Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-18 / 76. szám

IQ^ö. március 18. WÄCSMEGYE! NAPLÖ megalakult a katholikus, református és evangélikus alosztály. A zsidó , al­Kisebbségi Élei «K« Kizárták a sajtót aa erdélyi magyar párt intézőbizottságának vasárnapi ülé­séi őL Az .ülésen, amelyen Ugrón Ist­ván pártelnök elnökölt, napirend előtt hosszabb vita folyt az ülés nyilvános­ságának, illetve a sajtó jelenlétének kétdéséről. Kispál László, indítványozta a vezető napisajtó képviselőinek be­­bocsáttatását, hivatkozva arra a döntő szerepre, melyet a sajtó a közelmúlt politikai események válságos pillana­taiban híven és teljes felkészültséggel betöltött. Zima Tibor kamarai képviselő a kérdés generális megoldását javasolta akként, hogy a vezető lapok felelős szerkesztői az intézőbizottságnak hiva­talból meghívott tagjai legyenek. Sán­dor József kamarai képviselő an indít­ványt mindenben magáévá tette azzal, hogy a már régebben tett javaslatá­nak megoldását jelentené, Bornemissza ÍJános báró ellenezte a sajtó részvéte­iének megengedését. Ugrón István pártelnök, ki maga is a nyilvánosság imellett foglalt állást, ezután szavazásra ’tette fel a kérdést. Az intézőbizottság Ihat szóval 47 ellenében a zárt ülés mel­lett és a magyar sajtó képviselőinek bebocsátása ellen foglalt állást Az in­tézőbizottság ezután egyértelmű lelke­sedéssel. és ellenmondás nélkül hely­­benhagyóan vette tudomásul az elnök­ség egész jelentését és a párt jövőbeli magatartásának meghatározása tekin­tetében kimondotta, hogy a további intézkedés, állásfoglalás és döntés jogát bizalma és köszöneté kifejezése­ként az elnöki tanácsra ruházza át. # A kolozsvári városi tanács hétfőn ala­kult meg. Bogdan Duica egyetemi ta­nár korelnök rövid bevezető előadásá­ban a demokratikus erők győzelmét jelentette és egy uj éra következtét, mely igazságot tartozik szolgáltatni a város összes polgárainak fajra és osZi­tái yra való különbség nélkül. Ezután átadta az elnöki széket Hatiegan egye­temi tanárnak, maga pedig kontestációt jernek Hancu liberális szenátor, Pora segédtanfelügyelő és Domide gimnáziu­mi igazgató tanácstagsága ellen. A ki­fogásolt tanácstagokat élénk vita után Illetéktelennek nyilvánították. Fekete tlagy Béla nyugalmazott polgármester pyolc év óta először beszélt magyarul kolozsvári városháza dísztermében, z elhangzott magyar szavakat a ta­­taácstagok nyugodtan és megértéssel fogadták. A polgármesterjelöltek vá-Íasztásánál dr. Boila Romulusz kapta t legtöbb szavazatot. Az állandó bi­zottságba beválaszttták Osvada Va­liié bankigazgatót, Porutlu ügyvédet, dr. Serban mezőgazdasági akadémiai tanárt, dr. Lucian szociáldemokrata ügyvédet, Hubay Károly kesztyüsmes­­fert, dr. Kertész Jenő cionista ügyvé­det és Terhes Gyula nyomdász-szak-Szervezeti titkárt A póttagok sorába eválasztották dr. Nemes Ferenc volt (városi tanácsost, Tuffli Richard cuk­­(fászt és Újhelyi Ferenc épftőmimkást. * A szlovenszkói magnarság részéről ;SzöBő Géza dir. képviselő jelent tneg 'Genfben, aki útjáról most számolt be a ‘sajtónak. — Genfi tartózkodásom célja (kettős: az egyik, hogy ia szlovenszkói .magyar politikai pártok által a Népszö­vetséghez benyújtott és az illetőségi ‘kérdésekre vonatkozó petíciók elintézé­sénél részt vegyek, a másik oka útiam­nak az. hogy a népszövetségi ligák luniójának nagygyűlését most készítik elő s a kisebbségi bizottságban ez alka­lomból kifejezésre óhajtottam juttatni a Csehszlovákéban élő kisebbségek óha­jait. Ami magát a Népszövetséget és az abban dúló formalizmust illeti, a Nép­­szövetség minden megnyilvánulása el­árulja azt, hogy ezt a? intézményt na­gyon is emberek hozták létre, a Nép­­szövetség bürokratikus ' testület, amely super-álíam akar lenni, ami ellen viszont ■az egyes államok tiltakoznak. A Népszö­vetség 'előtt nekünk kisebbségeknek na­gyon . nehéz panasza iiiktól . odajutni, mert.’bizonyos, akadályokon a legtöbb panasz • időelött . elpusztul. Mi,; mint a magyarok megválasztotta képviselők és szenátorok, az . illetőségre vonatkozó kérdésben fordultunk a Népszövetség­hez. tölte várjuk jógáink érvényesítését. Erre a lépésre ,a törvényes garanciát megadja. nekünk a st.-germaini kisebb­ségi szerződés. * A szlovenszkói magyar nemzeti párt március 13-án tartott, országos intéző­­bizottsági ülését megelőzően megvá­lasztotta az egyházpolitikai szakosz­tályt, amelynek kebelén belül nyomban Szentéről jelentik: Fél évszázad óta húzódó por ujult most fel a novakani­­zsai községi legelők tulajdonjoga miatt. Még Mária Terézia korában rendeleti­leg szabályozták az akkori földesúriak és jobbágyközségek közti vagyoni jog­viszonyt, úgy hogy megállapították, hogy egy-egy községben a közlegelőből milyen rész illeti meg a földesurat és mennyi az úrbéreseket. Ezen az alapon Novakanizsa község jobbágysága, vafamint azoknak jogutó­dai köz&seh. használták és közösön ad­ták haszonbérbe, o, nekik jutott legdő­­terüíeteket, amelyek azonban nagyon messze estek a községtől és ezért ké­sőbb az úrbéresek és a község között olyan értelmű, megállapodás jött létre, hogy a jó szántóföldként használható úrbéres közlegelőkért cserébe a község belterületéhez közelebbeső, majdnem há­romszor olyan nagy területű réti vize­nyős legelőt adott. A jobbágyság fel­szabadítása után ezek a földek automa­táé asz úrbéresek öröktuliajdonábá men­tek át A múlt század ötvenes éveiben eze­ket a legelőket valamiképpen a község nevére jegyezték be a kataszterben és ezen az alapon a teíeskkönyvbe is. Eb­ből a tévedésből származik az a Pör, a Beogradből jelentik: A nemzet­gyűlés szerdán az erdő- és tbánya­­ügyi költségvetést tárgyalta. Nikics Nikola dr. erdő- és bányaügyi mi­niszter részletes expozét mondott. Kifejtette, hogy nehéz egységes er­dőügyi politikát folytatni, mert az ország külömböző részeiben külöm­böző- erdőügyi törvények vannak érvényben. Ismertette az ország fa­ipari helyzetét és bejelentette, hogy rövid időn belül törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé a faipar előmozdítására. Az ország bányászatának egyik főbajául szintén azt jelölte meg a miniszter, hogy a külömböző or­szágrészekben külömböző bányatör­vények érvényesek. Az államnak tizennégy szénbányája, egy sóbá­nyája és három kisebb fémbányája van, a többi bánya magánüzem. Az állami bányák az ország szénszük­­ségíetének 35%-át fedezik. Az or­szág sószükséglete 120.000 tonna, aminek felét fedezi az állami sóbá­nya. Végül bejelentette a miniszter, hogv rövidesen számos törvényja­vaslatot fog beterjesztem a bányá­szat fejlesztésére. Behmen Sefkia dr. muzulmán a boszniai bányák elhanyagolt állapo­táról, majd az erdőigazgatás terén előforduló visszaélésekről beszélt. A osztály később fog Kassán megalakulni. Az egyházpolitikai szakosztály és an­nak már megalakult alosztályai. meg­választották ideiglenes vezetőiket. A katholikus alosztály elnöke Giller Já­nos dr., a református alosztály elnöke Péter Mihály esperes, az evangélikus alosztály elnöke Bándy Endre főespe­res lett. Az egész egyházpolitikai szak­osztály ideiglenes elnöke Giller János dr. Az egyházpolitikai szakosztály Richter János szenátor és Giller János dr. elnök megállapítása nyomán ki­mondotta, hogy a Magyar Nemzeti Párt e szakosztály megalapításával az egyházpolitikai kérdésekkel való in­tenzív foglalkozást és védelmét tűzi ki célul. mely Novakanizsa község és a nova­­kaniizsai úrbéresek jogutóda- között már mintegy hatvan év óta húzódik, a legelők tulajdonjogáért. Az úrbéresek jogutódai 1901-ben a régi magyar tör­vények alapján testületbe tömörültek és jóváhagyott alapszabályaik értelmében a politikai község mindenkori: vezetősé­gével egyetértésben kezelték a közlege­­üőket egészen 1921-ig. amikor az úrbé­resek az egész területet saját kezelé­sükbe vették és a legeltetésért dijakat szedtek. Ezzel; szemben a község saját tulaj­donjogát akarja érvényesíteni, azonban az úrbéresek is mindent elkövetnek, hogy régi jogon alapuló igényüket vég­legese:! elismertessék. Ezért most újból pert indítanak a község elleti és a tes­tület étoíöfe, Perkucsin Vikentia, vala­mint a választmány húsz tagja megbíz­ta dr. Ludaks MÜos szentet ügyvédet a per megindításával. Az ügy a napokban egyébként foglal­koztatta a parlamentet Is. ahol Setye­­rov Sziávkó dr. demokrata képviselő ■az ügyben írásbeli interpellációt intézett a földmivelésügyi miniszterhez. A per­ben érdekelt felek most nagy érdeklő­déssel várják a miiyszter válaszát a rég húzódó vitás ügyben. szénbányák fejlesztése dolgában — mondotta — nagy körültekintésre van szükség, mert a Vajdaság, Hor­vátország és Szlovénia üzemeinek jórésze porosz és magyar kőszénre van berendezve. Ha a szén behoza­tali vámját emelik, ezek a vállala­tok látják a kárát. Krezsmár szlovén néppárti a szlo­vén erdők és bányák helyzetét vá­zolta. utána Bronkovics Györgye dr. független demokrata éles han­gon bírálta a kormány erdő- és bá­nyaügyi politikáját, mialatt többször heves szóváltás támadt á Radics­­párt és Pribicsevicsók között. Sze­mére vetette a miniszternek, hogy a régi technikai tisztviselőket elbo­csátotta és a helyükre Radics-pár­­tiakat nevezett ki. Tiltakozott az el­len, hogy politikát vigyelek be ilyen szakügyekbe. Az elnök félegykor berek"'--i-ette az ülést és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülésen folytatták az er­dő- és bányaügvi tárca költségveté­sének vitáját. Stakics Brankó radi­kális a boszniai erdőállapotokat tette szóvá és felhozta, hogy az erdőügyi rendelkezéseket nem hajtják végre elég liberálisan. Bozsovics Grigor független demokrata hosszabb be­szédben a délszerbiai erdŐyiSZQnyo-Novakanizsa több milliós úrbéri pőre Interpelláció a parlamentben a félszázada húzódó poros ügyben Erdő- és bányaügyek a nemzetgyűlés előtt A költségvetés parlamenti vitája 3. oldal. kát ismertette. A miniszternek sze­mére- vetette, hogy nem gondosko­dik kellőleg , a délszerbiai lakosság tűzifával és épületfával való ellátá­sáról és példaként felemlítette, hogy az Ibra folyómenti lakosság íahiáity miatt aggasztóan súlyos helyzet­ben van. Uroics iöderalista a horvátországi erdöviszon vökről beszélt és azt hangoztatta, hogy a horvátországi erdőkben rablógazdálkodás folyik, amely tönkreteszi u horvát erdőket. Minden bajnak az okát a centraliz­musban Tátja. Beszéde közben több­­ízben éles szóváltásba keveredett néhány radikális képviselővel és az elnök csak sorozatos rendreutasítá­sokkal tudta a szóharcot elfojtani. Utána Vuletics Szava montenegrói iöderalista. Nikolics demokrata ^ és Zsuljevics Aleksía radikális szólal­tak fel, majd az ülést este hét óra után ‘berek esz tette és a vita folyta­tását csütörtök reggelre tűzte ki. Elfogták a keresztúri méregliferánst Szerbkere zturi asszonyok méregkevero bandája A debeljncsai csendőrség crtesitette a kildndai ügyészségét, hogy kedden etartáztatta özvegy Lukácsáé Be’adzsics Olga gijáiai asszonyt, aki d en a ki­­kirtdai ügyészség február 19-ikén köröző­­levelet adott ki. .özvegy Lukácsáé Be­­ladzsics Olga tagja volt a szerbkeresz­­turi méregkeverő' bandának, amelynek két tagját, Mardácski Dragutinnét és Golics Miiotánét, akik mindketten meg­gyilkolták férjüket, már hetekkel ezelőtt letartóztatták. Beladzsics Olga ellen az a gyanú merült fel, hogy a négy évvel ezelőtt elhunyt férjét meggyilkolta, azonkívül ő szállította, a mérget özvegy Goücsnénak és özvegy Mardacskiuénak. Beladzsics Olga, ami! or a bűntény ki­derült, megszökött Gyuláról és mint utóbb kiderült, egy ideig Szuboticán rejtőzködött, ahonnan Debeljácsára ment, míg a hatóságok abban a hitben voltak, hogy vagy Beogradban van, vagy pedig átszökött Magyarországra. A méregkeverő asszonyt átkisérték a kikindai ügyészségre, ahol dr. Mosko­­vita ügyész nyomban megkezdte a ki­hallgatását. A kihallgatás során Belad-, zsics O ga tagadta, hogy ő szállította volna a mérget Golicsrté és Mardacs­­kiné számára, sőt azt állította, hogy egyiküket sem ismeri, Mardacskiné a vizsgálóbíró előtt szin­tén visszavonta a szerbkereszturi csend-, őr égen tett beismerő vallom isit és azt állitja, azért val'ott, mert borzalmasan megkinozták. Csupán annyit ismert be, hogy adott va'arni „bájitalt“ az urának, mert az szerelmes volt az egyik szom­szédasszonyba és ő azt akarta elérni, hogy férje visszatérjen hozza. Mardacs­­kiuét egyébként nem törte n)eg a fog­ház, állandóan feltűnően jókedvű, da'ol, táncol, amivel azt akarja elérni, hogy az ügyészségnek az legyen a feltevése, hogy a gyilkos asszony szimulálja az elmebajt. Nagyobb bonyodalom támadt a Mar­­dacski-hagyaték körül. A hagyatékra, a mely ötven hold szántóföldből, házból, nagyobb mennyiségű készpénzből és ér­ék pap írókból áll, a rokonok bejelen­tették igényüket azzal az indokolással, hogy Mardacskiéknak nincs gyermekük s a gyilkos asszony a törvény értelmé­ben nem örökölhet. Ezzel szemben az anyakönyv kimutatása szerint Mardacs­­- iák tíz gyermeke közül egy é'elben van, még pedig Mardacski Szvetiszláv, aki 1908-ban született. Minthogy erről a gyerekről senki sem tud, vizsgálat indult meg annak megállapítására, hogy 1'ova tűnt el. A vizsgálat során kide­rült, hogy Mardacski Szvetiszláv Ls meghalt még 1910-ben, azonban az ak­­kori jegyző elmulasztotta az er.yakönyvbe bevezetni a halálesetet. A bizonyosság okáért azonban exhumálni fogják Mar­dacski Szvetiszláv sírját

Next

/
Oldalképek
Tartalom