Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-01 / 90. szám

9 XXVII. évfolyam 12 OLDAL ,» ÁRA lT/2 DINAR PoStarina plaéenaf Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK április 1. 90. szám tvlegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Foneiőre-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-paloía) Paktum — non ölet Az erdélyi magyar pártot uj el­­határozás elé 'állította a román kormányválságnak az a váratlan megoldása, hogy Ferdinand ki­rály a legkisebb párt vezérét, Averescu tábornokot nevezte ki miniszterelnökké. Az uj helyzet­ben tárgytalanná válik a liberá­lisokkal kötött megegyezés, abba­marad a nemzeti párt felé orien­tálódó puhaío'ózás is és minden valószínűség szerint sor kerül a tavaly létrejött csúcsai paktum fel­újítására. Egy évvel ezelőtt olyan volt Romániában a politikai konstel­láció, hogy számolni kellett Ava* rescu kormányrajutásával és ezért látszott célszerűnek, hogy az er* délyi magyarság a néppárttal kössön alkut a nemzetiségi jogok biztositására. A liberálisok azon­ban szívósan tartották magukat és igy a feltételezett rezsimvái­­íozás hijján a magyarság vezetői taktikát cseréltek, hogy tömegeik érdekeit mennél hathatósabban képviselhessék. A községi válasz­tások előtt a magyar párt a Bra­­tianu-kormánnyal állapodott meg, tanujelét adva mozgékonyságá­nak és a körülmények alakulásá­hoz igazodó rugalmasságának. Amikor kitört a krizis és Maniu személye nyomult előtérbe, nyom­ban megindultak a magyar párt egy frakciójának szigorúan bizal­mas tárgyalásai a nemzeti párttal és most, hogy az outsider Ava­­re:ícu emelkedett hatalomra, az erdélyi magyarság urai bizonyára nem fogják magukat kivonni en­nek az adott ténynek uj megfon­tolásra késztető hatása alól. A politika : sakkjáték. A gyönge sakkozó ráveti magát egy-egy kombinációra és mohón tör meg­valósítása felé anélkül, hogy a partnere húzásaiban közeledő ve­szedelmet fölismerné. Diadalma­san üti ki a neki kiszolgáltatott bástyát és nem veszi észre, hogy néhány lépés múlva menthetetle­nül — matt. A jó játékos ezzel szemben nem ugrik be a pilla­natnyi és látszólagos előnyöknek, áttekinti ez egész harcmezőt, mérlegeli az ellenfele védekezé­sének és támadásainak lehető­ségeit, előnyomu', majd ismét visszavonul és áldozatokat hoz a játszma megnyerése érdekében. Annyi bizonyos, hogy az er­délyi magyarság politikusai — jó sakkozók. Gyalogjaikat és tiszt­jeiket nem tologatják céltalanul ide-oda a sakktáblán, hanem figuráikat az ellenfél hadállása szerint állítják csatasorba és nem törekszenek tetszetős, de csap­dába vezető részletsikerekre. Az orrukon tu! nem látó ki bicék ősz­­szecsapták a kezüket, amikor a vezetők az erdélyi magyarságot a liberálisok támogatáséra vonul­tatták fel a községi választáso­kon. Helytelen lépés — mon­dották — mert ha a liberálisok megbuknak, az ellenzék bosszút áll a magyarságon, amiért nem vele tartott. Még mielőtt Bra'.ia­­nunak távoznia kellett, a pár­tok nyilatkozataiból kiderült, hogy a magyar párt sakkhuzása nem elhibázott. A romániai magyar kisebbség első nagyobbszabásu politikai megmozdulása impozáns erőkifejtés volt, három milliónyi erdélyi nép súlyának demonstrá­lása. A pártoknak a nemzetiségi jogokkal szemben elfoglalt állás­pontjától függ, hogy ez a tekin­télyes súly a belpolitikai erők mérlegének melyik serpenyőjét huzza le. Politikai paktum soha­sem szól hosszú időre és ha az erdélyi magyarság bebizonyította, hogy érdemes vele paktumot kötni, akkor már nagy eredményt ért el. Ismeretes, hogy Averescu e bojármentalitás szószólója, sőt azt is mondják róla, hogy titok­ban rokonszenvez Cuzáékkal. Maga Goga Ocíavian, az uj bel­ügyminiszter, Ady bámulója is bizonyos fajvédő velleitásokat árult el a múltban, tehát a kor­mányzat szelleme a szabadság­­jogok szempontjából éppenséggel nem megnyugtató. Másfelől azon­ban kétségtelen, hogy Averes­­cuéknak szükségük lesz a ma­gyar szavazatokra és igy nem fognak elzárkózni a csúcsai pak­tum perfektuálása elől. Az erdélyi magyarság pedig, mint minden kisebbség, megtanulta azt, hogy a faji többséghez tartozó pártok, a köztük fennálló világnézleti kü­lönbségek ellenére is, egysége­se^ a nemzetiségi jogokat meg­szorító nacionalista elfogultság­ban és/á kisebbségek csak poli­tikai adásvételi szerződések utján juthatnak vívmányokhoz. A paktumnak — nincs szaga. A jelekből ítélve, az erdélyi ma­gyarság készségesen fog szövet­kezni Avarescuval, tekintet nél­kül a tábornok retrográd elveire és Avarescu sem fogja vissza­utasítani a magyarok fegyverba­rátságát azon a címen, hogy a községi választásokon Bratianu mellé állottak. Az erdélyi magyar párt veze­tői mindenesetre értenek a sakk­­játékhoz, nem lehet őket néhány húzásra megmattolni, mint más országok kisebbségeinek veze­tőit, akik éppen csak hogy — a lépéseket tanulták meg. Váratlanul kitört a kormányválság Radics ultimátumot intézett P, sicshoz — A Radics-párti miniszterek követelik, hogy a parlament áprilisban is dolgozzék — Csütörtök délelőtt tíz óráig várnak és ha addig nem teljesítik követeléseiket, lemondanak — Radics részletesen informálta a királyt Izgalmas tanácskozások a miniszterelnökségen — A Pastcs"Rada—Sztojadinovics­affér borította fel a helyzetet Uj orientációt várnak a belpolitikában Beogradfoól jelentik: A politikai .helyzet_ a költségvetés keddi meg­szavazása és a parlament elnapolá­sa után az egyik napról a másikra meglepetésszerűen megváltozott. Kétségtelen, hogy az utolsó hetek eseményei, különösen a radikális­párton belül kirobbant ellentétek már régen arra mutattak, hogy mi­helyt a költségvetés megszavazásá­val az általános országos politika nyugodtabb periódusba kerülhet, a másik alkotmányos tényező részéről kisérlet fog történni arra, hogy szélesebb bázist te­remtsen a megegyezés egy esz­tendővel ezelőtt kezdett politi­kájának és a radikális—Radics-párti meg­egyezéssel megnyílt lehetőségeket még biztosabb alapokra fektesse. Ez csak a jelenlegi kormánykoalíció ki­szélesítésével és a megegyezéses politika meggyöződéses híveinek előtérbe állításával képzelhető el. Általában az a vélemény, hogy legfelső helyen az a meggyőző­dés alakult ki, hogy a háború után keletkezett S. H. S. király­ságban szakítani kell a háború előtti politika módszereivel és hogy az ország politikai vezeté­sében nem lehet továbbra is ve­­zetöszerepet biztosítani azoknak a politikusoknak, akik mentali­tásukkal nem tudnak belehe­lyezkedni a háború utáni uj po­litikai viszonyokba és nem tud­ják magukat teljesen beleélni az uj idők követelményeibe. Ez azt jelenti, hogy az ország po­litikai vezetését a régi politikusok közül azokra kell bízni, akik ezt a politikai átértékelést önmagukban elvégezték, valamint azokra, akik már a háború utáni politikai viszo­nyok között léptek a politikai élet porondjára. Ezekből a megoldásokból lehet le­vezetni azt a politikai színjátékot, amely kedden kezdődött és amely­nek kifejlődését és megoldását még senki sem látja tisztán. Tény az, hogy a szerdai nap sorsdöntő fontos­ságú az ország egész politikai életére és előreláthatólag egész uj irányt fog szabni az ország politikai fejlődésének. ,Miaga az a tény, ami a szerdai ese­ményeket előidézte, látszólag egész kis jelentőségű. Az, hogy a parla­ment április folyamán dolgozik-e vagy nem, normális politikai viszo­nyok között teljesen alárendelt je­lentőségű kérdés. Hogy mégis ez a kérdés került most a politikai élet előterébe és hogy ezen az alárendelt jelentőségű kérdésen keresztül nyílt meg egy nagy­­jelentőségű politikai válság, az csak annak az eredménye, hogy a pillanatnyi politikai helyzetben ez a kis alárendelt jelentőségű kér­dés is alkalmas arra, hogy ezen ke­resztül meginduljon az a politikai processzus, amely a további nagyje­lentőségű politikai változásokat ma­ga utéin vonja. Radics a hosszú parlamenti szünet ellen Politikai körökben nagy konster­­nációt keltett Radics Istvánnak, a királynál való kedd esti kihallgatása után tett nyilatkozata. Ebben a nyi­latkozatban Radics kijelentette, hogy a hor­­vát parasztpárt ellenzi a nem­zetgyűlés üléseinek május 5-ig való elnapolását és azt kívánja, hogy a parlament a katolikus és pravoszláv husvét közti időszakban is ülésezzék. A szerdai napon a politikai körökben általá­nos megbeszélés tárgya volt Rá­diósnak ez a kijelentése, amelyhez messzemenő kombinációkat fűztek. Ellenzéki oldalról annak a véle­ménynek adtak kifejezést, hogy Radics István ismét súlyos hely­zetbe hozta a kormányt. A minisztertanács szerdai ülésén megjelent a radikális .klub elnöke, valamint Trifkovics Márkó házel­nök is. A kormány egyes tagjaihoz az ülés utón az újságírók azt a kér­dést intézték, hogy igaz-e, hogy a parlamentet április 8-ikán újból ösz­­szehivják. A miniszterek kitérő vá­laszt adtak az újságíróknak. Pastes miniszterelnök a parlament épületé' re mutatva ezt mondta: — Olvasták, hogy ott mit hatá­roztak el tegnap. Trifkovics Márkó, a parlament el­nöke a minisztertanács üléséről tá­vozóban kijelentette, hogy nincs tu­domása 'a parlament összehivásáról. Egyedül Radics István adott be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom