Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-10 / 98. szám

12 OLDAL * ÁRA 1’/, DINAR PoStarina plalena? XXVI f. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT április lö. 98. sTám Megjelenik minden reggel) ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossla Foneiére-palota) Kiadóhivatal: Snboiica, Aleksandrova ul.í. (Lslbacb-jsalota) Az egész világ ellen Mussolini szerencsésen meg­menekült az őrült lady revolver­­golyójától és letörölve arcáról a vért, homlokáról a halálfélelem sajtolta verítéket, röviddel a me­rénylet után megjelent a Chigi­­palota erkélyén, hogy híveinek követelőző üdvözlését személye­sen köszönje meg. A duce a ret­tenthetetlen bátorság jelmezében mutatta meg magét a népnek. Diktátor csak ebben a kosztüm­ben jelenhet meg a nyilvánosság előtt, mert abban a pillanatban, amint elszántsága megingottnak látszik, vége a varázsnak, amely­­fyel a maga táborát igézet alatt tartja. Mussolininél nem színészi póz, nem affektált gesztus a vak­merőség, hanem életszükséglet, hatalmi rendszerének fóoszlopa, amelynek megroppanása az egész épületet összedőléssel fenyegeti. A lábujjhegyen járó politikai böl­­cseségnek,a népjogok és közsza^ badságok elvén csüngő államfér­fim körültekintésnek nincs any­­nyira szüksége a természetes em­beri gyöngeségek elpalástolására, mint az erőszak apostolának, a reakció reformátorának, aki csak félisteni nimbusszal tud tömege­ket mozgósítani a tömegek ellen. A feketeingesek fővezére otthon, az ágyban, ha a fejére huzza a paplant, retteghet életéért, de o fórumon csak mint veszedelemtől vissza nem riadó, ijedelmet nem ismerő hérosz szerepelhet, mert uralma nem a népakarat széles bázisán, hanem csak személye föímagesodó kivételességének il­lúzióján nyugszik, amelyen a leg­csekélyebb karcolás katasztiófalis repedéssé mélyülhet. Az egyéni erőt mutatványosság szempontjából megbecsülő hisz­téria bámuija azt az acélos fér­fiasságot és legendás oroszlán­­szivüséget, amellyel Mussolini a halál torkából a néptribuni dobo­góra pattan és ragyogó beszéd­del tesz tanúságot célkitűzései változhatatlanságáról. — Uj Julius Caesar — mondják azok, akik a konzervativizmus értékeit féltik a haladás kockázatos arányaitól. De a caesari kemény egvenes­­vonaluság a Brutusok és Cassiu­­sok fanatizmusát hivja ki maga ellen és ama március Idusa óta, amikor Róma korlátlan ura hu­szonhárom tőrszurástól holtan esett össze, minden diktátor sor­sát tragikus memento árnyékolja be. A fasizmus történelmi kisér let az alkotmányosság fékjét le­rázó zsarnok fátumának megfor­dítására. A merényletpolitikát és az elnyomatásból fakadó elkese­redés erupcióit, amelyek eddig a szabadság ellenségeit nyugtalani toíták és az abszolutizmus had állásait szorongatták, a fasizmus kisajátította és a diktatúra átépí­tésére használja fel. Mateotti, Amendola és az emberéidozatok egész hekatombái szolgálnak intő­­például arra, hogy akinek kedves az élete, ne helyezkedjék szembe a fasiszta parancsok szentségé­vel. Chamberlain vagy Briand méltán háborodik fel, ha a gyiiok politikai fegyverként villog elve­temült kezekben, de Mussolini hivatkozhatik-e a megsértett jog­rendre, ha a terror ütegei, ame­lyeket ő állított fel és töltött meg, irányt cserélve ellene sze­­geződik ? A tüzzel-vassal elnémított olasz demokrácia ismét nagy árat fog fizetni azért a horzsolásért, amit a duce szenvedett. A rendőrség már megállapította, hogy az el­meháborodott ir nőnek nem vol­tai; cinkostársai, de a fasiszta szabadcsapatok éppen azért ala­kultak, hogy az igazságszolgál­tatás hivatalos szerveinek mun­káját a felelőtlenség égisze alatt kiegészítsék. Ok a bosszú menny­kövei, a népharag villámai és ha a dúcénak a hajaszála meggör­bül, jaj az aventinói ellenzéknek, jaj a szabadkőműveseknek és jaj az egész olasz népnek, amely hárommillió fiatalember törvé­nyektől nem határolt dühét vonja magára. Mussolini megtorlásra hivta fel a fasisztákat arra az esetre, ha őt, mint a demokrácia és a szabadkőmüves'sag intranzi­­gens ellenségét meggyilkolnák. A feltételes adhortációnak meg­lett a foganat ja, mert az I! Mondo megan­­nap meg­nyomdáját lerombolták, lakásokat feldúltak és egy alatt végigsöpört bálién a félemlités orkánja. A diktátor számára nincs visz­­szafelé vezető ut, neki előre kell mennie, míg be nem következik az ő Waterlója, amelyet nem re­volver vagy pokolgép, hanem n fejlődés szükségszerűsége érlel meg. Ki lát beie a szív redőibr, ki tudja, hogy. az olasz politika Napóleonja, aki — mint büszkén hirdeti — az egész világgal szembehelyezkedj! , nem érzi-e magát saját parija foglyának és' nem vágyódik-e a leghangosabb fogadkozások közepeit is Szent I ona szigetére, ahol megszaba­dulhat a kényszerű vakmerőség idegpusztitó izgalmaitól ? Katonaság őrzi Rámában az orosz és angol nagykövetséget Erélyesen folyik a nyomozás a Mussolini elleni merénylet ügyében Mussolini tripoliszi utjának jelentősége Rómából jelentik: A rendőrség a legnagyobb apparátussal nyomoz a Mussolini elleni merénylet ügyében. Főleg azt akarják megállapítani, hogy a merénylő asszonynak voltak-e bűn­társai. A nyomozó hatóságok minden igyekezető dacára a nyomozás arra az eredményre jutott, hogy Lady Gibbson előre megfontolt szándékkal követte el a merényletet, de teljesen a saját elhatározása alapján. Bár a városban a rend és nyuga­lom teljes, az orosz és az angol nagykö­vetség épületét erős katonai osztagok őrzik, hogy elejét vegyék az esetleges rend­zavarásoknak. Mussolini tripoliszi uljával a lapok vezércikkekben foglalkoznak és rá­mutatnak arra, hogy Olaszországot vitális érdekei kötik a Földközi-tengerhez. A Mesaggero idézi egy angoi állam­­férfiú kijelentését, amely szerint Olasz­országnak a Földközi-tengerhez na­gyobb érdekei fűződnek, mint bár mely más országnak. Ezért Olaszor­szágnak a Földközi-tenger mindent jelent. A lap ennek alapján rámutat arra, hogy Olaszország senkinek sem en­gedheti át ^ fenhatóságot a Földközi-tengeren. A Mesaggero cikke diplomáciai kö­rökben nagy feltűnést keltett és a legkülönbözőbb kommentárokra adott alkalmat. Cantalupo gyarmatügyi államtitkár nyilatkozatot tett közzé, amelyben ki­jelenti, hogy Mussolini tripoliszi útja nem fenyegető senkivel szemben, csak annak kifejezése, hogy Olaszország a jövőben intenzi­vebb gyarmatügyi politikát kí­ván folytatni és a gyarmatügy integráns része lesz az olasz külpolitikának. Olaszország hid keil hogy legyen Kelet és Nyu­gat közt és ezt a hivatását be is fogja tölteni — fejezi be nyilatkoza­tát a gyarmatügyi államtitkár. Forradalom tört ki Görögországban A görög kormány jelentése szerint csak a szalonikii helyőrség lázadt föl Beogradból jelentik: Ideérkezett hírek szerint csütörtök éjjel a Sza­­lonikiben levő hadosztály fellázadt. A lázadásról a görög kormány hi­vatalos jelentést adott ki. A jelen­tés elmondja, hogy a szalonikii katonaság Kajetasz és Maritisz nevű tisztek vezeté­sével fellázadt. A lázadás azonban nem politikai jel­legű, hanem csak a Szalonikiben ál­lomásozó harmadik hadosztály pa­rancsnoka ellen irányul. A lázadók — mint a hivatalos jelentés mondja — Alasin helységbe vonultak, ahol annak idején Abdul Hamid szultán volt őrizetben. Innen követek utján azt az ajánlatot tették a kormány­nak, hogy váltsák fel a harmadik hadosztály parancsnokát, akkor va­lamennyien visszatérnek állomáshe­lyükre. A kormány azt a választ adta a lázadóknak, hogy semmiféle feltételt nem hajlandó elfogadni és a teljes megadást követeli. A Pireusban veszteglő hadi­flotta parancsot kapott, hogy azonnal induljon Szaionikibe a lázadók leverésére. A hivatalos jelentéssel szemben Gyevgyeliából olyan hirek érkez­nek, hogy Görögországban forradalom tört ki és az athéni helyőrség is csatlakozott a forradalmárok­hoz. A katonaság Pangalosz tábornok azonnali távozását követeli és azt kívánja, hogy a kormányt semleges politikusok alakítsák meg. Elterjedt hirek szerint a forradalmat, amely a szaloni­kii lázadással kezdődött, Plasz­­tirasz ezredes készítette elő. A görög határt teljesen elzárták, úgyhogy megbízható hirek nem ér­keznek Görögországból. Plasztirasz görögországi tartóz­kodásáról Beogradban nem tudnak semmit -és illetékes helyen nem is tartják valószínűnek, hogy Plaszti­rasz Görögországban tartózkodik. Úgy tudják, hogy a görög forradalom monarchis­­ta jellegű és Pangalosz diktatúrája helyébe a királyságot akarja legitimista ala­pon visszaállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom