Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-11 / 41. szám
1926. február 11. BACSMEGYEI NAPID 5. .,*« Kisebbségi Élet * a • Meghiúsult az erdélyi magyar párt és a kormány közti paktum, miután a kormány nem hajlandó a megállapodást teljesen végrehajtani. A paktum felbomlását a magyar párt vezetősége a kő-' vetkező kemmuiiikébé ■ jelentette be: Egyes román lapoknak a kormány és ség 'olt, hogy az, utódállamokat kötelező kisebbségi szerződések nem kötelezik. se Franciaországot, .se Angliát, se Olaszországot. A r. érd ekeit hatalmak mündig azt a — bár, ncyn jogi, de morális — ellenvetést lehették: Miért keli nekünk a kisebbségek nemzeti jelegét tiszteletben tartamúik,', amikor Franciaország franciásithat EL/-ászban, Olaszország meg olaszosit-hat Eszak-Tirolhan. Most a Népszövetség legutóbb} ülésén Brazilia képviselője vetette fel a -tervet, •hogy a kisebbségi jogokat biztosító szerződéseket Anglia; -Franciaország, Olaszország a maguk részére is • .kötelezőknek ismerjék el. Bár hivatalosan m-ég semmi sem történt, az a tény, hogy a javaslatot Chamberlain és Belgium 'képviselője is magukévá tettéátá bizalommal, .tölt el. A kB ebbe egeknek! nincs okuk csüggcdésre, ha e piSaaaU ban még sok nehézséggel kelt is njesN küzdcnlök. Jogaik tiszteletbéntartásji.uak az a belátás fesz legfőbb garanciája, hogy Európa békéje az áliamhatai*. mák és a nemzeti kisebbségek békességén nyugszik. ^ - •; --.v. ,ViS?.! magyar párt. közötti megegyezésbe ■ vonatkozó közleményei olyan helyzetet teremtettek, amely - mellett a kormány a megegyezést-ez idő szerint néni tar♦otta vcglesesithetönek. Ennélfogva a kormánnyal a közigazgatási választásokra nezr e. kötelező megállapodás nem jött létre. Ez azonban nem zárja ki-a kormánnyal való tárgyalások esetleges későbbi folytatását. Ennek következtében Ugrón István pártelnök Bukarestből az. összes tagozati elnökökéi körtávirat* ban- értesítette, hogy a Kolozsvárt folyó évi február hó 2-áu a tagozati kiküldöttekkel közölt választási megállapodások a. pártot többé nem kötelezik és az egyes tagozatokra 'bizia.- hogy, a helyi viszonyok .-szem előtt tartásával akár öttájló listát iiyujtsáínik be, akár a korinán; helyi megbízottjaival a kolozsvári- határozatok szem előtt tartása melléit egyezzenek meg, hogy a magyarság arra hivatott képviselőinek kellő számot biztosíthassanak a közigazgatási életben. Ha egyes tagozatok azonban a kormány helybeli e ponenseivel a választásra nézve megegyezni nem. tudnának, úgy •a tagozati vezetőség esetleges más irányi; Orientációja sem kifógásoltatik, ha ezáltal több párttagnak a községi tanácsban való beválasztását biztosítani tudják . ■'r Páll Árpád a titokzatos paktum sorsáról ezeket mondotta: A bukaresti Lupta ismeretes közléséi csak annyiban befolyásolták a megbeszélések menetét, mely jó irányban haladt, begy úgy a tárgyalóbizottság, mint a tárgyaló miniszter a kisebbségi kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat jónak látták függetleníteni a választások alkalmából. Ezért kölcsönösen megállapodtunk abban, hogy a választási egyezményhez, melyet a kormány is megkötöttnek jelentett ki, ragaszkodva az egyéb kérdésekre vonatkozó tárgyalások befejezését a ■választások utáni időre halasztóik . * A kisebbségi kérdés egyik legalaposabb ismerője, Theodor Ruyssen, a francia népszövetségi egylet titkára az egyik berlini lapnak nyilatkozott a •nemzetiségek jövőjéről. »A kisebbségi kérdés _ mondotta Ruyssen. — Európa legérdekesebb jogi és politikai problémája. Az 1919-iki békeszerződések a nemzeti önrendelkezés elvét akarták örvényre juttatni, mely a görög sz-aiba-dságbarc óta mindjobban és jobban ' kezdette ki a nemzeti szuverénitás gonldola-tát. Midőn 1914-ben, röviddel» a világháború kitörése után Miklós -nagyherceg s vele egyidöben a németek is Lengyelország egyesítését prokiam álfák — mindegy, hogy egyik német, másik orosz fennhatóság alatt — a nemzeti önrendelkezés gondolata jutott előtérbe. Románia és Olaszország beavatkozása a szövetségesek oldalán is kizárólag a nemzeti egység kiharcolásáért történt. Nos, ha a békeszerződések azzal dicsekedhetnek, hogy - a másfél évszázad előtti Lengyelországot és • a háromszáz évvel azelőtti nemzeti csehszlovák államot állították 1 helyre, azzal sajnos ' nem dicsekedhetnek, hogy a .nemzetiségi kérdést megoldották. A kisebbségek helyzetében azonban a d-eicember S-iki utolsó genfi gyűlés óta 'kedvező változást látok. A Népszövetségnek idáig valóban a legnagyobb óvatossággal kellett ezt a kérdést kezelnie, erélyes beavatkozás esettén az érdekelt ''hatalmakat könnyen elkedvetlenítette, maga. elleti hangolt^, sőt kilépésre is íkénysZerithettp ■ volna- Egy más nehéz-Befejeződött a frankügy pótnyomozása Elutaznak Budapestről a francia rendőrtisztek — Kinyomozták a frankhamisiték párisi főügynökét — á magyar nemzetgyűlés viharos ülése — Ki a gazember ? — Vázsonyi men* te!mi sérelme a belügyminiszter fenyegetése miatt — A belügyminiszter frankhamisító — mondotta Rakovssky István Zadrawetz püspök titkára megszökött . Budapestről jelentik: A írankhamisitási ügyben az ügyészség csaknem teljesem befejezte munkáját és még Csak a. Jankovich Arisztid húgai vallomásában foglalt adatokra nézve fognak néhány tarait kihallgatni. A rendőrség is befejezte a pótoyomozást és itt is már csak néhány jelenték téten .tamikihallgatas vau hátra. A vádirat ellen beadott kifogásokat a vád tanács február 2ö-ikán, vagy 28-án fogja tárgyaiul. Az érdeklődés így teljesen a parlamentre és a frankiigy politikai következményeire teyelűdött áf- A parlament folyosóin szerdán is mozgalmas élet cob és élénken Kommc'fíálták Szlrache főügyésznek azt a nyilatkozatát, amely s/erint a lapok híreivel szemben nem fele! meg a valóságnak, hogy Jankovich vallomása szerint a frankhamisitók el akarták távolítani a Bethlen-korm ányt. Az ellenzék ezzel kezdettől fegr a tisztában volt, mert ép a frank hamisítók és a Bethlen-kormáuy közti kapcsolatra vannak az ellenzéknek adatai. Szerdán ismét nagy. számban jelentek meg a parlamentben a legitimista mágnásképviselők, aktk tanácskozást folytattak Rassay Károllyal Vázsouyi Vilmossal, Farkas Tiborral és más ellenzéki képviselőkkel. Az ellenzék kísérletet tett arra, hogy a legitimistákat rávegye a kormány elleni erőteljesebb akcióra, de Andrássy Gyula grói kijelentette, hogy a legitimisták bevárják, a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének beterjesztését és csak ezután fognak felszólalni és követelni, hogy Bethlen vonja le a frankiigy konzekvenciáit. A kormánypártból származó hírek szerint Bethlen még a Népszövetség közgyűlése előtt fogja benyújtani lemondását és Génibe már mint az uj kormány elnöke megy ki. Az tij kormányban azonban Rakovszky, Pcsthy, Csáky és Búd miniszterek nem kapnának tárcát. Az ellenzék nem hiszi, hogy a kormányválság megoldása ilyen simán fog menni és kizártnak tartják, hogy újból Bethlen alakítson kormányt. Nagy feltűnést kf't politikai körökben az is, hogy Kiss Menyhért szerdán kilépett a fajvédő-pártból. Ennek a kilépésnek a rendesnél jóval nagyobb jelentősége van,- mert igazi- oka az, hogy amíg Gömbös Gyula a frankhamísitási ügyben teljesen a kormány álláspontját támogatja, addig több' fajvédő-képviselő határozottan a kormány ellen foglal állást ebben a kérdésben. Kiss Menyhért kilépése a iaj védőpárt bomlásának kezdetét jelenti. Kiss Menyhért a kilépést bejelentő levelében azzal indokolja ' elhatározását, hogy a fajvédő-párt, valahányszor a kormányt kellett volna megbuktatnia, ehelyett mindig a kormányt támogatta, így van ez most a frankiigyben is, amikor feltétlenül szükséges volna a kormány lemondása. A fajvédő-párt most is más véleményen vfn vele szemben, ezért a konzekvencjjkf.t',levonja a maga részéről és a pártból kilép. Viharok a nemzetgyűlésen A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén Örffy Imre megindokolta a házsza bdlymódositó indítvány át az appropriáció tárgyalására vonatkozódig. Felkiáltások a baloldalon; Szájkosár! Jön a szájkosár! (Nagy zaj.) Örffy Imre: Az ellenzék akciósizabadságát az uj házszabályok nem érintik. Az ellenzék gyakorolhatja a kritika jogát (Nagy zaj a baloldalon. Élénk ellentmondások.) Horváth Zoltán: Hozzanak egy másik kormányt. örffy Imre Franciaország példájára hivatkozik. — Ott általános választójog van kiáltják az ellenzéken — ott nincsenek Marsovszkyak! Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A többség hozzájárul Örffy indítványához. Ezután következik Peidl Gyula és társai mentelmi jogsérelmének ügye. A szocialisták mentelmi sérelme Somogyi és Bacsó sírjánál Hedry Lőrinc,- a metjíekni bizottság előadója ismerteti az ügyet. Peidl a maga és szocialista . képviselőtársai nevében mentelmi jogsérelmet jelentett be, mert az áltamrendörség megakadályozta őket. abban,. hogy Somogyi és Ráeső sírjára koszom;' Helyezzenek-Hegyntegi-Kiss Pál: Nádossy rendelte el! — Nádossy! Nádossy! — kiáltják kórusban a szélsőbaíoldalon. Hedry Lőrinc: A mentelmi hizottsá: beszerezte a rendőri jelentést, amelyből kiderült a tényállás. Ugyanazon a na pon, amikor a szocialisták felvonulásukat tervezték és koszorút akartak elhelyezni a két sirra, rendezte felvonulását a Társadalmi Egyesületek Szövetsége a kormányzó elé. A főváros nyugalma és közbiztonsága érdekében meg kellett akadályozni, hogy mindkét felvonulás ugyanabban az időben történjen. Ez volt az országos főkapitányság intézkedése. (Nagy zaj a baloldalon.) Felkiáltások: Ki volt az országos főkapitány? (Gúnyos derültség a baloldalon.) Hedry Lőrinc: A szocialisták nein vették figyelembe a rendőrhatóság intézkedését, a jelentés szerint annak ellenszegültek. A mentelmi bizottság véleménye szerint mentelmi jogsérelem nincs. (Nagy zaj és élénk ellentmondás a baloldalon.) Malasics Géza: Csak egységes-párti képviselőnek jár ki, a többinek coki! Szabó Imre: Ha a bizottság javaslata határozattá válik, a mentelmi jog ezután csak a többségi képviselőkét fogja véltem'. Saly Endre: Nem felel meg a valóságnak a rendőri jelentésnek az a része, hogy a szocialista trakció temetőbe tüntető felvonulást rendezett. 4 kül-: döttség tagjai csak a simái találkoztak, A rendőri jelentés szerint, a képviselők \ellendlldst fejtettek ki. Erről‘szó sem volt. de természetes,, hogy igazáágta! lantiak és jogtalannak tartották a rendőri eljárást és tiltakoztak ellene, de mikor látták a rendőrök elöszakosságát, eltávoztak. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy halottidnak sírjához elvigye a kegyelet koszorúját, joga van annak a pártnak is ehhez, amelynek mártírjai vannak. Malasics Géza: Miként az idült alkoholista elveszti morális érzékét, a kormány is hatalmi mámorában érzéketlenné vált minden jogszokással szemben. ami a társadalomban évszázadokon keresztül kialakult. A frakció tagjait a sírnál erős rendőri kordon fogadta és a legénység arcára kiült az övöm, hogy ezúttal nem adófizetőket, hanem szocialista képviselőket részesíthetnek brutális fogadtatásban. Magyarország öt'esztendeje ül fegyházban. Ezalatt a munkások' sok mindenhez hozzászoktak, de azt nem hitték, hogy koszorúkat sem engednek kivinni a mártírok sírjára, amikor gyilkosok szabadon járnak. A rendőri jelentésnek teljesen hamis-az a beállítása, hogy huszonöt képviselő igyekezett a sírhoz, rnert a küldöttség mindössze nyolc tagból állott. Rothenstein Mór: Hazudik a jelentési Nádossy jelentése! Malasics Géza: Igaz, hogy a nyolc képviselővel szemben negyven rendőr állóit és a bokrok közé is detéktiveket bujtattak. : . Az elnök szavazásra teszi í«l & kérdést és a nemzetgyűlés többsége 1 nem állapítja meg Peidl Gyula és társai mentelmi jogának megsértését. Az ellenzék nem kér a kormány védelméből Több jelentéktelenebb mentelmi ügy letárgyalása után Hegymegi-Kiss Pál Vázsonyi Vilmos mentelmi jogának megsértését jelenti be a Rakovszky Iván belügyminiszter által kedden elmondott beszéd következtében. A belügyminiszter tegnap kijelentette a nemzetgyűlésen — moudja Hegymegi-Kiss Pál vhogy Vázsonyit a rendőrség csak akkor fogja őrizni, ha ő fogja kérni személyi biztonságának megvédéséi. Rakovszky István: Gyönyörű konszolidáció! Hegymegi-Kiss Pál: Ilyen kijelentéseket tesz. M. aki az ország köirszaUdációjártak legfőbb őre és aki ennek ciienére a frankügyben is Súlyos gyanú alatt áll. Mégis a bélügy miniszter nevezi az ellenzéket liazaárniónak: Rakovszky István: Mi nem vagyunk hazeárulók, de ő frankhqmisitó! (Nagy zaj a jobboldalon.) Hegymegi-Kiss Pál: Az ellenzék nevében tiltakozom az ellen, hogy, a frankügyet az utóbbi időben, zsidóügynek tüntetik fel. Kérdezem a kormány tói, "mikor fesz Vázsonyinak szüksége orra, ■ hoz
