Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-25 / 83. szám

2. oldal BACSMEGYE1 HAPLO 1926 március 25. Tizenötévi fégy há a monostorszegi gyilkos katonaszökevényt Két bűntársa öt- és tízévi fegyházbüntetést kapott — Nyolc év előtti bűnügyben Ítélkezett a szombori törvényszék Szomborból jelentik: A szombori tör­vényszék büntető tanácsa dr. Masirevics Brsnkó törvényszéki elnök vezetésével szerdán délelőtt tárgyalta Plavsics Já­nos, Vlah Antal és Kiss József bűnügyét. A vádirat szerint Plavsics és két társa még 1918 februárjában .meggyilkolták és kirabolták egy monostorszegi tanya bázwépét. Plavsics és Vlah szálláskérés ürügye alatt beállítottak Sársetios Mi­hály jómódú gazdálkodó tanyájára, ahol éjszaka, amikor a házbeliek már alud­tak, bajonett-szurásokkal meggyilkolták Sársetics feleségét és leányát Máriát, két unokáját, a nyolc éves Perletics Ma­rint és a négy éves Francus Istvánt pe­dig snlyosan megsebesítették. A gyilkos­ság után felkutatták a házat, magukhoz vettek tizenháromezer koronát, amivel elszöktek és iá szombori temetőben, ahol Kiss tiszta ruhákkal várta őket és a Pén­zen megosztoztak. Annak idején a szom­bori katonarendőrség és a csendőrség lefolytatta a nyomozást, amelynek befe­jezése után mindhármukat felszállitották a budapesti hadbírósághoz, ahol rabló­­gyilkosság címén indult meg ellenük az eljárás. Időközben azonbah kitört a for­radalom és így sikerült nekik megszök­ni Jugoszláviába, ahol 1919-ben ismét el­fogták őket és lefolytatták ellenük az uj nyomozást. A vádat Csóvics Mladen államügyész képviselte, aki Plavsicsot kétrendbeli szándékos emberöléssel .s kétrendbeli ■rablással, Vlaih Antalt kétrendbeli em­berölés kísérletével, kétrendbeli ember­ölés bünsegédletével és rablással, Kisst pedig bűn-segédlettel vádolta. Tagadnak a vádlottak A tárgyaláson elsősorban Vlah Antalt hallgatták ki, aki az elnök kérdésére, ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. A gyilkosságról nem tud semmit, azt rájuk fogták. Az elnök erre felolvas­ta a hadbiróságmál tett beismerő vallo­mását, Vlah azonban ezután is tagadta, hogy része volt a monostorszegi gyil­kosságban. Vlah kihallgatása után Plavsicsot ve­zették be a tárgyalóterembe, aki szintén kijelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek. Elmondta, hogy 1918-ban kato^ naszökevények .voltak s ugyanakkor fogták -el őket, amikor ez a gyilkosság történt. A gyilkosságban azonban neki sincs semmi része. Az elnök -erre felolvasta Plavsics val­lomását is, amelyet annak idején a had­bíróságnál tett. A vallomás szerint ő és két társa a szombori Rókus-temetőben beszélték meg, hogy kirabolják Sársetics monostorszegi tanyáját. Ö és Vlah men­tek el a tanyára, ahol azzal állítottak be, hogy Vlah katonaszökevény, akit ő fogott el. A' tanyán vacsora után -oldal­­íegyvéreikkel megölték Sárseticsnét, a leányát, mig a két gyereket súlyosan megsebesítették. Plavsics erre a beismerő vallomásra kijelentette, hogy azt ő nem tette és igy nem tudja hogyan kerültek ezek ia rész­letek a jegyzőkönyvbe. Azt állította, hogy aznap, -amikor a gyilkosság tör­tént, este nyolcig együtt voltak, de ké­sőbb ő hazament és lefeküdt. A harmadik vádlott, Kiss János szin­tén tagadta kihallgatása alkalmával, hogy része volt a gyilkosságban és azt állította, hogy a gyilkosság napján Pltav­­siccsal együtt moziban volt, ahonnan előadás után hazamentek. A vádlottak kihallgatása után a tanuk kihallgatása következett. Elsőnek dr. Müller János szómban ügyvédet hallgatták ki. Dr. Müller 1918- ban a szombori katona-rendőrségnél mű­ködött és -az ő irányítása mellett folyt a nyomozás a gyilkosság tetteseinek kézrekeritésére. Több katonaszökevényt elfogtak, akik közül Plavsicsra, Vlahra és Kissre irányult a gyanú. Annak ide­jén Vlaht és Kisst ki is vitték a helyszí­nére, ahol Sárseticsék szolgája felismer­te bennük azt a -katonát, aki a gyilkos­ságot megelőző este szállást -kért a ta­nyán. Azután az elnök kérdésére kije­lentette, hogy a katonarendőrségnél tör­tént kihallgatások során a vádlottakat nem bántalmazták. Miután akkor -mind­hárman bei-smérő vallomást tettek, f-el­­szállitottáik őket Budapestre. Az elnök kérdésére a tanú kijelentette, hogy Kis-sben és Vlahban felismeri a ka­tonaszökevényeket. Az ügyész kérte a tana meges-ketését, amit a bíróság a vé­dők ellenzése dacára -el i-s rendelt. A kö­vetkező tanú Igyuska Qavró korcsmá­­ros, akivel a vádlottak alibit -akartak bi­zonyítani, kijelentette, hogy azóta el­hunyt feleségétől hallotta, hogy a gyil­kosság éjszakáját a vádlottak náluk töl­tötték A koronatanú Ujszászi Antal szolga, az ügy korona­tanúja elmondta, ho-gy 1918 február 22-ikén Sársetics Mihály szállására be­állított egy tizedes, akinél fegyver és ró­­hamké-s v-olt és egy katona, akiről azt mondta, hogy mint szökevényt kiséri. Sársetics nem volt otthon és a jövevé­nyek az asszonytól leértek szállást. Az asszony -az istállóban akart nekik helyet adni, mire azt mondták, hogy eleget fáz­tak a fronton, most melegben akarnak aludni. Az egyik szobában- Sárseticsné és a két katona feküdtek le, a másikban leánya Mairica, a négyéves Francus Ste­­ván és -a nyolc éves Perletics Marin aludtak. A szolga az istállóban aludt és később arra ébredt, hogy a két katona az udvaron tanácskozik, majd az egyik bement a házba, a másik pedig a kapu­nál maradt. Pár perc múlva Ujszászi jajgatást hallott és a két asszony hang­ját ismerte fel. Nagyon megijedt és el akart futni segítséget kérni, de az egyik ‘katona elállta af útját. Ekkor vissza­szaladt és a padláson elbújt, ahonnan csak másnap reggel ment ki, amikor megérkezett Sársetics is. A lakásban halva találták a két asszonyt, borzalma­san összeszurkálva és a két gyermeket is súlyos sebek borították. A tanú a szembesítésnél felismerte a vádlottakban a rablógyilkosokat. A biróság ezután ki­hallgatta -a két gyermeket, akik jelen voltak és maguk is súlyos sérüléseket szenvedtek. A perbeszédek Ezutájn a vádlottak által bejelentett tanukat hallgatták ki, akik nem igazol­ták a vádlottak alibijét- A bizonyítási eljárás délután félkettőkor ért véget. Délután négy órakor nyitotta meg az elnök újra a tárgyalást és ekkor a per­beszédekre került a sor. Csóvics Mlá­­den bő érvekkel ellátott vádbeszédében Plavsicsra halálbüntetést, Vlah és Kiss számára, mint bűnsegédekre a legszigo­rúbb büntetést kérte. Palásthy Ödön dr. a másodrendű vád­lott védője kifejtette, hogy nincs bizo­nyíték védence bűnösségére, de ha a biróság bűnösnek találja Vlahot, akkor kéri enyhítő körülményként a háborús időknek és a katonaszökevények nyo­morának betudását. Dr. Bekljanov Jo­­ván, Plávsics védője polemizált az ügyésszel és megállapította, hogy a bi­zonyítás nem sikerült, a jegyzőköny­vekben pedig nagy eltérések vannak. A tanuk annyi idő titán nem emlékezhet­nek biztosan. A legrosszabb esetben fel­indulásban elkövetett emberölés cimén büntessék meg Plávsicsot, aki halálbün­tetést már azért sem kaphat, mert a tett elkövetésekor még nem volt huslz éves. Végül dr. Zsjanev Vinkó, Kiss Já­nos védője kifejtette, hogy védence el­len nem merült fel terhelő bizonyíték. Kiderült, hogy Kiss nem is kapott pénzt­­a gyilkosságban pedig nem vett aktív részt. Felmentést kért. A biróság este félhét órakor Ítéletho­zatalra vonult vissza. Az Ítélet Több mint kétórás tanácskozás után e;)te kilenc órakor hirdette ki a biróság az Ítéletet. Plávsics Jovánt két rendbeli szándé­kos emberölés miatt és két rendbeli szándékos emberölés kísérlete miatt ti­zenöt évi fegyházra, Vlah Antalt biinré­szességért tiz évi és Kiss Józsefet bün­­részességért ötévi fegyházra ítélték. Az Ítélet indokolásában a biróság ki­mondja, hogy bebizonyult, hogy a bűn­cselekményt a vádlottak kivették el. Súlyosbító körülménynek vette a biró­ság, hogy két védtelen asszonyt bestiá­lis módon gyilkoltak meg és a két ártat­lan gyermeket brutálisan bántalmazták. Enyhitő körülmény csak egy van, az is a vádlottakon kivül áll: hogy a bűncse­lekmény az 1918. év háborús és forra­dalmi zavarai között történt. Csóvics Mláden ügyész a két első vádlottra vonatkozólag megnyugodott az Ítéletben, Kiss József számára sú­lyosbításért felebbezett. A vádlottak és védők enyhítésért felebbeztek. BOLDOGTALAN SZERELEM MIATT A PANCSEVÓ—BECSKEREKI VONATBAN SZÍVEN LŐTTE MAGÁT EGY FIATAL TISZTVISELŐ — ÖNGYILKOSSÁGA ELŐTT MEGLÁTOGATTA PANCSEVÓN LAKÓ KEDVESÉT Becskerekről Jelentik: A pancsevói vonatban kedden délután két óra táj­ban, közvetlenül a vonatnak a becs­­kereki állomásra való beérkezése előtt, az utasok az egyik elsöosztályu fülke felől revolverdörrenést hallottak. Dr. Lazarevics Vojin becskereki kórházi főorvos, aki szintén a vonaton uta­zott, azonnal a fülkébe rohant, ahol látta, hogy egy fiatalember vérében, holtan fekszik. A vonat a következő percekben befutott Becskerekre és azonnal értesítették a rendőrséget a véres leletről. A rendőrség részéről Nikolics Mi­lán rendőrkapitány és Zseberán Szve­­tozár rendőrfogalmazó, továbbá dr. Sztojics Jován városi tiszti főorvos mentek ki a helyszínére. Megállapi tották, hogy öngyilkosság történt. A revolvergolyó a bordán keresztül be­hatolva a szivet érintette és rögtöni halált okozott. Az öngyilkos: Grün József, a becskereki Hazai Malom r.-t. huszonnégy éves tisztviselője, dr. Grün novibecseji orvos fia. Megtalálták nála hatlövetű revolverét, amelyből egy golyó hiányzott, továbbá két levelet találtak a zsebében, Az egyik levelet Grün József a rendőrséghez intézte és ebben kéri, hogy holttestét ne boncolják fel. A másik levélben bejelenti szüleinek, hogy boldogtalan szerelme miatt öngyilkos lesz. Találtak nála két fényképet is, amelyek két különböző leányt ábrázolnak. A két lány nevét nem sikerült megállapítani. Grün József a hétfőről keddre vir­radó éjszakát a becskereki Rózsa­­kávéházban töltötte, ahol megírta le­veleit, majd hajnalban elutazott Pan­­csevóra, hogy a leányt, akihez sze­relem fűzte, meglátogassa. Innen visszatérve, a vonatban követte e végzetes tettét. Telepes-lázadás egy bánáti községben Felfegyverzett dobrovoljácok megakadályoztak egy birtokátvételt Becskerekről jelentik: A Becskerek közelében levő Banatski-Dusanovac telepes-községben felfegyverzett dobrovoljácok erő­szakkal megakadályoztak egy birtokátvételt. A község határában van a'budapesti Altruista Bank háromezer holdas birtoka,'' melyet az agrárreform cél­jaira lefoglaltak. A bírtok egy ré­szét már felosztották a dobrovoljá­­cok közt s a másik része szekvesz­­trum alatt áll. A múlt évben az Al­truista Bank a szekvesztrált birtok­részből száztizenhárom holdat el­adott három> becskereki lakosnak, névszerint Grujin Zorának, Tabacs­­ki Szávának és Vanek Misának. Az adásvételi szerződést az agrárre­form jóváhagyta és utasította a becskereki agrárkirendeltséget, hogy helyezze birtokba a vevőket. A há­rom becskereki birtokos Berberszki Gyurával, az Altruista Bank megbí­zottjával. Árvái Jenő mérnökkel és Kunics József agrártisztviselővel ked­den délután autón kimentek Banat­­ski Dusanovaara. ■ A község dobrovoljácai, amikor értesültek a bizottság megérkezésé­ről. tömegesen összegyűltek és nagy lármával a helyszínre vonultak. A fölfegwerkezett dobrovoljá­­cok fölszólították a bizottságot, hogy azonnal hagyja el a köz­séget. Kunics József agrártisztviselő igyekezett lecsillapítani a tömeget, felolvasta nekik az agrárminisztéri­um rendeletét, de mindez nem hasz­nált. A dobrovoljácok, élükön Svrd- Ijanovics Nikolával és Vucsukovics Nikolával egyre fenyegetőbben vi­selkedtek, úgyhogy a bizottság jobbnak látta vissza­vonulni a községi agrárhivatal­ba. A tömeg azonban odia is követte őket és körülzárta aZ épületet. Két­­három dobrovoljác, köztük Svrdlja-' novics bement a hivatalba és felszó­lították Berberszkit, hogy azonnal hagyja el a községet. Berberszki szóváltásba keveredett a dobrovo­­ljácokkal. akik közül az egyik rátámadt a bank megbízottjára, akit csak a soffőr közbelépése mentett meg a bántalmazástól. A bizottság tagjai végül is e. hagyták a községet, visszautaztak Becskerekre, ahol feljelentést tettek — a támadók ellen. A tbecskereld ügyészség intézkedésére a csendőrség letartóztatta Svrd- Ijanovics Nikola és Vucsukovics Nikola dobrovoljácokat és beszállította a becskereki ügyész­ségre. A letartóztatottak ellen ha­tóság elleni erőszak cimén indul el­járás Nine* Jobb mint • MON PARFÜM“ POUDER BOURJOIS, PARFÜMEUR, PARIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom