Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-21 / 79. szám

1926 március 21.

BACSME6YE! NAPLÖ

15. oldal.

nép szabadságtörekvéseivel. Sikerülnek,

Ki vagyok én?

Magyar költő az idegen légióból- ■ 0 A nagy világégés a négy világtáj felé züliesztette a jövőnek szánt magyar generációt. A vajdasági magyarság nemcsak Brazília poklában szenesedik, nyomtalanná. Elvetődik bujdosásában a kenyérért Egyiptomba, és csurgatja vévérót idegen érdekekért Marokkó forró és szomjas és mohó homokjába. Az alábbi verset egy tiszaménti magyar fiú juttatta el a Bácsmegyei Napló szerkesztőségébe. Egy tiszainelléki magyar ifjú, aki a francia zsold száraz prófuntján tengődik az idegen légióban és vágyik vissza hazájába a messze idegenből.

Ki vagyok én? A sivatag lovagja, Verekszem véres, vad viharban én.

Ki csengő pénzért vérét is odaadja Magányos, hetyke, kószáló legény!

Ki vagyok én? Fia Attilának,

A büszke, bátor, könny télén kalóznak, Kiről éneket még ma is dalolnak Tiszamentén, ha frisssarjai sallóznak.

Ki vagyok én? A múlt idők regőse. Ezüst kupában csillogó borom,

Úgy éneklem. hogy ükapámnak őse Melyik csatában halt meg egykoron.

Ki vagyok én? Egy koldus dón Juan, Mit hétországban kincset, összeloptam, Kopott gitárom, rongyos bár ruhám, Egy röpke csókért odaadom legottan.

Ki vagyok én? Rajongó ős pogány •

S ha elfognak a fehér tiszta mének Áldozatul hüs hajnal harmatán Vérem adom a Hadak Istenének.

1926. január.

Legionnaire

Szerelem, a jó bíró

avagy :

a diktátornak pechje van

EGY PILLANTÁS a térképre és egy másik pillantás a történelemre és akkor gondolkozás nélkül hinni kell a korfui bankárnak. Ha Szkiadesz, a sikkasztási és csalási vádak zsúfolt kamionján huj szolt görög kalmár, Beogradban azt mondja, hogy a fiók-Pangulosz és a dalmái szépség szerelmi komplikációiból még nagy felfordulás lesz H'ellénföldön: akkor úgy is lesz.

$

A GÖRÖG diktátor érezhette, hogy hutaimát semmiféle válság, semmiféle forrongás nem veszélyezteti annyira, fnint az a csendes szerelmi idill, amely a fia és Tripcsics Retta között fejledezett. És azt tette, amivel a leginkább elősegítheti a katasztrófát. A balkéz nekirugaszkodik és a baj bujt szül. Pangalosznak határozott pechje van.

%

MERT Attilla és Krimhilda a cézárok Kleopátrái, Habsburg Rudolf tragédiája, Obrenovics Sándor házassága, a francia Lajosok, Habsburg Ferdinand messaliánsza: szerelem és történelmi végzet megannyi találkozása. A tiltott gyümölcs vagy megérik, vagy zölden lehull, de az üvegpalota mindenesetre összeroppan. Hány impérium és hány önkényuralom omlott össze egy-egy sikamlós kereveten. S nem a szerelem az, amit hibáztatni kell. Hiszen ez igazságszolgáltatás.

*

PLASZTIRASZ Beogradban, a görög exkirály Beogradban, Plasztirasz tárgyal a bolgár Todorovval: a kombinációk raja száll a balkáni politika levegőjében. Ezekben a kombinációkban eddig lehetett hinni és lehetett nemhinni. De az igazi sorsdöntő jelenség: Tripcscvics Rettát az athéni rendőrség Beogradba zsuppolta. Vannak imperialista törekvések, amelyek szövetségesek egy elnyomott

vagy nem sikerülnek. De a szabadság igazi szövetségese a szerelem. Most már kell hinni a verziókban, illetve csak egy egyetlen egyszerű verzióban: a szerelem és a szabadság győzni fognak,

PANGALOSZ tata már azért is elvesztette a játszmát, nyomban, mihelyt hadai üzent a szerelemnek, mert alkalmit adott arra, hogy ország-világ előtt nyilvánvalóvá legyen egy gyöngesége. Senk.isem emlékszik a generális vitézi harcitetteire, se a merész kalandjaira, se a buta szerencséjére, amely a hatalmi nyeregbe lódította. Egyet azonban mindenki világosan lát és tud: a diktátor minden kardjával, vasmarkával, tisztjeivel és ármádiáival sem tud parancsolni a szerelemnek. Két ifjú szívvel szemben elvesztette a játszmát.'

Brazília földié most kétszeresen érdekes. Most indulnak a Vajdaságból a kivándorlók Brazíliába s a Népszövetség ülésén Brazília megbízottja akadályozta meg Németország felvételét a Népszövetségbe.

A Bácsmegyei Napló kiküldött munkatársa most érkezett Brazíliába, s onnan iria az alábbiakat

Brazília belső berendezése inkább hasonlít egy hatalmas iparvállalathoz, mint egy európai fogalmak szerinti államhoz. A fuzionált öt állam feje köztársasági elnök. a »trust« igazgatója. Úgy ö müßt az állam föti'sztviselöi részvényeik, azaz érdekeltségük alapján nyerik el áiliásaikat. Katonaság csak. »a városokban van s ők egyúttal ia rendőrség is. Benn az országban csak a földesurakniak »fazradierak«-nek van katonaságuk azok őrzik, sde máskülönben mindenki a saját rendőre, a bírája, Revolver s hatalmas kés nélkül el sem lehetne képzelni egy állampolgárt sem. A lerongyolt dinárosokra emlékeztető papir-mitreisz fedezete a kávé, amiből húsz évi készlet van felhalmozva, az állami raktárakban. Egy külön tanács intézi a kávékivitel ügyeit s szisztematikusan, a milreisz tőzsdei jegyzése szerint állapítják meg a havi export kvantumot. Itt minden a kávétól függ. Külön kávé börze van s még az ucoa sarkokon is állnak alkalmi kávéárusek, akílk ott helyben főzik a kávét.

Az állam bár hivatalosan demokratikus köztársaság, iskolapéldája a kapitalista nagyüzemnek. A munkást lóerőnként becsülik s a bér, a munkáltató jóindulatától függ. A munkás csak három tiavi munkája után tudja meg, hogy mennyi a fizetése és legtöbbször csak akkor tudja meg, hogy • még ő tartozik a munkaadónak, amit persze le kell dolgoznia, vagy megszöknie. Munkásmozgalom, munkás egyesülések, szakszervezet, gazdasági vagy kulturális munkás vagy egyéb alakulatok, muikásujság — ismeretlen fogalmak. Az idevaló munkásnak sejtelme sincs a szocializmusról,

A brazr!i:.ánok-ind!iánok, a »felszabadult« afrikai négerek poovingáiok s ezek keveréke az igazi brazíliaiak, hihetetlen primitiv erkölcsű s gondolkozásu nép, akikre eddig ntég nagyon kevés hatással volt, a különösen háború után megindult nagyarányú' bevándorlás, aminek azonban talán az 'is -az oka. hogy a bevándoroltak legnagyobb része a kicsalogatott földműves vagy kalandvágyó iparos s initeüektuelt csak a kényszer kivándorlók között találunk, akik erkölcsi okokból, legtöbbször a börtön elő! hajókáztak át Brazíliába.

Mielőtt 'részletesebben is ismertetnénk ezt az országot, amelynek területe nagyobb Európa egész területénél, ismerkedjünk meg Sao Paulával, a hasonló nevű állam fővárosával, ahol a legna-Buta pechje volt, hogy éppen a szerelemmel kellett szembekerülnie. Itt már megbukott, mégha mindjárt a történelmi logika nem is lenne végig következetes és ha nem is adna igazat az avanturista korfui bankárnak.

#

SZKIADESZ nagy felfordulást jósol Görögországban. Talán vannak, akik azt mondják, hogy aranylapok fogják megilletni Panagalosz fregatthadnagyot és Tripcsics Rettát, e két viharvirágot, a balkáni népek egy uj epohájának történelmében. Talán igen, talán nem.

#

DE egy bizonyos: nincs még egy olyan biztos és kérlelhetetlen ellensége minden diktátoroknak és imperátoroknak, mint a szerelem. *

*

Szabadság, szerelem ...

gyobb számban élnek a magyarok és jugoszlávok, számszerűit mintegy negyven-ötvenezren.

Az európai kivándorlás 85%-a ide irányul. Itt van a kivándorlókat elosztó úgynevezett ki vándorlási ház. Ez a kivándorló első stációja. Innen megy az ország belsejébe a, »fázandákr.a«-szerű, vagy nem ipari munkás a városban kereshet boldogulást. A város hason!it a hirtelen növésű vízfejű gyermekre,. ahol húsz év előtt még majmok tanyáztak, most szebbnél-s-zebb villák Sorakoznak s az uccák forgalma vetekszik Newyorkéval. A hirtelen fejlődés legjobban a belvárosban látható, ahol a kis üzleti bódék mellett már fel-fel tüuedeznek az öttiz emeletes modern vasbetonpaloták. A lakosság száma hétszázezer s tizennyolcezer autó száguld: az uccákon. Kocsit, lovat, mm is lehet látni. A város speciálisan délamerikcl: az üzleteken ajtó vagy portái nincs s éjszakánként csak egy cédula jelzi, hogy az üzlet árva van. Éjszakai élet nincs. Dacára a nagy melegnek, az erkély, temasz, kerthelyiség vagy a kávéházak elé kirakott asztatok ismeretien fogatom a brazláaiör előtt, «ki a legnagyobb nyárban is nemez kalapban nehéz, vastag szövetruhában tűri a sokszor elviselhetetlen meleget, mert hát sohasem lehet tudni, hogy a következő félóra nem hoz-e hideget, vagy esőt?

■ Talán sehol sincs annyi autókereskedő, - Kaffe-resíaurant, gyógyszertár és sorsjegyüzlet mint itt. Persze az üzletek ,is más kialiberüek, mint Európában. A fűszeresnél már minden pléhdobozokba. csomagolva várjia a vevőt s nagyon csodálkozna a brazíliai fűszeres, ha valaki egy fél kiló cukrot vagy esetleg fűszert óhajtana nála vásárolni. Viszont kapható nála mindenféle szeszes ital, sör s pálinka, sütemény, cigaretta és ami a fő sorsjegy. A gazdaasszony beszerzéseiben az uccai árusokra is rá van utalva, akik kora reggeltől késő estig uccáról-uccária járva cipelik árujukat s teli tüdővel hirdetik annak jó s olcsó voltát. Általában, sört, dohányt s kávéíkivétel nélkül miniden, üzletben lehet kapni s ha még hozzá vesszük a banánt, ananászt, rizst és kakaót, ki is merítettük a brazíliai termékeket, mert minden mást, a liszttől kezdve a cipőzsinórig importálni kénytelen, mert a vattán, kaucsukon kívül nem tud termelni egyebet s ipara — eltekintve pár Sao Paciéban és Rio de Janeiroban újabban megalakult .külföldi vállalttól — a nullával egyenlő.

Az álam ugyan mindenben iparkodik a külföldi vállalkozók kedvében eljárni, de az itteni viszonyok nem nyújtanak elegendő garanciát a komoly szolid külföldi tőkének s így legtöbbttyire csak az ötszáz százalékra dolgozó kalandor vállalatok keresik fe! az országot, ama- j lyet lassacskán ezek veszik át a bna-‘

ziíüaf 'ipar irányítását, itt még tág tere van a fcistöke boldogulásának s minden vállalkozás reménnyel kecsegtethet, csak olyan szerencse tel hozzá, amelyen volt az azelőtt tizenöt évvel agy bevándorolt oltasz szabóíegénynek. Matarazzo-nak, aki házaláson kezdte s most Brazília leggazdagabb emberre.

A munkás élete szomorú és céltalan. Napi keresetét 5—10 milreisz, (35—70 d!inár) el is költi naponként s ha a kávétermés nem sikerül a fegszomorubb jövőnek nézhet elébe. Bár a milneiszért nagyon meg kell szenvedni s tannak megszerzése nagyon nehéz, előnyt ad» haltunk Brazíliának Észak-Amerikával szemben, mert ha mása nincs is meg itt az embernek, de megvan az éltető reménye, hogy — látva sok példát — kis kereskedelmi érzékkel, némi tőkével s kitartással fogja valamire vinni, de sohasem a munkájával, hanem üzleti vállalkozással — vagy -azzat, ha jól spekulál: nem vesz, hanem kibocsát és elad sorsjegyet.

Lovcsányl József

Színházi kistükör

A Bajadér és a szovjet - Régi librettók

Kálmán Imre operettje, a Bajadér már megfutotta a maga pályáját itthon is, külföldön ?s s a közönség tudja, hogy miről szól. Vajmi bajos elképzelni, hogy ezzel a könnyed, polgári játékkal bolsevik* propagandát lehet űzni.

De — amint olvassuk — a szovjetsztoházák ezt művelik.

Mikor például a csokoJádégyáros elkergeti feleségét és kijelenti, hogy válni fog tőle, az orosz színész ezt mondja .i nézőtér felé:

— Elvtársak, kövessétek a példámat. Le a házassággal!

Aztán mikor a hőst ezredesi egyenruhájában közli a herceggel, hogy viszszatér hazaijába, merit sürgős áitiamügyök szükségessé teszik a trónörökös jelenlétét, a herceg így fakad ki:

— Ugyan, ezredes ur, hát nem tudjam hogy m« már a trón egy fabatkát sem ér? Mennyivel többet ér a trónnál a szerelem! Halál az egész világ uralkodóira éljen a szabad ember!

Utána kupiék következnek a szabad emberről! melyeket gyakran megujráznak. Megjegyzendő, hogy a bolsevikek a forradalmi öntudatot kitünően összetudjdk egyeztetni a »burzsoázia« sikamlós erkölcseivel is, mert a bajadér a vetkőzési jelenetben addig-addlg dobálja le magáról a fátyolaiit, mig végül egyetlenegy fátyol sem marad rajta *

Arra vonatkozólag, hogy régen, a tizennyolcad k században ínikép készültek a librettók, mulatságos cikket olvasunk egy olasz folyóiratban.

Ekkoriban ugyancsak fittyet hánytak a művészet, valószínűség s a józan ész minden törvényének.

Mikor Rossini Barbaja igazgató kérésére operát akart Írni, az igazgató elvezette öt Berohoz, aki átnyújtotta neki szövegét, melyet Shakespeare Othe.lüojából készített. Föl is olvasta a jelenetézést. De Rossini nem tartotta alkalmasnak a megzenésítésre.

— Hát mit csináljak? — kérdezte a szövegíró az igazgatót.

Ezt —• válaszolt az igazgató. Az első felvonásban szükségem van egy énekbetétre Nozzarinak. Ez föltétlenül kel. Nem azért fizetek neki évente háromezer aranyat, hogy drámai szerepeket mondjon és begyöpösödjék. Aztán szükségem van egy nagy áriára Colbrannak, egy énekszámra Dávidnak, egy hatásos kitörésre Benedettinek, aki kitünően tud átkozódni, végül pedig egy őrjöngő jelenetre is, melyet majd énekelni fog- A közönség roppant szereti az őrjöngést . . .

így készültek a tizennyolcadik században a szövegkönyvek. Majdnem úgy, mint manapság.

tn. f.

A KÁVÉ HAZÁJA

A Bácsmegyei Napló munkatársa Brazíliában