Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-20 / 78. szám
RACSMEGYEf NAPLÓ 3. oldal gig. viharzik a parlamenten, a szenátuson és a sajtóban. A vita súlypontja eltolódott a köztársaság legnagyobb sebére, a nemzetiségi .kérdésre, amelyet elmélyített és újból még vérzőbbé tett a terlsbadii eseményeket '3s előidézett nyelvhasználati rendelet, mely bennünket, magyarokait sújt a legérzékenyebben. Még jobban, mint a németeket 1 A németek ugyanis többnyire egységes nyelvvidékeken laknak, húsz százalékos többségük csaknem mindenütt meg van. Őket még nem boldogították a közigazgatás legmodernebb vívmányával. a na.gyzsupa rendszerrel. Nálunk, Szlovenszkóban, azonban ez a nagy reform, mely völgyek, hegyek alakulata, folyók iránya, történelmi fejlődés és a lakosság gazdasági érdekei ellenére uj politikai kerületekbe szorítja Noviszadról jelentik : Péntek este hat órakor a Srpszka Matica nagytermében Dimsics Alekszandar dr. semmitőszéki elnök elnöklete alatt széleskörű konferencia volt a szuboticai jogakadémia elhelyezése tárgyában. A konferencián képviseltették magukat a noviszadi járásbíróság, a törvényszék, a felebbviteli bíróság, a semmitőszék, az ügyvédi kamara, a bírák egyesülete, az ügyvédjelöltek egyesülete, a Matica, a Nőegylet, Kereskedelmi és Iparkamara, a Kereskedők és Iparosok Egyesülete, a Gyáriparosok Szövetsége, a gimnázium és a kereskedelmi akadémia igazgatósága, azonkívül még röbb társadalmi egyesület. Résztvettek az értekezleten a lakosságunkat, eilőhaircosai volt szintén a nemzeti állam kiépítését oélzó akaratnak, melynek — rakunk tövises — koronája a myelvredelet, A magyzsu- Pa rendszer összeolwasztotta ugyanis a magyar vidékeket 3 szlovákok és beköltözött csehek által lakott területekkel olyképp, hogy a kisebbség1! jogokat aranyira, amennyire biztositó húsz százalékos alap is miinét előbb megszűnjék. Nem kell magyaráznom, hogy ebből a melegágyból ia nyelvrendelet esője után mi fog kikelni számunkra. Egyébként már fel is itti fejét ez ta fojtogató hiár. A mentalitás az, hogy a magyar kultúrának el kell itt enyésznie. Nem is a középeurópai viszonyokat nyilván nem ismerő Mello Franco-féte brazíliai lassú felszívódása reoept szerint, de azonnal. városi tanács képviselői is. A konferencián elhatározták, hogy a konferencián résztvevő intézmények és testületek egyhangúlag csatlakoznak az ügyvédi kamara határozatához és küldöttséget menesztenek a közoktatásügyi és igazságügyi miniszterekhez, hogy biztosítsák a Vajdaság számára a jogi fakultást. Kívánják, hogy a szuboticai jogakadémiát Noviszadra helyezzék át, mert ott a három fokú bíróság és a különböző jogászi szervezetek módot adnak a hallgatók tökéletesebb kiképzésére. Szuboticán a jogakadémia helyére mezőgazdasági főiskola felállítását kérik, mert a szuboticai viszonyoknak ez sokkal inkább megfelel. nyegeti a dalmát halászatot. Krizman független demokrata, szintén a külkereskedelmi szerződések fontosságát hangsúlyozta és követelte, hogy az olaszokkal és az! osztrákokkal kötött szerződéseket terjesszék a parlament elé. Kijelentette, hogy szükséges a külkereskedelmi szolgálat javítása, majd a horvát kereskedők sérelmeit , hangoztatta. Krizman beszéde után Szubotics alel nők az ülést bezárta és a legközelebbi ülést szombat délelőtt fél kilencre tűzte ki. Napirenden a kereskedelmi tárca vitájának folyta-, tása szerepel. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság pénteki ülésén a Pribicsevics Szvetozár által benyújtott amandman-javaslatokat tárgyalta. Valamennyi javaslatot elvetették. Épugy elvetették a Bihács —Knin vasútvonal építésére vonatkozó amandmant. Megállapították, hogy ennek a vasútépítésnek költségei nem illeszthetők ibe az állami budget kereteibe, hanem csakis külföldi kölcsönből fedezhetők. Ezután a panasz- és kérelmi bizottságtól áttett kérvényeket tárgyalták, amelyek közül csak hetet fogadtak el, köztük Miladinovics Zsárkó volt miniszter kérvényét, hogy húsz évi hazafias működését számítsák be szolgálati éveibe. Megreformálj ák a telekkönyvet Készül az egységes telekkönyvi rendtartás, az uj magánjog és polgári perrend Megkezdték ; a kereskedelmi költségvetés tárgyalását Krajacs kereskedelmi miniszter expozéja Novisad követeli a suboticai jogakadémiát Deputációt küldenek a közoktatásügyi miniszterhez 1926 március 20. Kisebbségi Élet ® m ® A Kolozsári Újság legutóbbi számában Dózsa Endre »Pártfegyelemtől a zsarnokságig« cimen vezércikket irt, melyben a küszöbön álló parlamenti választásokkal kapcsolatban a magyar párt feladatait állapítja meg. »Veszélyesnek, látunk — Írja — minden olyan törekvést, amely az általános titkos szavazati jog teljes érvényesülését bármily irányban korlátozza. Veszélyesnek kell látnunk a választójognak kizárólag csak a pártkeretek merev sorompói közötti érvényesithetéset. Veszélyesnek látjuk a többségalkotásnak mesterséges módon való kierőszakolását. Veszélyesnek látjuk a jelöltek megválasztásában a pártlajstromhoz betüről-betüre való szigorú ragaszkodás kötelezettségét.' Veszélyesnek látjuk a választási központoknak a választóközönség lakóhelye szerint való és nem teljes decentralizációját. De legveszélyesebbnek látjuk azt, hogy a népkisebbségeknek számarányukhoz mért képviselete biztosítva nincs. Ennyi veszély tudatában a magyar párt vezetőségének elsősorban nem szabad klikkszerüvé válnia. A kisebbségi helyzetben már gyakorlattal biró szászsággal, a szociáldemokrata munkássággal és a cionista zsidósággal kell keresnie a minél szorosabb összetartozandóság érzetének kifejezésére alkalmas eszközöket és módokat és ugyancsak a szászok nyomán haladva :a magyarság legalsóbb rétegéig állandó agitációval kell felébreszteni minden egyes férfiban és nőben a magyar élet irányításában részvételi jogosultságának érzetét és ezzel szemben a felelősség tudatát. A pártfegyelemnek nem a felülről jövő parancsolgatás kényszere, hanem az alótról jövő érzelemegysé® kell hogy legyen a megingathatatlan alapzata. Romániában a magyarság jövőjét hézagos, törvényeken keresztül is biztosítani tudja :az aZ öntudatos összetartás, amely átér.zi és át tudja éreztetni, hogy kis dolgokban úgy, mint nagy dolgokban, miniden körülmények között küzdeni tu,dunk együtt mindnyájan egyért és minden egyes mindnyájunkért. De ennek ,a teljes és nyílt kölcsönösségen kell 'alapulnia, önmagunkban és a rokonsorsban lévő többi kisebbségi alakulatokban és az ezek mögött levő népcsoportokban bizzunk elsősorban és a nagy elveket látszat-előnyökért ne áldozzuk fel.« * Az erdélyi magyar párt nagyváradi tagozata harminckét szavazattal tizi elilenében úgy döntött, hogy a községi jpótválasztáson önálló magyar listát :állit fel, abban azonban tiz helyet biztosit a román közéleti férfiak részére, jpártkülönbség nélkül. A határozat alapján a1 tagozat vezetői tárgyalásokat folytatnak a román politikai pártokkal és fenntartják továbbra is a kapcsolatot a munkásság vezetőivel, mert laz a cél, hogy a városi tanácsot lehetőleg politikai színezet nélkül állítsák ügy össze, hogy abban a magyarság számbeli fölénye érvényesüljön, de másrészit a város szakszerű vezetése is biztosítva legyen. * A szlovenszkói kereszltényszodla'lísta párt szenátora, Grosschmied Géza dr, 3 (szenátus csütörtöki ülésén nagy beszédet mondott a magyar nyelv jogaiért folytatott önvédelmi harcról. A szenátor a beszéd során többek közt a következőket mondotta: A íkiárlsbadi események az egész köztársaság minden lakosát a legközelebbről érdeklő kérdéseket érintik. A személyes és gyülekezési szabadságot és a kisebbségek alkotmány sértő kezelését. Nem osoda tehát, hogy az ezek fölötti Vita a helyt vonatkozás kereteiből kicsapott és a szíveikben felhalmozódott keserűség véBeogradból jelentik: A parlament pénteken folytatta a költségvetés részletes tárgyalását és a kereskedelemügyi tárca költségvetésére tért át. Az ülés kezdetén dr. Krajacs Jován kereskedelmi miniszter szólalt fel, aki részletes expozét adott, amely betöltötte az egész délelőtti ülést. A kereskedelmi miniszter rámutatott arra, milyen fontos a kereskedelmi élet fejlesztése érdekében, hogy az állam minden tekintetben rendelkezésre álljon. Sok történt már eddig is — mondotta Krajacs — a nehézségek elhárítása céljából, de nem értünk még el olyan eredményt, hogy az ország keréskedelmi mérlegét aktívvá tudtuk volna tenni. 1924. év folyamán kedvezőbb volt a kereskedelmi mérleg, mint 1925-ben, amelynek első kilenc hónapjában kilencszázötven millió dinár passzíva mutatkozott. A kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy a dinár stabilitása ellenére sem olyan jó, mint az aranyvaluta, ami lényegesen megnehezíti a kereskedelem helyzetét. Kifejtette, hogy a banktőke és a kereskedelmi vállalatok között nincs meg az a szükséges összhang, a mely a kereskedelmi fejlődés előmozdítása érdekében szükséges volna. Hangsúlyozta ezután Krajacs kereskedelmi miniszter, hogy az ország egyesülése óta nem folytattak egységes kereskedelmi politikát, hanem ennek a politikának az irányvonalait máról holnapra állapították meg. Ez a politika huzamos ideig nem tarthatja magát, mert az országnak állandó jellegű kereskedelmi politikára van szüksége. Ennek a politikának a megállapitása nem tartozik kizárólag a kereskedelmi miniszter hatáskörébe, azonban más faktorok részéről is megtörténtek a kezdeményező lépések, hogy az ország kereskedelmi politikáját állandó mederbe tereljék. Hangoztatta a miniszter a kereskedelmi és magánjogi törvények egységesítésének szükségességét, mert a kereskedelem súlyos kárát látja annak, hogy az ország különböző részeiben különbözők a jogszokások. A kereskedelmi miniszter végül részletesen ismertette a kereskedelmi tárca költségvetésének kiadási tételeit és kérte a páriamentet, hogv fogadják el a 92,847.000 dinár végösszegű költségvetést, a mely hat millióval amugyis kisebb összegű, mint a múlt évi költségvetés. , A kereskedelmi miniszter expozéjának befejezése után az elnök berekesztette az ülést és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülésen Skulj szlovén néppárti a speciális szlovéniai szempontok szerint bírálta a költségvetést. Trumbics Ante horvát föderálista tartott ezután beszédet. Kijelentette, hogy a kereskedelmi tárca az ország gazdasági életében a legfontosabb és igy a legnagyobb figyelmet érdemli. Követelte, hogy minden állammal kössenek kereskedelmi szerződéseket, majd a dalmáciai halászatról beszélt és kárhoztatta azt az egyezményt, amely szerint a dalmát vizeken olasz hajók halászhatnak. Ez végjmsztulással fe-Az uj egységes jugoszláv telekkönyvi rendtartást az igazságügy miniszté- Mumban most készítik dő. A jogszol-, gáltatás a telekkönyvi] viszonyok ren-, dezetlenségét erősen érzi Az ország' különböző részeiben más és más a telekkönyvi rendtartás s a mostani kaotikus állapoton akarnak radikálisam segíteni. , Szerbiában egyáltalán nincsen telek-■ könyv. Szerbiában még az úgynevezett taplók vannak érvényben, amelyek még a török igazságszolgáltatás Idejéből' származnak. A tápiók a telektulajdonosak birtokában vannak s a tápióra telek leírásán kívül csak a telek terheit lehet íelj-egyezni. Adás-vételi szerződésnél csak a tápió átadásáról értesítik a közigazgatási hatóságot. Az uj országrészekben az 1855-ös osztrák osászáni pátens alapján készült' telekkönyvi rendtartás van érvényben. Ez nagyjában megfelel .az igényeknek, (azonban varrnak egyes itézkedései,. a melyek gyökeres reformálásra szorulnak. A jugoszláv tdekkönyv reformját megelőzi az uj polgári perrendtartás beterjesztése, amelyet Gyurisics miniszter a legközelebb már a parlament elé visz. i Ugyancsak erősen dolgozik a minisztérium az uj polgári törvénykönyvön. A viszonyok egységesítésére égető szükség vám, mert a magánjogi viszonyokat az országban öt különféle rendszerű jogszabály szerint bírálják el. A Vajda-* sag egy részében a magyar magánjogi szabályok egyes vonatkozásokban s a, volt Határőrvidéken az osztrák polgári törvénykönyv tételei, Horvátországban?, Slovómában és Dalmáciában az osztrák magánjog az irányadók.. Montenegrónak külön kodifikált magánjoga van. Délszerbiábam a török magánjog, Szerbiában pedííg a régi szerb törvénykönyv tételéi vannak ezidöszerint érvényben. A telekkönyv reformjával kapcsolatos, ■az ország uj kataszteri felmérése is, amire szintén már nagyiban folynak az előkészületek.
