Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-22 / 80. szám
BP :r mrVa i I 4 OLDAL « ÄRA l'ü, DINAR Poitarlna plaćena! pfcic'. \7. etesi Iroda. O ü I f XXVIf. évfolyam Szubotica, 1926 HETFO mir eins 22. SO. szám Mogje’emk minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Aleksandrove ul. 4. (Rossia Fonciére.paiota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lölbash-nalo';a A szerbek és magyarok megértéséért harcol a legrégibb szerb ksilturegyesület A Torontálmegyei Közművelődési Egyesület Matica-unnepélye Becskerekről jelentik : A Torontálrnegyei Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap délelőtt Matica- Ünneoélyt tartott a becskereki kaszinóban. Az ünnepélyen részt vettek Krsztics Vásza vármegyei alispán, dr. Zubkov/cs Pavíe főjegyző és a városi tanács számos tagja. Dr. Vúradv Imre elnöki megnyitó-Í'ában üdvözölte a megjelenteket és langsulyozta, hogy a szerb M.iti- Cinuk es a Magyar Közművelődési Egyesületnek közös célja van: a lelitek békáiét megteremteni. Ezután B nie Szvetiszláv tanár, a Matica kiküldöttje tartott magyar nyelvű szónoklatot. Ismertette a száz vés Matica múltját, majd a betest vonta !e,. hogy a legrégibb szerb liuUurégyesüfetnek, a mely száz évig küzdött M gyarorszégon a szerbek ku: ur ijónak emeletéért és fijtönludituk fenhirtásiiérl a megváltozott viszonyok közt az a Ivvaiasa, hogy elősegítse a szerbek s a magvarok közötti megér'ést. Kijelentette a szónok, hogy ezt a célt szép sikerrel mozdította elő a Közművelődési Egyesület Matfcaünnepélye is. Enget Maca, Ducsics Jovan és Rakics Milán szerb költők verseit szavalta Kosztolányi Dezső forditá' sában. A művészi interpretálás nagy sikert aratott. Az ünnepélyen közreműködő zenekari Wén ír: per Ernő lalt fel. Ezután az ülést berekesztet- szónoka van hátra: Grál Milán, ték. akinek beszéde után szavazni fog-A hétfői ülésen • folytatják a szó- nak a szociálpolitikai tárca költségciálpolitikai minisztérium . költségve- vetéséről. A hétfői ülés délelőtt kitési tutaját, amelynek még csak; egy lene órakor megkezdődött. ■ A Pribicsevíes-párt népgyütese Topoláo Pribicsevics Szvetozár nagy beszéde a Vajdaság helyzetéről és'- a. kisebbségek jogairól szédének végén azt a következte-! tanította be tu>iissal.eJzoid Nincsics külföldi tárgyalásai Jugoszlávia, Olaszország és Franciaország szorosabb együttműködését készítették elő Beogradbói jelentik: külügyminiszter P irisban nyilatkozott a „Politika" munkatársának. — Párisi tárgyalásaim eredményével — mondotta Nincsics — mag vagyok elégedve. Á vélemények az összes politikai kérdések-Nincsics ben,amelyek orszéqunkai; érdekük, teljesen megegyezően volt-ik. Megvan a lehetőség a hőinél szorosabb együttműködésre köztünk, Olaszország és Franciaország között a locarnói egyezmény álta teremtett politikai atmoszféra szei lemében. A szociálpolitikai költségvetés a nemzetgyűlés előtt A szónokok a kivándorlási hiénák megrendsenhályozását követelték Beogradból jelentik: A parlament (Vasárnapi ülésén megkezdték a szociálpolitikai minisztérium költségvetésének a tárgyalását Az ülésen jrendkivül kevesen jelentek meg és ;!gy a szónokok csaknem üres ház iílőtt beszéltek. A délelőtti ülésen elsősorban Goszár szlovén néppárti beszélt aki a szlovéniai állapotokat ismertette, majd megállapította, hogy a jugoszláviai munkásvédelem hiányos, amiért a szociálpolitikai minisztérium felelős. Budiszavljevics Pribicsevics- párti & költségvetés egyes tételeivé! foglalkozott, majd rátért a kivándorlás kérdéseire. — Ha már van kivándorlás — mondotta — arra kellene törekedni, hogy a kivándorlók irányítása jugoszláv kikötőkből történjék, arra is nagy súlyt kellene helyezni, ífccgy a kivándorlók ne kerüljenek lelketlen kivándorlási ügynökök kezeibe, akik áldozataikat kifosztják. Végül az Amerikába kivándorolt jugoszláv állampolgárok hazafias érdemeiről beszélt. . dr. Baszaricsek, Rádics-párti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szociálpolitikai minisztériumnak a nyomor enyhítésére kell törekednie. Ez a legfontosabb feladat. A délelőtti ülés utolsó szónoka Bodies, radikális, .a munkásvédelmi intézményekről beszélt. Délután elsőnek Csunovtcs muzulmán beszélt és a boszniai állapotokat ismertette utána pedig Trmár, Radics-párti, a munkáskérdésről beszólt és az ipari munkások nehéz helyzetét vázolta. Elvárja — mondotta — hogy a minisztérium megfelelő programot dolgozik ki a munkások helyzetének a megjavítására. Támadta Pribicsevicset, aki szerinte a jugoszláviai kommunizmus megalapítója. Végül Zsivojnovics, radikális, szó-Topoláról jelenük: A független demokracapárt vasárnap ’ délelőtti nagygyűlésére reggel 9 órakor érkezett meg a szrboticai vonattal Pribicsevics Szvetozár '.volt miniszter. A. top ólai Vasú táljorn ásón hívei lovasban dénuhvnal fogadták Pribicsevicset és amint kilépett, a vonatból, négy dóbrovöíykc' vállára emelve vitte pártvezért á tömeg szűnni nem akaró éljenzése' közben a kocsikhoz. •A nép gyűlést a községháza előtti téren.mintegy négy-ötezer főnyi tömeg előtt nyitotta meg Jerkovics Bózsó, a topolai pártszervezet elnöke.' Üdvözölte a megjelentekét, majd a gyűlés Dobanovacski Pája volt főispánt választotta elnökké. Pribicsevics Szvetozár tartott ezután beszédet Ismertette a politikai helyzetet. Elmondotta, hogy a nemzeti blokk azért győzött a legutóbbi választáson!, mert Radics ellen harcolt, a győzelem után mégis lepaktáltak Radicscsal. Mese az, hogy a megegyezésre a külföldi hitel miatt volt szükség, hiszen éppen most azért nincs külföldi kölcsön, mert ismerik Radicsot A megegyezéssel a nép nem nyert semmit, csak üldözést és nagyobb ’ adóterheket. — A mi érdemünk — folytatta Pribicsevics — hogy az államellenes elemek kapituláltak, de ugyanakkor a mi volt szövetségesünk kezet nyuj tett az ellenségnek. A több évszázados kultúrája Vajdaságban nem a név. hanem a komiszárusok uralkodnak, A zsupánok nagyobb urak, mint a főispánok voltak, nincs köz ségi választás, egyenlöjog, nincs egyenlő teherviselés. Ha a nép az igazságát keresi, akkor légitimá ciót követelnek tőle. csak adófizetés hez és katonáskodáshoz nem kell »fehérszakállas« igazolvány. A Prlbicsevics-legenda — Az a legenda járja a nép közöt, hogy én el akarom taposni a magyarokat és a németeket, őszintén szólva e kérdésről: Sokat nem Ígértem, de mindig többet adtam az Ígéretemnél. 1919-ben az ország első belügyminisztere voltam és a semmiből teremtettem meg a közigazgatási apparátust. Nehéz feladat volt, gigászi munka. Ebben az időben magyar és német polgártársaink szívesebben csatlakoztak a kommunistákhoz, vagy Radics-p árihoz, mint az államalkotó pártokhoz, később pedig megalapították az önálló magyar és német pártot Én elleneztem és ellenzem a nemzetiségi pártalakulásokat — a szerbek és horvátok adjak meg az állam jellegét és a nemzetiségeknek adják meg mindazokat a jogokat, amelyeket a magyar és német kisebbség Romániában, a szláv kisebbség Olaszországban élvez. ' — £n adtam elemi és gimnáziumot a kisebbségeknek, hogy ott anyanyelvűken tanulhassanak a magyar és német diákok. Nem akarjuk elszerbesitcni a magyarokat és a németeket, maradjon mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek született, fejlődjék a kultúrájában. De miért nem közelednek hozzánk, miért szeretik jobban Radicsot? Mit kaptak Rádióstól? Megmaradtak Pribicsevics iskolái és rendeletéi a mai napig. Pribicsevics ezután az aktuális politikai kérdésekről beszélt és kijelentette a korrupció ellen, az igazságért és az egyenlőségért küzd. Rossz ómen Amikor Pribicsevics befejezte beszédét a szónoki emelvény nagy robajjal összeroskadt, a rajt?, elhelyezkedett nagyszámú pártliiveinek súlya alatt. Pár percnyi kir.os csend és zavar után Dobanovacski Pája kijelentette. hogy ez az incidens nem á Pribicsevics-pártra, hanem ellenfeleikre rossz ómen. Magyar szónoklat Utána Boskovics Dusán dr. délbánáti képviselő tartott magyar nyelven beszédet. Támadta a községi közigazgatás vezetőit, Követelte a községi választások kiírását, ezután a képviselőválasztásokról beszélt, amelyet — szerinte — a csetnikek terrorja döntött el a Vajdaságban. Felemlítette a Vajdaság súlyos adóterheit, majd rendkívül élesen támadta a kormányt és a vajdasági tisztviselőket. Dr. Branfiovics Györgye Ilkái képviselő és Zsivanovics Vőja nyugalmazott tábornok beszéltek még, majd a gyűlés Pribicsevics éltetésével véget ért. Délben négyszáz terítékes bankét volt, amelyen Dobanovacski Pája és dr. Piskulics Zzonimir mondtak felköszöntő't, majd Pribicseyies . néhány mondatban válaszolt és kijelentette, hogy nem a radik'áUspdrt ellen harcol, hanem a radikális—Radies-párti kormányzat ellen. Hiszi, hogy vannak tisztességes radikálisok és ezeket felhívja az igazi nacionalista blo-kk megteremtésére. Pribicsevics és a társaságában volt képviselők délután négy órákor visszautaztak Beogradba.
