Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-12 / 70. szám

12 OLDAL » ÁHA 17, DINAR 9 PoMarioa »laćeaa! XXVF. évfc -.V a Szubotica, 1926 PESTEK március 12. 70, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia, Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossfa Fonciérc-paloíJ) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uLl.{Lelbach-palataj Az igazi emlék Eidélyi lapokból olvassuk, hogy Kolozsvár városi tanácsa most nevezi e! a háború után épült városrésznek uccáit. Az uccane­­vek egy részét a preíektura mór el is fogadta s már meg is kez­dik az uj uccák uj tábláinak fel­­szögezését. Ezeket az uj uccákat a kolozsvári hírhedt memorandum­­pör elitéit vádlottjainak nevéről leeresztenék el. Nem lehet kifogást emelni a há’a és kegyelet ilyen megnyi­latkozása előtt. Akik szenvedtek az eszméért, akik küzdöttek és áldoztak, azoknak legalább nevét őrizze meg- az emlékezés. Mi az az uccatábla? A halhatatlanság névjegye, az örökkévalóság emblé­mája. Legalább ez legyen az övék, az üldözötteké, a meghaj szoltaké, a történelem szállás­­csinálóié. A memorandum-por vádlottéit több mint három évtizeddel ez­előtt azért ítélték el, mert ez er­délyi román nép kívánságait ms­­gábanfoglaló s a CsászárhQZjinté­­zett memorandumot olyan szöve­gezésben hozták nyilvánosságra Magyarországon és a kü földön, mely az akkori uralom exponen­seinek megítélése szerint izgüoti és lázitolt. A • memorandum-pör elitéltjei szenvedtek és áldoztak népükért, a történelmi kegyelet joggal elvárhatja tehát attól a néptől, mely az ő szenvedésük hasznát s áldozatuk gyümölcsét látja, hogy ne feledkezzék meg b történelmi idők, történelmi válto­zások pionír jeiről. A legnagyobb uccaátkereszte- Iést azonban maga a történelem végezte, amikor Erdélyről le­szaggatta a magyar Imperium tábláját s a román szuverénités címerét szögezte fa! h“!yébe. A? egyes uccákat átkeresztelhetik az uj uralom részesei, az egész or­szágrésznek maga a Sors, a Tör­ténelem adott uj nevet. D : minde­két uj elnevezésnek figyelmezte­tése, tanulsága ugyanaz. Az elhunytaknak nemcsak azért állítunk emléket, hogy a puszta nevet, a puszta névnek tartalom­­nélküli lélekzetét megmentsük az enyészettől. A szobor, a már­vány aranybetüi, az uccai táblák inkább azt a kötelességet telje­sítik, hogy figyelmeztessenek azok életére, munkájára, tanítá­sára, akiknek alakját vagy nevét megörökítik. Azok az uccanevek, melyeket a román impérium a'á kerü!t Kolozsvár uj uccái most kaptak, nemcsak arra tanítanak, hogy érdemes telá'dözni a sza­badságot, érdemes vért és verej­téket hullatni az utánunk követ­kezők jólétéért, hanem arra is: milyen céltalan- ipegkodás, milyen meddő fáradozás csendőrszurony­nyal és ügyészi vádirattal pací­­fikálni azokat a törekvéseket, melyek a kultúra szabadságának biztosításával békésen is lefegy­­verpzhetők. Mi is azt mondjuk, ne a Vörös Ö<ör~ről nevezzük el iskoláinkat (mimahogy S’ubotica legnagyobb skoláját hívják), hanem Milelics Szvelozárról, dm teljesítsék csal egy töredékét annak, amit Miletics Szvetozór népének követelt. Ne­vezzék el az uccíkat, tereket, j középületeket azok nevéről, akik szenvedtek és áldozlak azért, hogy a nagy átkeresztelödes megtörténhessék, de ne tagadják neg azokat az igazságokat, ne ta radj»*k meg annak a meggyö­­ödésnek hitét, amiért a mai ura lom előharcosai fáradhatatlanul és önzetlenül dolgoztak s amiért fölkerülhet nevük az uccai táb­lákra. Necsak külsőségekben nyilat­kozzék meg a hála és a kegye­let. Necsak az ucca falára szö­gezzék nevét, de telítsék meg szivüket és értelmüket azokkal az igazságokkal, melyeket a Miletics S'veíozárok, a Tomics Jásök, a Polli Mihólyok s mind­azok, kik szenvedtek és áldoztak, ültettek e! a történelem talaján s ezeken a fö deken. Az aratók csak hódolattal s engedelmes alázattal borulhatnak ie a magvetők kegyeletes emléke előtt. Katonaság szállta meg a bukaresti egyetemet Tíznapos szimpátia-sztrájkot rendez a kolozsvári diákság Bukarestből jelentik: A bukaresti diáksztrájk változatlanul tart. A sztráj­­kolók inzultálják az előadásra menő vagy arról távozó diáktársaikat, ezért az egyetemi-rektorátus - sürgősen fel­terjesztést intézett a kormányhoz, hogy az egyetem rendjének meg­óvása végett intézkedjék : karhatalom kirendelése iránt. A felterjesztés alap ján az egyetemet katonai készültség szállta meg. A kolozsvári egyetem összes fakul fásainak képviselői ülést tartottak, amelyen hosszú és éles vita után elhatározták, hogy a bukaresti diák­sztrájk iránti szolidaritásuk kifejezése­képpen tíznapos szimpátia-színijkol rendeznek. Németország felvételi kérelmének Chamberlain les Az osztrák és magyar szanálás a Népszövetség előtt Géniből jelentik : A Népszö­vetség plenáris ülése csütörtök délután három órakor ült ö sze s elsősorban Magyarország pénz­ügyi helyzetét és az erről szóló bizottsági jelentést tárgyalta. Na­pirenden volt még az osrtrák szanálás kérdése és az iraki kér­dés is. A plenáris ülés után bizal­mas ü'és volt. A felvételi bizottság, az úgy nevezett Chambertain-bizottság dél­előtt tartott ülést, amelyen tizenöt perces vita után e-yh ingulag el­fogadták azt az albizottsági javas­­'atot, amely szerint N ánetorszúgot felveszik a Népszövetség tagjai sorába. A javaslat előadójául Cham­berlain angol külügyminisztert választották meg. Kész a megállapodás Nincsics és Mussolini közt A Times nyilvánosságra hozza a jugoszláv-olasz szerződés tartalmát A horvátok elégedetlenek a megegyezéssel A párisi Havas-ügynökség je­lentése szerint a londoni Timet ismert :ti Nincsics és Mussolini ró­mai megegyezését. A cikk szerint a jugoszláv-olasz szerződés ga­rantálja a két állam kölcsönös érdekeit és megnyitja a fiumei kikötő részére az egész jugo­szláv tlinterlandot, Olaszország megígérte, hogy támogatni fog­ja a jugoszláv kereskedelmi ér­dekeket a szaíofliki-i kikötőbe és az Aegei-tengerre \aló kijá­rat kérdésében. A Times hangsúlyozza, hogy fontos uj csoportosulás van ki alakulóban az európai hatalmak •özött és az uj mozgalom élére Mussolini áUott. A lap értesülése S7»«r!nt Nincsics a pép-zövetségí tanács­kozások befejezése után Géni­ből másodszor is Rómába utazik a megállapodások véglegesitése cél iából A hír a jugoszláviai politikai körökben általános feltűnést, Z\ grebben pedig valóságos konster­­iiációt keltett. A zagrebi estilapok elkeseredéssel kommentá jók az eseményt, amelynek megtörténtét valószínűnek tartják. A kormány­tól nem nagyon távoiálló Obzor azt írja, hogy N ncsics legutóbbi párisi útja, ugylátszik, csak egy­szerű udvariassági aktus volt, amellyel likvidált egy régi vi­szonyt, hogy újat kezdjen mással. — A jugoszláv kü politika útja — írja az Obzor —- akár Gonfen, akár pórison, akár Temesváron (/t, mindenképen Rómába vezet. Az angol lap információja szerint O aszország régi óhaja teljesült, melyet eddig a jugoszláv köz­vélemény következetesen elutasí­tott. Valószínű, hogy a7 Aegei tengerre vonatkozó ígéret puszta frázis, amellyel pgyanpgy járunk, mint amikor elcseréltük Fiúmét Szkutariért Vétek volna abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy ezzel az uj szerződéssel Olaszország végleg lemond az Adriával kapcsolatos imperialista terveiről. Az Obzor egyidejűleg közli Garibaldi Aetionak a római „Camicia Nera“ cimü fasiszta lapban megjelent beszédét, amely többek között azt mondotta, hogy Mussolini tárgyalása Kincojcs­­csel csak taktika, mert Olasz­ország sohasem • mond le adriai szunremáciájárő!. Ez a szupremácia akkor lenne teljes — mondotta Garibaldi — ha Albánia és Montenegró függet len államok lennének olasz befő lyés alatt, egész Dalmácia pedig » Dinári-Alpökig olasz jogar a! kerülne. Valamennyi zagrebS és ljuolja nai lap az Qbzoréhoz hasonló hangon ir a jugoszlávrolíf® szer­ződés híréről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom