esetről nem tud semmit Azt tudja, hogy az elhalt erőszakos, hirtelen természetű ember volt. Gyakran megtámadta a vádlottat. Körülbelül fél évvel ezelőtt hallott a Lausev-házból erős jajgatást. Akkor is Lázár jafveszókelt, mert a bátyja bántalmazta. Ezután a gyilkos és a megölt fivér édesanyja. Csoráarics Milica vánszorgott a bíróság elé. Aig bírt lépkedni, mert beteg, de mégis eljött a tárgyalásra. Az elnök leülteti. Annyit mond, hogy fiai közül egyik siem panaszkodott nála a másikra. Magát a szerencsétlen eset lefolyását nem látta. Este tudta meg s mikor hallotta, hogy mi történt, elájult. Kragutev Simon vasutas ismerte az elhaltat és ismeri a vádlottat is. A vádlottat békés természetű embernek ismerte. mig az elhalt nagyon ideges természetű ember volt. Bot'cs Blagoie Latiserék egyik szomszédja azt adja elő. hogv az eset után házának folyosói árt ál!t> amikor véres főijei járt arra Csoráarics Lázár. — Hát veled mi van? — kérdezte tőle. — Megöltem a Mladent — felelte. Ezután Jeremiás Risztó dr. törvényszéki orvos terjesztette elő az orvosi szakvéleményt az elhunyt sérüléseivel. Eszerint egy lövést kapott és az egy liternyi vérveszteség következtében halt meg. Majd ismerteti a vádlott fejsobét, amelyet az elhalt okozott. Gycnero Márkó dr. államügyész fenntartja a vádat és kéri a vádlott megbüntetését. Piskulics Zvonimir dr. védő kifejti, hogy itt nem is lehet szó másról, mint jogos önvédelemről, mert a vádlott sérülése bizonyítja, hogy az elhalt késsel támadt rá és a vádlott nem tudhatta azt, hogy nem-e ejt a késsel halálos sérülést Felmentést kér. A bíróság ezután rövid tanácskozás után meghozta az ítéletet, amely szerint a vádlottat felmenti. Letűnt századok — letöri királyok Wied herceg tarista lett Tirolban Zsigrnond porosz herceg kávéattetvéntjes Guatemalában — Effendi beg egg budapesti bank köngvelője és Mohamed szultán fia bujakórt ggóggit Begratkban A gothai almanach, amely a kékvériieket tartja számon és időnként beszámol életük folyásáról, a inai mostoha korban is megjelent Az almanach legújabb kötete érdekes ' leleplezéseket közöl és beszámol azoknak az uralkodóknak a sorsáról is, akik a megváltozott viszonyok következtében kénytelenek voltak az uralkodói pó'yát sutba dobni és egyéb foglalkozás után nézni. Az almanach A. betűs részében részletesen foglalkozik Wied herceg helyzetével. Megállapítja az arisztokrata kalendárium, hogy az albániai uralkodóház még mindig fennáll, mert Wied herceg, habár 1914-ben elhagyta országát, föntartoita minden jogát az albán trónra. A herceg hitvesével, Zsófia hercegnővel, Káro y Viktor trónörökössel és egyik leányával a tiroli Achenseben él és turistáskodik. Minden részletre kiterjedő figyelemmel állapit ja meg az almanach, hogy Zsigmond porosz herceg, Henrik herceg másodszüiött fia, a hamburgi Schlubach Sapper et Co. szállítmányozási cégnek volt az alkalmazottja, de fizetéséből nem tudott megélni és kivándorolt Guatemalába. Ott jói megy a sora, gazdag kávéültetvényei vannak, kávédaráló malmával óriási vagyont gyűjtött. A Bonaparíik kö:ül csak Jeromos leszármazottjai szerepelnek a goíhai almanachban, miután csak nekik van meg a joguk a Császári Felség cimre. Természetesen csak a jog van meg, egyébként az egész család Kelet-Afrikában él és gazdálkodik. Atieh Hami Bey Effendi, a legele" gánsabb török herceg, akinek mint ismeretes, Habsburg-hercegnö a felesége, az egyik budapesti bank könyvelője. Rendkívül szolidan él, még csak nem is tőzsdézik. Unokaöccse Kenan Bey Effendi egy párisi vállalat mérnöke. Abdul Hamid legkedvesebb íiaBurchan Eddin herceg feleségével, egy hollandi volt masamódleánnyal szintén Párisban é! és jelenleg egy varietét igazgat. Néhai Mohamed szultán fia, Eddin Effendi herceg Beyruíban az idegen légió tagja és a vérbajos iégionistákat gyógyítja. Az almanachban szereplő többi uralkodó sorsa cseppett sem változott. Továbbra is uralkodnak — zavartalanul. íATOL, STfcNOL, »0*1«, GAMAOIN íu-'gö'i a patkányt, poloskát, egeret, svébbogarat rmeUekre valé veszélytelenség garantálva, •yétküldi: Odi Ratoi Zagreb, Bijeníéka ceat • 21 G őrs fej’ödéae az összes növendékáüatoknak! T><bb gyapjú, nagyol‘h tobozain, kevesebb megbetegedés. Elérhető Kostáé adagolásával. Hivatalosan elismerve. S 6 ktjidi: Odio Ratoi Zagreb, Bijen cka Ci'sta 21-
