Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-25 / 83. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926 március 25. Feljelentették Noviszaá város tanácsát a felemelt illetékek jogtalan behajtása miatt A lakosság harca a városi adóemelések ellen Noviszádról jelentik: A városi ii tékek száz százalékos felemelése — — mint ismeretes — az egész városban nagy felzúdulást keltett. A belügyminiszter szokatlanul éleshangu rendeletben tiltotta el a várost a felemelt mo iilletékek szedésétől. A rendeletben figyelmeztette a belügyminiszter a várost eljárásának törvénytelenségére és az ebből származó anyagi és büntetőjogi felelősségre. A város erre megegyezett a mozival és a közönség azóta magasabb illetéket fizet a külömben is tulmagas mozibelépődijak után. A pénzügyminiszter az újonnan megállapított luxusadók ügyében a felülvizsgálattal a tartományi pénzügyigazgatóságot bízta meg, amely e'tiltotta a várost, hogy miniszteri jóváhagyásig szedje az uj fényüzési adókát. A városi tanács ezzel sem törődött és változatlanul tovább szedi az éjszakai kimaradási adót és a többi terhes uj illetékeket, mint a felemelt kövezetvámor. A belügyminiszter, függetlenül a pénzügyigazgatóságtól, külön is eltiltotta a luxusadók szedését, azonban a város szűz százalékkal felemelte a vágóh dón a vágatási dijakat és ezzel megdr gi tóttá a húsárakat is. A noviszadi mészárosok és hentesek egyesülete erre panasszal fordult jogtanácsosa, dr. Tapavica György ügyvéd utján a belügyminiszterhez, aki pénteken a földmi velősügyi miniszterrel egyetértve, kiadott rendeletében eltiltotta a várost a magasabb vágatási dijak szedésétől, egyben megsemmisítette az 1926. évre megállapított városi költségvetésnek a vágóhídi jövedelmek száz százalékos felemelésére vonatkozó tételeit és figyelmeztette a városi tanácsot, hogy közegészségügyi intézményekből tilos üzleti haszonra törekedni. A város eddigi 600.000 dináros vágóhídi jövedelme ép fedezte a kiadásokat. A város a vágóhídi jövedelmeket a költségvetésben most 1,200.000 dinárra emelte fel, úgy hogy a 600.000 dináros többlet haszonnak tekintendő. A város a legújabb letiltás és a megsemmisítést kimondó végzés ellenére vis?an továbbszedette a magasabb vágóhídi illetékeket. Erre szombaton a mészárosok egyesületének vezetősége eljárt a polgármesternél, akinél a vezetőség nevében dr. Tapavica György figyelmeztette a városi tanácsot a miniszterek tiltó határozatára és nyomatékosan közölte, hogy a mészárosok visszamenőleg január elsejéig követelni fogják a felemelt és befizetett vágatási dijak visszatérítését, végű! kérte, hogy züntessék be a magasabb dijak szedését. A városi tanács ennek ellenére sem teljesítette a belügyi és a földmivelésügyi miniszterek rendeletét. Dr. Milovanovics Milovan polgármester ehelyett Vucsetics Milo főszámvevövel és Boksán Radivoj adóügyi tanácsnokkal szerda reggel Beográdba utazott, hogy küldöttségileg eljárjanak a minisztériumokban a tiltó rendelet visszavonása érdekében. A mészárosok és hentesek egyesülete kedden táviratban feljelentette a városi tanácsot a belügyminiszternél és kérte a minisztert, hogy szerezzen érvényt a rendeletének. KI ÖLT? ÍTÉLET a éevi-pusztai halálos verekedési ügyben A kevi-pusztai halálosvégü verekedés bűnügyében a szuboticai törvényszékein Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa előtt kedden délelőtt megkezdett és délután öt órakor megszakított főt^rgyalást szerdán délelőtt folytatták. Pavlovics István elnök a szerdai főtárgyalásoh a verekedést megelőző korcsmái mulatság résztvevőit s a mulatsághoz zienét szolgáltató tatnöurásokat hallgatta ki. Az első tanú Nagy Antal, a tamburazenekax prímása volt. Az elnök megkérdezi, hogy mit tud az ügyben? A tanú az elhalt Nagymélykutiról állandóan csak mint Nagy Misáról beszél s elmondja, hogy az Orbán-féle korcsmában Nagy Misa iszogatott, ők pedig tamburáltak. Egy idő múlva bejött Patöcs Félix tanító és Kovács Kálmán. Ök is mulattak. Nagymélykuti a Patócs tanitó hajába akaszkodott, a tani tó is belekapaszkodott a Nagy üstöltébe. Később a tanitó megkínálta a Nagymélykutit egy pohárka pálinkával: — Igyák Miska bácsi, ne haragudjon. Nagymélykuti a tanító kezéből kiütötte a pálinkás poharat. Aztán a Nagy Misa felkelt és egy borospoharat, vagy üveget az asztalhoz vágott hogy az izzé-parrá tört és a szilánkok szerteröpültek. Kovács Kálmán úgy érezte, hogy az ő szemébe is röpült egy üvegszilánk s igy szólt: — Ha .kiüti a szememet, nincs annyi pénze, hogy megfizesse. Utána pedig elvette Patócs tanító botját — egy rövid, vékony bot volt — és azzal Nagy Mihály homlokára sújtott, hogy a vér kiserkeöt. Ez után Nagy Misa távozott a helyiségből. A tanú a korcsmái jelenet után ai Kovács-féle szállás kertjében és a nyílt uten lejátszódott eseményeket ismerteti. Miközben a tanú erről beszél és elmondja a verekedés lefolyását, amelynek közvetlen szemtanúja volt, hirtelen elsápad, kezeivel levegő után kapkod, tántorog és djulás környezi. Pavlovics István elnök nyomban észreveszi a tanú hirtelen rosszullétét és utasítja a teremszolgát, hogy vezesse a halott-sápadt tanút a bírói szobába, ahol leültették. Amíg Nagy Antal rosszulléte elmúlik, a bíróság Orbán György vendéglőst hallgatta ki. A tanú a már ismert módon mondja el a korcsmái jelenetet, azzal a különbséggel, hogy amikor Nagy Misa a korcsmából távozott, megfenyegette Kovács Kálmánt. Verekedés az est sötétjében Tíz percnyi pihenés után Nagy Antal magához tért és a bíróság folytatta kihallgatását. Elmondja, hogy Kovács anyósa mondta neki, hogy menjen a veje után és ne engedje veszekedni, ö odament és látta, hogy Nagy Misa és Kovács Kálmán a földön fekszenek, míg Petrás Péter tamburás kivette Nagy Misa kezéből a nagy meggyíafeotot és azzal a földön fekvő Nagymélykuti fejére sújtott. Amikor ez történt a tanú megfordult és visszafelé indult. Petrás és Kovács pár perc után követték. A biróság végül özvegy Csabai Mátyásáét, Kovács Kálmán anyósát hallgatta ki. Elmondja, hogy Petrdst és később Nagy Antalt is ő küldte a veje után, hogy ne engedjék veszekedni. A verekedés lefolyásáról nem tud semmit. Csak egy halálos ütés volt Perazics BozsidáT dr. törvényszéki orvos ismertette ezután az elhalt sérüléseit. A koponyán egyetlen halálos ütés volt, amely betörte a koponyacsootot A bizonyítási eljárás ezzel véget ért. A vád és a védelem Gjeneró Márké dr. államügyész terjeszti elő a vádat. Bizonyítva látja a szándékos emberölés bűncselekményét és kéri a vádlottak megbüntetését. Az elhalt leánya, Nagymélykuti Vera, Fodor Vincéné az ehlök kérdésére, hogy atyja után igényel-e kártérítést, azt mondja, hogy 200.000 dinár kártérítést kér. Kelleti Benő dr„ Petrás Péter védője kifejti, hogy az elhalt Nagymélykuti közismert verekedő volt. Védencének — aki a tett .elkövetéseikor erősen ittas volt — nem volt semmi oka arra, hogy az elhaltat szándékosan megtámadja, ö azért ment oda, hogy megvédje Kovácsot. Szándékos emberölésről tehát szó sem lehet. Önvédelem, vagy halált okozó súlyos testi sértés esete forog fenn. Kéri az enyhítő körülmények figyelembevételét. Dimitrijevics Drágó dr., Kovács Kálmán védője kifejti, hogy védence volt a megtámadott Felmentést kér. Mindkét vádlott bűnös A biróság hosszabb tanácskozás után meghozta az Ítéletet, mely szerint mindkét vádlottat bűnösnek mondja ki a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ezért — az enyhítő körülmények figyelembevételével — Petrás Pétert hat) havi börtönre és Kovács Kálmánt szín-1 tén hat havi börtönre ítéli. Az indokolásban kimondotta, a bíróság, hogy sem szándékos emberölés, I sem pedig önvédelem wem volt megállapítható, hanem halált akozó súlyos testi sértés. Miután pedig nem lehetett megállapítani, hogy a két vádlott közül ki adta a halálos ütést, a biróság egyforma büntetést szabott ki rájuk, mint tettesekre. Az ügyész, valamint a felek felebbezték az ítélet ellen. A biróság elrendelte, hogy az ítélet jogerőre való emelkedéséig a vizsgálati fogságban levő Petrás Pétert szabadlábra helyezzék. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Csak azok a hazugságok kárhoztatandók. amelyek károkat okozhatnak s csak azok az igazságok dicsérhetők, amelyek erkölcsi haszonnal járnak. Hamis morál, olyan igazságokat hirdetni, melyeknek káros következéseik lehetnek s olyan hazugságokat tiltani el, amelyek jótékony hatást gyakorolhatnak. Azok a hazugságok a legveszélyesebbek, amelyek igazságoknak látszanak. * Vannak szép hazugságok és vannak csúf hazugságok * A gyermeket ne arra oktassuk, hogy egyáltalában ne hazudjon, mert akkor szerencsétlenné tesszük, hanem arra tanítsuk, hogy igaz ember módjára éljen. # Nem komoly a fenyegetés, amely a közmondás e figyelmeztetésében rejlik: mondj igazat és betörik a fejed! Az ilyen fejbetörés ritkábban fordul elő. mint akár az igazmondó akár a hazudozó gondolná. A baj inkább az, hogy ha igazat mondasz, egyszerűen nem hiszik el. ami némi kis fejbeütéssel, egyenlő. A világ hazugságra van berendezve s a valótlanság több hitelre talál benne mint az igazmondás. * Vannak, akiknek az aikuk hazug, de a lelkűk igaz s még többen, akiket lehetetlen hazugságon érni. pedig merő hazugság az egész lényük Ki A hazug ember hazug módon, az igaz ember igaz módon hazudik. Ké A szubjektív igazságok sokszor abszolút (objektív) hazugságok. * Nemcsak az emberi’száj, az emberi fül is lehet hazug. * A hazug is nehezen hazudik annak, akit becsül — s az igaz ember is könnyein mond valótlanságot annak, akit nem szeret. # A hazugságot nem büntetik olyan szigorúan, mint az igazmondást. Vértanuságöti is az igazság fanatikusai szenvedtek mindig, nem pedig a hazugság bajnokai. * Ha választanod kell igazmondás és egy hazugság közt, ne hagyd magad a hétköznapi morál által befolyásoltatni, hanem arra határozd magad, melyik több jót eredményez. S ha egy kínálkozó hazugság ez, akkor bátran és habozás nélkül hazudjál — s Istennek tetszőbb dolgot cselekszel igy, mint ha hü máradnál az igazsághoz * Aki gyerekkorában megtanult hazudni, ezt a mesterséget sohase felejti el — de ha kicsikorában arra szoktatták, hogy mindig igazat mondjon, erről a szép erényről hamarosan leszoktatja az élet. A hazug Élet. * Aki hazudik, még méltó lehet a becsülésünkre. A szokásos hazug az, aki megvetendő. Ki Egyformán bolond, aki mindig hazudik s aki mindig igazat mond. * Sokszor nagyobb bátorság kell egy hazugsághoz, mint az igazmondáshoz, amelyhez pedig mindig kell bátorság. Kt Megtörténik sokszor, hogy a hazugot épp akkor leplezik le, akkor érik hazugságon, amikor — véletlenül és ügyetlenül — igazat mond. * Vannak igaz és vannak hazug karakterek s ezeknek a jellemén mitse változtat az, hogy amit mondanak, igazság-e avagy hazugság. A legigazabb ember is kénytedeo néha hazudni s a notórius hazug — bármennyire ágaskodik is ellene a természete — olykor rákényszerül arra, hogy igazat szóljon. * Társadalmi életet élni és nem hazudni: télj es lehetetlenség. A legigazabb ember, a legnemesebb jellem is hazudik naponta. Epaminondos, aki Cornelius Nepos szerint »még tréfából se hazudott«, aligha élt valami igen élénk társaséletet. Kf Ismertem két urat, akik közül az volt egyenesebb lelkű, aki többet hazudott. * Ezt a mondást: errare humánum őst, így is lehetne fordítani: hazudni emberi dolog. Aki nem tud hazudni, annak a boldogulásához egy igen szükséges erény hiányzik. * Borzasztó, hogy mennyit hazudik össze életében az igaz ember! Majdnem annyit mint a hazug. Csakhogy másképp. )
