Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-28 / 58. szám
1926. február 28. BACSMEGYEI napló 15. oldal va, akit nem ismer. Azzal fenyegetőzött Rankovics, hogy bosszúból egy nagy csomó embert belekever majd az ügybe, legyen tele a börtön egészen. Elnök: Miért nem vallotta ezt korábban is? Tanú: Rankovics kedveit ember lett, a főispán szivarjait szívta, nem mertem föllépni ellene. Rajcsányi Márton mélykúti Vendéglős a következő tanú. Egy ideig ö is fogolytársa volt Rankovicsnak, aki sokszor szidalmazta előtte Mileticset, akit — mondogatta Rankovics — sohase látott, mégis miatta ül. ' A védő kérlemére felolvassa az előadó biró a Rankovics letartóztatására vonatkozó Írásokat. Rankovicsot erőszakos nemi közösülés és súlyos testisértés büntette miatt tartóztatták le s hat havi börtönbüntetésre ítélték. (Később perújítás folytán felmentették — de már Miletics elitéltetése után.) Ez időben három rendbeli váltóhamisitás miatt is folyt ellenie az eljárás. ¥ A vógtárgyalás harmadik napján a védő folytatja a Rankovics szavahihetősége és megbízhatósága ellenkezett támadását. Kérelmére a bíróság felolvassa Rankovics erkölcsi bizonyítványát, melyet Szerb-Pádé község állított ki. A községi elöljáróság szerint Rankovics »rendetlen életű, akit közrend és csendháboritás miatt két évi börtönre ítéltek«. Ezután folytatták a tanuk kihallgatását S miután Qruics belgrádi ügyvéd mindenben megerősítette Miletics Szvetozár védekezését, sorra került a másik nagyion tosságu tanvijoanovics Kornél. A második vádpont szerint ugyanis Miletics a Vajdaság területén toborzott a szerb hadsereg részére. A tanú, aki egy ideig le is volt tartóztatva, a vád szerint Miletics toborzó tisztié volt, aki bejárta Magyarország szerblakta területét s mindenütt arra buzdította a szerbeket, hogy lépjenek be a szerb hadseregbe s járuljanak hozzá a hadviselés költségeihez. A tanúnál letartóztatásabor Müeticsnek egy üres névjegyét tntgtaldltdk. Ennek a vádpontnak is Rankovics a legtöbb tanúja. Maga Joanovics, aki egyébként ebben 4Z Időben Ulvidéken banktisztviselő volt, Miletics mellett kedvező vallomást tesz. Elmondja, hogy őneki a vádlott sóba semmiféle megbízást nem adott, mindössze egy igazoló írást Az egész, f»gy bejárta Bácskát és Bánátot, de nem toborzott, senkit a szerb hadseregbe való belépésre rá nem beszélt, csak lépést gyűjtött és pénzt ia szerb menekültek részére s aláírást a szerb köl.csönre. i Természetesen ezt a tanút is szembesítik Ratíkovicscsal, ak! magyarul, németül és szerbül súlyos vádakat vág a ízűmébe, Joanovics megmarad a vallomása mellett Az ezután kihallgatott tanuk főként Joanovics működéséről tesznek vallojDást Kihallgatták Pérics Péter basahidl, Fttipovlcs Demeter versed, Billeg Miklós melencei plébánosokat akik megerősítik Joanovics vallomását. De hasonlóképen vallanak Volles Sándor nyug. járásbiró, dr. Kaszapinovics Szvetiszláv Viddk Péter nagykikindai községi elöljáró, Majinszkl Vlajko lcikindai ügyvéd és Toponrszkl Milívoj ugyancsak kikindai ügyvéd ¥ Érdekes adat Az ügyész bemutatja a »■délvidéki« szerb szülők feljelentését, akik a hatóságok előtt azt panaszolták, hogy gyermekeiket egy titkos propaganda Szerbiába való dtszökésre beszéli rá Kérik a szerb szülők a hatóságokat, hogy tegyék ártalmatlanná est az agitácíót A feljelentési a következő szülők írták alá: NeszterovicsTomics, Mondakies, Osztoics, Sirosevics, Osztó vies, Nancsics. Ovorgyevies, Puttók. Ezután következnek a csurogi tanuk, bende Antal gazdatiszt azt vallja, hogy 1876 augusztusában Csurogott az iskolában gyűlés volt. Ö az iskola előtt sétált s látta, hogy bent többen beszédet mondtak $ pénzt gyűjtöttek. A beszédet nem értette, de a hallott szavuk értelmét később megtudakolta, így megtudta azt, hogy többször említik ezt a szót: önkéntes. Nyomban az elöljárósághoz ment s feljelentést tett. Szabadkai Ignác szabadkai születésű csurogi jegyző a következő tanú. A följelentés után elment nyomban az iskolába s ott a gyűlést feloszlatta. Csurogról sokan mentek Szerbiába katonának, gyűjtöttek is a szerb menekülteknek, ő is adott egy forintot. A faluban sok szó esett a toborzásról, izgattak a magyar haza és az! alkotmány ellen s lazítottak a község belső rendje ellen. A gyűléseken, összejöveteleken először felolvasták a Zasztavát... Az elnök itt félbeszakítja. Polit védő: Mit nevez öu toborzásnak, mit tart ön lázitásuak? Ügyész: Tiltakozom az ilyen kérdés ellen! Elnök (a tanúhoz): Ne feleljen. Lukics Milos és Petrovczev Sándor azt vallják, hogy az iskolában a községi ügyek megbeszélésére jöttek öszsz|e. A végtárgyalás ötödik napján a védő előádja, hogy a belügyminisztérium a gyűjtést julius 4-én kibocsátott rendeletével tiltotta el. A gyűjtés miatt pedig Mileticset és Joanovicsot julius 4-ike előtt tartóztatták le. A bíróság kihallgatja még Hadzsics Antal újvidéki színigazgatót, aki Miletics beogradi tartózkodását Mileücscsel őszhangban mondja el s azután rátér a törvényszék a harmadik vádpontra. Ennek a vádpontnak alapja: a Mileücs-érmek A vád szerint ezeket az érmeket az Omladina terjeszti. Az érmek égjük oldala Miletics fejét ábrázolja, a másik oldalára pedig (Bácska, Bánát, Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Hercegovina, Dalmácia, Montenegró — a vád szerint azoknak az országrészeknek nevei vannak felírva, amelyekről Miletics Beogradban a Szerb Királyban azt hirdette, hogy Szerbia győzelme esetén Szerbiához fognak csatlakozni. A védő tiltakozik c vád le tárgyalása ellen, mert a képvjsplőház erre a vádra nem adta ki Müetiqset Az ügyész kijelenti, hogy nem külön bűncselekményről, hanem 'bűnjelről van szó. Az első tanú Palszky Ferenc, a Nemzeti Muzeum ■ igazgatója. Azt vallja, hogy 1871 óta, tehát a beogradi állítólagos beszéd megtartása előtt öt évvel már a Múzeumban I:i volt állítva Miletics-érem. Beslin János kereskedősegéd, bécsi lakos elmondja, hogy ezeket az érmeket ő készíttette a saját ötletéből, hogy az árukat kelendőbbé tegye. A franciáknak is van Napóleon-érmük, a magyaroknak is van Kossuth-érmük, gondoltam, hogy a szerbeknek készíttet Mileticípérmet. Egy érmet küldött 'Müeticsnek is, aki azonban visszaküldte. Ognyanovics Illés dr. újvidéki lapszerkesztő, azelőtt Becsben lakott, mindenben megerősíti Beslin vallomását. Ezután Miletics Szvetozárt hallgatja meg a biróság. Miletics elmondja, hogy ő előzőleg semmit sem tudott az érmekről. Amikor tudomást szerzett arról, hogy az ő képével érmeket készítenek, határozottan rosszait» az akciót. Nem szereti, ha elvi küzdelmet személyi hiúsággal kapcsolnak össze. Neki küldtek egy aranyból vert érmet, de nem fogadta el. Az érmen lévő országrészek felsorolásának senki nem tulajdonított politikai jelentőségét. A? érem csupán a szerbek áltál lakott kerületeket sorolta íeL A vád negyedik pontja a Zasztava 1876 iunius 2-ikán megjelent cikkét inkriminálja. A védő üjabb tiltakozást jelent be, B tekintetben sem függesztették fel Miletics mentelmi jogát. A cikk arra szólítja fel a magyarországi szerbeket, hogy vegyenek részt Szerbia oldalán a törökök elleni háborúban s adakozzanak a szerbiai menekültek javára. Miletics Szvetozár e váddal szemben nem védekezik. Az eljárás — mondja sajtóbiróság elé tartozik, ott majd esetleg meg is fogja nevezni a szerzőt. Ezután még postán elfogott leveleket olvasnak fel ismeretlen, ki nem nyomozott küldőktől. Miletics e levelekkel szemben sem védekezik. Ezeket a leveleket meg sem kapta, azok egyedül az írójukat vádolják, nem öt, az állítólagos címzettet. ¥ A tárgyalás hatodik napján az elnök befejezettnek jelenti ki a bizonyítási eljárást s felhívja az ügyészi a vádbeszéd elmondására. Az ügyész hosszú beszédben vitatja Miletics Szvetozár bűnösségét, meiyet Rankovics vallomása alapján kétségtelennek tart. A védelem tanulnak nem lehet hinni — mondja — mert mindnyájan egyformán vallottak. Az 1715. évi 7-ik t.-c. alapján kér Ítéletet, mely törvény halál vagy életfogytiglani börtönbüntetést rendel a bűnösre. ¥ Polit Mihály nagyszabású, védőbeszédet mondott, melyben megfestette a per történeti hátterét,: s rámutatott azokra a politikai célokra, amelyeket a kormányhatalom ezzel a pörrel akar szolgálni. -A magyarországi szerbek — mondja Polit — akik hazájuk iránti kötelességeiket teljesitik, megkívánhatják, hogy fajrokonaik iránti rokonszenvüket bűncselekménynek ne minősítsék. Ami nyugaton a pártszenvedély, az keleten a fajszenvedély. Ha egy faj az állami hatalom birtokában van, ott politikai hatalma objektivitásának korlátáit sokszor csupa hazafisdgból nem képes betartani. Azt mondják: a bírák, mint hazafiak, el fogják Ítélni Miletics Szvetozárt. De a bazaflság legnagyobb foka: a törvény alapián hozott ítélet. Ez a per irányper. Miletics Szvetozár mindaddig ártatlan volt, mig a szerb—török háború ki nem tört Ahogy azonban kitört a háború, elfogták. Fogsága harmadik hetében jut csak egy fogoly eszébe a belgrádi bankett«. A védő ezután a legnagyobb részletességgel cáfolja a vádat s erőtleniti a vád bizonyítékait Utána még felszólalt az ügyész, majd újra a védő, végül Miletics Szvetozár uémet nyelven mondotta él védbeszédét. Ezeket a beszédeket a budapesti lapok már nem közölték, csak azt jegyezték meg, hogy védő, mint a vádlott »nagyon igénybe veszik a törvényszék türelmét.« ¥ A törvényszék 1878 január 18-ikára tűzte ki a|z ítélet kihirdetést. Miletics Szvetozárt öt évi börtönre Ítélték. Az ítélet rendkívül részletességgel indokolja meg, hogy Rankovics vallomását miért kellett valónak, elfogadni s mennyiben rontják le egymást a mentőtanuk vallomásai. A biróság szerűit az eljárása egyéb adatai is a vádlott bűnössége mellett szólnak. Az ügyész hivatalból felebbez, felebbez a védő is s jogorvoslást jelent be a vádlott is, aki »meglepő nyugalommal« fogadta az Ítéletét. ' ¥ Az ítélet kihirdetés utáni napon A Hon a következőket írja: Miletics elitéltetése. Amikor Kikindán az szokás, hogy nem szabad olyan embert bírónak választani, aki magyarul tud, akkor az izgafókat könnyű tetten érni.'polit azt mondta, hogy a Miletics*per irányper. Jogi alakjára nézve nem, meri egy veszede!' - ' A. •• ; .. mes álíainellenes irány van Mileticsben büntetve, mely az állam felbomlását vonná maga után érvényesülésében. De e tetkintetben a Jövőt következő kilátásban látjuk. Ha Miletics öusorsán okulva nem a büntetés, de törekvéseinek céltalansága miatt megtér, vagy ha hívei kiábrándulnak, akkor, nemcsak ők nem fogják a szabad Magyarországon soha sem érezni a büntető igazságszolgáltatás sújtó karját, de iájuk nyugalmát, szabadságát, egyenlőségét sem fogja csorbítani semmi. Kívánjuk, hogy a faji uborrationak utolsó tette az 'ő biine s áldozata az ö elitéltetése legyen. ¥ Magyaroszág feldarabolásának történeti folyamatát Miletics Szvetozár elitéltetése kiditorta meg, legalább is: Magyarország a világháborút nem a Piavénél s nem s> bolgár front összeomláskor, hanem három és fél évtizeddel a világháború kitörése előtt vesztette el. S a magyar képviselőház ezen a történelmi jelentőségű napon a nem kizárólag §zőlőncdvböl, hanem vegyi alkatelcmek összetételével készült bornak a kizárólag szőlőnedvből készült borral való összekeverésének feltételeit megállapító törvényjavaslatot tárgyalta. Francia versek • SS 6 Leányka halálára — Vicomte de Parity — Most hagyta el a gyermekkort: 'Ártatlan, szűzi mosoly volt, S szép, mint Ámor, egész lénye. Néhány hónap, pár nap múlva Egyenes, tiszta szivébe Szerelem költözött volna. De halálra szánta az ég Bájban gazdag ifjú testét. Édesdeden elszunnyadva Panasz nélkül visszaadta Szűz életét a mennyeknek, Ahogy mosolyunk elborul. Ahogy clhal nyomtalanul A madárdal a lomb megélt. Stanca — Jean Móré as — Holtaknak dalolok s a sir mélyén lakóm. Magamnak örökké ellensége leszek. Hálában nincs részem, a hollóké magom. Nem aratok soha, csuk szántok és vetek. Mégsem panaszkodom. Az élet válsága, Szégyen és gyalázat nem árthat énnekem! . Hisz, ha hozzád nyúlok, Apolló lírája, Mindég tisztábban és szebben cseng énekem. Szemeid ti hartes Le G of f ic — Tiszta forrásvízhez hasonlít a szemed, Melybe ezüst bolygók és arany csillagok Éjentc imbolygó lángot vetítenek. Ám ha szél legyinti a szunnyadó habot. Kimúlik a csillag s a bolygó eltebben. Majd újjászületik, meghal s ismét ragyog. hnént még gyöngéd volt, most bősz lett hirtelen! Csalóka szemed, mint a váz (tíkönápja, Csak éppen megcsillan benne a szerelem, Mint mikor a forrást szellő borzongatja Fordította: Hont? Pezsb