Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-28 / 58. szám
Mohamedtől Ihn Szandig Jeruzsálemből írja Mordehai Avi Saal ierazsdleml újságíró, a Bácsmegyel Napló palesztinul munkatársa: Bizonyára merész elméletinek tűnik: a mai nemzeti mozgalomnak a próféta fe&épése idejön észlelhető változásokhoz való hasonlítása. S mégis, ez ac analógia aem is oly távoli — s ha nen is tudatosan, de tudatalatti fajösztönből fakadóan bizonyára szerepe van e »fantasztikus« (történeti örökségnek a mai Arábia alakulásában. Az elszegényedett Hásímnak prófétv uaakája Mohamed, a sokáig kigumyolt, meghurcolt, lenézett nagy népvezér, tmlajdoniképpen egy világos és pozitív cél felé törekedett az »odaadási (iszlám) vallásának hirdetésével s e cél: a szétszórt arab törzsek egyesítése, az egymássá? marakodó, egymás rovására háborúskodó testvéntépeknek — egy nemzetté, egy hatalommá, egy kultúrává való kovácsolása. Ezt a célt szolgálta Mohamed és általa az isteni kinyilatkoztatás. S ha korunk arab történetében mélyediiníc el, ha az utóbbi évek változásait kisérjük figyelemmel, altkor szintén egy céltudatos egyesítési folyamat tűnik szemünk elé. A háború alatt az arab félsziget telve volt emírségekkel, öiyaníéle apró hercegségekkel, melyeknek nagyrésze török uralom alatt állott s az egymással való versengés által az idegen fejű uráliam érdekeit szolgálta. Hedzsasz, Neilzsed, Jemen, Aszir, Hazarmavet s -a több! emírségek csak árnyékunknak voltak, melyekhez képest a titokzatos és még mindig felfedezésre váró El-Khali sivatag bedutot&rzsei valóságos kis császárságokat alkottak (s alkotnak részben mind a mai napig), amelyek senkitől sem függtek és minden erőszakos külső kísérletnek csak szemébe kacagtak. A háború után feldúlt pieg az egy«-, sütési folyamat — a Huisszein-csaiád uratomrajutásával. Az öreg Husszein Hedzsaszbam egyik fia, Feisul Irakban, másik fia, Abd-AStah Transjourdántában vetették meg lábukat, ahol ugyan részben angol mandátum alatt, de dég függetlenül rendezkedtek be, mindenesetre a dina$ziäa*s rendszer azt a reményt táplálta bemafc, hogy egyflero egész Arábia az ö uralmuk alá fog kerülni. S ha a harcias Ihn Szánd. Nedzsednek egykori kis emirje, ma pedig Nedzsed és Hedzsasz szultánja megbontotta ezt a szép dinasztikus reménységet s először Husszeint, utána pedig fiát, Alit kiűzte Mekkából s menekülésre kénysz éri tette, úgy ez megint csak az arab törzsök egyesülését vitte előbbre. A vafeijbRák győzelmei és uralmuknak angol részről történt elismerése tulajdonképpen Igen érdekes és arab nemzeti szempontból nagyon előnyös helyzetet teremtett az arab félszigeten. A valóságban csak két független uralkodó van ma az arab félszigeten. Ibn Szánd, nedzsedl szultán és Jechle Hamid al-Din, Jemen emirie, aki már-már összeropparrtotta a szomszédos Aszir emírséget, miként fbn Szánd cselekedett Hedzsaszbaa. A többi esnínségek e kettő uralnia alá tartoznak, vagy pedig Anglia mandatárhis vagy direkt hatalma alatt élnek, mint pl. Irak, Traosjordárda, Aden, E3- KuveSt, Hazarmavet stb. Ha Arábia fltyel az eddig? mederben folynak tovább, úgy nagyon valószínű, hogy egy szép napon, mely tán nincs is cíy távok Ibn Szánd és Jecáiie imám fognak az uralmon osztozkodni — esetjog összeveszni. Ez rém Jelentheti azt, hogy Anglea 5o fog mondani az arab félszigethez szorosan hozzátartozó közelke'eti érdekeltségeiről. Ellenkezőleg! A Sir Gilbert .Cteyfoó és Kkd Szánd által aláirt 16. oldat ___BÄCSMEGYE1 haplö Q‘Ž6. február 28. angol—arab egyezmény azt mutffltjá, hogy az angol poll tilt a ezúttal és megtalálta és előrelátta as arany középutat — se poütStíwtak a függetten Arábia sem fogja kárát látni. De nem «sekély gondot okoz ez az egyezmény Franciaországnak, amely sziriai uralmát félti az Ihn Szánd által — Anglia barátságos 'semlegessége mellett — fennen lobogtatott arab függeté lenségí zászlótól. Csalt két ország fog e mozcaknakon kivül maradni: Palesztina, amelyet nem ze&icözi egyezmények védenek a amelyben a Népszövetség védelme alatt épül a zsidó nemzeti otthon és Egyiptom, amelynek lakossága, csak igen kis rés: ben arab és szemita s amely eddig is külön utakon kereste boldogulását. Jeruzsálem, 1926 február. TERE-FERE « « « Az invessée hercege. Brillat Savarint, a konyhaművészet nagymesterét most ünnepelték a franciák. Mi is hódoljunk emlékének klasszikussá vált aforizmával — Az állatok legelnek. Az ember eszik. Egyedül a lelkes ember tud enni, — A nemzetek sorsa attól függ. hogy táplálkoznak. — Mondd meg, mit esze! és megmondom. ki vagy. — Az evés öröme minden koré. minden társadalmi osztályé, minden népé. Megfér a többi örömökkel együtt és utolsónak marad meg. hogy vigasztaljon bennünket miután a többieket el veszítettük. Az asztal az egyetlen hely, hol nem Kiátkozunk az első óra alatt — Egy u] étel fölfedezése több gyö nvörüs&et okos az emberi nemnek, mint egv csillag fölfedezése. — Azok. akik elrontják gyomrukat vagy be ugnak. sem inni, sem enni nem tudnak. — Az ételek sora a legtáplálóbbakiól halad fölfelé a legkönnyebbekig. A borok sora pedig a legkönnyebbektől a teeszeszesebbekig. a iezillatosabbakig. A csemege sajt nélkül, olyan mint a szép asszony, kinek hiányzik a félszeme, — A szakács legfontosabb tulajdonsága a pontosság; de a vendégé is. Sokáig várai egv későn lövő vendégre tiszteletlenség azokkal szemben, akik inár ott vannak. — Ha valakit meghívunk ebédre, akkor a boldog-ága reánk van bírva, arra az időre, míg as illető házunkban tartózkodik. * Gazdagok vallomásai. Egv francia folyóirat körkédést Intéz a hires gazdag emberekhez, hogy mikét) szerezték vagyonukat s a bevezető cikkben közzéteszi néhány amerikai milliárdos avllatkoz a tát. John Rockefeller titkár ezekben a szavaikban fedezte föl: —* Egész életemben mindig korán kel tem (Tehát aranvat lelt). Astor. a newyorki nagybirtokos izv válaszolt: — Ne éljetek nimmal. se dohánnyal és ne költekezzetek. Becses tanácsok, de ha csak ez lenne a meggazdagodás fortéivá, akkor bizonyára nagvon sok szegény ember gazdag lenne. Rusel Sasé. a lczíukarabb milliárdos főkén a takarékosságot ajánlja flgyelmfinkbe: — Mindenki tud dőli át keresni, de csak kevés ember tudja megőrizni. Pilsbure a serénvséget. ernyedetlensézet dicséri: — A fiatalembernek. ki meg akar gazdagodni, azt tanácsolnám, hogy fizetését ne egyszeresen, hanem sokszorosan érdemelje meg. Cameeie kitér az egyenes felelet elől. beért azzal, hogy egykori szegénységére céloz: — Aki meg akar gazdagodni, airnak aszal kel! kezdenie, hogy előbb szegény lewen. Tatán a legtalálóbb választ adta Mae Dollar (a neve Is miiven ielieezetes). aki ewszerilen ezt jelentette ki: — Meggazdagodni nem nehezebb, mint meghízni, de mind a kettőhöz bizonyos haliam szükséges. Kétségkívül ez a felelet Őszinte és becsületes. * Pearv tréfáia. Armndsen, az északsark! utazó arról beszél, hngv kartársai. kik az észak: sarkot kutatták, r.em hallgatag, zord emberek — amint általában hiszik — s a magányosság nem rontotta meg kedélyüket. El is mesél egv történetet mely nagy barátjával. Pearyvtd esett' meg. Peary a newyorki kikötőből Rossevelí nevű halóján éo sarkutazásra volt indulóban. mikor a parttól egy csónak közeledtét jelezték neki. mely gyors és Izgatott evezőscsapásokkal az északsarkutazó halója felé közeledett A hajó már fölszedte huTgonváí. de a csónakot megvárták. Belőle egv ünnepélyes ur szállt ki felmászott a lépcsőn a hajó fedélzeteié. Végrehajtó volt. A fedélzeten nagy volt a meglepetés. Mit akarhat itt a törvény, embere? A végrehajtó bocsánatot kért. ötölíhatolt. maid előadta, hogy Pearv egyik hitelezője azt kéri. hogy követelése fejében foglalták le a hajót Pearv nem jött zavarba, kacagva jelentette ki. bogy a számláját azért sem hallandó kifizetni. Amíg pedig kedélyesen beszélgette, a végrehajtó rémülten vette észre, hogv a Roosevelt teljes sebességgel halad a szabad tenger felé. _ De mi már megyünk — kiáltott a riadt és megdöbbent végrehajtó. Pearv megnvugitatta: ■— Annyira megindított a kötelességtudása hogy most jutalmul elviszem magammal —- az északi sarkra. A végrehajtó kézzel-lábbal tiltakozott a szokatlan megtiszteltetés ellen, könyörgésre fogta a dolgot s akkor Pearv kiadta a parancsot, hogv a hajó forduljon vissza és tegye le vendégét a newyorki kikötőbe. A százkUósak diszelnöke. A legvidámabb párizsi társaság, a százkilósak társasága büszkén a«ija hitül a világnak, boev diszcinököt választ. Eddig csak elnöke és aieln&ke volt de most talált oívan valakit, kit ez a legnagyobb megtiszteltetés is megillet Valóban olvan ember ez. kire bízvást lehet alkalmazni az angol szokás-mondást: »the rieht man in the ritt place» nóvszertat Paul Sutty, ki könnved méltóságával viseli 384 francia font súlyát, mely a tizes mértékegység szerint 192 kiló, csaknem két métermázsa. Mindenkép indokolt nahát, hogv diszelnöke legyen altnak a társaságnak. inelvbe egyetlenegy be se kerülhet nyomós ok nélkül. Sutty ur csak 39 esztendős, a oárisi tűzöl tóegvesület taeia. Mikor a háború kitört a gyalogos vadászok közé soroztatta be magát és az akkori 156 kilója nem akadályozta abban, hogy végig verekedjen több csatái. Behemot termete, rengeteg sulva ellenére Suttv ur ma is fürge mint a kéneső. Teljes sebességgel rohan autóbuszokra ugrál nem törődve azzal, hogv a hágcsóin esetleg le is szakad alatta. Azonkívül szenvedélyes kerékpározó, igaz. hogy külön kell gyártania olvan kerékpárokat m elvek elbírják a testét. A százjlósak hatalmas díszvacsorát adnak a tiszteletére s ezen kiáltják ki díszelnöknek. * A duma utolsó elnöke és Rasmitln. A duma utolsó elnöke. Vladimirovits Rozsfanko Mihály néhány érdekes fejezetben megírta visszaemlékezését melvből a cári birodalom néhánv eddig nem ismert mozzanatáról értesülünk. 1913-ban a Romaooff dinasztia háromszázéves évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeztek, melvek során Kazan székesegyházban a cári család, a kormány és a nép leleniétéfoen ünnepi istentiszteletet tartottak. A duma képviselőinek a székesegyházban külön helyet biztosítottak. Egyszerre érkezik valaki, ak! azt jelenti a dunna elnökének, valamilyen rejtélyes személyiség mrv intézkedett, hogv a duma képviselőinek fönntartott helyeket szabndon kell hagyni, mert oda egy íren előkelő ur ül. Rozsíank© ekkor tátia. hoey Rasputin Í5n a templomba. — Mit akarsz íft? — kérdi tőle oroszosam — Semmi közöd hozzá —- válaszol neki Rasputin, szántén oroszosán. fia sokat okvetetlenkedsz. megrázom & szakáilad és a szakáliadnái fogva húzlak ki innen a templomból. Hát nem tudod, hogy én vagyok a duma elnöke? Rasoutin rámered a duma elnökére, nyilván hipnotizálni akarja szemével. De nem lehetett ilyesmivel hatni, farkasszemet nézett vele. mire Rasputin remegő hangon kérdezte: — Mit akarsz hát tőlem? — Azt akarom, hogy azonnal takarodj Innen, te piszkos eretnek, mert az vagy. piszkos eretnek. Rasputin iev felelt: — Nagvobb ur hivott ide engem, mint téged. Erre megmutatta meghívó levelét. Rozsianko rövid szóváltás után belevágott gyomrába és kituszkolta a teifj-, Diómból a cár rossz szellemét, Rasputint. Araavat csináltak í Századok óta1 beszélnek a bölcsek kövéről, mely megtanítja a szegénv emberiséget az aranyosinál ására. Theophrasus Paracelsustól kezdve rengeteg a száma azoknak,! kik hittek a mesterséges aranyban. { Még ma is vannak ilyenek. Tavaly két német tudós újságolta e! az ámuít világnak. hogy fölfedezte arany-gyártás1 cslnját-binját Most egv francia áll elő fölfedezésével: Jollívet-Castelot. a francia alkalrnista társaság elnöke és a Rózsaszín Kereszt alkimista lap szerkesztője Húsz esztendeje azon fáradozik, hogy „rájöjjön az ezeréves problémára: a félnek átalakítására. p teljesen hisz a vegytan metafizikájában. mely a középkor legendáitól és regényes hiedelmeitől függetlenül megoldja a kérdést. Ezt a vegytani metafizikát többre tartja, mint az úgynevezett tudományos vegytant, melynek föltételeit a tudósok ma már dogmának tekintik. Ezen az elven kezdte el kísérletezését, meiivel a legnemesebb fémet, az aranya* akarta előállítani. És rá is jött a titok nvltiára. Legalább ezt állítja. Egyelőre nem köti a nváias olvasó orJ rára. hogy mint sikerült aranyai evárta-J nia. csak annyit közöl, hogy vegvtanila^ tisztaezüstből hevítés utián tiszta aranyat kapott mésr pedig 22 gramm ezüstből 1 gramm aranyat. Nem sok. de elvé diadalmaskodott. Az alkalrnista folyóirat fölszólítja^ a kormányt hogy hivatalosan is ellenőrizd ze s ismerte el az aranygyártás e feltétlen biztos módját. ÓVJA AZ ARCÁT a szappan karus hatásától, mert a szappan kiütéseket foltokat, korai ráncoscdást és egyéb bőrtisztátelanségot okoz. Az ercrnosásra használja kizárólag a* orvosok által ajánló« tökéletes párisi emunsio, a „Vis-»ginea Adelina Patti-», amely az arcbőrnek , állandó üdeséget ad és megszünteti [ minden bórtisrtátnlanságot. Köszönő!j levelek naponként érkeznek hozzánk. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és illatszertárakbön üvegen« kint 30 dinárért. Jugoszláviai főraktár. Zagreb, Gajeva ullca broj 8. S3 748 ŰM TÉVED ha nem hisz!, hogy 1 pár .Kulcs* Jegyes harisnya (vörös, kék vagy arany Jeggyel) annyi ideig tart, mint 4 másik pár. Vegyen 1 párt próbára és Ön is meggyőződik.
