Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-27 / 85. szám
1926 március 27. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet • B • Bukarestből a napokban ' megérkezett a beliígyrainiszíur batfroKáte, mely szerint Marosvásárhely polgármesterévé dr. Bernády György magyar • kamarai képviselőt nevezi ki. Bernády tulaijdöii- Jtépcn gyógyszerésznek indult: apja gyógyszertuiajdonps volt Marosvásárhelyen. Ä budapesti egyetem gyógyszerészeti fakultásának elvégzése máit átvette apja patikájának vezetését. Már huszonnégy éves korában .városi; tanácsos lőtt és harminc éves korában .Marosvásárhely képviselőjévé választották. Ekkor Pestre költözött, ahol' iogtucori doktorátust szerzett, aztán visszatért Marosvásárhelyre és elfogadta a rendőrkapitány! állás«- !903-ben megválasztották főpolgármesternek; ezt az állást több éven keresztül példaszerűén töltötte be. úgy, hogy hire volt egész Magyar országon. Neki köszönheti a város -a vízvezeték építését, a csatornázási munkálatokat, a gázműket, a villanylelép építését, a város utcáinak kikövezését, az uj városházát. Bernády kinevezése »agy örömet keltett egész Erdélyben. * A román szinháztörvényröl Jovaüovics ■ Jenő a kolozsvári Magyar Színház igazgatója nyilatkozott a magyar lar póknak. Még .a múlt év májusában — mondotta — meghívtak a kultuszminisztériumba egy ankétra, melyen előterjesztettem a kisebbségi színházakról szóló törvényjavaslat-tervezetet. Az anként pontonként tárgyalta le a javaslatot, megvitatták az összes paragrafusokat és változtatás nélkül elfogadták valamennyit. A kulturminiszter ur kijelentette, hogy éz az'egész szöveg minden változtatás nélkül fog az általános törvéityjavaslatba kerülni. Azt javasoltam, hogy a kisebbségi színházak se legyenek magasabb adóval sujthatók, mint a román nyelvű magánszínházak. Manulescu nr ezzel'szemben azt kérte, hogy a ro-‘ mán magánszínházak némi előnyben részesüljenek ' a kisebbségi színházak fejeit. Ezzé! szemben Moldovean Cornél vezérigazgató, mint előadó erélyesen tiltakozott e felfogás ellen és kijelentette, hogy Románia megszűnt nemzeti állam lenni, kisebbségei vannak, ezekkel a kisebbségekkel szemben szerződésileg kötelezettségét vállalt és Románia sohasem fogja megszegni szerződéses kötelezettségeit Lepadn+u kultuszminiszter ur is ientartás nélkül helyeselte ezt az álláspontot. Az én törvén yiavas! atom at a kisebbségi színházakról, szóval teljes szövegében változtatás nélkül elfogadta az anként, most pedig a megszavazott törvényből látom, hogy abból egyetlenegy szó sem került be a törvénybe, illetőleg talán egy paragrafusnak a második része.« * Hans Otto Roth, a romániai német kisebbség vezére, cikket irt a választójogi javaslatról A cikkben megállapítja Rotb, hogy a javaslat a kisebbségek jogát felére szállitja le. A kisebbségeik a könyörtelen alternatíva elé kerülnek; vagy mindent kockáztat, vagy Jistakapcsclássa! törekszik a többségi lista előnyeit megszerezni. Ekként a' népi kisebbségek szavazata politikai áruvá sülyed. A törvényhozó elfelejtette, hogy kisebbségek is vannak, lét8 óta először nyilatkozik meg valamennyi népkisebbségnek a szolidaritása. A választói törvény jelentékeny politikai privilégiumokat biztosit a románságnak. Ezek ellen a szabadalmak ellen minden formában és minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fognak a kisebbségek, melyek nem hagyják kinullázhí magukat. * * Az erdélyi unitárius püspök mégis tagja lesz a román szenátusnak. A kamarában ugyan a váhs«ói reform szaiaspookéntl vitájában a kormány több kérdésben engedékenynek mutatkozott. Az ötödik szaka** negyedik bekezdéséhez, amely az egyházak szenátusi képviseletének a jogára vonatkozik, Sándor József módosító javaslatot nyújtott be. Kérte, hogy az unitárius egyháznak a szerzett jog alapján adják meg a szenátusi tagságot. Részletesen ismertette az egyház történetét és a méltányosságra is hivatkozott akkor, amikor a világ unitáriusai egyetlen püspökének, az erdélyi magyar unitárius egyház: tejének, képviseletet igényel a törvényhozásban. Fiorescu volt igazságiigyniiniszter, u javaskit előadója, komolynak és jogosnak minősítette Sándor József javaslatát és ■ annak indokait és a maga részéről hozzájárult a kérdéses szakasz nródoskásához. A bizottság a javaslatot cl is fogadj és ezt pártolólag fogja felterjeszteni a. vita végén a kantara, illetve szenátus.elé. Sándor József akcióját a. nemzeti pártiak erősen és lelkesen támogatták. különösen pedig Manitr és Vajda, akik; ismételten a kisebbségi jogok védelmezőmként és harcosaiként mutatkoztak a kamara előtt. Plasztirasz elutazott Franciaországba Parisban találkozni fog Venizelosszal Beogradbó! jelentik: Plasztirasz görög ezredes, aki útlevelet és francia vízumot kapott, pénteken elutazott Beogradból. Az emigráns ezredes, aki — mint bejelentette —. Franciaországba megy, állítólag csak Pumáig váltóit jegyet, megállapították azonban, hogy Plasztirasz valóban elhagyta az országot és Franciaország, felé vette útját, ahol Párisban találkozni fog Venizeloszszál. Plasztirasz a hatóságok felkérésére hazytá el Jugoszláviát. Majdánban imádkozni sem lehet Nem szabad használni az egyházi szereket Lezárták a kápolnát Majdán község katholikus hívőinek súlyos panasza van. A majdaniak nein akartak beleegyezni abbd, hogy megalakítsák a katholikus egyházközséget s rctorzióképen most megvonták tőlük azt a jogot, hogy az általuk épített kápolnában imád kozhassanak, s hogy a templomi kegyszereket használhassák. Néhány héttel ezelőtt megjelent Majdánban a szájáni esperes és a nova-kanjizsai plébános, hogy Majdán-ban a katholikus egyházközséget megalakítsák- A falu egész férfinépe jelen volt azon a gyűlésen, amelyet a két plébános összehívott s a majdániak egyhangúlag úgy határoztak, Hogy nem alakítanak hitközséget. Majdán kis falu. nincs temploma, nincs plébániája. A majdani katolikus hívők közadakozásból egy kis kápolnát építettek, kegyszereket, templomi lobogókat szereztek be. Azért, mert a katholikus hitközség nem alakult meg büntetésből lezárták a kápolnát s a majdani hívők nem Imádkozhatnak a templomban. Ha a faluban meghal valaki, a szegény ember sem temetheti cl addig a halottját, amíg ki nem hozatja a szomszédból a papot s nem fizet 351) dinárt, mert minden lobogó be van zárva a kápolr^iba. A hatóság,, amelyhez a majdániak fordultak, igen helyesen nem avatkozik a hívők és az egyház közötti konfliktusba, de bele kellene^ avatkoznia a becskereki apostoli adminisztraturának s inkább felvilágosítani a majdaniakat, mint büntetéskénen — vallástalanokká tanítani őket. m. a. Ki gyakorolja Magyarországon a legfőbb politikai hatalmat? Megszólalt a magyar mellékkormány egyik vezetőtagja Eckhardt szerint Bethlennek a titkos társaságok feloszlatására vonatkozó bejelentése blöff Budapestről jelentik: Abból az alkalomból, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök kilátásba helyezte a titkos társaságok megszüntetését, az Esti Kurír péntek délutáni számában beszélgetést közöl a Kettős Kereszt Vér szövetség egyik vezetőtagjával, aki a szövetség szervezetéről, múltjáról és működéséről a következőket mondotta: — Titkos társaság valójában csak egy van Magyarországon és ez a Kettős Kereszt Vérszövetség. Minden más titkos és nem titkos társaság ez alá tartozik, ez a hatalom, ez a mindenható ur. ez a mellékkormánya az országnak. Az összes titkos szervezetek feje a Kettős Kereszt Vérszövetség, a mélynek élén egy öttagú direktórium áll. Ez a direktórium ellenőrzi az ország politikai jelenségeit és változásait és az országban néni történhet olyan politikai esoojény, vagy politikával kapcsolatos személyi változás, amelyet ez a direktórium megtörténte előtt felül ne bírálna. A jelenleg működő’ társadalmi egyesületek, szervezetek és céhek nagyrésze a mi fennhatóságunk alá tar tozik és feloszlatni bennünket azért nem lehet, mert tagjaink között helyet foglalnak nagyszámban közhivatalnokok is. A miniszterek csak elhatározhatják feloszlatásunkat. de az a kéz. amely ezt végre Is hajtaná, hiányozni log. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban az Esti Kurír megszólaltatja a politikai élet vezetőjét is. Andrdssy Gyula gróf nyilatkozatában kijelenti, hogy a titkos társaságok likvidálását illetőleg a pártközi konferenciától nem vár eredményt. Szerinte különben is nehezen lebet a titkos társaságok föloszlatását célzó törekvést feítéteíezjsi arról a Bett* : lenről, aki maga is tagja, sőt vezetője volt ilyen titkos társaságnak. / Hasonló értelemben nyilatkozik Farkas István és Friedrich István; is, aki többek közt. a kővetkezőket mondja: — Nem tudom elképzelni, mit akar velünk Bethlen tárgyalni, amikor az ellenzék hat éve egyebei sem csinál, mint a titkos társaságok megszüntetéséi követeli, tn különösen nagy szimpátiával viseltetem a titkos társaságok iránt, meri hiszen ők voltak azok, akik a Tisza-pörben megmozdították ellenem alitsárdójukat Ez volt az első nagy megmozdulásuk, amelyhez hasonlóan azóta "a többi is piszokba, skandalumokba és mocsokba fulladt. Állandóan irredentáról ordítoztak, de ennek érdekében semmit sem tettek, sőt . > • ' •• az egyesek által hazafias célokra juttatott adományok is eltűntek a kezükön. Perlaky József egységespárti képviselő, kijelentette, hogy a közállapotok megnyugvása teljesen elképzelhetetlen a titkos társaságok kiírása nélkül, mert ezeknek működése a társadalom rákfenéié. A’ legérdekesebb azonban Eckhardt Tibor íajyédő vezérnek a nyilatkozata, amelyben erről a kérdésről a következőket mondja: — Bethlen miniszterelnöknek a titkos társaságok feloszlatására vonatkozó bejelentése közönséges blöff és épugy vehető komolyan, mintha azt mondta volna, hogy akciót indít az egységespárt ellen és ennek az akciónak keresztülvitelét a belügyminiszterre bízza. Eckhardt Tibor kijelentése politikgLk&öfcben nagy feltűnést keltett, anHáJ V inkább, mert Eckhardtot ebben a kérdésben autentikus egyénnek! tartják. Felépitik a szombori kereskedelmiiskolát A Szemző-parkban helyezik el az intézetet Szomborból jelentik: A kereskedők és iparosok egyesületének a kereskedelmi iskola felépítése ügyében kiküldött bizottsága «lést tartott. A bizottság elhatározta, hogy érintkezésbe lép özvegy Szemző Istvánnéval a Szemzőféle alapítvány haszonélvezetének megváltása ügyében, A kereskedelmi iskola céljaira a vármegye annak idején 900.000 dinárt szavazott meg. Először a Kronics-palotát akarták megvásárolni az iskola céljaira, ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Ekkor vetődött fel az az eszme, hogy a vasúti kerttel szemben levő Szemző István-féle házban helyezzék el a kereskedelmi iskolát. Szemző István a városra hagyta házát azzal hogy ott valamilyen kultúrintézményt, lenetöleg iskolát állítsanak fel A hagyaték haszonélvezeti jogát Szemző István" özvegye élvezi és igy elsősorban az özveggyel kell megállapodni az alapítványi Ház igénybevétele érdekében. , A bizottság reméli, hogy a megegyezés rövidesen létrejön és a hatalma? Szemző.parkban rövidesen felépíthetik a kereskedelmi iskolát. Győződjön meg, SILD kalap- 6 hogy csak a iparnál ” kaphat divatos és ölesé n6i szalmakalapot. Régiek átvarrdsát ős festését legujabíTdívat szerint készíti. Subotiea iosz If«» Cíírkepíae
