Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-27 / 85. szám

Zsivkovics Ljuba súlyos konfliktusa az újságírókkal A radikális-klub elnöke szolgával dobatta ki a Politika munkatársát Az újságírók bojkottálják Zsivkovicsot — A parlamenti tudósitők értekezletének éles határozata 2. oldal___________ ______________________ 8ÄCSMEGYE1 NAPLÓ Beogradból jelentik: A parlament folyosóm óriási feltűnést keltett egy kínos incidens, amely Zsivkovics Ljuba, a radikális klub elnöke és egy tekintélyes beogradi újságíró között játszódott le. Zsivkovics Ljuba súlyos sérté­sekkel illette az újságírót, majd szolgával kidobatta a radikális klub helyiségéből, ahova ő kérette magához. A politi­kai újságírók és parlamenti tudósí­tók nyomban értekezletre ültek ösz­­sze és arról a következő kommüni­két adták ki: »Pénteken délelőtt tizenkét óra­kor Zsivkovics Ljuba, a parlament elnöke magához kérette Petkovics Vlasztimirt, a Politika munkatársát bizonyos felvilágosítás céljától. Ez alkalommal hallatlan incidens történt, amely fölött a politikai újságírók és parlamenti tudósí­tók nem térhetnek szó nélkül napirendre. A Politika ugyanis közölte Zsiv­­kovicsnak a radikális klub főbizott­ságában tartott beszédét, mire Zsiv­kovics magához hivatta Petkovics Vlasztimirt és közölte vele, hogy a lapban nem pontos szöveg jelent meg. Petkovics kijelentette, hogy nagyon szívesen közzéteszi a hely­­. reigazitást, de azzal a megjegyzés­sel, hogy a közölt beszédkivonatot olyan személyektől kapta, akik je­len voltak a gyűlésen. Zsivkovics követelte, hogy Pet­kovics árulja el azoknak a ne­vét, akik öt informálták. Petkovics erre nem volt hajlandó, mert ezzel az újságírás egyik alap­­elvét sértette volna meg. Zsivkovics ezért iilojálisan kezdett viselkedni Petkoviccsal szemben, majd behívatta a klubszolgát és Peí­­kovicsot kidokatta. Petkovics erélyes tiltakozás közben elhagyta a szobát, Zsivkovics azon­ban utána ment és az előszobából detektivvel dobatta ki. E fölháboritó esemény miatt a parlamenti újságírók klubjában a politikai ujságirók és parlamenti tu­dósítók értekezletet tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy megkövetelik Zsivkovicstól, hogy este hat óráig személyesen kér­jen bocsánatot Peíkovicstól. Az értekezlet után háromtagú dele­gáció közölte az esetet Trífkovics Márkéval, a parlament köztisztelet­ben álló elnökével. Trífkovics a lcg­­szivélyesebben fogadta a delegá­ciót és sajnálkozását fejezte ki afö­lött, hogy ilyesmi a parlament he­lyiségeiben megtörténhetett. Meg­ígérte, hogy interveniálni fog Zsiv­kovics Ljubánál, egyben azt a re­ményét fejezte ki, hogy az eset nem történt meg olyan akut formában, a hogy neki előadták. Ugyanebben az időben Kovacsica Sztepo képviselő, az újságíró egye­sület beogradi szekciójának elnöke, meglátogatta Zsivkovics Ljubát és interveniált nála az ügy békés elin­tézése érdekében. Ez az intervenció, valamint Trif­­kovics Márkóé is eredménytelen maradt, Zsivkovics Ljuba nem akarta meg­követni Petkovicsot, mint az müveit embertől elvárható, lett volna. Miután eddig több hasonló eset történt és vannak tekintélyes poli­tikai személyek, akik rendkívül in­korrektül viselkednek az újságírók­kal és a sajtóval szemben, a lapok tudósítói kötelességüknek tartják, hogy ezekre a jelenségekre a leg­élesebben reagáljanak és ezért az értekezlet a következő határozatot hozta: 3. A politikai hírlapírók újságírói foglalkozásuk, valamint fennálló köte­lezettségeik tudatában a legélesebben elitélik Zsivkovics Ljuba ur eljárását, egyúttal pedig mindazokét a politiku­sokét, akik nem viselkednek korrektül újságírókkal szemben. 2. Zsivkovics Ljuba képviselőnek, a radikális klub elnökének gesztusa nem egyéb, mint egy cselekedeteit nem mérlegelő ember gesztusa. 3. A politikai ujságirók, tudósítók és minden hivatásos ujságiró számára Zsivkovics Ljuba miatt megszűnik po­litikai személyiség lenni és vele senki az ujságirók közül nem érintkezhetik. Hasonlóképpen politikai ujságirók szá-Budapeströl jelentik: A Ciklop-gaxázs­­beli gyilkosság felderítésére a rendőrség épp oly hatalmas apparátussal folytatja a nyomozást, mint annak idején a Lei­­rer-ügyben. A bűntény felfedezése óta hatvan detektív indult el a gyilkos kéz­­rekeritésére. Sorozatos kihallgatások történtek, amelyek azonban csaknem eredménytelenek, csupán azt sikerült megállapítani, hogy az utóbbi időben kik voltak a meggyilkolt Köhler Ottómé ba­rátai. Az eddig kihallgatott emberek közül a legérdekesebb vallomást Bartha Gyulá­­né, volt szomszédja tette, aki személyleirást adott Köhlerné utol­só látogatójáról. Bartháné elmondta, hogy pénteken éjjel két óra tájban a ház félreeső helyén egy nyúlánk termetű, ovális arcú, jól táplált embert látott. Ruházata sö­tét, sötétszürke télikabát volt, vilá­gos prémgallérral. Madarász István, a meggyilkolt isme­rőse azt vallotta, hogy Köhlerné állan­dóan egy francia férfitől félt és mindig attól remegett, hogy ez az ember egy­szer felkeresi. Ugyancsak érdekes Bartháné menyé­nek vallomása, aki pénteken látta, hogy Köhlerné reggel íélkilenckor elment egy férfivel és este hat órakor ugyanazzal a férfivel tért vissza. A személyleirás egyezik a Bartháné ál­tal adott személyleirással A rendőrség táviratilag kérte, hogy Köhlerné Limbachban lakó édesanyját hallgassák ki arra vonatkozóan, tod-e arról, kivel volt leánya közelebbi isme­retségben. A titokzatos francia Á rendőrség azt gyanítja, hogy az a férfi, aki utolsó látogatója volt Köhler­m£na Zsivkovics Ljuba politikai halott lesz mindaddig, mig meg nem követi Petkovics urat és ezzel elégtételt nem szolgáltat nemcsak neki, de a>z újság­íróknak is, akik a sajtószabadság hor­dozói. 4. Az ország összes lapjainak mun­katársai, valamint a külföldi lapok tu­dósitói ezt a kommünikét vagy -teljes egészében, vagy bő kivonatban lekö.z­­lik lapjaikban azzal a megjegyzéssel, hogy a politikai ujságirók minden ha­sonló esetben hasonló módon fognak eljárni és mindazok a politikai szemé­lyek, akiknek magatartása nem felel meg <a kultúra legegyszerűbb követel­ményeinek, úgy fognak járni, ahogy Zsivkovics Ljuba.« Az ujságirók rendkívül éles han­gú határozata politikai körökben nagy feltűnést keltett. Minden oldal­ról, még a radikális-párt tagjai ré­széről is elitélték Zsivkovics Ljuba viselkedését és hangsúlyozták, hogy a sajtó képviselőivel szemben meg­értő és lojális magatartást kell min­denkinek tanúsítania. nének, az a titokzatos francia, akitől Madarász szerint a meggyilkolt állan­dóan félt. A nyomozás során megtudták, hogy ez a férfi Csehszlovákiában, Ko­máromban tartózkodik, mire táviratilag kérték a komáromi rendőrséget, hogy keresse fel. Komáromból már megérke­zett a válasz, hogy az a francia nevű ember, akit kémkedés miatt annakidején letartóztattak, már nincs Komáromban, hanem valószínűleg Pestre távozott. A budapesti nyomozás annyit megállapí­tott, hogy ez az ember jóbarátságban volt Köhlernével és már a fényképét is megszerezték. A rendőrség megkereste a bécsi rend­­őrigazgiatóságot is, hogy hallgassák ki Köhlerné volt barátnőit, Gruber Lotti és Lacíkner Katalin volt artistanőket a ti­tokzatos francia személyére nézve. Titokzatos kémkedési ügy és rejtélyes francia szervezet A péntek délutáni órákban a rendőr­ség előtt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Köhlerné nem egyszerű rablógyil­kosság áldozata, hanem homályos és rejtélyes bűnügyről van szó és a szerencsétlen asszony valószínűleg bosszúnak esett áldo­zatul. Mindtöbb tanúvallomás szól ugyanis a mellett, hogy a meggyilkolt Köhlerné egy nagyobb­arányu kémkedési ügyben is szere­pelt. Errevonatkozólag többeknek tett célzást és a rendőrség most elsősorban azt akarja megállapítani, hogy ez ia kémke­dési ügy mennyire függ össze a titokza­tos franciával. Annyit már megállapítottak, hogy Köhlerné Lacknor Katalin nevű barátod-Titkos francia ölette meg a budapesti artistanőt A rejtélyes okmány — Köhlerné országokon keresztül menekült üldözői elől — Pontos személyleirás a gyilkosról Köhler Ottóné kémszervezet tagja volt 1926 március 27. jével egy Ízben hamis útlevéllel Komá­romba. utazott, ahol egy ismerősük volt, «ki kémkedés miatt le volt tartóztatva. A rendőrség szerint ez lehetett az a ti­tokzatos francia, aki Köhlernét üldözte. Erről a franciáról különösen Köhlerné pesterzsébeti szomszédid tettek részletes, vallomást a rendőrségen. E vallomások szerint Köhlerné már 1923-ban félt attól, hogy meggyilkolják. Ezért fegyverviselési engedélyt ikórt,; azonban még revolverrel sem érezte magát biztonságban és olyankor, ami­kor nem volt nála vendég, a szomszéd-: ban lakó Madarász Istvánt kérte meg arra, hogy aludjon nála, sőt feleségül szerette volna vetetni magát MadarásB- s®al, hogy legyen aki megvédi. Madarász István vallomásai szerint Köhler. Ottóné neki elmondta, hogy egy titokzatos okmány van a birto­kában, amit egy francia társasáig mindenáron meg akar szerezni. Hogy ez az okmány valamilyen talál-, mányra, vagy bűnügyre vonatkozott-e,, arra nézve sohasem tett említést, hanem csak azt mondta, hogy üldözői elől me­nekült Magyarországra. Az üldözőszer­vezet feje azonban' Magyarországra is követte, .azonban a magyar 'hatóságok valamiért letartóztatták. Egy nap azon­ban Köhlerné feldúlt arccal jött haza és elmondta Mészárosnak, hogy találko­zott az őt üldöző franciával, aki kisza­badult és most valószínűleg meg fogja1 ölni. Főképp ettől való félelmében adta el pesterzsébeti házát és Bécsbe költö­zött, ahonnan azonban két hónap mulvai visszatért, mert mint később elmondotta, titokzatos üldözője Bécsbe is követte. Köhlerné bécsi ismerősei szerint való­színű, hogy Köhlerné Becsben is tartott fenn összeköttetést ezzel a titokzatos francia szervezettel, amely később üldözte és bossznt akart állni rajta. A rendőrség most főképp ebben az irányban folytatja a nyomozást és meg­történt minden intézkedés, hogy a titok­zatos kémkedési ügynek valamennyi részletét felderítsék. MegfeieMseiik a szektái római kathoiikus hitközségi választásokat Az ellenzék szeri»!: súlyos szabálytalanságok történtek Szentéről jelentik: A szentai római katholikus hitközség öt plébániáján — mint a Bácsmegyei Napló közölte — csütörtökön tartották meg a választá­sokat. Az ellenzék mind az öt kerület­ben nagy erőfeszítést fejtett ki, hogy á hivatalos listát megbuktassa, azonban, habár a teljes eredmény még ismeret­len, annyi bizonyos, hogy a hivatalos lista a legtöbb helyen győzött, de az ellenzék vezére, Kerepessy Vince isj bekerült a képviselőtestületbe. Az el­lenzék nem nyugszik meg a választás eredményében, hanem azt az apostoli adminisztrátoránál megfelebbezi. A íe­­lebbezést azzal indokolja, hogy a hiva­talos párt a választás titkosságát meg­sértette, csakis a hivatalos párt szavazó lapjával lehetett szavazni, pedig a sza­bályok szerint megengedhető lett volna a szavazás ugyanolyan szinü és formájú más szavazólapon is. A szavazólapok átjavitására egyes elnökök csal; két percnyi időt engedélyeztek. Nem en­gedték meg, hogy az irni-olvasni nem tudó szavazók mással javíttassák ki a szavazólapokat. A szavazólapokat csakis a szavazóhelyiségben lehetett kijavítani, ami szintén szabályellenes. A felsővárosi és a munkástelepi plébánián délután négy órakor már lezárták a szavazást, noha még sokan voltak olyanok, akik nem juthattak be a szavazóheiyiségbe. A felebbezést száz tagú küldöttség, fogja átnyújtani az apostoli adminisztrá­torán

Next

/
Oldalképek
Tartalom