Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-25 / 83. szám

1926 március 25.

BÄCSMEGYE1 NAPLÓ

Pasics Ráda üzletei

Az ellenzék együttes interpellációja sürgős intézkedést követel

a közvetítők és kijárók ellen — Az interpelláció szerint Pasics Ráda a kijáró-konzorcium vezére — A Pribicsevics-párt nem-csatlakozott az ellenzék akciójához

Beogradból jelentik: Az ellenzéki vezérek szerdán folytatták megbeszélésüket a Pasics Rada és Sztojadinovics Dragisa afférja ügyében. Grizogono a független demokrata párt uevében kijelentette, hogy nem csatlakozik az ellenzék együttes interpellációjához, mert ennek az akciónak az a célja, hogy a radikális pártban Jovanovics Ljuba befolyását erősítsék. A Pribicsevics-párt Jcü’ön interpellációi fog intézni.

Ezután megszövegezte az ellenzék az együttes interpellációját, amelyet elsőnek Setyerov Szlavko irt alá.

Az interpelláció a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez, a külügyminiszterhez és a közlekedésügyi miniszterhez van intézve és elmondja, hogy

az állami és katonai szállítások átlag harminc százalékkal drágábbak a piaci áraknál.

Az állam rendkívül szigorú szabályokat ír elő, de nem fizet és a kereskedők, akiknek sokat kell varniok a pénzükre, a kamatveszteséget belekalkulálják. De ezenkívül az állami szállítások lebonyolításánál az a legnagyobb baj, hogy

a tényleges szállító és az állam közölt egész sor közvetítő működik, akik mind ebből akarnak meggazdagodni.

Némelyik a szerződés megkötésekor, másik a pénz kifizetésekor jelentkezik, de minden esetben meg lehet állapítani, hogij az állami szállításoknál meg nem engedett befolyások érvényesülnek. Ezek a közvetítők drágítják az állami szállítmányokat, mert rendkívül magas províziókat kell nekik fizetni.

A közvélemény úgy tudja, hogy a közvetítők élén Pasics miniszterelnök fia, Pasics Ráda áll.

Már sokszor foglalkozott a közvélemény —- mondja az interpelláció — Pasics Rada ügyével és egész sor olyan ügy került nyilvánosságra, amelyekben a miniszterelnök fia az állam érdekei ellen cselekedett. Ezért kell a súlyos adókat fizetniök a gazdáknak, a kereskedőknek és iparoknak, ezért kell a pénzügyminiszternek sok százmillió adót előteremteni.

Az előző eseteken kívül Sztojadinovics Dragisa vádjai a tények egész sorozatát gyűjtötték össze. így a kereskedelmi minisztériumnak az Almona hídépítő részvénytársaság 1921-ben iokomotivokat és gépalkatrészeket szállított és javított. Az állam hatvankét millió cseh koronával tartozott a vállalatnak, de csak 1924 elején fizettek ötvennégy milliót állami bonokban. A Sztojanovics-pör vádirata szerint ebből a pénzből 1924 januárjában Pasics Rada tízmillió csehkoronát kapott, azonkívül egy ízben két millió dinár szokolt, amelyet a Szlavenszka Bankánál váltott be öt millió dinárra.

Pasics Ráda kijelentette védekezésében, hogy a pénzt szét kellett osztania és neki alig maradt valami.

Még érdekesebb

a 483,033 számú csekk története.

A kormány utasitáza szerint Sztojadinovics pénzügyminiszter pénztára a jegybank utján 313169. számú csekken kétszázezer frankot fizetett ki egy francia banknak. Pasics Rada kivette a bankból a csekket és helyébe a miniszterelnökségen levő bizalmas akta szerint két darab százezer dináros csekket he 'yezett, amelvek közül az egyik 483033, a másik 4S3034. számú.

A kétszázezer frankért ötszáznegy venezer dinárt kapott A miniszterelnökségi akta be van vezetve a miniszterelnökség regiszterébe.

Elmondja a vádirat az Omnium Serbe részvénytársasággal kötött ügyletek, a

jóvátételt szállitások körüli visszaélések, a zemuni hídépítés, a rakoviacei rádió állomás, a trbovljei bánya ellenőrzése, az állami fegyvergyár építése ügyében való kijárásokat. Mindez az ország érdekei ellen van s főleg

külföldön kelt olyan hatást, mintha

Jugoszláviában baksis és provízió nélkül semmit sem lehet elintézni.

Az interpellálok kijelentik, hogy nem akarnak a birói Ítélet előtt befejezett tényeket teremteni és nem kívánnak prejudikálni az Ítéletnek, de véleményük szerint a közerkölcs nevében kívánatos, hogy a parlament megvizsgálja az ügyet.

Az interpelláció végül öt pontba foglalja a kormányhoz intézett kérdéseket:

1. Pasics Rada milyen alapon interveniált Sztojadinovics pénzügyminiszternél a gép- és hídépítő részvénytársaság követelésének kifizetése érdekében.

2. Elrendelte-e a pénzügyminiszter

Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdán megkezdte őrgróf Pallavicini György mentelmi ügyének tárgyalását, amit az ellenzék arra akar felhasználni, hogy folytassa a kedden Idotürrel lezárt frankvitát. Az elnökség azonban már az első napon 'szigorú intézkedésekkel igyekezett elejét venni annak, hogy a szónokok ® frankhamisítás részleteire is kiterjeszkedjenek és a kormány azzal is presszionálni akarja az ellenzéket, hogy a nemzetgyűlés addig nem kezdheti meg húsvéti szünetét, amíg Pallavicini menteim! ügyét le nem tárgyalják.

A parlament folyosóján egyébként szerdán nagy élénkség uralkodott és a képviselők behatóan tárgyaltak Bethlen miniszterelnök keddi nyilatkozatáról, a melyben bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy erélyes intézkedéseket léptet életbe a titkos társaságok ellen és a rendszabályok megbeszélése céljából pártközi értekezletet fog összehívni. Az ellenzék bizalmatlansággal fogadja Bethlen ígéretét és az ellenzéki képviselők közül többen, igy Pallavicini György és Kiss Menyhért kijelentették szerdán, ■hogy

Bethlen nem járhat el a titkos társaságok ellen, mert ö maga is tagja az egyik titkos szervezetnek.

A szociáldemokraták hivatkoznak arra, hogy Bethlen miniszterelnök már több ígéretet tett, amelyeket nem váltott be, annál kevésbé, mert a miniszterelnök a titkos társaságokat illetőleg nem ura a helyzetnek.

A kormánypárt szerint ezzel szemben Bethlen állásfoglalása fordulópontot jelent az. egész kormányzati politikában

és ®. pártközi értekezletet, valamint az azon megfogalmazandó deklarációt olyan kormányzati intézkedések és büntető szankciók fogják követni, amelyek garanciát adnak a belső konszolidáció megerősítésére.

A nemzetgyűlés ülése

A nemzetgyűlés szerdai ülésén megkezdték Pallavicini György örgróf mentelmi ügyének tárgyalását. Rubinok István, a mentelmi bizottság előadója is-Pasics Rada intervenciójára, hogy Pasics Rada kezeihez tízmillió csehkoronát, a hídépítő cégnek pedig ötvennégy milliót fizessenek ki állami bonokban akkor, amikor az államnak más sürgősebb kötelezettségei voltak.

3. Tudja-e a külügyminiszter és a miniszterelnök, hogy a 483033 szemű csekkhez miképen jutott Pasics Rada és hogyan válthatta ezt be ötszáznegyvenezer dinárra.

4. Milyen intézkedéseket tesz a kormány, hogy eliminálja azokat a közvetítő akciókat, amelyek az állam tekintélyét aláássák a külföldön,

5. Milyen intézkedéseket tesz a kormány, hogy megóvja az állam méltóságát és tisztességét Pasics Rada inszinuációi ellen.

Az interpellálok kérik az interpelláció sürgős tárgyalását. A Pribicsevicspárt külön proklamációt bocsájtott ki, amelyben lényegesen enyhébb hangon emlékezik meg az ügyről. A Pribicsevics-párt magatartása politikai körökben nagy feltűnést keltett és általában az a vélemény, hogy Pribicsevics Pasics segítségére sietett és ezzel eleve ki van zárva az a lehetőség, hogy a Pribicsevics-párt esetleges kormányváltozás esetén együtt működhetnék az ellenzéki pártokkal koncentrációs kormány alakításában.

merteti az ügyet. Pallavidni a nemzetgyűlés március 2-án tartott ülésén azt a kijelentést tette, hogy Windischgruetz elmondta neki a szokolhamisitás tervét és kijelentette később, hogy úgy a szóhol-, mint a frankhamisítást a Bethlenkormány tudtával és azzal együtt csinálta. A parlamentben elhangzott kijelentéseit a sajtóban is megismételte. Rallavicini beszéd» után Bethlen miniszterelnök felszólította a képviselőt, hogy jelentkezzék az ügyészségnél és terjessze elő bizonyitékait. ellenkező esetben intézkedni fog, hogy az ügyészség megidézze. A rendőrség március 3-án megidézte Pallavicinit, aki megjelent a rendőrségen és kijelentette, hogy nem hajlandó vallomást tenni, mert mentelmi jogánál fogva megidézését zaklatásnak minősiti, Ezekután az ügyészség indítványozta a vizsgálóbi rónak, hogy idézze meg Pallavicinit és hallgassa ki a frankiigyben, a képviselő azonban ott sem volt hajlandó vallani. A mentelmi bizottság egyhangúlag megállapította, hogy őr gróf Pallavidni György mentelmi jogát sem a miniszterelnök, sem a nyomozó hatóságok részéről nem sértették meg. Javasolja tehát a nemzetgyűlésnek, hogy Pallavidni bejelentése felett térjen napirendre, továbbá indítványozza, hogy az ügyészség megkeresése alapján Pallavidni mentelmi jogát függesszék fel, hogy nevezettet kényszerrendszabályok uíján vallomástételre bírják.

Pallavidni György őrgróí válaszolt ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter

keddi beszédének arra a kitételére, a mely szerint ö kijelentette volna, hogy állításait nem tudja bizonyítani. Egészen ellenkezőleg történt — mondja — én csak annyit mondtam: Csak egyet kérek, hogy bizonyítékaimat szabadon előadhassam. A másik megjegyzésem, hogy mégáilapitásaimat . nem szántam Géninek és nem tehetek arról, hogy beszédem összeesett a miniszterelnök külföldi utazásának időpontjával. (Nagy ■■aj és ellentmondás a jubboldalon.)

Egy hang a jobboldalon: Jól volt szervezve! j

Felkiáltások az ellenzéken: Jól szer-1 vezték a frankhamisítást 1

Pallavidni: Még ma sem tudom, hogy I

tnegindult-e ellenem a sajtóper. Egészen bizonyos, hogyha tanúként leszek beidézve, nem fogom megtenni azt a szívességet, hogy büntető szankdóhat alkalmazhassanak ellenein és esetleg két hónapig fogházba csukhassanak, mert aklwr ki leszek téve annak, hogy bizonyítékaimat elvesztem és tanúimat megfélemlítik. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.)

A mentelmi vita

Pesthy Pál igazságügyminiszter rövid válasza után megkezdik a részletes vitát, amelynek első szónoka Baross János, aki állandóan a frank-üggyel foglalkozik és ezért Huszár Károly elnök • többszöri figyelmeztetés után megvonja tőle a szót.

Az ellenzék zajos felháborodással fogadja az elnöki intézkedést.

— Szép elnöki intézkedés! Fogjuk be a szánkat ugy-e?! —- kiáltják a szociáldemokrata padsorokból.

Dobási Halász Móric ezután a mentelmi bizottság javaslata mellett szólal fel. majd Propper Sándor tiltakozik az elnöki intézkedés ellen és kifogásolja, hogy az elnök nem alkalmazza egyformán a házszabályokat.

Nagy Vince személyes kérdésben szó- '’ lal tel és reflektál Urbanics Kálmán egységespárti képviselőnek a keddi ülésen személyére nézve telt közbeszóld Sára. a mely szerint ő tussolta el annak idején a Trsza-gyilkosságot. Azzal vádolja Urbanicsot, hogy rövid idővel ezelőtt egy klubban nagy kártyaveszteség értő és ekkor haladékot kért a tartozás kifizcj résére, azonban máig sem fizette meg I becsükibeli tartozását. Előbb ezt intézze : el Urbanics.

j Rupert Rezső üldözést és zaklatást lát abban az eljárásban, hogy a többség el akarja kobozni Pallavidni immunitását. Ez a képviselői jog ellen intézett gálád támadás. A mentelmi bizottság indítványával szemben határozati javaslatot, terjeszt be, amelyben javasolja, hogy a nemzetgyűlés állapítsa meg Paliavicini mentelmi jogának megsértését azáltal, hogy Bethlen megfenyegette Pallavicinit,. hogy megidézteti az ügyészségre, A mentelmi bizottság javaslatát az ellenzék nevében felháborodva utasítja viszsza.

Az elnök napirendi indítványt tesz, hogy Paliavicini mentelmi ügyének tárgyalását pénteken folytassa a nemzetgyűlés. majd Urbanics Kálmán válaszol Nagy Vincének, aki azonnal viszontválaszt ad.

Györki Imre szólal fel ezután személyes kérdésben Rakovszky belügyminiszter keddi kijelentése miatt, amelyben azzal vádolta meg Peyer Károlyt, hogy 1919-ben ö segítette elő a népbiztosok szökését. Tiltakozik a belügyminiszter vádja ellen és felolvassa a nemzetgyűlésről kitiltott Peyer Károly nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy a belügyminiszter által mondottakból egy szó sem igaz. Felolvassa az ügyészségnek ebben az ügyben hozott megszüntető végzését. Rosszhiszeműséggel vádolja a belügyminisztert. Mennyivel inkább bűnpalástoló és bűnrészes Rakovszky belügyminiszter — mondja — aki három éven át egy szobában dolgozott azzal az országos főkapitánnyal, aki a frankhamisítást elkövette. Rakovszky belügyminiszternek Idilörtben sínes joga ítélkezni senki fölött, mert ö a bankoktól kedvezményes részvényeket kapott és ezért elsősorban önmagával szem bei kell ítélkeznie.

Ezekután áttértek az interpellációkra.

K I S é R Ü V I Z

■ó ti vágyat, kellemes közérzást és

munkukeüvet biztosit. 921

Pallavicini mentelmi ügye a magyar nemzetgyűlés előtt

Az ellenzék szerint Bethlen is tagja a titkos szervezeteknek

\