Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-28 / 58. szám

28 OIDAi * ARA 3 DINAR Pétoáriaa plažesaf BACSMECYEI XXVII. évfolyam Szubotisa, 1926 VASÁRNAP február 28. 58. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfős délben Telefon: Kiadóhivatal S—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ' 0 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4, (Rostia Fonciere-paíotat Kiadóhivatal; Subctica, Aleksandrova ul.1. (ielbacii-fjalota) A megszökött főbíró Az a hatalmas bokréta, ame­lyet a vajdasági közigazgatás anomáliáiból évek óta kötözget­­nek, a politikusok interpellációk, az újságok riportok alakjában, egy rikitó virágszállal gyarapo­dott. A szentai főszolgabíróról, miután felmentették állásától és miután megugrott a megindított vizsgálat elő!, kiderült, hogy a ^központi főhatóságok megtévesz­tésével tolakodott egy járás ad­minisztrációjának élére. Valóság­gal megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra a volt főbíró ^izéiméiről. A szentai tudósítás beszámol ártól, hogy az elcsa­pott főbíró ingyen lakást rekvirált magának, fűtésért, világításért j nem fizetett és különböző kiadá­sainak fedezetét önkényesen haj­totta be a járás lakosságai!. Azon­kívül a kipattant szenzáció vilá­gításában élesen tűnnek szembe azok a foltok, amelyek a nyoma­­veszett főtisztviselő előéletét tar­kítják. Távol áll tőlünk, hogy ez eset jelentőségét túlbecsüljük ÚT a botrányt bárminemű politikai cél­ra kamatoztatni próbáljuk. A bel­ügyminisztérium nyomban intéz­kedett, mihelyt a magas állásához méltatlan ember viselt dolgai tu­domására jutottak és a tényállás nem vali arra, hogy e tekintet­ben az illetékes faktorokat vala­melyes mulasztás vádja terhel­hetné. Abban a nagy üzemben, ahova az egész ország közigaz­gatásának szálai összefutnak, az egyes funkcionáriusok jellemének és hivatali arravalóságának elő­zetes megítélése nem történhetik azzal az abszolút csalhatatlan­­séggal, amely szükséges althoz, hogy a köztisztviselői auktoritás mentes legyen a szentaihoz ha­sonló esetek romboló hatásától. Van azonban a sajnálatos skan­dalumnak egy olyan tanulsága, amelynek megszivie’ését pórtkü­­lönbség nélkül kívánja a kor­mányzattól a Vajdaság közvéle­ménye. Ez a tanulság pedig az, hogy gyökeres revízióra szorul a központi igazgatásnak az a módja, atne'y a helyi viszonyok speciá­lis követelményeit figyelmen kí­vül hagyja és nem helyez súlyt a nép és a tisztviselők intim kap­csolatára. Valahányszor a minisz­térium eyy-egy uj hivatalnokot küld a Vajdaságba, a nép, amely­nek fontos érdekei fűződnek az áliami közegek igazságos és szak­avatott működéséhez, a legtel­jesebb bizonytalanságban van »afelől, ho:;y a váratlanul felbuk­kant homo novus máitó-e a biza­lomra és nem rejteget-e ellensé­ges szándékokat ez ismeretlen utón szerzett hivatali megbízatás ,eple alatt. A gyanakvásnak ez as szelleme sokkal több kárt okoz az állami igazgatás presztízsé­nek, mint amennyire szolgálja az egység gondolatát az a túlbuzgó, központosítás, amely a lokális szempontok jogosultságát mere­ven tagadje. A vajdasági radikális képvise­lők most folyamatban iévő ak­ciójának egyik főcélja az önkor­mányzati választások kiharcolása. Aki ebben az országrészben él és hűségesen teljesíti kötelessé­geit a haza iránt, az, akármilyen a politikai hitvallása, íépten-nyo­­mon érzi annak súlyos hátrá­nyait, hogy a nép nem folyhat be a közigazgatásba, nem érvé­nyesítheti akaratát az öt érintő ügyek menetének megállapításá­ban és a sorsa fölött rendelkező tisztviselők kiválogatásában. Ha a nép az önkormányzati jogok, birtokába jut, akkor bizonyára nem fogja önmagát ezerszáza­­iékos községi pótadókkal meg­nyomorítani és nem fog olyan tisztviselőket maga fölé helyezni, akikről nem tudja, honnan jöttek, hová mennek, mit tudnak és mäh akarnak. Csak az önkormányzati válasz­tásokból leszűrt orvosszerrel le­het védekezni az ellen a beteg­ség ellen, amelynek egyik szimp­­toraája a szentai eset. Hatalmas hóvihar pusztított Szerémségben és Eszak-Szerbiábam A vihar elpusztította a telefonvezetékeket — Beograđ el vau vágva az ország többi részét©! — A vonatok rendesen közlekednek Zemurtból jelentik: Szerémségben j Észak - Szerbiában szombaton hajnalban hatalmas hóvihar pusztított, mely köze! két óra hosszat tar­tott. A vihar, melv után a hőmérséklet erősen leszállt, végigvonult a Szá­va mentén és Mitrovicán, Klímán, Bródban, de főleg Beogradban nagy károkat oko­zott. A pusztítás méreteiről nem érkez­­fok-„pontos jelentések, mert a hó­­j-atar nimdemitt tönkretette a tele­fonvonalakat és Beogradot her­metikusan elzárta az ország többi részétől. A hóvihar a vonatok közlekedésé­ben nem okozott nagyobb zavaru­kat és a Szerémségben is meglehe­tős- pontosan járnak a vonatok. A hirtelen bekövetkezett időváltozás egyébként az egész országban t'Tt'&ÍT.'li UB.tliSczí: *fi n hőmérséklet ’ Zagrelibau mé­lyen a mínusz alá sülyedu Boszniában szintén erős fagy kö­szöntött be. Baross Gábor v rá. Schuhet hogy vegyen részt a frankhamisításban Schulze berlini vallomásának részletei Berlinből jelentik: A berlini rendőrség által kihallgatott Schulze vallomásáról igen érdekes rész­ietek kerültek nyilvánosságra. A rendőrségen tett vallomásában e1- mondotta Schulze, hogy 1922 őszén berlini lakásán megjelent egy budapesti ur, akinek a nevet már elfelejtette és felszólított % hogy utazzon Budapestre, ahol igen fontos kérdésben szeretné­nek vele tárgyalni igen előkelő magysr személyiségek. Budapestre 1922 szeptemberében érkezett meg és a Britannia szállodában szállt meg. A szállodában más­nap felkereste a Berlinben nála járt elegáns ur és elvitte egy magánházba, ahol két ur várta. Az egyik — mint később meg­tudta — Rába Dezső volt, VViu­­dischgraetz herceg titkára, a másik pedig mint 2 postataka­rékpénztár igazgatója mutatko­zott be neki. A postatakarék igazgatója rövid beszélgetés után azt kérdezte fóle, mondja meg őszintén és becsületszóval hallgatást fogadva, hogy bizonyos po'itíkai célok el­érése érdekéb en hajlandó volna-e francia e^érf-ankosok hamisításá­ban résztvanni. Schulze kijelen­tette, hogy kész a politikai akció­ban való részvéteire, feltétele azonban, hogy mielőtt még mun­kához fogn8, biztosítsák az életét és szabad­ságát, valamint azt, hogy a ha­misításból kifolyólag semmiféle büntetés nem érheti, A két ur három napi gondolko­dási időt kért, de minthogy há­rom nap után sem jelentek meg a szállóbeli lakásán, visszautazott Berlinbe. A következő évben ber­lini lakásán egy ur kereste fel: — Windischgraete herceg va­gyok — mutatkozott be — sze­retnék önnel bizonyos dolgokról bizalmasan tárgyalni. A herceg elmondotta, hogy neki és több előkelő mágnásnak négy tervük van : a trianoni bé­keszerződést akarják minden erő­vel megváltoztatni s erre a célra ezerfrankcsokat akarnak hamisí­tani. Felkérte Schuizet, hogy legkésőbb szeptemberben jöjjön Budapestre, ahol a legkomolyabb lórin iiban megtárgyalják a dolog minden részletéi, A herceg sze­mélyét ő garanciának tekintette és a következő hetekben Buda­pestre utazott. Budapesten a pályaudvarnál várt rá Rába Dezső és közölte vele, hogy utazzon azonnal Sárospatakra. Sárospatakra lázas betegen érke­zett meg. A herceg külön szobát rendeztetett be neki a kastélyban és azonnal gondoskodott orvosi ápolásáról. Betegsége alatt Win­dischgraetz részletesen kifejtette neki a politikai okokat, amelyek­ről azonban nyomban megállapí­totta, hogy fantasztikusak és ke­resztül vihetetlenek. Mikor felgyó­gyult, a herceggel együtt Buda­pestre utazott, ahol a Térképé­szeti Intézetben vezetése alatt megkezdődött a munka. Három hétig dolgozott a herceg utasítá­sára, azután — miután látta, hogy a dologból baj lehet — előkészü* leteket tett arra, ho^y titokban el­­hagyja B ;d ipestet. Windischgraetz azonban tudomást szerzett szán­dékéról és ettől az időtől fogva rendőri megfigyelés alatt tar­tatták. A Térképészeti Intézetben bemu­tatták neki Gerőt, akit minden tekintetben beavatott a pénzbe­­misitás titkaiba-Budapestről jelentik : £h. Varga Bélát a pestvidéki ügyészség fog házából szombaton este átkisértél: a Markó-uceai fogházba, ahol ki­hallgatták Schulze uj vallomás» ve! kapcsolatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom