Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-07 / 65. szám

Poštarina plaćeca! 24 OLDAL * Ara 3 DINAR BACSMECYEI XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 VASARftíAP március 7. 65, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din, Szerkesztőség: Aleksandrova nL 4, (Rossia Fonciére*palota) Kiadóhivatal: Snbotioa, Aleksandrova uLl.fLeibech-saloía) Kisebbségek Locaruója A jugoszláviai magyar pari hónapokon át hallgatott, a ma» gyár igazság, a magyar fajdalon' csak a küzdő magyar sajtó ha­sábjain sirt fö1, óvatosan és bá­tortalanul. A tavaszi szellő életre keltette dermedt álmából a ma­gyar pártot is s most újra látunk valami nekilendülést, valami aka­rást a félmillió jugoszláviai ma­gyar sorsának, gazdasági helyze­tének és kulturális haladásának érdekében. A magyar párt egyik általánosan tisztelt és megbecsült progresszív gondolkodású veze­tője tegnap felhívást adott közre a magyar anyákhoz és a magyar ifjúsághoz, hogy őrizzék meg ma­gyarságukat, ápolják nyelvüket s érzéssel, tettel, érdeklődéssel se­gítsék azokat, akik a magyarság politikai jogaiért küzdenek. A tegnapi felhívást követi a ma­gyar párt holnapi adai gyűlése. A jelek arra vallanak, hogy a magyar pártkör alciószabadságó ban nagyon szűk körre van kor­látozva, tisztázni akarja a ma­gyar néphez való viszonyát, szer­vezkedni akar, hogy a vezetőség szavának, elhatározásának a jugo­szláviai magyar nép akarata és együttérzése adjon súlyt és nyo­matéket. A jugoszláviai magyar párt életre-mozdulása összeesik azzal, hogy a kisantant másik két álla­mában, Romániában és Cseh­szlovákiában a kisebbségek jogi és politikai helyzetét újabb tör­vényes rendelkezésekkel szabá­lyozták. Nem akarjuk azt állítani, hogy a két szövetséges államban valami ideális sorsuk van a ma­gyaroknak, azonban ha Európa lelkiismerete, vagy a népek itéíő­­s/éke akár a csehszlovák, akár a román kormányt kérdőre vonja, a két állam joggal mutathat rá, hogy mégis tett egy-két lépést abban az irányban, hogy a kisebb­ségek emberi jogait biztositsa. Csehszlovákiában azokban a köz­ségekben, ahol a lakosság húsz százaléka valamely kisebbség­hez tartozik, a közigazgatásban, a bíróságnál, az iskolában egyen­rangú a kisebbségi nyelv az ál­lamnyelvvel. Erdélyben a köz­­igazgatási hatóságok s a bírósá­gok magyar nyelvű beadványo­kat fogadnak el, tárgyalnak le s az iskolában nem korlátozzák a kisebbségi nyelv használatát. Mindez- megfelel annak az elv­nek, amit a vezető 1 ormányfér­­fiak mindenütt nagy előszeretet­tel hangoztatnak s amely a gya­korlatban seholsem valósul meg, hogy nem a nép ven a tisztvi­selőért, hanem a tisztviselő a népért. A kisebbségek, amelyek uj hazájuknak hűséges és loyális alattvalói, amelyek vért és pénzt áldoznak az országért, megkíván­hatják, hogy a kormányzat, amely ez adót kíméletlen szigorra! szed' be tőlük, adja meg nekik ezt a lehetőséget, hogy az ő anyagi hozzájárulásukból dotált tisztvi­selők valóban értük dolgozzanak s ne ellenük. Románia és Csehszlovákia ezt az elvet már kezdik megvalósí­tani. Mi, jugoszláviai magyarok, várjuk, hogy az SHS. királysá demokratikus közvéleménye mi-1 kor fog a kisebbségek érdekében megmozdulni. S'erbía a népjogok elismerésében mindig előljárt. Ha Franciaország a szabadságra s az emberi jogok megbecsülésére ta­nította Európát, Szerbiáról és a szerbekről el lehet mondani, hogy ők mutattak példát a világ népei­nek a demokratikus közszellem kialakulására s arra, hogy szabad nemzet nem tűr el zsarnokságot. Szláv kisebbségék élnek a2 SHS. határokon kívül is, azok érdeké­ben és az igazság érdekében is elvárható, hogy a kisebbségi jo­gokat respektálja az állam. Ä népeknek is van lelkiisme­rete. Ennek a Ielkiismeretnek a megmozdulását várja az SHS. irályság magyar és német nyelvű lakossága. Jugoszlávia nem en­gedheti meg, hogy más államok a demokrácia, a jogkiterjesztés terén megelőzzék. A kormányzópártok passziv rezisztenciát tanúsítanak a költségvetési vitában Megszavazzák a költségvetést, de hivatalos szónokot nem állítanak Ellenséges hangulat Stojadinovics pénzügyminiszter ellen Beogradból jelentik; A politikai közvélemény teljesen a radikális­­párt pénteki ülésének hatása elq$t állott. Mint utóbb kiderült, a ra­dikális klub elhatározta, hagy elégedetlenségének demonstrálá­sba nem altit hivatalos szónokokat a költségvetés tárgyalásán. A klub határozatát élénken kommentálják politikai . körökben és a nyi t állásfoglalás annál na­gyobb feltűnést keltett, mert ha­sonló határozatot hozott szombaton a Red cs. pártkttíb is, A Radíes­­párti képviselők klubja ugyanis szintén elhatározta, hogy nem ál­lít hivatalos szónokot a kö tség­­vetási vitában és az expozét mondó minisztereken kívül eset­leg felszólaló Radics-párti képvi­selők csak magánvéleményükéi fogják kifejteni. így előállott az az érdekes helyzet, hogy a kormánypártok megvonták támogatásukat a kor­mánytól a költségvetési vitában és bár nem szavazzák le a költ­ségvetést, a vitától való tartóz­kodással negativ mádon fejezik ki bizalmat'anságukat. A bizalmatlansag nem irányú! az összkormány, hanem csak egyes miniszterek ellen, különö­sen Sztojodinovics pénzügyminisz­ter, aki kedden érkezik Beogradba, fog ellenséges hangulatot találni. Lemondott a Briand-kormány A kamara szombatom hajnalban leszavazta a pénzügyi javaslatokat Izgalom Genfhen a váratlanul kitört kormányválság miatt — Briand elmegy Genfhe, de nem képviseli hivatalosan Franciaországot Baloldali eltolódás várható a francia politikában Hétfőn kezdődnek a kormányalakítási tárgyalások Parisból jelenik: A Briand-kormány, amely kezdettől fogva kisebbségi állás­pontot képviselt a kamarában, szomba­ton váratlanul benyújtotta lemondását. A francia kormány, bukása nemcsak a francia belpolitikában, bánéin nemzetközi viszonylatban is telje­sen zavaros helyzetet teremtett, mert Briaoti lemondása a Népszö­vetség ülésének előestéjén követ­kezett be. A Briand-konnátjy lemondásának köz­vetlen oka az, hogy a. baloldali karvei, amelynek tagjai a kamara többségét al­kotják, a szanálás kérdésében a saját javaslatukat fogadtatták el . a kormány javaslatával szemben, a szenátus azon­ban ezeket a javaslatokat nem fogadta el, hanem visszaküldte a kamarának módosítás céljából. Szombaton hajnalban a kamara új­ból leszavazta a szenátus javasla­tát, melyet a kormány Is magáévá tett és ez késztette Briaudt a le­mondásra, amely teljesen váratlanul érte nemcsak a közvélemény*-, hartem- a politikai kö­röket is. A kamara kormánybuktató ülése A Briaitd-korrnány erőpróbája a szombatra virradó éjszaka volt. Az ülés kezdetén Briand miniszteréinek kapaci­­tálm akarta a szocialistákat,' hogy ne kényszerítsék lemondásra a "kormányt állásfoglalásukkal és éjfél veié az a tíir terjedt el,' hogy a szocialisták nem vesz­nek részt a • szavazásban. Időközben azonban a szoc-'afeuk megváltoztatták elhatározásokat, és a kamara egymásután szavazta le a szenátus javaslatait; amelyekhez a kormány állását kötötte. Elsőnek az alkohol-illeték felemelésé­re .vonatkozó javaslat tárgyalását Bér­űiéi szocialista javaslatára 270 szavazt­­íal 150 ellenében a kamara elhalasztot­ta,. majd a szenátus által elfogadott cu­­koradói elvetették. A késő reggeli órá­kig tartott a kamara nagyjelentőségű Ülése és reggel hét órakerr került sor a legfontosabb kérdésnek, a forgalmi, HU tőleg fizetési adó tárgyalására. Fontaine kommunista képviselő indítványózta. hogy a kamara halassza el a javaslat tárgyalását. Briand beszéde Briand miniszterelnök ' azonnal vála­szolt erre u felszólalásra. Hangsúlyozta-, hogy a kamarának vállalni kell a fele­lősséget, ha a kormány pénzügyi javas­latait elutasítja. A szocialisták felé for­dulva emelt hangon jelentette ki, hogy a kormány mindent megtett, hogy Franciaország pénzügyi tekintélyét megőrizze, nem rajta fog műink ha a szanálás nem indul meg a kellő időben. Briand igy fejezte be,beszédét; — Bizonyos, hogy eleget beszéltünk és" itt az ideje, hogy szavazzunk.. Ha a kamara megtagadja! a szanálást javas latok megszavazását, a kormány veze- . tője a mai naptól kezdve megszűnik mi taszter elnök lenni és nem fogja Francia országot a Népszövetség ülésén képvi­selni. Btiand után Bedoucet a szocialisták, Raibel pedig a nemzeti blokk névében elfogadhatatlannak nyilvánították a kor­ány javaslatát. Ezután sor került a döntő szavazásra, amelynek során a kamara 274 szavazatta! 221 eile-

Next

/
Oldalképek
Tartalom