Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-11 / 41. szám

6. oldal, CSMEGYE1 NAPLÓ 1926. február 11. ssemdyi biztonsága érdekében hatósági védelmet kérjen? Vázsonyi Vilmos: Soha! (Nagy zaj.) Felkiáltások a kormánypárton: Már egyszer sebesülteonaton, vatta között szökött ki az országból! Vázsonyi Vilmos: Igen, én elmentem, de maguk itt maradtak és .behódoltak Károlyinak! Hegymegi-Kíss Pál: Nem kérünk a belügyminisztériumtól védelmet, mert az ugyanolyan hamis tesz . . . Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Mint a frank! (Nagy zaj.) Mrgymegi-Kiss Pál: Ugyanolyan ha­mis lenne, mint azok az útlevelek, ame­lyeket a frankhamisitók kiadtak. A nemzetgyűlés ezután úgy határoz, hogy Vázsonyi mentelmi jogsérelmét 'a mentelmi bizottság elé utalja. Ki a gazember ? Baross János interpellál ezután a Yíktórli-maloin szanálása ügyében. Ugyanebbe n a .kérdésben Interpellál Pet­­rovács Gyula a kor mán y támogató Hu­szár—Wolít-párt tagja is, akinek fel­szólalása alatt nagy botrány tört Jvt. A frankügy — mondotta Petrovácz — két részre osztotta az országot. Esztergályos János: Gazemberekre és becsületesekre! Petrovácz Gyula (a kormánypártra mutat): Akkor itt ülnek a becsületesek! Óriási vihar tör ki erre ti kijelentés­re. Az ellenzéki képviselők felugranak helyeikről, a padokat verik és magukból kikelve kiáltoznak. Rassay Károly: Az inpcrtincnciájánál vsak a butasága nagyobb: I j i Hegymegi-Kíss Pál: Azok a becsük­­f lesek, akik frankot hamisítottak? -Az ellenzékről a közbeszólások özöne zudul Petrovácz felé: — Nddossy a mi barátunk? — Piszok disznó! Szégycljc magát! Huszár Károly elnök (percekig rázza a csengőt): Petrovácz képviselő ur a becsületet a Ház egyik oldalának akar­ja lefoglalni1... Az elnök nem fejezheti be szavait, mert most a jobboldalon tör lú a vihar, mert a kormánypárt elégedetten az cl- j no ki enunciációmk már a kezdetével is. j Huszár Károly elhagyta az elnöki szé- j két, hogy ezzel jelezze az ii’és felfüg­gesztését. A nyugalom bdyreái ta, után az elnök u|bol megnyitja az ülést és ekkor Pet­rovácz Gyuri próbálja kim agyár ázni korábbi kijelentését, de kevés sikerrel. Vázsonyi Vilmos személyes kérdés­ben szólal fel ezután. Azt hangoztatják ellenem — mondja — hogy elmentem a forradalom élői. Ezt soha sem tagad­tam és ennek egyedüli oka az volt, hogy az akkori főkapitány-helyettes fi­gyelmeztetett, hogy személybiztonságom veszélyeztetve van. De elmentem azért is, mert nem akartam megaláztatásokat és nem akartam esküszegő lenni. Ha Tisza Isarán t akkor rábírták volna ba­rátai, bőgj-. menjen küllőidre. valószí­nűleg ma is élne és címek az ország nagy hasznát látná. Erélyesen vissza- I utasítja az el'eno napok óta megindult I rágalom-hadjáratát. j Több interpelláció után az ülés esto j i hat órakor ért véget Hulla az Két hónapig feküdt egy holttest egy bezárt lakásban Becskereken Becskerekröl jelentik: Titokzatos haláleset foglalkoztatja a becskere­­ki rendőrséget Raíh Katalin, a Deák Ferenc-ucca 4. számú ház tulajdo­nosa megjelent Dimitrijevics rend­őrkapitánynál és előadta, hogy egyik lakója , özvegy Peís-ííollieh Róza har­minckilenc éves asszony eltűnt a lakásáról. Az özvegy asszonyt, aki mint ta­karítónő kereste kenyerét, decem­ber 15-én látta utoljára, ámikor ház­bérét kifizette, azóta sem ő, sem a többi lakó nem találkoztak vele. fc'gy ideig azt hitték, hogy Pets- Holiích Róza vidéken szolgál és csak akkor fogtak gyanút, amikor az asszony, aki egyébként pontos házbérfizetö volt, február 1-én‘sem jelentkezett és életjelt sem adott magáról. A bejelentés után a rend­őrségről nyomban kiszállt a hely­színre Zsebórán Szvetozár rendőr­­fogalmazó két detektiwel, akik fel­nyitották a lakás ajtaját. A szobából orrfacsaró huüabüz áradt ki. A rendőrség emberei átvizsgálták a lakást és az egyik ágy alatt megtalálták az asszony holttestét, amelyen éppen patkányok laksnároztak. A holttest már teljesen összeaszott csontváz volt, a patkányok leették a húst róla. A megdöbbentő leletről Zseberan rendőrfogalmazó azonnal jelentést tett Stcianovics Milos rendőrfőkapitánynak, aki Dimitrije­vics bűnügyi rendőrkapitánnyal és dr. Magyar Károly hatósági orvos­sal kiment a Deák-uccai házba. Megállapították, hogy a lakásban nincs nyoma a dulakodásnak, az ál­dozat pénzét is érintetlenül megta­lálták, tehát rablógyiikosság esete nem fo­roghat fenn. Az orvosi vizsgálat kevés tápot adhatott a nyomozásnak, miután a holttest már teljesen feloszlott álla­potban volt. A rendőrség véleménye szerint valószínű, hogy az özvegyasszonyt, aki beteges természetű volt, éjszaka sziv­­szélhödés érte, az ágyról leesett és görcsös rángatózással az ágy’ alá került. A vizsgálat után a holttestet, a mely körülbelül két hónapig feküdt a szobában, kiszállították a hulla­házba, a rendőrség pedig megindí­totta a .széleskörű nyomozást, hogy a titokzatos esetre teljes fényi de­­! ritsen. 3óms Arkangyal páter megszökött Óriási feltűnést kelt az a szerdán nyilvánosságra került hír, hogy Bönis Arkangyal páter, Zadraweiz István tábori püspök titkára hétfőn nyomtalanul eltűnt Budapestről. Bönis Arkangyal páter, aki csaknem na­ponta fölkereste a fogházban Windisch­­gractz herceget és Nddossyt, együtt la­kott Zadrawetz püspökkel annak a Pa­­saréti-uton levő villájában. Hétfőn reg­gel Bónis Arkangyal páter anélkül, hogy valakinek bejelentette volna távozását, kis kézitáskával elment a villából és az­óta nem tért vissza. Zadrawetz püspök, aki hetek óta nem mozdul ki lakásáról és egy-két bizalmas emberén kívül sen­kit sem fogad, óráról-órára növekvő iz­galommal várta vissza titkárát, miután azonban már két nap telt el távozása ióta, most kutatni fognak a frankhamisí­tás ügyébe beavatott Bónis Arkangyal páter tartózkodási helye után. Windischgraetz ajabb bűntársa Szerdáit újabb érdekes momentum merült fel a pótnyomozás során. A pá­risi rendőrségtől megérkezett a válasz a budapesti rendőrség megkeresésére, a mely egy Miklós Jenő nevű, jelenleg Párisban lakó egyén felkutatására irá­nyult. Pénteken bejelentették a buda­pesti rendőrségnek, hogy Windischgraetz herceg egyik bizal­masa, Miklós Jenő, aki a hamis frank terjesztését irányította, Párisban tartózkodik. V rendőrség figyelmét a budapesti társadalmi élet egy ismert személye hívta fel erre a körülményre. Elmond­ta, hogy Miklós Jenő, a burgonya-köz­pont egykori igazgatója, aki szintén ré­szese volt Windischgraetz herceg bur­­gonyapatiam áj áriak, Párisban él és on­nan irányította a hamis frankok terjesz­tését A budapesti rendőrség azonsai megkeresést intézett a párisi rendőr­séghez, amelynek szerdán megérkezett váiasztávirata szerint a párisi nyomo­zás során megállapították, hogy Miklós 1Jenő állandó összekötökapocs volt Win­­(tlschgraetzék és a hamis frankosok kül­földre küldőit terjesztői között, Ö in­tézte a frankhamisítás kereskedelmi és gazdasági részét, beszerezte a gépeket, fpfemtot a szükséges papírt és hir _sze* rint németországi körökkel is összeköt­tetési tartott fenn. Végül közli a párisi rendőrség, hogy Miklós Jenő költekező életmódot folytat Párisban, ahol nem­régen két bérházat és egy palotát is vá­sárolt. Letartóztatására azonban még nem került került sor, mert a rendőrség előbb minden terhelő adatot össze akar gyűjteni ellene. Németországba terelődik át a nyomozás A francia bizottság kedden este tizen, egy órakor a pestvidéki ügyészség fog. házában befejezte a gyanúsítottak ki­hallgatását. Ezzel most már javarészt Németországra terelődik át a nyomo­zás. Doulcet detektivfelügyelő fog Né­metország egyes városaiban nyomozáso­kat végezni, ahol ;a birtokában levő ada­tok . segítségével könnyen meg fogja ta­lálni azt, amit keres: a gépeket szállító céget, a papirost szállító gyárat és azt, hogy ezeken a helyeken névszcrlnt ki volt a megrendelő, mikor fizették ki a szállított árukat és mikor szállították ezeket Budapestre és kinek a elmére: a Térképészeti Intézetnek-e, vagy vala­mely magánszemélynek. Bencést és Doulcet csütörtök reggel elhagyják Budapestet, az előbbi Parisba megy, ahol jelentést tesz a nyomozás­ról, Doulcet pedig Németországba uta­zik. Ezzel szemben szerda reggel Pá­rosból Budapestre érkezett Royérc .41- phonse, a párisi rendőrprefektura egyik főfelügyelője, aki egyelőre Budapesten marad, mint megfigyelő. Budapesten marad Collard-Hostingue. a Banque de Francé képviselője is, aki be fogja vár­ni a frankhaniisitási ügy főtárgyalását. Ti SlfO^Vir garancia mellett I IU»«vat.0 legjobb minőségben Kirakatüveget * I n A tükörgyárnál Novisad a.j JŐ xa Željeznička ulica 53. PATKÁININ PATKÁPáYIRTÓSIER doboza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában to­vábbá a Torontáli Agrárbanknál Ve­­likj-Bfékereken. io3f6 Mussolini Anglia szövetségét keresi A diktátor egész éjszaka izgatottam várta Siireseiaaan beszédének szövegét Londonból jelentik: Politikai körök­ben nagy feltűnést keltett, hogy Musso­lini, akinek politikáját Angliában min­dig ellenszenvvel szemlélték, cikket irt a Morningpostba és szinte szívhez szóló kérést intézett Angliához, hogy kössön szoros barátságot Olaszországgal. — Anglia és Olaszország — mondja az olasz miniszterelnök — sok rokon­vonást mutat. A két nemzet szerencsé­sen kiegészítheti egymást, mindegyiknek vannak nagyszerű erényei s egyik pó­tolhatja azokat a tulajdonságokat, ame­lyek a másikban hiányoznak. A Morningpost vezető helyen meg­­szivleiésre ajánlja Mussolini fölhívását és szükségesnek látja rámutatni, hogy az olasz miniszterelnök poétikáját és szándékait bizonyos oldalról meggya­núsították és elferdítették. A Morningpost-ta! ellentétben a többi angol újság dicsérően emlékezik meg Stresemann beszédéről, amelyet tartal­milag és formájára nézve is államférfiul megnyilatkozásnak tart. A Times csak sajnálja, hogy & nőmet birodalmi kül­ügyminiszter egy árva szóval sem igye­kezett a fasizmus izgatottságát és nyug­­talankodását csillapítani. — Szerencsétlen gondolat volt Strese­­manntál — igy ir a Times — hogy bántóan célzott Mussolini diplomáciai kudarcára, amely Locarnóban érte, mi­kor a német birodalom elhárította ma­gától a Brenoer-határ garantálását. Még nagyobb hiba volt, hogy a német biro­dalmi külügyminiszter nem találta szük­ségesnek Olaszországot megnyugtatni az osztrák csatlakozási mozgalom kérdé­sében. Nagyon éles a Daily News cikkének a hangja. Megvádolja Mussolinit, hogy szombati parlamenti beszédében Német­ország ellen olyan szavakat használt, amilyeneket jó érzésű és felelősségének tudatában levő ember még a hottentot­tákról sem mond. Majd igy folytatja a cikk: — Mussolini, ez a hisztérikus tüzev'ó, bizonyára mérsékelte volna dühét, ha Németország fel volna fegyverezve. Nem lehet más mentséget találni Mussolini számára, csak azt, hogy kirohanása két­ségtelenül patologikus okokra vezethető vissza. Francia és amerikai vélemény Stresemann beszédéről Stresemann válaszát — mint Parisból jelentik — bő kivonatokban közlik a párisi lapok, de az idő rövidségénél fogva még nem kommentálják, csupán a Petit Párisién tartja szükségesnek elő­rebocsátani, hogy a német válasz hatá­rozott hangja ellenére mérséket tartó volt és a német birodalmi külügyminisz­ter megtalálta a módját annak, hogy elébe vágjon a beláthatatlan következ­ményekkel járó politikai fejleményeknek. Az amerikai lapok szintén rokon­szenves kommentárokkal kisérik Strese­mann német külügyminiszter beszédét, amelyben válaszolt Mussolini harcias kirohanására. A World mindenkép ki­elégítőnek és megnyugtatónak mondja Stresemann feleletét, amely után a né­metek mellett fog megnyilatkozni a világ közvéleménye, ha az olasz-német ellentét a Népszövetség elé kerül. Mussolini válasza Stresemannak Római jeiant’s szerint Mussolini az egész éjszakát ébren töltötte és izga­tottan várta Stresemann beszédének szövegét. Mussolini haladéktalanul vá­laszolni akar Stresemannak és valószínű­leg a kamara legközelebbi ülésén fel­szólal. A Popolo d’ftalia, Mussolini lapja a német választ íires fecsegésnek és hatástalan szalmacsépíésnek mondja. Mint éjjel jelentik Rómából, Musso­lini á szenátus szerdai ülésén válaszolt Stresemann beszédére. Németországban — mondotta Mussolini — még ma sem ismerik azt a változást, amin az olasz lélek keresztülment. Hangsúlyozta, hogy teljesen az olasz joggal ellentétben állanak a képtelen német igények és ki­jelentette, hogy Stresemann az ő állí­tásait nem cáfolta meg. Rámutatott Mussolini arra, hogy a bajorok bojkottja az olasz áruk ellen még mindig fennáll, amin Stresemann hosszú és agyafúrt beszéde nem változ­tat. A szenátus a miniszterelnök beszé­dét nagy tetszéssel fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom