Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-28 / 58. szám

2. oldal. Kilátta a gyilkost? Nem találják a Proke ch-telepi gyilkosság tettesét - Felboncoltak Kovács József holttestét A Pfofeesch-telepi gyilkosság ügyébe® a rendőrség nagy eréliyel folytatja a nyomozást, azonban Kovács József gyilkosát, Bédics Lukácsot még mindig nein sikerült étökeriterd. Mindössze azt állapították meg, hogy Bédics a gyil­kosság elkövetése után a város felé fu­tott és; valamelyik külvárosi uccában nyomtalanul e'türrt. A rendőrség embe­rei pénteken éjjel és szombaton Is egész nap állandóan kutattak a menekülő után, akiről azt hiszik, hogy valamelyik kö­zeli község felé vette útját. A rendői - $ég bűnügyi osztálya szombaton körö­­zőlevefet adott ki Bédics Lukács elán, akinek sz-emélyleiTását a körözőlevél a következőképp tünteti fel: Harmincnyolc éves. kissé magas, sovány, szőke férfi, kicsiny pödört bajusszal Különösebb ismertető jele vagy testi hibája nincsen. Külseje, Tuhavíseleíc parasztos. A rendőrség a további , nyomozás folyamán azt igyekezett megállapítani, hogy milyen előzményei voltak a véres bűntettnek. A helyszíni szemle alkalmá­val az a feltevés állt elő. hogy a gyil­kosságot megelőző veszekedést Kovács József kezdte. Kovácsék háza két szo­bából áü, amelyet egy konyha választ el. Az uccai szobában lakott Béd'Cs Lu­kács az anyjával, az udvari szobában pedig Kovács a feleségével. A két férfi rossz viszonyban élt egymással és egyi­kük sem járt át a másk szobájába. A gyilkosság pedig az uccui szobában történi, ami arra vall, hogy valami ok­nál fogva Kovács benumt sógorához. De csak ez ajtóig intőit, mert űrig az ajtó közelében, kfűénösen a banyake­­menco körül duiakoaá'j nyomai láthatók, a szoba többi részében minden bútorda­rabot a helyén és a legnagyobb rendben ta'áltak a rendőrség emberei. Azt is| megállapította a rendőrség, hogy úgy! Karrier Irta: Stella Adorján A fehérbóbltáís, jóarou szobalány ma­gas, elegáns fiatalembernek nyitott aj­tót. — Parancsol? — Jelentsen be a művésznőnek. A lány bevitte a névjegyet. A nagy primadonna egy íotöjben ült' és de­­tőktivregényt olvasott. Titokban ez volt á legkedvesebb olvasmánya. — Mit akar? — kérdezte. — Azt nem mondta. — Majd ha csengetek, vezesd be. Egy kicsit átpuderezíe az arcát, Ke­vés ruzszsal felfrissítette az ajkát és •gondosan elzárta a detektivregény.t. He­lyette VerfaüHtek egyik verskötetét vet­te elő. Eredetiben, mert egy pár szót tudott franciául. Montecarlobau tanul­ta a roulett-asztalnál. Csengetett A szobalány kisvártatva bevezette a feta’embert. — Dr. Mészáros István miniszteri fo­galmazó — mondta mélyen meghajol­va. — örveitdek. Mit óhajt? A látogató kereste a szavakat. — Művésznő, valóban különös ügy­ben jöttem önhöz... — Fel akar kérni, hogy lépjek tel jótékonycélra — gondolta a nő; — ... de furcsa kérésemmel az ön jó szivére apel'álok. . — Pénzt fog kérni — fűzte tovább gondolatait a nő. . — ... bátorságot- ad nekem érre a merészségre az a- tudat, hogy • heteken keresztül minden este a színházban ül­tem, «miikor ön fellépett é«. — Ujjé, reménytelen szerelmest gondolta most már a nő., Hűvösen szólott: BACSMEGYBÍ NAPLŰ 19 6 február 28. a meggyfkoit Kovács, mint Bédics iszá­kos emberek voltak és a környék leg­veszedelmesebb emberei közé tartoztak, akik surfra foglalkoztatták ® rendőrsé­get ás. A gyilkosról kiderült az is. hogy né­hány évvel ezelőtt Becskör ekem postás volt, de tezákssága miatt elbocsájtolták. Akkor hazajött Szuboíicára. ahol a vá­rosmi mint rendőr kapott alkalmazást. Rendőrnek sem vált be és néhány nő­napi szolgálat után elbocsájtották. Azóta minden foglalkozás nélkül élt. Kovács József holttestét szombaton délután boncolták fel a Bajai-utj temető htá’aházában. A boncolás során megál­lapították, hogy a három késszuráson ikivü! nincs egyéb sérülés a holttesten. Az egyik késszurás, közvetlen a váll alatt érte Kovácsot. Mintegy négy cen­tim »ternyi széles, mély seb van ezen a helyen. A második sérülés ugyanekkora, de valamivel lejebb, a kés a tüdőt sér­tette meg. A harmadik szúrás a hasfa­lat metszette fel, mintegy tiz centiméter hosszúságban. Annak ellenére, hogy a sérülések súlyosak voltak. meglehetett volna menteni Kovácsot, ha nyomban ■orvosi segítség érkezik. A halál közvet­len oka elvérzés. AZ IGAZI MAGYARORSZÁG A radikális-párt hivatalos lapja súlyosan támadja a mai magyar kormányzati rendszert Nagy feltűnést kelt politikai kő rökben a . radikális-párt hivatalos lapjának, a Samouprd\'a-ngk leg­utóbbi cikke, amelyben »Az igazi Magyarország« címen súlyos tá­madást intéz a jelenlegi magyaror­szági kormányzati rendszer ellen A feltűnést keltő cikk többek közt megállapítja, hogy Magyarország kötelezte ugyan magát, hogy de­mokratikus alapon rendezkedik be, ezt azonban a papi és főúri osztály megakadályozta és a fehér terror után a nemzeti hadsereget használ­ják lel a demokratikus eszmék el­leni harcra. A Samouprava megállapítja ez­után, hogy bár a trianoni szerződés 76. paragrafusa értelmében a há­ború óta elkövetett poVtlkđi bűn­cselekmények nem iildözhetők', a mag var kormány még sem ad arn­­nesztiút a politikai menekülteknek» A nmi rendszer politikai ellenfelei­nek vagyonát elkobozzák, a hazá­jukba visszatérő emigránsokat le­tartóztatják és általában minden ? inai reakciós rendszerrel szemben i áliástíoglaló politikust kommunistá­nak akarnak feltüntetni a külföld, előtt. Rámutat ezután a lap arra, hogy Magyarországon állandóan puccso­­kat készítenek elő, hogy a Habs­­bnrg-dinasztia valamelyik tagját a magyar trónra ültessék/ Ezek az állandó puccskísérletek úgy a szom­szédos államok, mini általában Kö­­zép-Európa békéjét veszélyeztetik. Végül megállapítja a lap, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete, a le­vente-egyesületek és más hasonló alakulatok révén Magyarországnak valójában 600.000 főnyi hadserege vart. A Samouprava támadása annál nagyobb feltűnést kelt, meri hosszú idő után ez az első eset, hogy a legnagyobb lmrmánypártnak, a ra­dikális vártnak a hivatalos lapja iTyeü határozottan állást foglal a mai magyarországi kormányzati rendszer ellen. A Samouprava cik­két élénken kommentálja a beogra­­di sajtó és ahhoz különböző kom­binációkat fűznek. Folyik a vizsgálat a felfüggesztett szeniai fő­szolgabíró ellen Atanaszijevics Miláa Beogradba szökött Szentáról jelentik: Atanaszijevics Milán felfüggesztett szental főszolga­bíró szökése és a főszoigabirósáqon folytatott vizsgálat izgalomban tartják a szentai járás közvéleményét, Meg­állapítást nyert, hogy Atanaszljevicset nem lehetett volna kinevezni, ha pon­tosan végrehajtották volna a kormány-' nak azt a rendeletét, amely szerint’ minden állami tisztviselő személyi' lapját be kell terjeszteni a miniszté­riumba. Megállapították, hogy a megszökött főszolgabíró pénteken délelőtt még megjelent a járási főszoígabiróságon, majd később a szoigabiróSághoz ment, ahol ekkor már a kiküldött várme­gyei bizottság dolgozott. A főszolga­bíró nem ment be a hivatalába és déiben féltizenkettŐKor elutazott Szu­­botica felé. Szuboticáról tovább uta­zott Horgosra, ahonnan az esti vonat­tal Beogradba ment. A hivatalvizsgálat eredményeit ed­dig rnég nem hozták nyilvánosságra, mindössze annyi szivárgott ki, hogy különösen Horgoson követett el a volt főszolgabíró több szabálytalan­ságot s az a vád eí'ene, hogy a horgost kettősbirtokosokt. 1 különböző cmeken jogtalanul szedett be ilie­­lékeket. Átanaszijevips főszolgabiró, aki a „visszaéléseket“ alantasainál kérlelhe­­'et'enül üldözte, felfüggesztette hiva­talukból fakpvijevics Árion adai fő­jegyzőt és Kuzmics Dragutin aljegy­zőt. Hír szerint ezeket a felfüggesz­tési ügyeket a vármegyei vizsgáló­­hízot'ság most revízió alá veszi. — Kérem, csak tessék. i — Egy külön.kisebb kérésem Is va&4 hogy ne mondtam, egy mellékkérésem... Mél-tóztasson megígérni, hogy nem szakit fé'be, hanem megenged!, ’ hogy befejezzem a m-ojr-dókámat... — Hátha nem nagyon hossz« ... ■ Konvencionális gesztussal helyet rmt­­j látott. — Beszéljen, kérem. A látogató -nagkot sóhajtott, aztán nekirugaszkodott: ® i — Kérem szépen, mint a rJávjégyem- I ről is láffca, én fogalmazó vagyok a minisztériumban. A 'kultuszban, könyör­göm, bár ez nincs rajta a névjegyemen. Évek óta csodálom magát, a legnagyobb és leghíresebb primadonnát. Tudom •apró szokásait és jól ismerem életének minden mozzanatát. Az se titok előt­tem, hogy hossz-u évek- óta viszonya van a hadügyi államtitkárral. És most térek át jövetelem tulajdonképpeni cél­jára. Hallgasson meg. művésznő... Én •nem tudok boldogulni a pályámon, évek óta mellőzésben van részem, csak acélt, mert szerény és szürke- ember vagyok. Kollégáim előrejutnak, k: egy ió párti­vá*, ki őseinek nevével, ki egyéni tör­­tetéssel. Én már belefáradtam a harc­ba és most ezen a szokatlan módon pró­bálok érvényesük:!. Az utolsó ütőkár­tya, amire mindent kitettem. Most kezdjen cl csodálkozni, művésznő. Az a kérésem: engedje meg .nekem, hogy éa azt hiresztelhessem. hogy -maga a... a... barátnőm... Né feleljen - kérem és ne nyomjál meg a-csengőt, még nem fejeztem be. Egy kis'indokolást sze­retnék ... Önnek igazán mindegy. Nem árt. Égy emberrel több vagy -kevesebb, akivel hírbe hozták, nem -fogja megté­pázni sem művészi hírnevét, sem női becsületében nem ejt' csorbát, önnek je­lentéktelen epizód, nekem életkérdés. ' Befejeztem. Választ kérek. A nő kipirult arccal hallgatta. — Nem őrült maga? — kérdezte az­után és hangjában inkább az aggodalom remegett, mint az irónia. — Gondoltam, hogy ezt fogja mon­dáéi — válaszolt az ifjú — éppen, ezért elhoztam magammal a hatósági rendőr­orvos bizonyítványát, amely igazolja, hogy teljesen beszámítható, feltét’en egészséges, fiatalember Vagyok, Paran­csol ion! Átnyújtotta a négyrétre hajtott írást. Az asszony csak nézte nagy csodálkoz­va, aztán tekintete a fiúra szegeződött. — Csinos, jóképű fiatalember —gon­dolta magában — kár, hogy bolond. De a rendőrorvos is bolond. Különben nem állítana fci ilyen lehetetlen bizo­nyítványt. Töprengve nézte a jövevényt. Még -szó'ni .is elfelejtett. Várom a válaszát! — mondta a fiú, szinte erélyesen. A primadonna 'hirtelen felelte: — A maga szemtelenül elszánt fel­lépése és botor kiváltsága, beválom, furcsán érintett. Ilyen vakmerőséget serrki se követelt még tőlem. Maga megérdemli!, hogy meghallgassam. Ezen­nel felhatalmazom, hogy bármilyen for­mában publikálhassa kettőnk Intim ba­rátságát. Váljék egészségére! Dr. Mészáros István meghatottan kérdezte: — Igazán beleegyezik? ■— Hogyne! — Elmondhatom mindenkinek? . -. j — Hogyne. Akár k! te pla/katirozhat- j ja, !tó kedve tartja. Csak az államtit- j kárnak ne mondja el... , ■. I —- Oh ... kérem... tudom én ... — A! Nem azért, engem igazán nem feszélyez. De kár volna a fáradságért, ö Úgyse hinné el magának, Az a-rög­eszméje, hogy nem csalom meg. No Is­ten áldja... Remélem, nem óhajt egye­bet? —- Nem, köszönöm... — No, akkor menjen el és fogjon hoz­zá a propagandához. Minden percért kár volna. A fiatalember mélyen meghajlít és el­távozott. Másnap este a művésznőt gúnyos mosollyal fogadta egyik színházi ba­rátnője. — Ma láttam legújabb Üezotíodit, azt z Mészárost. A korzón mutatták, Igazán nagyon csinos fin. Gratulálok. — Ez ugyan nem lopja a napot — gondolta a művésznő, aztán hangosan tette hozzá: — Tetszik neked? — Nagyon. Három nap múlva már a legelterjed­tebb . színház! újság tett finom, de ért­hető célzásokat a művésznő legújabb szerelmére, megjegyezve, hogy őnagy­­sága ezúttal is diszíingváüt ízlésről tett tanúságot. ’ Egy héten belül mindönki erről be­szélt. Az urak féltékenyeik voltak, a nők irigykedtek az uj hódításra. A »viszony« nyolcadik napján megcsörrent a mű­vésznő telefonja. — Itt dr. Mészáros! — Mit akar? Köszöneté: akarok mondani. Ki­neveztek segédtftkárnak. De azért ma­radunk -a régiben. Legalább míg meg nem kapom a titkári kinevezésemet. A művésznő gondolt egy nagyot. — Nézze, kedves segédtitkár ur mótidtá — úgy hallom, hogy maga kü­lönböző Híreket mesél rólam. Ezt kiké­rem magámnak. Legyen szives, jöjjön el hozzám ma este egy csésze teára. Nem szeretem, ha hazugságokat terjesz­tenek rólam. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom