Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-10 / 40. szám

6. olcfa!. RÄCSMEGYEI KAPLÓ 19°6. február 10. indítványát elvetette ess elfogadta a zárszámadásokat Hajsza a titokzatos Schulze után A rendőrség kedden is csaknem kizá­rólag a titokzatos Schulze felkutatásá­val foglalkozott. A detektívek végigjár­ták a budapesti szállodákat, bogy meg­állapítsák nem tartózkodott-e Budapes­ten az utóbbi Időben Schulze Arthur, a ki —- mint a Bdcsmegyei Napló már he­tekkel ezelőtt megírta — az orosz cári bankjegynyomda igazgatója volt Foly­tatják a nyomozást Sárospatakon is, va­lamint a határszéli községekben és ta­nyákon, ahol Schulze állítólag még min­dig bujkál. * A sárospataki postahivatalban meg­állapította a nyomozás, hogy a Schulze címére Budapestről érke­zett pénz&illdemények feladója egy exponált politikai tényező volt, aki közsetve szerepelt a Bankügyben is. A kiszivárgott hírek szerint Göm­bös Gyuláról vau szó, aki pénzelte Sctmlzćt és a legutóbbi ülő­ben is összeköttetésben volt vele. Schulze személyére uézve Benoist francia rendőrtisztviselő élénk távirat­­váltást folytat a párisi rendőrséggel is és mint kijelentette, nagy súlyt helyez Schulze felkutatására és szerepének tel­jes tisztázására. Fantasztikus bécsi hir a frankhamisitók és a lemondott román trón­örökös kapcolatáról «• Ötezer dinár egy almáért Fajalmával is lekel árdrágítást elkövetni Amióta Adám ősapánk Éva ősanyánk biztatására beleharapott a paradicsom­­kerti almába, almáért nem fizettek olyan drága árat, mint amlnöt Tumbász Lázár, a suboticai Beograd-szálló tulajdonosa fizet azért az almáért, amelybe Ivanise­vics Niké törvényszéki jegyző bele sem harapott. 1 Körülbelül három héttel ezelőtt ez év január 21-ikén Ivanisevics Nikó tör­vényszéki jegyző ebéd után almát kéri í a Beograd éttermében. Hoztak neki egy pirospozsgás Moos-almát, amely min­den pirossága és pozsgássága dacára nem valami nagyra nőtt. A törvényszéki jegyző elővigyázatosan megkérdezte: — Mibe kerül az alma? Öt DINÁR — mondotta a pincér s Ivanisevics nem harapott bele a Moos­­aimába, hanem szépen becsomagolta, fc'vittc a rendőrségre cs feljelentette Tumbász Lázárt árdrágításért. 3 A RENDŐRSÉG az almát és az irato­kat áttette a járásbírósághoz, ahol ked­den vonta felelősségre Hadzsi-Kosztics Koszta járásbiró Tumbász Lázárt az ár­­drágitási törvény 8-ik §-ába ütköző ár­drágítás vétsége miatt. 4 A MOOS-ALMA luxus cikk — védeke­zett Tumbász Lázár. Azt nekem ki keli válogatni, minden darabot külön becso­magolni, megőrizni, sok elromlik belőle. Kenyeret és szalonnát muszáj enni, de drága fajalmát nem. Aki a színházban drága fotelbe akar ülni, többet fizet, mint aki egy karzati üléssel megelég­szik — tette hozzá rnagyarázóan. 5 A BÍRÓSÁG kihallgatta a panaszost, a tanukat, meghallgatta az ügyészi meg­bízottat és a védőt s elité te Tumbász Lázárt ‘árdrágítás címén ötezer dinár pénzbüntetésre. A fogházbüntetés kiszabását mel­lőzte. Megkérdeztük a piacon Krisztó nénit, a gyümölcsös-kofát, hogy meny­nyibe kerül egy darab Moos-aíma. — Két-három dinár, de nem igen lehet már kapni — mondotta az almaárak szak­értője s nem félt, hogy árdrágítás miatt majd megbírságolják. Becsből jelentik: A Wiener Allgemei­ne Zeitung azt a szenzációs hirt közli, hogy a budapesti frankhamisitók Károlyt, a lemondott rcmán trónörököst akar­ták a magyar trónra ültetni. A lap szerint Károly lemondása is a frankhamisítással függ össze. A trőnbetöités ügyében Budapesten és Nagyváradon tartottak értekez­letet a román és magyar fajvédők. A budapesti tanácskozás ornitbológiai konferencia leple alaitt folyt lo és azon résztvett Cuza román antiszemita ve­zér. A tervet Sztirbey herceg elárulta Ferdináad királynak, aki amikor a frankügyi kipattant, azon­nal felszólította Károlyt, hogy mondjon le trónigényléséről. A bécsi hir egész fantasztikusan hang­zik és alig van valami valószínűsége. „Jankovich hevet-havat összehordott" Szttachc Gusztáv főügyész kijelentet­te. hogy a hágai jegyzőkönyvben a leg­terjedelmesebb rész Jankovich vallomá­sa, amely húsz oldalt tesz ki. Jankovich kevés tényállásheli adatot mondott. He­vet-havat összehordott és mindenféle fiktiv nevekről beszélt. A frankbizottság lemásoltatja az iratokat Vázsonyi, Rubfnek és Hajós kedden tovább ■ folytatták az ügyészségen az iratok tanulmányozását és több aktát parlamenti gyorsírókkal lemásoftattak. Kivörösödés, szeplő«, pattanások, száraz és érdekes arcbőr, stb., a legszebb arcot is elcsú­fít ák, de sím « (C érne Simon) használatával mindez könnyen és biztosan I­­'“ távolítható. Ez a rend­kívül (ó klp'őbilt higié­nikus arckenőcs minden államban époiy írissen és eredményes hatással kerít! eladásra, mint magáb n Párisban. Az arckenőcs ki’unó Hatását különleges összeté­telével és megbízható hermetikus elírásával éri el. 9783-7 Kapható mindenütt CRÉM, PUDER ÉS SZAPPAN Parfümerie Simon 59. Fg. St. Martin Paris I A leegyszerűsített torvény A vállalatokra vetették ki as alkalmazottak adóját A kereseti adóról szóló 1875. é\i XXIX. t.-c. 32-ik §-a úgy’ intézke­dik, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek alkalmazottai nem tartoznak kere­seti adóvallomást adni, a vállalatok és egyesületek tartoznak a kivetett adót alkalmazottaiktól beszedni és az állampénztárnak beszolgáltatni. A pénzügyigazgatóság, amely most tette közszemlére az 1922-ik évre megállapított negyedoszitályu kereseti adók jegyzékét, leegysze­rűsítette a törvényt. Az adót mind­járt magukra a vállalatokra rótta ki. Ebből az a visszásság szárma­zik, hogy a vállalatok nem tadják alkalmazottaiktól az adót levonni, ha az alkalmazottnak adóbizony­latra van szüksége, nem tudja iga­zolni, hogy az adója ki van fizetve. A szuboticai pénzügyigazgatóság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal egy kalap alá vette a közkereseti társaságokat is s azok­ra is kivetett negyedosztályu kere­seti adót Az adózók névjegyzékéinek köz­lését alábbiakban folytatjuk: Kenyérgyár rt. 1812, Vasbutorgyár 7968, Önsegélyző szövetkezet 1888, »Rossija Ferne!ere<? 4190, Lőwy és Tsa 450, »Zorka« vegyészeti gyár 62.706. Bőrgyár 10.078, Vtlfetnygyáj 17.605, Fe'sőbácskai gőzmalom rt, 13.747, Köz­­kórház 1708, Szubotica város 72.629, Jugosl. deonicsarszko tvornica obutya 2775, Caro és Jelinek 4474. Szabómun­­kások szövetkezete 450, Schenker és Társa 5323, »Szava« d. d. 92, Trgovacs­­ko prometao d. d. 4753, Union đ. d. 3631, Zsidóbank rt. 12.832, Közgazda­­sági bank 12.832, Jugoszlavenszka Ban­ka 36.769, Jugoszláv, film rt. 3664, Ke­ményítő gyár 2404, Komercia d. d. 26.443, Orient film 1361. Szudár József 44, »Tarif« d. d. 3552, Molnár Béla 334, »Szava« biztosítótársaság 3097. Fritz György 570, Kincses János 458, Es­­konnra Banka 20.087. Narodna Banka 15.348. Meteor film 402, Albert József 1050. Adler Friedrich 150 Andrasics Vécó 900, Árokszá’ási János 845. Arsze­­novics Milorád 2250, Eácsics Kálmán 450. Bagi János 965. Bagoly Lászlón é 53, Bájics Vécó 2730, Balogh József 330, Bakai Kálmán 905, Barta Ferenc 875. Berta Mihály 1050, Beck Lajos 730, Berkes István 790, Berlckovics Vince 3450, Bezzeg Margit 905, Bics­­kfes Lajos 330, Büchler István 2010, Bitó József 1050, Bitó János (VI. kör II. szám) 965, Bogdán József 1578, Bomba János 890, Berkovics József 1650, Boros István 1050, Bozsáki István 965, Bozsákovics Lu&a 72, Braun Oyörgy 870, Bricsenkó Péter 855, Bu­­danovics József 750, Budánovics Ilka 875, Budanovícs Jakab 820, Bulyovcsics Bála 1020, Burhardt Mica 150. Ozéraai Lajos 450. Cfka István 965, Crnkovics Anna 845, Csóvics Dusán 965. Cservvk V’adiszláv 1530, Cservik .András 1650, Csicsvacsics Mijó 965, Csik Dániel 1290, Gsísztai István 370, Csorba Imre 965, Davcsik Grga 870, Deák Sándor 1590, Döme György 855, Dömötör La­jos 935, Denegri Lujza 845, Deutsch László 570, Dhnitrijcvlos M. 1650, Dob- Icr József 835, Dohány Mariska 210, Doroszláv András 2010. Dorozsmai Margit 905, Dózsái József 850, Dózsái Imre 835, Dózsái Etel 330, Drágosi Kris­tóf 1154, Dreszfer József 1050. Dudás Lajos 965. Oyörgy István 72. Ebersterk Béla 450, Eckert Ilona 450, Elek Mihály 835, Elfee Béláné 690, Erdőéi Sándor 1050, Fazekas Jánosné 535, Fehérvári Giza 450, Fekete Mihály 830, Földi Ber­ta 330, Fenyvesi Katica 1050. Feiner Emil 810, Fischer Mihály 600, Fodor Kálmán 450, Franzer András 965, Franki Ferenc 905. Tuksi Márton 1050, Futó Mihály 850, Gadzsur Iván 855, Geiger Ferenc 870, Gál Tósa 1578, Gál JóZsSef 450, Galambos András 820, GáHk Sándor 1050, Gáspár Lajos 270, Gelai István 1050. Gerber Mór 1050. Geres­­dorfer Lipót 610, Güa Anna 875, Gin­­gord Piros 810, Ginek Miklós 334, Gor­­csik Boltó 885, Graflodí Gábor 843, Grósz Miksa 730, Groszmann Hermann 965, Griinfelder Antal 835, Gubicska Pájó 825, Hágen; Mihály 790, Majduska Béla 965, Hajnal Lajos 1290, Halasi András 1578, Haán Lajos 875. Hegedűs Sándor 855, Heger Károly 965, Hegedűs Ferenc 855, Hegedős József 855, Herédi Albert 965, Hevér József 825, Hoffmann Margit 750, Holló Ferenc 845. Horváth Bálint 840, Horváth Antal 835, Horváth György 855, Horváth Meliktr 835, Hor­váth József 330, Horváth József 870, Horváth Mátyás 370, Horváth András 1050, Horváth Miklós 905, Horváth Ta­más 965, Morvácki Ferenc 750. Hu'azik Ádám 1000, Hunyadi Máté 875. (Az adózók névsorának közlését hol­nap folytatjuk.) Kié a „Szeverna Szrbija“ ? ügerettszerü fordulat a aovisrádi Szrnao két frakciójának harcában A noviszadi Szmaó már jő ideje két frakcióra szakadt. A Szruaó, amely a radikálisprrt harci szervezete, Novisza­­dou szembehelyezkedett a noviszadi radikáüspárt vezetőségével, amely külön Sirnaót létesített a Szrnaóból kivált tagokból. A régi Szrnaőnak dr. Cseremov ! György, városi tiszti orvos maradt az < elnöke, akiből később a Szraao vajda- I sági tartományi elnöke lett, inig a disz­­szidensek élére Grcsics Gruja került mint elnök. Grcsics közben lemondott, de a két frakció közt változatlanul fennállóit a harc, amely legnagyobb­részt abban merült ki, hogy a beogradi központi vezetőségben, elég sűrűén be­állott változások folytán, hol az egyik noviszadi frakciót ruházták fel a „hiva­talos pártszervezet“ jellegével, hol a m'sik kapta ezt a címet, aszerint, hogy a beogradi központban melyik csoport volt időlegesen hatalmon. A noviszadi két Szrnaó közt még ab ban a tekintetben is fennállott a harc hogy a dr. Cseremov-féle Szrnaónatc a „Szrbadija" vo't a hivatalos lapja és azon Szabják Milán mechanikus szere­pelt, mint felelős szerkesztő, míg a radi­kálispárti vezetőséggel egyetértő másik frakció a „Szrbadija“ ellensúlyozására „Szeverna Szrbija“ (Eszak-Szcrbia) cím­mel uj lapot indított, amelynek Kies György újságíró lett a felelős szerkesz­tője. Á „Szrbadija" és a „Szeverna Szrbija“ egész működése az egymás elleni támadásban merült ki. Közben békéltetési tárgyalások is folytak a két frakció közt, de azok eredménytelenül végződtek. A béke­­kisérleíek után a harc még szenvedé­lyesebbé vált. Mindegyik frakció meg akarta kapa­rintani a másiknak a hivatalos lapját, míg most ebben a harcban érdekes, operettszerü fordulat állott be. Dr. Cseremov György, a Szrnao vaj­dasági tartományi elnöke beadványt in­tézett a noviszádi államügyészséghez, amelyben a Szrnao beogradi központi vezetőségének hivatalos bizonylatával igazolta, hogy az ő csoportja a hivata­los Szrnaó, miért is arra kéri az ügyész­séget, hogy a „Szeverna Szrbadija“, a másik frakció hivatalos lapja feletti ren­delkezési jog a Cseremov-féle frakciót illeti, mert annak tulajdonosaként a Szrnao választmánya van feltűnt elve. Már pedig a Szrnaónak csak egy választ­mánya lehet és ez pedig a Cseremov­­féle hivatalos párt választmánya, úgy hogy a „Szeverna Szrbadija“ ennek folytán a Cscremov-frakció tulajdona. A noviszádi ügyészség kedden XX/6. 1926. sajtó1 szám alatti végzésében tudo­másai vette dr. Cseremov György be­jelentését, hogy a „Szeverna Szrbija“ az ő frakciójának tulajdona és tudomá­sul veszi, hogy dr. Cseremov a „Sze­verna Szrbadijját“ a Gruics-testvérek nyomdájában fogja megjelentetni és annak fe'eiős szerkesztőjeként Szabijár Milánt, a Szrbadija felelős szerkesztőjét jelenti be. Dr. Cseremov György frakciója ezáltal megszerezte a másik frakció hivatalos lapját és most mind a két lapot fogja szerkeszteni és kiadni. A „Szeverna Szrbija“ eddigi szer­kesztősége persze ebbe nem nyugszik bele és igy további elkeseredett har­cokra van kilátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom