Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-25 / 83. szám
1926 március 25. GÄüSMEGYEl NAPLŐ 3. "Hal Kisebbségi Élei OBI Cantacazino hercegnő, a román aszszony-szö ve tség elnöke, Kolozsváron résztveit a helybeli nő szervezetek közős ülésón, melyen a román nőegyletek kongresszusának előkészületeit beszélték meg. Az ülés után a hercegnő nyilatkozott a magyar újságíróknak: >.A kolozsvári ortodox nőegylet meglátogatására és az ortodox román nő-egyletek kongresszusának előkészítésére jöttem ide. Ezt az alkalmat felhasználtam arra, hogy meglátogassam kisebbségi barátaimat és megtekintsem azt az árvagondozó intézetet, mely Bethlen György grófné és Zombori szentszéki tanácsos vezetése alatt állanak. Meggyőződtem ezalatt a két nap alatt a vezetéseink alatt álló egyesületek egymáshoz való közeledésének a lehetséges voltáról. S biztattam a kisebbségi egyesületiek képviselőit a kulturális kapcsolat felvételére és biztosítottam őket a baráti közeledésre irányuló szándékunkról. Ennek megkönnyítése céljából kértem kisebbségi barátaimat, igyekezzenek megtanulni a román nép nyelvét, igyekezzenek megismerkedni kultúrájával, tradícióival, mert egy nép ismerete nélkül annak őszinte becsülése nem képzelhető el. A közeledésnek másik fontos előfeltétele: annak a« ügynek ismerete, mely az együttműködést szükségessé teszi. A nők védelme, az anyák segélyezése, a szegény gyermekek gyámolitása és a szenvedők felemelése — ezek azok a szent kötelességek, amelyeknek teljesítésében találkozhatnak lelkeink. Meg vagyok győződve, hogy meg fogjuk találni a közös munkálkodás módozatait, különösen a nők, özvegyek, árvák gyámolitásának kérdésében és meg vagyok győződve, hogy ebben az irányban kifejtett tevékenységünk elő fogja készíteni az m t a megértés szellemében való együttműködésre a politika terén is és általában az ország összes népeinek lelki közeledésére a magasabbrendü élet felé ívelő pályájukon.« -* A bukaresti kamarában az uj választójogi javaslat vitája során a román nemzeti párt vezére Maniu és Constamtinescu miniszter között érdekes szóharc folyt le. Maniu kifejtette, hogy a kisebbségeket nem szabad rákényszeríteni arra, hogy akadva nem akarva kisebbségi-blokkba tömörüljenek, mert ez veszedelmes lehet a többségi nemzetre is, Constantinescu: A választói törvény gondoskodik róla, hogy az országos összesítésnél a magyarok és az etnikai •kisebbségek számbeli eredményei az erősebb román pártnak jussanak. Sándor József: Ezt mondtam én is bevezető kamarai beszédemben, de ez nem helyes, nem igazság! Constantinescu Tancred: A képviselő úrral nem vitatkozom. Sándor József: Nem igazság! Ez kényszerít bennünket a blokk megalakitá! sára. Maniu Gyula: Persze, hogy nem helyes, nem igazság. Mindenkinek meg kell adni azt, ami az övé. A román munkásság egyik vezérével beszélgetést folytatott egy magyar újságíró, aki arra nézve intézett hozzá kérdést, hogy a román szociáldemokrata párt hive-e az Anghelescu-féle iskolatörvénynek, mely a kisebbségi oktatást megbénítja. — Anghelescu — mondotta a román munkásvezér — a román nép legnagyobb ellensége, miért éket ver a román nép és az országban lakó kisebbségek közé. A kisebbségek valóban — különösen. itt Erdélyben — magasabb kulturnivón állmak, mint a "román néptömegek. Nekünk azonban nem az az álláspontunk, hogy a kisebbségeket kulturálisan e! kell nyomni, mert ez merénylet az általános emberi kultúra ellen, hanem ál.lami támogatással elő kell segitani a szegény gyermekek tanulását — nemzet- és valláskülönbségre való tekintet nélkül — és akkor ki lesz egyenlítve a kulturális különbség, még pedig úgy, hogy az az egész ország hasznára lesz, — Mi a román munkásság álláspontja a közigazgatás és törvényhozás nyelvi egységéről? — kérdezte tovább a magyar újságíró. — Én nem tudok magyarul, buka-1 Beogradból jelentik: Az egyetemi tanárok egyesülete kedden délelőtt a Szerb Tudományos Akadémia nagytermében gyűlést tartott, amely mindvégig irgalmas lefo yásu voif. A gyűlésen dr. Trivunac Mi’os egyetemi tanár elnökölt. Dr. Tyorovics Vladimir egyetemi tanár volt az első szónok. Kifejtette, hogy az egyesület minden lehetőt elkövetett az egyetemi tanárok anyagi helyzetének megjavítása érdekében, de az egyetemi tanárok kérelmét Radios közoktatásügyi miniszter arra használta fei, hogy az egi/etemi tanárokat a zágrebi Nemzeti Színházban tartott beszédében megtámadja és a legmélyebben megsértse. Miiro-’ics Taoaszije dr. élesen támadta a közoktatásügyi minisztert, aki szerinte nagyon sokat Ígér, de semmit sem vált be. Dr. Petkovia Vladimir, a filozófiai fakultás dékánja elmondotta, hogy Radies kigunyolja és megalázza az egye-Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták az agrárreferm-minisztérium költségvetésének vitáját. Kapetanovics Qavran bég muzulmán a boszniai és hercegovinai agrárviszonyokat ismertette és támadta az ottani nagybirtokosokat, akik ~~ mint mondotta — mindent elkövetnek, hogy'a szegény nép ne jusson földhöz. Petkovics Milán radikális szintén a boszniai és hercegovinai agrárviszonyokról beszélt. Grol Milán szubotioai demokrata képviselő tartott ezután hosszabb beszédet az agrárreform vajdasági hibáiról. Rámutatott arra, hogy a Vajdaságban ismét megkezdték az agrárreviziót és annak a véleményének adott kifejezést, 'hogy a mostani revíziónak ősszel meg fogják csinálni az újabb revízióját. — Az agrárreform — mondotta Grol — emlékeztet arra a kutyára, amelyiknek a ícrkáí sajnálatból csak részletekben vágja le a gazdája. A kormány agrárreform-poiitikáján,Tk az a legfőbb hibája hogy lélek néiküí hajtják végre. Felemlített Grol néhány bajmoki esetet az agrárreform köréből. Többek közt elmondta, hogy Szárics István bajmoki földművestől elvették a földet azon a cimen, hogy borbély, holott csak szombatonként borotválta meg ismerőseit szívességből. Szóvátette azt Is, hogy Baranics Gyula cukorkaárustól elvették az árusítási engedélyt, mert demokrata. A Magyarországból optált szlávok ügyével foglalkozott ezután Grol., Kijelentette, hogy ezeket az optánsokat, ha földet kérnek, kiutasítják. Kritizálta Grol az agrárbizottságok működését és megállapította, hogy a döntések ellen benyújtott felebbezések nem jutnak el a miniszterhez. Támadta VuUss Vukasio adui agrár hires« vagyok, de ha a történelem úgy hozta volna, hogy a magyarok bíráskodnak Bukarestben, hogyan védekeztem volna a bíróság előtt tolmács utján? Nincs jogunk ahhoz, hogy csak román közigazgatást erőszakoljunk rá a kisebbségekre. Természetes, hogy itt Romániában' az állam nyelv román, de ez nem azt jelenti, hogy a 'kisebbségek ne használhassák szabadon nyelvüket. térni tanárokat és a közoktatásügyi égés' po.itikája abban merül ki, hogy az egyetemi tanárok tekintélyét aláássa. Ezért akarja a közoktatá-ügyi miniszter r.z egyetemi tanárokat a többi közhivata - nokoklcal egy fizetési osztályba sorozni. A szónok . ezután annak a véleményének ado.t kifejezést, hogy dr. Radonics Jován egyetemi tanár, a parlamenti pénzügyi bizottság elnöke minden lehetőt e fog követni, hogy az egyetemi tanárok külön drágasági pótlékát megszavazzák. Ha Radonicsnak ezt nem.sikeril elernie, akkor elvárják föle, hey szolidaritásból és koilégia itásból lemond a pénzügyi bizottság einökségérö’. Dr. Arangye ovics Milos egyetemi tanár beszéli még, majd. az egyetemi tanárok írásba foglalták sérelmeiket és követeléseiket és memorandumukat megkü'dötték Pasics Nikola miniszterelnöknek. zottsági elnököt, aki szerinte a ki nem osztott földeket maga adta bérbe. Részletesen beszélt Grol a horgost magyar föidmivesek súlyos helyzetéről. Az államnak módjában volt annak idején választani a gazdag kelebiai bunyevác szőlősgazdák és a szegény horgosi •magyar parasztok közül és az állam j Horgost választotta, ami által az ország lakossága tizennégyezer magyarral szaporodott. Ezek a horgosi magyar parasztok, akiket ezelőtt a magyar grófok és feudális urak zsákmányoltak ki, most a radikális kényurakniak dolgoznak. Pedig ezek a szegény magyar földművelők bíztak abban, hogy a demokratikus Jugoszláviában jobb soruk lesz, mint volt Magyarországon. Radics Pavle: Ha önök volnának kormányon, önök ellen foglalnának állást. Grol: Tekintettel kell lenni a magyar paraszt szegénységére. Nem elég. hogy a magyar nagybirtokosok együtt ülnek a radikális hazafiakkal. Végül kijelentette Grol, hogy az agrárreform tönkretette a községeket. Rodics radikális védelmébe vette az agrárreformot, majd Kokanovics Gséda földmüvespárti a boszniai és hercegovinai állapotokat bírálta. A miniszter záróbeszédle előtt felszólált mind a három agrárreformügyi államtitkár: Andrics Vlada, Suvakovics Lázár és Milovanovics. Suvakovics megállapította, hogy az agrárreform nem sikerült úgy, mint azt hét évvel ezelőtt gondolni lehetett Tény azonban, hogy a háborús pszichózis egyik tünete, az agrdrbolsevizmus megszűnt. Az agrárreíorm csökkentette a községek és a nagyobb magángazdaságok termelését, de mégis szükségessé tették igen fontos. Beográdi egyetemi tanárok éles támadása Radics István ellen Pasicsnál keres védelmet az egyetemi tanárok egyesülete A Vajdaság agrárreformja a nemzetgyűlés előtt Grol Milán a horgosi magyar parasztok nyomoráról szociális szempontok, igaza'van Groin ak — mondotta Suvakovics — hogy az agrárreformot lélekkel kell végrehajtani és figyelembe kell venni a szegény nép érdekeit. Setyerov helyesen jegyezte meg, hogy nagy hiba, hogy az igényjogosultaknak nem tulajdonuk a kapott föld. — Krizman minisztersége alatt — folytatta Suvakovics — sek visszaélés és törvénytelenség történt a miniszter tudtán kívül. Egy Likics nevű embert, aki hamis okmányokat terjesztett be az agrárreíormügyi minisztériumhoz, magának Suvakovics államtitkárnak nyomozása alapján tartóztattak le. A birtokmaximumot csökkenteni kell. a szupermaximum csökkentése azonban szerencsétlen gondolat. Sokat segítene, Ina sikerülne ,500.000 holdat az árterületből megmenteni. Az ármentesitésre a megszavazott három millión kívül meg kilenc millióra van szükség. A fakultatív földeladás helyes, de helyes Setyerov indítványa is, hogy maximálják a vételárakat, Mózernek igaza van, hogy az agrárreform szociális kérdés, de a Vajdaságban ez egyszersmind nemzeti kérdés is. mert kétszáz évvel ezelőtt a németek kiűzték a vajdasági szerbeket birtokaikból. Kijelentette még Suvakovics agrárreformügyi államtitkár, hogy Beljén mezőgazdasági fakultást kell felállítani. Vuics Demeter személyes kérdésben szólalt fel, azután Radics Pavle agrárreformügyi miniszter tartotta meg záróbeszédét, miközben éles szóváltás támadt a független demokraták és a Radics-párt közt. A szavazás előtt Vuletics Száva montenegrói föderalista kért szót. de az elnök az idő előrehaladottságára hivatkozva azt megragadta, ami ellen az ellenzék élénken tiltakozott. A nemzetgyűlés végül megszavazta az agrárre■tenrt?minisztériutn költségvetését, mire az elnök az ülést negyedkettőkor berekesztette és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülésen a törvényegységesitő minisztérium költségvetésének tárgyalását kezdték meg. Napirend előtt Vilder és Vines képviselők a házszabályokhoz kértek szót és szemére vetették az elnöknek, hogy a -kormánypárti szónokoknak több felszólalási időt enged, mint az ellenzékieknek. Az elnök ezt a szemrehányást erélyesen visszautasította. Srskics Milán törvényegységesltö miniszter tartott ezután rövid expozét, majd Rajkovics Dusán demokrata, Jovanovics Jóca földmivespárti, Polics horvát föderalista és Angyelinovics demokrata szólaltak fel. Az elnök az ülést este hét órakor félbeszakította és folytatását csütörtök reggelre tűzte ki, amikor folytatják a törvényegységesltő minisztérium költségvetésének vitáját. Délután tartja meg Nincsics külügyminiszter expozéját, amelyet nagy érdeklődés előz meg. A francia művésznők od^*»eit*5Ž adás után a festéket arcukról „Visagina Adelina Patti* emulzióval mossák le. Üvegje 30 dinár. Kapható gyógys ertárakban, drogéiiákbaa és iUatssertarakbau. Jugosaláviai főraktárt Zagreb, Gaieva ut. 8.
