Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-11 / 69. szám
*t. oldal vészt vegyen a Népszövetség ülésén és onnan március lí-éu tér vissza Parisba. Az uj kormány bemutatkozása ezen a napon fog megtörténni úgy a kamarában, mint a szenátusban. A szocialisták feltételei a kormány támogatására A kamara szocialista frakciója elfogadta Renaudcl indítványát, a mely utal a szanálási tervre és kijelenti, hogy a párt hajlandó oly kormányt támogatni, amelynek élén radikális, szocialista köztársasági és szociálista politikusok állanak, do nem fogja elutasítani a többi köztársasági csoportnak a kormányban való részvételét sem, feltéve, hogy u kabinet a valuta stabilizálását, a pénzügyi szanálást, a katonai szolgálati idő leszállítását, az egységes iskola megteremtését és a szociális 'törvényhozást végrehajtja. Felakasztotta magát egy szuboticai lakatosinas Nyilas Ferenc tizenhat éves szüboticai lakatosinas gazdájának. Nagy Flóriánnak Milos Obrlicsevaucca 21. szám alatti lakásán felakasztotta magát. Mire észrevették, már meghalt. Nyilas Ferenc napokkal ezelőtt megszökött gazdájától és a városban csavargóit Amikor szülei megtudták, hogy elhagyta munkahelyét, ráparancsoltak, hogy térjen vissza. Az inas szói is fogadott és kedden éjjel visszaszökött Nagyékhez, anélkül, hogy gazdája tudott volna erről. Szerdán reggel azután, amikor Nagy- Flórián kiment az udvarba, a padlást eljáró előtt, a földön egy kalapot talált. A kalap karimája egy zsebkéssel a földhöz volt erősítve, alatta pedig egy összesodort levél ■hevert. Nyilas Ferenc következő búcsúlevele volt: Édesapám, bocsássanak meg, annak a ruhának az árán, amit ígértek, temessenek cl Nekem már nincs szükségem ruhára. Isten velük Feri. Nagy Flórián, miután elolvasta a levelet, áthivta a szomszédból RajEgy kritikus albumából Irta: Baedeker 'A' saját gyarlóságainkra konyái y ebben találunk mentséget, mint felebarátainknak a jó tulajdonságaira. •fc Gyakran .olvasom azt a tanácsot, hogy legyünk ehtézők egymásnak a gyengeségei iránt. Nekem kedvem volna arra kérni benneteket, ‘ hogy legyetek einézők embertársai'toknak az erényeivel szemben. # A szerény és alázatos hiba majd-nein erény.s a gőgösen föllépő erény .szinte hiba. & A jó tulajdonságainkat mi ismerjük jobban, mint a közönségünk, a rosszakat a publikum ismeri jobban, mint mi. Rendesen jobbak vagyunk. mint gondolják és rosszabbak, mint gondoljuk. Ismertem egy embert, aki éppen olyan volt. amilyennek az erkölcsi törvények szerint fennie kellett — megvoltak benne az cvangéliom-kö.veíelte erények s mindazok a Jó tulajdonságok. amelyekkel Jókai a kiváló jellemű regényhőséit íöTrtt- Jiazni szokta. De azért (vagy éppen azért?) nem tetszett senkinek. Ártott neki, hogy a'környezetéhez •semmiben sem hasonlított s ez volt -oka,, hogy idegen lett mindenkinek. Hűvösen és közömbösen- vfselked-RAÍISMFGYO NAPLÓ ■uwwim*»luij.ü—M'Hp II 11 wi 'iw tv——"»-1926. március 11. ■MMWBWMaEiMBM——a— '■» — —— dasics kovácsmestert, hogy együttesen kutassák fel az inast. Radasics az egész udvart és a műhelyt átkutatta, majd felment a padlásra és ott megtalálta Nyilas Ferencet a mestergerendára felakasztva holtan. Nyomban értesítették a rendőrséget, ahonnan Tyityity Szávkó ügyeletes rendőrkapitány kiszállt a helyszínre és jegyzőkönyvet vett fel a történtekről. Nyilas Ferenc holttestét levágták a kötélről és a mentők kiszállították a Bajai-uti temető hullaházába. TITOKZATOS ELTŰNÉSEK BEOGRADBAN egy mérnök és két urileány nyomtalanul eltűnt jött haza. Előbb azt hitték, hogy rokonaihoz "ment. Keresni kezdték, de nem találták sehol, mire a rendőrséghez fordultak. A szép dadogó leányt most a rendőrség keresi és azt hiszik, hogy Dmnovics Ángyával együtt leány kereskedők kezébe került, de az is lehetséges, hogy öngyilkosságot követett el. Megtalálták az egyik leányt Késő este jelentik Beogradból, hogy Dumovics Ángya, az egyik eltűnt leány, Beogradból jelentik: A főváros rendőrségét néhány nap óta három titokzatos eltűnési eset foglalkoztatja. Egy héttel ezelőtt Növi kavics Alekszandar beogradi mérnök eltűnését Jelentették be a rendőrségen, tinid nemsokára Dumovics Ángya tizennégy éves leány, tegnap pedig Atyimovics Jagoda tizenkét éves leány eltűnéséről tettek jelentést Novikovics mérnöknél ötvenezer dinár készpénz volt, amikor utoljám elhagyta lakását és minthogy a mérnöknek: azóta semmi nyoma, a csendőrség azt hiszi, hogy a szerencsétlen ember rablógyilkosság áldozata lett. Amíg Novikovics eltűnésének rejtélyét a többiektől fiiggeü-eiriil igyekszik a beogradi rendőrség felderíteni, addig a -nyomozó hatóságoknak az a véleménye, hogy a két fiatal leány eltűnése között összefüggés van és alapos a gyanú, ltogy a két leány szervezett leánykereskedök kezébe került, A rendőri nyomozás a két leány eltűnésének körülményeitől a kővetkezőket állapította meg. Váratlan szerencse A tizennégy éves Dumovics Ángya apátlan-a.nyátlan árva leány. Gyám atyjánál, Ivaitovlcs kereskedőnél lakik Ut* cinjén. A leányt gyámja a beogradi »Privrcdnik'i intézetbe akarta elhelyezni, ahol a leány testvére is van, hogy ott valami ipa-rt tanuljon. Ivanovics azonban nem kísérhette bo Beogradba a leányt és megkérte egy ismerősét, Gyakonoviesnét, hogy gyámleányát kísérje cl Beogradba. Gyakonovicstré és a kis Ángya, akinél 650 dinár volt, baj nélkül érkeztek meg Beogradba és az asszony a vasútállomáson érdeklődni-kezdett, hogy hol van a »Privređnik« intézet. A bőbeszédű vidéki asszony mindenkinek elmondotta, mi járatban varrnak, akkor egy ismeretlen ember hozzájuk lépett és azt mondotta, hogy Ő * a »Privrcdmk« intézet alkalmazottja; felajánlotta, hogy elvezeti az intézetbe a leányt. Az asszony gyanútlanul bízta az idegenre a feltűnően szép tizennégy éves leányt, akinek azóta nyoma veszett. Ivanovics azt hitte, hogy gyámleánya a Privredttikben van, de amikor Gyakonovicsné elmondotta-, hogy milyen szerencséje volt, már az állomáson találkozott a Privrednlk alkalmazottjával és így nem is kellett odamennie, a kereskedő gyanút fogott. Beogradba utazott és érdeklődött a Pri-vredIlikben, ahol kijelentették, hogy a leányt nem hozta oda senki és a mondott időben az intézet egy alkalmazottja sem járt az állomáson. Ivanovics följelentésére a rendőrség •azonnal megindította a nyomozást. Ne dadogj, te buta A másik eltűnt leány Atyimovics Jagoda, -akt édesanyjával és fivérével Beogradban lakik Tíz nappal ezelőtt a leány elment barátnőjéhez, Zsupán Rózsihoz. A két leány beszélgetés közben összeveszett és am kor Jagoda hazament, vele ment barátnője is és Atyimovicsnéná! bepanaszolta leányát. Atyimovics Jagoda ki ■akarta magát magyarázni, de beszédhibája van és íclhevültségében annyira dadogott, hogy nem lehetett megérteni — Ne dadogj, -te buta! — kiáltott rá -barátnője, anyja pedig megfenyegette, hogy majd a bátyja megtanítja illemre, ha hazajön, A leány ekkor elszaladt és azóta nem életjelt adott magáról. A leány Knyezsevácon van ismerőseinél és semmi bántódása nem történt. Felfüggesztettek Pefrovaradíit vezető tisztviselőit Szabálytalanul felvett városi kSl- I esősük miatt indáit ellenük eljárás i Noviszádról jelentik: Petrovaradin i város képviselőtestülete megvizsgáltatta ja Grgincsevics polgármester idejében [ vezetett számadásokat és az azok körül j tapasztalt szabálytalanságok címén felfüggesztette állásától Szolig Pál dt. tanú-, esőst, a város ügyeinek tulajdonképeni vezetője:l és Gyukics Vinkó számvevőt. A vizsgálat megállapította, hogy a volt polgármester alatt háromszor vett fel a város kölcsönt az előírások mellőzésévé'. Grgincsevics azzal védekezik, hogy 1923-ban a jég elvitte a hidat és a költségvetésben e'öirányzott 200.000 dinár helyett csak 80.000 dinár folyt be hid- és kővezetvámból. Ugyanabbnn az évben 800 hold kasza o viz alá került és az előirányzott 300.000 dinárból csak 37.000 dinár folyt be és a pótadókün lévőségek is egy negyed millió dinárra növekedtek. Már nem tudták a tisztviselőket fizetni, ezért vetlek fel háromszor kölcsönt, egyszer 20.000, másodszor 25,000 és harmadszor 30.000 dinárt. Emiatt függesztették fel a két főtisztvisclőt, miután a volt polgármester ellen nem lehet fegyelmit sem indítani. Todorovics Draguiin vukovári főispán telefonon intézkedett, hogy az iratokat sürgősen terjesszék fel hozzá, mert alapos a gyanú, hogy politikai hajsza folyik a város nem Radics-párti főtisztviselői éhén. tek vele szemben az ismerősei s igaz barátja nem volt senki. Úgy érezte magát, mintha bojkott alatt állna, pedig elepedt egv kis melegségért, sóvárgott egy kevés szerétéiért, az életét adta volna egy-két jóbarátért... De hiába... Az embertársai nem találták őt méltónak azaz hasonlónak — magúkhoz. S mikor meghalt, azt mondták róla: — Nem volt rossz ember, de lehetetlen és kezelhetetlen volt... Sokszor szívesebben bocsájtjük meg valakinek a hibáit, mint ahogy elismerjük a jótnlajdonságait. Megbocsájtan? könnyebb, mint elismerni. # Az olyan ember, akinek rokonszenves hibái vannak, könnyebben boldogul, mint az, akinek rideg erényei vannak. * Egy erényes s az erényességében rideg emberről gáncsolva mondta valaki: neki is megvannak a maga erényei. Éppen olyan hangon, mintha azt mondta volna: neki is megvannak u maga hibái. ¥ Mentül erényesebb valaki, annál több hibát s mentül több rossz tulajdonsága van. annál több erényt födöz föl magában. Némelyek olyan fennen és' büszkén hivalkodnak a hibáikkal, mintha azok elsőosztályu erények lennének $ mások olyan diszkréten palástolják az erényeikét, mintha azok elnézésre szoruló szégyenletes hibák volnának. ¥ Az igazán jóságos ember több szeméremérzettel gyakorolja az erényeit, mint a cinikus ember a bűneit. * Ha az embertársad valamelyes hibája hasznodra van, akkor ezt a hibát esetleg hajlandó leszel valami kiváló tulajdonságnak tartani, ha pedig az erényéből károd származik. valószinü, hogy e kiválóságát bűnnek vagy legalább is hibának fogod nézni. •#Ha jóban akarsz lenni az emberekkel, úgy ne követeld tőlük azokat a jó tulajdonságokat, amelyek benned megvannak s még kevésbbé azokat az erényeket, amelyek nálad is hiányzanak. Az- élét -küzdelmeiben, helyesebben annak folytán, hogy naprőlnapra nehezebb lesz az élet. lassankint kialakul egy uj embertípus. Ez örül a hibáinak, amelyek mégkönynyitik a boldogulását és busul a jó tulajdonságain, amelyek útjában vannak a szerencséjének. * Valami régi —■ talán ezópusi — mesében, olvastam, hogy a vállunkoti mindnyájan átvető zsákot hordunk, amelyben elül vannak az embertársaink hibái, amelyek így mindig a szemünk előtt állnak, hátul pedig a saját rossz tulajdonságaink, amelyeket ilyformán sose látunk. Jó volna ezt a zsákot időnkint megfordítani1! Mert az önismeretünk kiáltó hiánya és végzetes hibára épp onnan jő. hogy ezt a zsákot it-ey hordjuk. * A nők azért ragaszkodnak oly nagy szívóssággal a hibáikhoz, mert azokat az ő egészen sajátságos Ítéletükkel jó tulajdonságoknak, sőt egyenesen kiváló erényeknek tartják. itt Don Quijote talán az egész világirodalom légió vagiasabb. legerényesebb és legrokonszenvesebb karaktere — mégis megsértődünk, ha valaki hozzája hasonlít bennünket. Ellenben jóleső hízelgésnek veszszük, ha Hamlethoz, Don Jüanhoz vagy más, kevésbbé feddhetetlen jellemhez mondanak bennünket hasonlóknak. Mert a legtöbb ember jobban szereti a brilliáns hibákat, mint a komikus erényeket. * Az erényeinkről — azaz az erényeink ellenére is — lehet becsületesen megélni — meggazdagodni könnyebben tudunk a hibáink segítségévei. Az- emberek sokszor könnyebben ismernek be egy bűnt, mint egy gyarlóságot s szívesebben teszik magukat gyűlöletessé, mint nevet-
