Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-10 / 98. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLfl 1926 április 10. Működnek a cégtábla-rombolók A szuboticai főuccán pénteken hajnalban megrongáltak egy uj portálét Megint cimtábla-botrány... Az utóbbi hónapokban ez már annyira gyakori, hogy szinte megszokottá válik s felháborodni sem érdemes miatta. Szuboticán az Aleksandrova-uli­­cai Halbrohr-házban levő három üzlet elé gyönyörű portálét építte­tett a háztulajdonos. Az épülő por­tálék már azért is megérdemlik, hogy megbecsüléssel nézzenek rá­juk, mert aki épitteti azokat, a mai nagyon súlyos gazdasági viszonyok mellett áldoz sok pénzt, hogy Szu­­botica főuccáját nagyvárosiasab­­bá, impozánsabbá tegye. A házban levő kereskedők, hogy a portálé művészi hatását semmi se zavarja, abban állapodtak; meg, hogy egy­forma felírásokat alkalmaznak üz­leteik felett. Kell-e mondanunk, iliogy ezek a felírások tisztán szláv szövegüek. A kereskedők ugyan tisztában vannak azzal, hogy a cég­feliratra ágért van szükség, hogy mindenki, aki keres egy üzletet, megtalálja s minden érdeklődő tud­ja, hogy mit árulnak benne, azon­ban azzal is tisztában vannak, hogy Szuboticán a cégtáblákat büntetle­nül lehet olcsó nacionalista tünteté­sekre felhasználni s rendőrség, ha­tóság nem védi a magánvagyont a eégtáblarombolók ellen. A Halbrohr-házban levő három üzlet közül egyelőre csak egy van nyitva, a Mayerhofí-féle optikus­üzlet. Az üzlet tulajdonosa egyfor­ma nagyságú cirill és latin betűkkel kiirta, hogy optikus üzlete van, a cég nevét pedig szláv szöveggel, de latin betűkkel tüntette fel. A cég­táblarombolók ambíciója eddig nem üldözte a latinicát. A hirdetett test­véri megértés és megegyezés na­gyobb dicsőségére azonban, úgy látszik, hogy most már a latin betű ellen is hadba szállnak. Csütörtökön, amikor Szubotica város publikuma nemzetiségi kü­­lömbség nélkül meleg vendégsze­retettel üdvözölte és látta vendégül a szintén latin betűt használó szara­jevói dalegyletet, a hatóságok és a polgárok előtt jólismert ismeretlen elemek elhatározták, hogy tönkre teszik a latinbetüs, horvát szövegű uj cégtáblát. Pénteken hajnalban az Aleksan­­drova-uccai rendőrőrszemek jó­indulatú semlegessége mellett meg­történt a sikeres hadművelet az uj portálé és a latinbetiis cégtábla el­len. Az egész portálét, a cégtáblát és u vasredőnyt kátrányfestékkel öntötték le s reggel, mire a város fölébredt, a magánvagyon védel­mének nagyobb dicsőségére, ott állt a főuccán a bepiszkított, tönkre­tett portálé. A szuboticai kereskedők, akik nem képesek megállapítani, hogy mi­lyennek kell lennie annak a cégtáb­lának, amely a mindenható fele­lőtleneknek kedvére van, tehetet­lenek a rombolásokkal szemben. Minthogy a fizetett nagy adók da­cára nem tudják elérni, hogy a rendőrség megvédje vagyonukat, az érdekelt kereskedők azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy a jövőben a cégtáblarombolásokat nem állítják helyre, maradjanak a cégtáblák, portálék összcrombolva, bekátrá­nyozva hirdetőiül annak, hogy eb­ben a városban mennyire türelmes a közszellem s mennyire buzgó s kötelességteljesítő a rendőrség. A minduntalan megismétlődő cégtáblarombolásokkal a kereske­dők érdekképviseletei is foglalkozni kivannak. Nikolájevies Nikoiáj a jövendő imperátor Imával kezdődött és a szélsőjobb győzelmével végződött a párisi orosz kongresszus — A jugoszláviai demokrata oroszok nem vettek részt a kongresszuson Páris, április 7. A Maijestic-szálló környéke orosz szó­tól hangos, a bejáratnál tarka sokaság nyüzsög: kopottdiszii uniformisok fitye­gő rendjelkoszoruval, kifogástalan ele­ganciáin, öregurak, akik feudális hatal­masságokból emigrálódtak ügynökké, kereskedővé, könyvelővé, korcsmárossá és itt furakszik egy csomó letört, ron­gyos ember, akik otthagyták a teher­hordást, az ujságosbódét, a gyárat, hogy r észtvehessenek az első emigráns­kongresszuson. A terem ajtajában szi­gorúan megkövetelik a küldött-igazol­ványt. Sokaknak vissza kell fordulni. »Pedig mi is emigránsok vagyunk« — mormolják fejcsóválva. Az ülésteremben mintegy négyszáz delegátus gyűlt már össze, a legkülön­bözőbb országokból. — Világ oroszai egyesüljetek — mond­ja elégedett mosollyal mellettem egy kövér cárista. Pokoli zaj tölti be a he­lyiséget, mindenütt izgatott csoportok vitáznak. Veszekednek az államformá­ról, a földbirtok-kérdésről, nem tudnak egyezni. Mintha már otthon volnának. Pedig itt csupa jobboldali szervezetek delegáltíjai vannak, a baloldali emigrán­sok távoltartják magukat a kongresz­­ssusról. Szóbakerül a jugoszláviai oro­szok magatartása is. A Jugoszláviában élő orosz emigránsok tüntetőleg most alakították meg a haladó-demokratikus nemzeti szövetséget. Hogy a kongresz­­szust bosszantsák. Nagyon méltatlan­kodva nyilatkoznak róluk Nikoiáj Niko­lájevics nagyherceg hívei... Csak egy dologban értenek egyet: le­gyen vége a bolseviki uralomnak és gyerünk haza. Ki döntse meg őket? Ki­nek az erejével? Kinek a segítségévei? Mi lesz azután? Arról nem beszélnek, s ha gondolnak irá, csak titokban gon­dolnak. Elmúlt már az ellenforradalmi offenzivák hőskorszaka. — Elismerték a külföldi államok Szovjetoroszorszagot? Csak ismerjék el, az orosz nép sohase fogja elismerni... Az orosz népben, a parasztságban van minden reményük. A baloldaliak azt mondják, hogy ezek a reménykedők az orosz paraszttal akarják majd megfizet­tetni keserűen mindazt a felbecsülhetet­len kárt, amit a kommunistáktól elszen­vedtek . . . Valaki Nikolajevna Anasztázia nagy­hercegnő állapota felől érdeklődik. Autó­baleset érte a nagyhercegnőt a napok­ban, megsérült az arca. Sajnálják. Most megérkezik Eulogij metropolita, fehér süvegben, arany kereszttel. Imára szó­lítja a kongresszust. Csend áll be és a metropolita rozoga hangon citálja a ré­gi egyházi dalokat. Sztruve professzor, mellétverö hosszú szakállával, elfoglalta az elnöki emel­vényt. Beszél a külföldi oroszok szövet­ségének feladatairól. — A nagy nemzeti Oroszország fel­támadása ... A kommunizmus és az in­­ternacionálé ellen... Mi itt nem dönt­hetünk előre az újjászülető Oroszország jövendő berendezéséről... Egyetlen ve­zér mögé kell sorakoznunk.. 9 Most megnyílik a szónokok sora. Idé­zik a cár emlékét... Éltetik Nikolaje­­vics Nikoiáj nagyherceget. Megtapsol­ják Erlich francia képviselő beszédét, aki támadja a francia kormányt, amiért elismerte a szovjetet. Beszél a kozákok atamánja, a kereskedő-iparos csoport képviselője, a pártonkivüli centrum és a szélsőjobboldal delegátusa. A kozák­­atamán élénken kárhoztatja, hogy a ku­­bdni és tereki kozákok a föderativ be­rendezés fentartásának hívei és ezért nem léptek be a szövetségbe. Beszél Ti­­hin, a horvátországi oroszok küldötte és Guhuov, a jugoszláviai orosz ifjúság vezetője, aki az »imperátori Oroszorszá­got« élteti. A szónokok sora hamar kimerül és jönnek a választások. Az egész nap és az egész éjjel és a második nap is, sza­vazással, választási machinációkkal te­lik el. Izgatott viták, próbaszavazások, frakciószakadások, klikkgyülekezések, zárt ülés, duplaszavazatok és választa­nait, választanak, elnökséget, titkársá­got, nagybizottságot, társelnökséget, szakadatlanul választanak. Mindenki elemében van ezen a téren és a fő, hogy o szélsőjobboldali csoport emberei kerül­tek be az egész vonalon. Kész a Külföldi Oroszország Szövet­sége. A végén üdvözlőtáviratot küldtek Ni­­kolaj Nikolájevies nagyhercegnek. Nem döntöttek a jövendő Oroszország állam­­formájáról... M. F. A budapesti ügyészség uj nyomozást rendelt e! a szokolhamisiíók ellen Ä francia kiküldöttek a frankügy nyomozásának befejezése előtt még több körülmény tisztázását kívánják — A vizsgáló­bíró kihallgatta őrgrőf Pallavicini Györgyöt Budapestről jelentik: A szokolhamisi­­tás ügyében pénteken váratlan fordulat történt. Sztrache Gusztáv főügyész, aki eddig a szokolhamisitás ügyében leg­utóbb megindult rendőri pótnyomozás iratait tanulmányozta, pénteken úgy döntött, hogy a pótnyemozás iratait további nyo­mozás végett visszaküldi a főkapi­tányságra, ahol dr. Friedmann Ignác budapesti ügyvéd a csehszlovák Nemzeti Bank és a prágai igazságügyminisztérium képvi­seletében kollaborálni fog a rendőrség­gel. A frankhamisítás ügyében most már végleg befejezettnek hitt nyomozás sem ért még véget. Pénteken ugyanis a francia kiküldöttek megjelentek a főügyésznél és közölték vele, hogy a nyomozás végleges befejezése előtt további körülmények tisztázá­sát kívánják. Elsősorban a kőklisék készítésének és rejtegetésének körülményeit kívánják a franciák tisztázni és ezért követelik Windischgraetz, Rába és Gerő újbóli ki­hallgatását, majd ennek megtörténte után a három vádlottnak szembesítését. Sztrache főügyész a francia megbízot­taknak ehhez a kívánságához hozzájá­rult. Ezenkívül kívánják a franciák Hir György fajvédő képviselő kihallgatását is, amit a rendőrség a képviselő felgyó­gyulása után foganatosítani fog. Végül ragaszkodnak a franciák Mészáros Gyu­la szerepének tisztázásához és azt kí­vánják, hogy az ügyészség sürgesse itieg Angorában kiadatását, ha pedig azt azzal az indokolással tagadnák meg, hogy Mészáros időközben török állam­polgárrá lett, akkor a török hatóságok! utján hallgassák ki Mészárost és a ki­hallgatásnál legyenek jelen úgy a fran­cia, mint a magyar hatóságok képvise­lői is. Lengyel Ernő vizsgálóbíró egyébként pénteken délelőtt kihallgatta őrgróf Pal­lavicini Györgyöt. A kihallgatás három óra hosszat tartott és utána Pallavicini az újságíróknak kijelentette, 'hogy a ki­hallgatáson történtekről semmit sem mondhat, mert nem szeretne tiltott köz­lés miatt vád alá kerülni. Kiszivárgott hirek szerint Pallavicini kihallgatása során a frankügyiben rendkívül fontos uj adatokat szolgáltatott. Legelj te i Rablásért elitéit nemzetőrök Noviszádról jelentik: A noviszadi ielebbviteli bíróság pénteken tár­gyalta Stanoljev Szteván és társai bünpörét, akik 1918 novemberében, Popovon, mint a nemzetőrség tag­jai kirabolták Frász Károly popovói jegyzőt. A forradalom alatt Popovon is napirenden voltak a rablások és fosztogatások. Hogy a felelőtlen ele­mek garázdálkodását megakadá­lyozzák, a község józanabb elemei nemzetőrséget szerveztek a rend fentartására. A nemzetőrség élére Stanoljev Szteván került, aki haza­tért katonákból álló fegyveres osz­tagával őrködött Popovo közbizton­sága fölött. A nemzetőrök Stanoljev vezetésével egyik este éppen a falu végén portyáztak, amikor két ko­csit vettek észre: az egyiken a köz­ség jegyzője Frász Károly ült csa­ládjával, a másikon a jegyző búto­rai voltak. A nemzetőrök feltartóz­tatták a kocsikat és éktelenül szi­dalmazni kezdték a halálra rémült jegyzőt: — Gazember, nem szöksz meg! — Ki mész füvet legelni. A nemzetőrök visszaparancsolták a kocsikat a jegyző lakásához, ott széthordták a bútorokat és elhaj­tották Fjjasz marháit 4? díszítőit, Közben két fegyveres nemzetőr közrefogta a jegyzőt és kikisérte á közeli erdőbe. — Legelj te is, jegyző — mondot­ták neki a közbiztonságra ügyelő nemzetőrök. Két napig őrizték kint az erdő­ben Frász jegyzőt, aztán amikor már az éhségtől alig állt a lábán, hazaengedték. A zür-zavaros forra­dalmi napok után a jegyző feljelen­tést tett Stanoljev és társai ellen, a kiket a pancsevói törvényiszék a múlt év márciusában vont felelős­ségre orgazdaság, rablás és lopás elmén.' A bíróság Stanoljevet nyolc havi börtönre, társait pedig hat-hat havi börtönre Ítélte. A ielebbviteli bíróság előtt hét védő képviselte a vádlottakat, élü­kön dr. Szekulics Milánnal, aki vé­dőbeszédében kifejtette, hogy a nemzetőrök nem büntethetők meg, mert a vajdasági Narodna Uprava rendeletet bocsájtott ki annak ide­jén, mely szerint november 15-ig még nyerészkedési célból elkövetett büntettek is csak magánjogikig von­hatók felelősségre. A feleibbviteli bí­róság nem adoitt helyt a védő érve­lésének és dr. Nikolics ' Pichard fö­­államügyész vádbeszédé után az elsőfokú, ítéletet helybenhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom