Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-10 / 98. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLfl 1926 április 10. Működnek a cégtábla-rombolók A szuboticai főuccán pénteken hajnalban megrongáltak egy uj portálét Megint cimtábla-botrány... Az utóbbi hónapokban ez már annyira gyakori, hogy szinte megszokottá válik s felháborodni sem érdemes miatta. Szuboticán az Aleksandrova-ulicai Halbrohr-házban levő három üzlet elé gyönyörű portálét építtetett a háztulajdonos. Az épülő portálék már azért is megérdemlik, hogy megbecsüléssel nézzenek rájuk, mert aki épitteti azokat, a mai nagyon súlyos gazdasági viszonyok mellett áldoz sok pénzt, hogy Szubotica főuccáját nagyvárosiasabbá, impozánsabbá tegye. A házban levő kereskedők, hogy a portálé művészi hatását semmi se zavarja, abban állapodtak; meg, hogy egyforma felírásokat alkalmaznak üzleteik felett. Kell-e mondanunk, iliogy ezek a felírások tisztán szláv szövegüek. A kereskedők ugyan tisztában vannak azzal, hogy a cégfeliratra ágért van szükség, hogy mindenki, aki keres egy üzletet, megtalálja s minden érdeklődő tudja, hogy mit árulnak benne, azonban azzal is tisztában vannak, hogy Szuboticán a cégtáblákat büntetlenül lehet olcsó nacionalista tüntetésekre felhasználni s rendőrség, hatóság nem védi a magánvagyont a eégtáblarombolók ellen. A Halbrohr-házban levő három üzlet közül egyelőre csak egy van nyitva, a Mayerhofí-féle optikusüzlet. Az üzlet tulajdonosa egyforma nagyságú cirill és latin betűkkel kiirta, hogy optikus üzlete van, a cég nevét pedig szláv szöveggel, de latin betűkkel tüntette fel. A cégtáblarombolók ambíciója eddig nem üldözte a latinicát. A hirdetett testvéri megértés és megegyezés nagyobb dicsőségére azonban, úgy látszik, hogy most már a latin betű ellen is hadba szállnak. Csütörtökön, amikor Szubotica város publikuma nemzetiségi külömbség nélkül meleg vendégszeretettel üdvözölte és látta vendégül a szintén latin betűt használó szarajevói dalegyletet, a hatóságok és a polgárok előtt jólismert ismeretlen elemek elhatározták, hogy tönkre teszik a latinbetüs, horvát szövegű uj cégtáblát. Pénteken hajnalban az Aleksandrova-uccai rendőrőrszemek jóindulatú semlegessége mellett megtörtént a sikeres hadművelet az uj portálé és a latinbetiis cégtábla ellen. Az egész portálét, a cégtáblát és u vasredőnyt kátrányfestékkel öntötték le s reggel, mire a város fölébredt, a magánvagyon védelmének nagyobb dicsőségére, ott állt a főuccán a bepiszkított, tönkretett portálé. A szuboticai kereskedők, akik nem képesek megállapítani, hogy milyennek kell lennie annak a cégtáblának, amely a mindenható felelőtleneknek kedvére van, tehetetlenek a rombolásokkal szemben. Minthogy a fizetett nagy adók dacára nem tudják elérni, hogy a rendőrség megvédje vagyonukat, az érdekelt kereskedők azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a jövőben a cégtáblarombolásokat nem állítják helyre, maradjanak a cégtáblák, portálék összcrombolva, bekátrányozva hirdetőiül annak, hogy ebben a városban mennyire türelmes a közszellem s mennyire buzgó s kötelességteljesítő a rendőrség. A minduntalan megismétlődő cégtáblarombolásokkal a kereskedők érdekképviseletei is foglalkozni kivannak. Nikolájevies Nikoiáj a jövendő imperátor Imával kezdődött és a szélsőjobb győzelmével végződött a párisi orosz kongresszus — A jugoszláviai demokrata oroszok nem vettek részt a kongresszuson Páris, április 7. A Maijestic-szálló környéke orosz szótól hangos, a bejáratnál tarka sokaság nyüzsög: kopottdiszii uniformisok fityegő rendjelkoszoruval, kifogástalan eleganciáin, öregurak, akik feudális hatalmasságokból emigrálódtak ügynökké, kereskedővé, könyvelővé, korcsmárossá és itt furakszik egy csomó letört, rongyos ember, akik otthagyták a teherhordást, az ujságosbódét, a gyárat, hogy r észtvehessenek az első emigránskongresszuson. A terem ajtajában szigorúan megkövetelik a küldött-igazolványt. Sokaknak vissza kell fordulni. »Pedig mi is emigránsok vagyunk« — mormolják fejcsóválva. Az ülésteremben mintegy négyszáz delegátus gyűlt már össze, a legkülönbözőbb országokból. — Világ oroszai egyesüljetek — mondja elégedett mosollyal mellettem egy kövér cárista. Pokoli zaj tölti be a helyiséget, mindenütt izgatott csoportok vitáznak. Veszekednek az államformáról, a földbirtok-kérdésről, nem tudnak egyezni. Mintha már otthon volnának. Pedig itt csupa jobboldali szervezetek delegáltíjai vannak, a baloldali emigránsok távoltartják magukat a kongreszssusról. Szóbakerül a jugoszláviai oroszok magatartása is. A Jugoszláviában élő orosz emigránsok tüntetőleg most alakították meg a haladó-demokratikus nemzeti szövetséget. Hogy a kongreszszust bosszantsák. Nagyon méltatlankodva nyilatkoznak róluk Nikoiáj Nikolájevics nagyherceg hívei... Csak egy dologban értenek egyet: legyen vége a bolseviki uralomnak és gyerünk haza. Ki döntse meg őket? Kinek az erejével? Kinek a segítségévei? Mi lesz azután? Arról nem beszélnek, s ha gondolnak irá, csak titokban gondolnak. Elmúlt már az ellenforradalmi offenzivák hőskorszaka. — Elismerték a külföldi államok Szovjetoroszorszagot? Csak ismerjék el, az orosz nép sohase fogja elismerni... Az orosz népben, a parasztságban van minden reményük. A baloldaliak azt mondják, hogy ezek a reménykedők az orosz paraszttal akarják majd megfizettetni keserűen mindazt a felbecsülhetetlen kárt, amit a kommunistáktól elszenvedtek . . . Valaki Nikolajevna Anasztázia nagyhercegnő állapota felől érdeklődik. Autóbaleset érte a nagyhercegnőt a napokban, megsérült az arca. Sajnálják. Most megérkezik Eulogij metropolita, fehér süvegben, arany kereszttel. Imára szólítja a kongresszust. Csend áll be és a metropolita rozoga hangon citálja a régi egyházi dalokat. Sztruve professzor, mellétverö hosszú szakállával, elfoglalta az elnöki emelvényt. Beszél a külföldi oroszok szövetségének feladatairól. — A nagy nemzeti Oroszország feltámadása ... A kommunizmus és az internacionálé ellen... Mi itt nem dönthetünk előre az újjászülető Oroszország jövendő berendezéséről... Egyetlen vezér mögé kell sorakoznunk.. 9 Most megnyílik a szónokok sora. Idézik a cár emlékét... Éltetik Nikolajevics Nikoiáj nagyherceget. Megtapsolják Erlich francia képviselő beszédét, aki támadja a francia kormányt, amiért elismerte a szovjetet. Beszél a kozákok atamánja, a kereskedő-iparos csoport képviselője, a pártonkivüli centrum és a szélsőjobboldal delegátusa. A kozákatamán élénken kárhoztatja, hogy a kubdni és tereki kozákok a föderativ berendezés fentartásának hívei és ezért nem léptek be a szövetségbe. Beszél Tihin, a horvátországi oroszok küldötte és Guhuov, a jugoszláviai orosz ifjúság vezetője, aki az »imperátori Oroszországot« élteti. A szónokok sora hamar kimerül és jönnek a választások. Az egész nap és az egész éjjel és a második nap is, szavazással, választási machinációkkal telik el. Izgatott viták, próbaszavazások, frakciószakadások, klikkgyülekezések, zárt ülés, duplaszavazatok és választanait, választanak, elnökséget, titkárságot, nagybizottságot, társelnökséget, szakadatlanul választanak. Mindenki elemében van ezen a téren és a fő, hogy o szélsőjobboldali csoport emberei kerültek be az egész vonalon. Kész a Külföldi Oroszország Szövetsége. A végén üdvözlőtáviratot küldtek Nikolaj Nikolájevies nagyhercegnek. Nem döntöttek a jövendő Oroszország államformájáról... M. F. A budapesti ügyészség uj nyomozást rendelt e! a szokolhamisiíók ellen Ä francia kiküldöttek a frankügy nyomozásának befejezése előtt még több körülmény tisztázását kívánják — A vizsgálóbíró kihallgatta őrgrőf Pallavicini Györgyöt Budapestről jelentik: A szokolhamisitás ügyében pénteken váratlan fordulat történt. Sztrache Gusztáv főügyész, aki eddig a szokolhamisitás ügyében legutóbb megindult rendőri pótnyomozás iratait tanulmányozta, pénteken úgy döntött, hogy a pótnyemozás iratait további nyomozás végett visszaküldi a főkapitányságra, ahol dr. Friedmann Ignác budapesti ügyvéd a csehszlovák Nemzeti Bank és a prágai igazságügyminisztérium képviseletében kollaborálni fog a rendőrséggel. A frankhamisítás ügyében most már végleg befejezettnek hitt nyomozás sem ért még véget. Pénteken ugyanis a francia kiküldöttek megjelentek a főügyésznél és közölték vele, hogy a nyomozás végleges befejezése előtt további körülmények tisztázását kívánják. Elsősorban a kőklisék készítésének és rejtegetésének körülményeit kívánják a franciák tisztázni és ezért követelik Windischgraetz, Rába és Gerő újbóli kihallgatását, majd ennek megtörténte után a három vádlottnak szembesítését. Sztrache főügyész a francia megbízottaknak ehhez a kívánságához hozzájárult. Ezenkívül kívánják a franciák Hir György fajvédő képviselő kihallgatását is, amit a rendőrség a képviselő felgyógyulása után foganatosítani fog. Végül ragaszkodnak a franciák Mészáros Gyula szerepének tisztázásához és azt kívánják, hogy az ügyészség sürgesse itieg Angorában kiadatását, ha pedig azt azzal az indokolással tagadnák meg, hogy Mészáros időközben török állampolgárrá lett, akkor a török hatóságok! utján hallgassák ki Mészárost és a kihallgatásnál legyenek jelen úgy a francia, mint a magyar hatóságok képviselői is. Lengyel Ernő vizsgálóbíró egyébként pénteken délelőtt kihallgatta őrgróf Pallavicini Györgyöt. A kihallgatás három óra hosszat tartott és utána Pallavicini az újságíróknak kijelentette, 'hogy a kihallgatáson történtekről semmit sem mondhat, mert nem szeretne tiltott közlés miatt vád alá kerülni. Kiszivárgott hirek szerint Pallavicini kihallgatása során a frankügyiben rendkívül fontos uj adatokat szolgáltatott. Legelj te i Rablásért elitéit nemzetőrök Noviszádról jelentik: A noviszadi ielebbviteli bíróság pénteken tárgyalta Stanoljev Szteván és társai bünpörét, akik 1918 novemberében, Popovon, mint a nemzetőrség tagjai kirabolták Frász Károly popovói jegyzőt. A forradalom alatt Popovon is napirenden voltak a rablások és fosztogatások. Hogy a felelőtlen elemek garázdálkodását megakadályozzák, a község józanabb elemei nemzetőrséget szerveztek a rend fentartására. A nemzetőrség élére Stanoljev Szteván került, aki hazatért katonákból álló fegyveres osztagával őrködött Popovo közbiztonsága fölött. A nemzetőrök Stanoljev vezetésével egyik este éppen a falu végén portyáztak, amikor két kocsit vettek észre: az egyiken a község jegyzője Frász Károly ült családjával, a másikon a jegyző bútorai voltak. A nemzetőrök feltartóztatták a kocsikat és éktelenül szidalmazni kezdték a halálra rémült jegyzőt: — Gazember, nem szöksz meg! — Ki mész füvet legelni. A nemzetőrök visszaparancsolták a kocsikat a jegyző lakásához, ott széthordták a bútorokat és elhajtották Fjjasz marháit 4? díszítőit, Közben két fegyveres nemzetőr közrefogta a jegyzőt és kikisérte á közeli erdőbe. — Legelj te is, jegyző — mondották neki a közbiztonságra ügyelő nemzetőrök. Két napig őrizték kint az erdőben Frász jegyzőt, aztán amikor már az éhségtől alig állt a lábán, hazaengedték. A zür-zavaros forradalmi napok után a jegyző feljelentést tett Stanoljev és társai ellen, a kiket a pancsevói törvényiszék a múlt év márciusában vont felelősségre orgazdaság, rablás és lopás elmén.' A bíróság Stanoljevet nyolc havi börtönre, társait pedig hat-hat havi börtönre Ítélte. A ielebbviteli bíróság előtt hét védő képviselte a vádlottakat, élükön dr. Szekulics Milánnal, aki védőbeszédében kifejtette, hogy a nemzetőrök nem büntethetők meg, mert a vajdasági Narodna Uprava rendeletet bocsájtott ki annak idején, mely szerint november 15-ig még nyerészkedési célból elkövetett büntettek is csak magánjogikig vonhatók felelősségre. A feleibbviteli bíróság nem adoitt helyt a védő érvelésének és dr. Nikolics ' Pichard föállamügyész vádbeszédé után az elsőfokú, ítéletet helybenhagyta.
