Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-13 / 101. szám
bAcsmegyei naplö 4. oldal NRPRÓL NRPRR • mm Jobb erkölcsöket! Amióta a spanyolviasz-kot ás a rádiót feltalálták, az emberek határozottan illetlenebbek lettek. Ijesztően elvadultak az erkölcsök. Épp ezért zajosan csatlakozom én is az erkölcstelen táncok ellen indított mozgalomhoz és felajánlom saját külön szabályaimat, abban a reményben, hogy velük az illem és erkölcs nemes édesét mozdítom elő. 1. §. Táncoljunk szigorúan az előírás szerint. Mindig szemelőtt kell tartani a formát, Főleg a gömbölyű formát. 2. §. Tánc közben a férfi tartsa hátul a kezét. Közelebbi helymeghatározás felesleges. 3. §. Tánc közben kihajolni veszélyes. Úgyszintén udvariatlanság nagyon belemélyedni a partnernő szemeibe. Az ilyesminek rendszerint sülyedés a vége és a fiatalember elveszti a fejét. Olyan mélyre pedig egy férfi sem sülyedhet, hogy íeíetienül menjen cl a bálba. 4. §, Tapintatos fiatalember nem tapogat tánc közben. Ez a legnagyobbfoku tapintatlanság. 5. .§. Házastársak a kávéház parkettjén- likvidálják a családi nézeteltéréseket, és kölcsönösen mcgtdncoltatják egymást. 6. §. Ha a feleséged egy blúzra valót kér, azonnal kérd fel őt egy bluesra, 7. S. Ma egy minővel a partnere kétértelműen táncol, az urinö a táncost vezesse nyomban az urához, akitől kaphat egy csárdást. S. §. Biesérdysta csak olyan nőt kérhet fel táncra, tiki petrezselymet árul. 9. §. Ne vess szemet a barátod táncosára, mert aki szemet vet, könnyen pofont arat. 10. §. Szemet szemért — tyúkszemet tyúkszemért. Samu bácsi öröksége Az amerikai nagybácsi épp olyan fantasztikus voit mindig előttem, akár a hétfeiü sárkány, vagy a repülő sült galamb de az örököse egy reális lény, húsból és vérből való öreg izraelita, névszerinti Jaskusz Sámuel helybeli magánzó. Samu bácsinak egyik elzüllölt unokabátyját annak idején kicsapták a gimnáziumból, mert az algebra tanár ur fejéhez vágta az osztálykönyvet. Az elvetemült fiú bánatában kihajózott Amerikába, ahol minden külön értesítés helyett, meggazdagodott. Hogy hogy csinálta, az üzleti titok, senki se tudja, ez természetes különben mindenki utána’ csinálná. Tény, hogy Mr. Isidor .lanky (Európában: Jaskusz Dóri) nyolcvanöt millió dollárt spórolt össze az uj világrészben, ami azt bizonyítja, hogy igen takarékos ember volt. Izidor időközben megöregedett és a kis Samu, aki a szökés idején még csecsemő volt, tisztes izraelita férfiúvá serdült. Jaskusz urat — a mistert — az amerikait újabb tiz 'év múlva megütötte a guta Amerikában, Jaskusz untak pedig a markába hullott áz óriási örökség. Azaz csak hullott volna. Mert hisz minden örökségnél az a bökkenő, hogy sokan vannak hozzá. Az Izidor bácsi hűlt hamvaival nem törődik senki, de a nyolcvanöt millió dollár után nyolcszázhetvenöt Jaskusz érdeklődik, a Samu bácsit is beleszámítva még eggyel több. aki szintén pályázik az amerikai örökségre, vágj.' legalább is az őket vérszerint megillető zsákmányra. Ez a vér joga. Samu bácsi a világért se akart interjút adni és szinte sírva könyörgött, hogy ne Írjuk meg, micsoda dolláreső szakad a nyakába, mert akkor a hitközség nyomban felemelné a pótadóját. Ünnepélyesen, letettük a főesküt, mire a boldogtalan örökös el kezdett sopánkodni: — Bele fogok őszülni ebbe az átkozott amerikai históriába, valami borzasztó, mennyi gondom van vele. Az ügyvéd azt mondja, hogy remélhetek, a I família meg meg akar mérgezni, so sollieh leben a sógorom a múltkor négyszemközt kijelentette, hogy ki fogja tekerni a nyakamat, amiért én is szemet vetettem az örökségre. Nyolcszázhetvenöt Jaskusz él a világon, ezt se hittem volna, hogy ilyen kiterjedt a perepüttyom és ez az ármádia a jövő hónap elején kongresszusra ül össze Béosben, hogy kollektiven megkaparintsák az örökséget. Még igy is tekintélyes összeg esne rám ami levenne nyakamról mindörökre minden gondot. A kongresszus, aztán egy háromtagú delegációt választ, a Beogradbó! jelenük: A földmüvesszovetkeretek országos szövetsége dr. Korosec Anion elnöklete aiatt Beogradban kongresszust tartott, amelyen Radies Pavle agrárreform miniszter, valamint a földművelésügyi- és a pénzügymin szter'um képviselői is megjelentek. Franges Ottó zagrebi egyetemi tanár a fö dmüvelés válságáról tartott előadása után határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé. A rezolució felhívja az illetékes tényezők figyelmét a mezőgazdasági termékek piacán ész!e hete nemzetközi válságra és megállapítja, hogy a fö dmüvesoszíálynak át kel! térnie az állattenyésztés fejlesztésére. Ezért ajánlja, hogy a legelőkre és az állati élelem terme’ésére nagyobb gondot fordítsanak, továbbá, hogy a Medaets és Verhaeghcn belga repülőtisztek egy Coppens nevű mechanikussal március 9-én Brüsszelben repülőgépen felszálltak, hogy a belga kormány megbízásából a Földközi tengeren és a Szaharán át eljussanak Afrika délnyugati részébe: Belga-Kongo-ha, ahol meglátogatták a belga gyarmati csapatokat. Ez a szinte páratlan teljesítmény tanúságot tett a belga katonai repülők rátermettségéről és a belga katonai repülőgépek fejlettségéről. A három bútor pilóta Brüsszelből március 9-én indult el. Hét óra és tizenöt perc alatt 1415 kilométeres utat tett meg, átrepült Aachen, Köln, Bonn. Frankfurt,. Darmstadt, München, az ausztriai Gross-Glookncr (3800 méter), majd Zagreb fölött és Pancsevón, az úgynevezett beogradi repülőtéren kötött ki. A belgák Htjukhoz egy XIX. B. 2. típusú, »Erzsébet királyné« elnevezésű 450 lóerős »fí'spano Suiza« motorral ellátott Breguct gyártmányú repülőgépet használtak, amelyen 1100 liter benzint és 100 liter olajat vihettek magukkal. Március tizedikén Paucsevóról tovább repültek, 980 kilométeres ut után Athénbe érkeztek, innen másnap a Földközi tenger felett 750 méter magasságban elrepülve, 1250 kilométeres ut után Kairóban, afrikai parton szálltak le. Kairóban a rossz időjárás három napi pihe-, nésre késztette őket és csak március 15-én szánhattak fel újból, hogy a líbiai és a Szahara-sivatag fölött az angolegyiptomi Szudánban levő Aibarát érhessek el, ahol újabb 1450 kilométeres ut után földet értek. Az erő? szél miatt csak !7-én folytathatták útjukat (1250 km.) Mongalláig, 18-án pedig újabb 1350 kilométer után Lissaláig, hogy további 1150 kilométer után végül Betga-Kongo fővárosában, a Leopoldville melletti Finshussában célhoz érjenek-Március 29-éig voltak Kongóban, a mely közköltségen kiutazik Amerikába, hogy kiszekirozza a kormánytól azt a nyolcvanöt milliót. Aztán ha megkapták azt a rongy os pénzt... Itt komor felleg borult a Samu bácsi homlokára és gondterhelt arccal elhallgatott!. — Na és ha kézhez kapta az örökséget a delegáció? — kérdeztük szivszöroHgva. — Akkor azok vissza se jönnek többet — jelentette ki őszintén Jaskusz bácsi és mi nem mondtunk ellent. Elvégre ő iöbban ösmeri a famíliáját. kormány az élőál latki vitel, a hús- és tejtermékek szállításának megkönnyítésével segitse elő az állattenyésztés érdekeit. Ezután Posztics Sztepnn egyetemi tanársegéd az adókérdésről terjesztett e?ő rezo uciót, amely megalapítja, hogy a parasztgazdas gok a háboruelőtti tiz ki ogram bura értékű adó helyeit most kétszázhuszonhat kilogram búza értékének megfe elő adót fizetnek ho'danként. Az a veszély fenyeget, hogy a valuta javulásával ez a különbség akkor ra növekszik, hogy fölemészti a fö'dbirtok teljes bruttó jövedelmét. A kongresszus javaso'ja. hogy a valularer.dezésig a földadót elasztikusakban ái’apitsák meg és a nemzetgyűlés időről-időre határozza meg a kataszteri föidadó szorzószámát. melynek minden nagyobb városát és helyőrségét meglátogatták és eközben eleget tettek hadvezetőségük részéről kapott megbízásuknak. Március 29-én Kinshussában felszálltak, hogy az odautazás etappe-jainak sorrendjében térjenek vissza Brüsszelbe, Vlsszautazíukban az egyenlítő felett elterült átláthatlan sűrít köd miatt órákig voltak kénytelenek igen alacsonyan az egyenlítő erdőségei fölött szállingózni. A benzin ük egyre fogyott.- A pilóták élete komoly veszedelemben foTgott, a mikor egyszerre széífosziótt a köd s a lég bátor utasai fellélegezve irányíthatták gépüket a sivatag irányába, amelyet átszelve újabb veszedelembe sodródtak. Oly elviselhetetlen, tikkasztó forróság volt. hogy a repülőgép mind a négy kerekének pneumatikja felpukkadt, úgy hogy az 50. Celsius fok hőségben kénytelenek voltak leszáliatii. Több órai munka után ismét folytathatták útjukat. A prairie-ket elhagyva, Adbárában szálltak le, hol — távol hazájuktól — a húsvéti ünnepeket töltötték. Adbarából óránként 200 kilométeres gj-OTsasággal a tengerparti Kamba érkeztek (1680 km.), ahol az angol helyőrség tisztjei meleg barátsággal látták őket vendégül. Hat és félórai repüléssel, átlagosan 140—150 kilométeres gyorsasággal érkeztek Athénbe. Ez az útszakaszuk rejtette magában a legtöbb veszedelmet. Sűrű, átbatolhatlan köd minden tájékozódást lehetetlenné tett. A tengeren hatalmas szél tombolt. Útjukban a tenger fölött egyetlen hajóval sem találkoztak. A szél csapkodta a repülőgép szárnyait, amelyeket a letörés veszedelme fenyegetett, 80—100 méter magasan repültek a tenger felett. Kréta szigetén partraszálltak és ott várták meg amíg a köd felszállt és a vihar elült. Másnap Athén-1 be értek. Athénből reggel 6 órakor szálltak feil és öt óra és húsz percnyi repülés után 11 óra 20 perckor ereszkedtek le merész ívben a noviszadi repülőtérre, ahol a bátor repülősöket Sztanojlovics tábornok, a noviszadi repülőtér parancsnoka és Filipovtcs Pavle őrnagy, parancsnok, a repiilötisz'tikár élén fogadták. Délben a tiszti étkezdében ebéd, este pedig a, Hársfa* vendéglőben vacsora volt a tiszteletükre, amelyen a bátor és hős pilótákat melegen ünnepelték. Másnap délben Medaets és Verhaeghcn pilóták újból repülőgépeiken ültek, megigazították az iránytű mellé erősített kitömött fekete macskát, amely a belga pilóták elmaradhatlan talizmánja és a 450 lóerős Breguet méltóságteljesen felemelkedett, hogy leszállás nélkül, országokat átszelve, városokat, hegyeket, folyókat elhagyva visszatérten szükebb hazájába: Brüsszelbe, ahonnan egy hónappal előbb elindulva impozáns repülőbravúrt végeztek. A noviszadi repülők sapkájukat lengetve búcsúztak a felhők közé elbuiit belga bajtársaiktól. __________l<m áprfl;s 13. Egy para hatása a külkereskedelemre Kiki-dán egy para városi adót róttak ki minden darab téglára és rs répra — A* igy para tönkreteszi a Mkindai téglaexportot Becskerekről jelentik: A Bánátnak legnagyobb téglagyárai Kikindán vannak, amelyek jelentékeny mennyiségű téglái és tetőcserepet szállítanak a külföldre is. A múlt évben például Görögországban tartott állami árlejtésen a ikikindai téglagyárak sikerrel küzdöttek meg a francia kó'nkurrenciával s a görög állam részére tizenötmillió téglát szállítottak. A kikindai téglagyárosok között most meglehetős izgalmat okozott egy látszólag egészen jelentéktelen körülmény. Az történt ugyanis, hogy Kikinda város tanácsa azt határozta hogy a jövőben a téglagyárosok minden egyes darab tégla, vagy cserép után, amelyet a téglagyárakban előállítanak, tartoznak egy para városi fogyasztási adót (trosarina) fizetni a város pénztárába. Az egypatás téglaadóról Stanoilovics Sándor a becskereki iparkamara titkára rs kijelentette, bogy énnek az egy párának igen súlyos kihatása van a külkereskedelemre s hogy ezzel az egyparás megterheléssel nemcsak a kikindai téglagyárosokat éri jelentékeny károsodás, hanem főleg a város maga fog arra ráfizetni. A kikindai téglagyárosoknak — mondotta a kamarai titkár — azáltal sikerült a tizenötmillió darab cserépnek Görögországba való szállítását elnyerni, hogy ajánlatuk az egész mennyiségre 37.500 dinárral olcsóbb volt, mint a franciáké, vagyis darabonként egynegycdparával olcsóbban tudták adni a. cserepet, mint a többi pályázók. Már most ha a jövőben a téglagyárosok minden darab után egy párát fizetnek a város pénztárába, akkor egy ilyen tizenötmilliós szállítás esetén éppen száztizenkétezerötszáz dinárral drágább lesz az ajánlatuk, mint a franciáké, tehát a száílitástól e! fognak esni. — Ha tehát: a tanácsi határozat érvényben marad, altkor a kikindai téglagyárosok, dacára áriák k’t&nő minőségének, nem tesznek képesek többé külföldre szállítani, amiből megtehet állapítani hogy. egy párának is milyen nagy szerepe lehet a külkereskedelemre. Éppen ezért a kamara, amely a kikindai városi tanács határozatáról Írásbeli értesítést kapott, átirattal fog fordulni Kikinda város tanácsához, amelyben kérni fogja, hogy ezt az újfajta egyparás adónemet törölje, mert azzal saját gyárait tönkreteszi. Nincs jot fa mint a MOH PARFÜM“ P O U D E R BOURJOI \ PARFUMEUR, PARIS A földművelés válsága miatt állattenyésztésre térnek át a gazdák A földműves-szövetkezetek beogradi kongresszusának határozatai Repülőgépen Kongóból Noviszádra Két belga repülőtiszt 17690 kilométeres túrája Izgalmas repü őni a Földközi-tengeren át
