Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-21 / 79. szám

14. oMa’ RÄHSMFRYEI NAPLfl 1926. március 21 Magyar diákok Teljes a megértés a magyar és szláv egyetemi hallgatók kozott A fiafal beögnadi egyetemen számos magyar diáik tanul. Ezek a beogradi magyar egyetemi hallgatók, nemcsak a Vajdaságból rekrutálódoiak. hanem van itt számos olyan magyar diák is, akik a magyarországi numerus klausns miatt nem tudtak odahaza a tanú Írná­­iryailkat befejezni. Azonban nemcsak a beogradi egyetemen tanulnak magya­rok, hanem sok magyar hallgató láto­gatja a zagretó egyetemet is. A beogradi egyetemi élet az utóbbi esztendőkben gien nagy fejlődésen ment keresztül. Az állam igen bőkezűen gondoskodtak arról hogy minél több klinika és laboratórium áBík® rendel­kezésre. úgyhogy ma mór szinte egy egész városrészt alkotnak a beogradi egyetemi épületek. Sok magyar hall­gatóval volt alkalmunk beszélgetni, akik mündannyt'ian a legnagyobb szeretettel -beszélitek -arról a koltfegáíSs sze-Ü'emfől amellyel a szerb hígatok őket fogad­ták. A magyar hallgatóknak Beograd­­ham nincs külön egyesületük. mert a beogradi egyetemi bánásmód nem teszi indokolttá külön szervezkedésüket ha­nem a magyar diákok a szláv Ifjúsági egyesületekben tömörülnek. A tanárok is a legnagyobb szeretettel foglalkoznak -a magyar hallgatókkal fi­gyelembe veszik a szerb nvelv nehéz­ségeit és készséggel támogatják -az de­­ger.be szakadt magyar fiukat Sőt még a nevüket sem analizálják. A Beogradbau tanuló magyar diákok már többé-kevésbbé mind jói beszélnek szerbül, ami igazán nagy teljesítmény, ha tekintetbe vesszük azt hogy a Ma­gyarországból érkező egyetemi hall­gatók azelőtt igazán semmit sem fog­lalkozhattak -a -szláv nyelvekkel. Ami a diákság anyagi helyzetét illeti megállapíthatjuk. hogy Beogradban a diáknyomor ismeretlen fogalom. A vaj­dasági diákok pedig szinte jómódúak, a többi diákiakhoz képest. A beogradi I egyetemi menzán a hallgatók havi 500—600 dinárért kapnak ebéd és va-l csorát. de vannak kifőaések. ahol még olcsóbb a diák ellátása. A beogradi egyetemi hallgatók életét. csakis a lakásviszonyok keserítik el Szobát Beogradban ezer dináron alul ticm tgen kapni. Igaz. hogyha kettesé­vel. hármasával iáiknak a diákok ii­­csóbb a lakás, de ennek viszont az egészség fizeti meg az árát. A mostani nyomorúságos lakásviszonyokon segí­teni fog majd az a nagy internátus, amelynek építését az egyetemi tanács nemsokára megkezdi. Bár még soká fog eltartani, amíg ezek a nagyarányú in­­ternátusi épületek dlkészülnek, már most is ez a remétrv teszi könnyebbé a diákoknak a rossz lakásviszonyok elvi­selését. A beogradi (közönség rendkívül a -szi­vén hordja az egyetem fejlődését. Nem múlik el hónap, hogy valamely gazdag ember ne ajándékozna, vagy ne hagyo­mányozna az egyetemnek egy nagyobb összeget. A beogradi egyetem megvaló­sítását is egy nagyarányú adomány tette lehetővé. Natália özvegy királynő tiz«rer holdas erdöbirtokot hagyomá­nyozott az egyetemnek és Alekszander király űs a legnagyobb érdeklődéssel kísért az egyetem fejlődését Bizonyos, hogv rövidesen a beogradi egyetem olyan tudományos intézet lesz. ahonnan számos kiváló orvos, mérnök, tanár fog kikerülni. A tudomány Hberáílzmusát dicséri az a szeretet is. anw'íyei a magyar egye­temi hallgatókat Beogradban fogadták és amellyel sokkal .többet tesznek az ersten tudós tanárai a két nép egy­másra találása érdekében, mint (bárki má& Ennek a szelte minek a következ­ménye azután az is. hogy a magyar diákok is résztvesznek a szerb egye­temi haäägatdk mozgalmaiban és_ az egyetemi egyesületnek választásai alkal­mával teljes joggal szavaznak, a radi­kális a Pribicsevics-pártl. vagy akár a kommunista-párti jelölőlistákra. TERE-FERE Peskoff Sándor, a csodálatos pékinas. Fedoroff, aki a nyolcvanas években egy kazáni helyőrségben, mint altiszt szolgált és gyakran ellátogatott az akkori forradalmi ifjúsági körökbe, visszaemlékezésében elmeséli, hogy is­merkedett meg egy csodálatos pékinas­sal, kiből később Gorkij Maxim lett , Egy Andrej nevű barátjuk lakásán jöttek össze, ki szocialista munkákat osztogatott vendégeinek, a diákoknak és munkásoknak. ' Ezeken az összejöveteleken jelen volt Peskoff Sándor is, a pékinas, ki csakhamar feltűnt szikrázó érteimével, mert szeretett vitatkozni ós a vitában mindig felülmaradt. i Andrej egy napon elhatározta, hogy a pékinast iskoláztatja. Megbízott egy egyetemi hallgatót, hogy tanítsa iro­dalomra meg tudományra s a kis pék­inas rövid idő alatt bámulatos elő­­haladást tett, annyira, hogy a kör tag­jai melléje álltak, a város közepében péküzletet vásároltak neki, hogy tanul­mányait elősegítsék Peskoff Sándor hálásan fogadta az ajándékot, azután is eljárt összejöve­­■teiükre s a társaságnak magadagasz­­’totta, magasütőtte kenyérre! kedves­kedett \ Egyszer azonban, hogy egy kis pénzre tett szert, elhagyta Kazánt, Nizsnij-Növgorodba rándult, innen el­indult világgá. Becsavarogta egész Oroszországot, hátán háza, kebelén ke­nyere ... Barátjai azt beszélték, hogy elzül­lött. Tíz óv múlva aztán egyik előkelő orosz folyóirat közölte egyik novellá­ját s az egész világon Gorkij Maxim-1 ról beszéltek. A * ! Szobacicus. A párisi csalédmteéTia né­ha furcsa bonyodalmakat idéz elő. olyan jeleneteket, melye« csak bohózatokban fordulnak elő. A Cri de Paris ezt a tör­ténetet közli Egy párisi ügyvéd fölkeresi kartársát az irodában. Csinos szoba leány fogadja öt, rámosolyog és -miig várja, barátját, elbeszélget vele. Aztán bevezeti öt az ügyvéd szalonjába. A két barát porokról tárgyal egymás­sal. Aztán a látogató vidáman szól oda házigazdájának: — Mondhatom, öregem, hogy remek szoba-leányod van. Rég? barátok va­gyunk, hát bevallom, hogy mig várta­lak, udvaroltam is. Délután négyre ta­lálkát adtam neká egy kávéházira«. Úgy látom, el is jön majd ... A tartárs kissé elsápad, de nem felel. Négy órakor 6 is megjelenik a 'kávé­házban ahol döbbentően látja, hogy a szobaleány kiöltözködve, ékszeresen ül egy asztalnál a barátjával. Az ügyvéd nem mondhatott fel a szobalányának, mert a szobaleánya a felesége volt, ki a cselédhiányra való tekintette! beugrott a szerepébe. Hanem aztán nyomban megindította eleme a válópört b-A török Ver sail'es. Az Y^s-Kioszk. a hajdanta oly titokzatos és rettegett palota, hanem az Iziám kalifái minden pénteken nagy pompával indultak a szeíamMc ünnepélyes szertartására, a híres, nevezetes Yldiz-Kioszk. mdyet Abdul Mamidnak, a '»vörös szultánnak« Uralkodása alatt már derüre-borura fo­­tognafáíí a konstantinápolyi képeslapok, a török Versailles, mely látta az Ottó­mén egyeduralkodók tündöklését, Mooteüoarió vetélyiársa tesz. Az Yldíz-Kibszik kaszinóvá, játékbar­langgá ajakul. A török kormány már ■aláírta egy magántársasággal való szerződését, melyben vonatkozólag megállapodik, hogy ,a társaság működé­sét a sztainbuli rendőrség ellenőrzi s a társaság köteles a szultán? palota kert­jeiben modern szál-!ódákat ós játékter­meket építeni. Harminc évre adják bérbe a Yldiz-Kioszkot, olyan módon, hogy az angórai állam-kincstár évente harm'ncmlllió hasznot húz a játékból befolyó összegből. A személyzetnek töröknek kell len­nie, csak pár évre szerződtethetnek né­hány külföldi »szaktekintélyt«, aki ért a kántyakeveréséhez s az aranyak be­­gercblyézéséhez. Mindezt a Bttyuk Yoi cvmü konstnti­­nápoiyii lap adja hírül, mely hozzáfűzi, hogy nyilván az YldZ-Kioszk sorsára jutnak a többi szultáni paloták is a Sci­­ragan és a Fertile. Az uj Törökország­ban az üzlet üzlet. Már a régi szultánok emléke sem marad meg. * Bnbifrizura betegség. Hölgyeim, vi­gyázzunk a bubifrizurára! Ez a vészki­áltás és f gyelmeztetés Bruxellosbő! hangzik el, a Bruxelles Médical cimü or­vosi folyóirat veri félre a harangokat. Fölfedezték a bubiírizura betegséget, melynek már van tudományos neve is: »garconnite«. Ez a nyavalya természetesen abból származik, hogy a nők, kik évezredek óta nem nysratták a hajukat, a bőrü­ket pedig nem borotvátetták. nem tud­nak ellenállni. A gép és a borotva táma­dásának. A bőrbetegség eleinte apró, pőrser.és­­szerü foltocskák alakjában jelentkezik a tarkón, melynek piheszöreit gép vagy borotva nyesi le. De a foltocskák helyén nemsokára kellemetlenül visz­kető kiütés támad, úgy hogy kenőccsel kell kezelni. Ekkor már kifejlődött a garconnite, a bubifrizura betegség, mely bámlásban nyilvánul meg. Egy német tudós még rosszabbat jó­sol: szerinte a nők bőrrendszere a haj­­nylrás és boortválkozás által teljesen át fog alakulni. Azok, akik fiatal éveik­ben természetadta szép fürtjeiket föl­áldozzák a divatnak, negyvenéves ko­rukban hökkentett veszik majd észre, hogy kinő a bajuszuk és szakáliuk. Férj és feleség veszekedni fog egymással az ecsetért és borotváért. Igaz, hogy ekkor már eltűnik a nemek közt minden különbség, diadalt ül a teljes egyenlőség. # Kék konyha. Fessétek konyháitokat kékre: tanácsolja Nepvs, olasz orvos, mert a legyek elleni küzdelemben a kék szín a leghatalmasabb fegyverünk. Két francia természettudós tanulmá­­nvozta a légy szemrendszerét s hosz­­szas kísérletezés után megállapította, hogy a iégy csak a fehér fényt veszi észre, a kék fényt egyáltalán nem látja, valósággal nem létezik számára. A tudósok az alábbi kísérletet vé­gezték: a szoba közönséges ablaküve­geit kék üveggel helyettesítették oly­képpen, hogy a szobára csak kék fény eshetett, aztán egy kis rést nyitottak a fehér fénynek, mire a szobában levő rengeteg iégy döngeni, nyugtalankodni kezdett, szinte megostromolta a hasa­dé kot, hogy a szabadba kerüljön. Most tudományos folyóiratok egy­másután foglalkoznak ezzel a kérdéssel* S azt tanácsolják, hogy azokat a he­lyiségeket, ahol a légy jelenléte kelle­metlen és káros, festessük kékre, alkal­mazzunk kék ablaküveget. Sok kórház külföldön már be is rendezkedett igy. Argentínában törvényt hoztak, hogy a sajt, vaj és tejkereskedők kékre tar-' toznak festetni üzleteiket, * Herriot, a közbaka. Herriot, a francia kamara elnöke, kedves epizódot me­sélt el katonaéletéből. Mert valaha ő is gyöngyéletet élt. — Annak, hogy diplomám van — mondotta —- főképp a katonaságnál, az ezrednél vettem hasznát Hadnagyom nem valami sokra becsült: gyakran ie­­marházott, lehülyézett... Egy napon azonban kapitányom észrevette, hogy valami bánt megkérdezte tő! ént, mi voltam civilben. »Tanár«, feleltem, »iro­dalomtanár.® Á, szólt a kapitány. Ma­ga tanult is? »Egyetemet végeztem«. Egyetemet? — csodálkozott Ez nagy­szerű. »Sőt«, tettem hozzá, »kitüntetés­sel.« A kapitánynak láthatólag impo­nált a műveltségem s megígérte, hogy, majd gondja lesz rám. Pár napig semmi sem történt Aztán egy tábornok érke­zett hgy szemlét tartson az ezreden. Nyilván szólhatott neki a kapitányom, mert a tábornok kihívott gt sor elé, ugyanazt kérdezte tőlem és én ugyan­azt válaszoltam neki. mint a kapitánynak Reggeltől-estig komiszkenyereket kel­lett rakosgatnom. Szóval, mégis csal sokat ér a diploma... FEKETE LAJOS: UTCA, TAVASZI HANGULATBAN Kis kucsmás gyerek játszik a porban, s heder napfényben, a völgy es utcán. Vassal turkál, a még téli álmát szendergő fekete földben; vagy talán valamely ősapja visszatérő sorsat ássa sejtetlenül? Langy napfény szunnyad a tarka, paraszti párnákon. Egy kapufélfán már lusta nyárba álmodja magát vöt ős-cirmos renyhe cica. Zsindelyts ház előtt száz tarka rongy szárad az alacsony léckerítésen: kék kötő, szü/ke gyermeking, piros lány-kendő; egy fehér férfi-ing ujja földre ér. — Az u'ca végén egy leányzó nótázva jön; komoly dalába néha kötykösen belehrugat, még gyerek; legfeljebb tizenkét éves. Csak dalolja, de még nem érzi a nótát... A kertek alól márciust vágyó illatot lenget a könnyű szél... Az ég enyhe azurjá, tilosbatévedt egy felhő-bárány s olyan mélyen lejött a földre, hogy szinte fennakadni látszik, egy csupasz vén epe ja ágán. Messzi/öl egy kakas kukorékol késve a reggelbe. Redős arcú paraszt friss, párolgó trágyát visz szekerén, az áldást Ígérő határnak; erőtlen, lomha lovain barnán törik meg az életet rügybefakasztó, februári napfény. . Dús nedve fakad fűnek, fának, főidnek. Csönp ab'akokban a muskátlinak színes sejtelme támad s ujhodott lázban lüktet az Élet: tavaszodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom